Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1995. MÁRCIUS 30., KEDD Ára 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM A MEGYEI PÁRT Hl ZOTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Párttagságának kelte: 1918 | Gyümölcsöző együttműködés | A lottó tárgynyeremény sorsolása | Vasárnapi sporteredmények A szocialista országfok „piaca” Brezsnyev vezetésével párt- és kirnáiyküldöttség utazik Lengyelországba A tudományos kutatás, a műszaki fejlődés ma a kor pa­rancsa. Ki-ki többet, jobbat ol­csóbbat akar termelni. Világos, hogy ez is, az is az együttmű­ködés felé mutat: a kutatási programokat össze kell hangol­ni. Ezt az alapigazságot a tőkés országok is felismerték. Bi­zonyság erre az Európai Gaz­dasági Közösség, a Közös Piac felállítása. A szocialista országok „pia­ca” — a KGST. A „piac” kife­jezést csak a szemleietesség kedvéért használjuk, hiszen a két szervezet között a lényeg­ből fakadó, a kapitalizmus és a szocializmus természetéből kö­vetkező nagy különbségek van­nak. s ezek közül a legfonto­sabb a tagországok teljes egyenjogúsága, egyetértése, érdekeik kölcsönös védelme. Példaképpen érdemes megem­líteni: míg a KGST-ben „egy ország — egy szavazat” a rend, addig a Közös Piacon 1966-tól kötelező érvényű dönté­seket hoznak a közgyűlé­sen, ahol a három „nagy or­szágnak”: Franciaországnak, az NSZK-nak és Olaszország­nak 36—36, de Belgiumnak és Hollandiának csak 14—14, Luxemburgnak pedig csupán 6 szavazata van. Ezzel szemben a KGST-ben a döntések aján­lás jellegűek, s csak azokra az országokra vonatkoznak, ame­lyek önmagukat az adott kér­désben érdekeltnek nyilvánít­ják. Magától értetődik ugyanis, hogy -— miután fejlődésük nem egyformán alakult és adottságaik is különbözőek — az egyes tagországok nem le­hetnek minden tervezett intéz­kedésben egyformán érdekel­tek. Ezt hidalja át a KGST-or- szágok immár kialakultnak mondható gyakorlata, hogy ilyen esetekben az érdekelt tag­államok két-, három- vagy többoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek szervesen ki­egészítik a sokoldalú együtt­működést — a KGST-n belüli — kapcsolatok legmagasabb szintű formáját. Tavaly példá­ul hazánk, valamint Lengyel- ország és Csehszlovákia Inter- metall néven kohászati együtt­működési szervezetet állított fel. Ehhez később még három tagország is csatlakozott: Bul­gária, az NDK és a Szovjet­unió. Az Intermetall mellett szá­mos más példáját lehetne meg­említeni a KGST, a nemzetkö­zi együttműködés hasznosságá­nak. Gyakorlati jelentőségét talán mindennél kézzelfogha­tóbban bizonyítja a közös va­gonpark példája. Laikus szá­mára is első pillantásra nyil­vánvaló például, hogyha a te­herkocsik nem „üresjáratban” teszik meg a visszautat, ha­nem megrakodva, abból csak haszon származhat mindazok­nak, akik egy ilyen megállapo­dásban részt vesznek. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa, amely immár működésének tizenhatodik esz­tendejébe lépett, a hosszas elő­készítő munkálatok után tu­lajdonképpen most kezdi iga­zán megmutatni, mi mindenre képes. A közös bankkal, a Ba­rátság olajvezetékkel, a szocia­lista országok közös villamos- energia-rendszerével még ko­rántsem merítettük ki a telje­sítmények listáját. Velünk együtt más szocialista orszá­gokban is hangsúllyal esik szó a további tennivalókról: a mi­nőség javításáról, a termelé­kenység emeléséről, a jobb gazdaságosságról. A Mezsdunarodnaja Zsizny című tekintélyes szovjet folyó­irat néhány érdekes adatot is­mertet a KGST nemzetközi kapcsolatairól. (A KGST ugyanis — szemben a Közös Piaccal — egyáltalán nem ön­magába zárkózó társulás. Bi­zonyság erre, hogy 1955 és 1962 között a tagországok egy­más közti kereskedelme 114 százalékkal, a nem szocialista országokkal folytatott kereske­delmi forgalma pedig 121 szá­zalékkal gyarapodott.) A KGST nemzetközi tekintélyét jelzi egyebek között az a tény, hogy az ENSZ világkereske­delmi konferenciáján a világ tizenkét legfontosabb kor­mányközi gazdasági szervezete között a KGST is meghívott megfigyelő-delegációval képvi­seltette magát. Évek óta, pon­tosan 1959 óta rendszeres, bár nem hivatalos kapcsolatot tart az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával. A KGST részt vesz a bizottság egyes szervei­nek munkájában, tanácskozá­sain, míg a bizottság titkársá­gának képviselőit ugyancsak meghívják a KGST bizonyos rendezvényeire. Tavaly a KGST kapcsolatot teremtett a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséggel, valamint az ENSZ két regionális (Ázsia és a Tá­vol-Kelet, illetve Afrika) gaz­dasági bizottságával. Jóleső és természetes a nem­zetközi elismerés. A KGST-ben megvalósuló szocialista gazda­sági együttműködés javára vá­lik valamennyi tagországnak, előrelendíti fejlődését, s ezzel újabb pontszerzéshez segít mindannyiunkat a kapitaliz­mussal folytatott békés gazda- j sági versenyünkben. S . P.l Szovjet vendégek érkeznek Magyarországra Hazánk felszabadulása 20. év­fordulója alkalmából április 1-én a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság meghívására népes szovjet küldöttség érkezik Magyarország­ra. A küldöttség tagjai szovjet ka­tonáik — köztük számos tábornok és magasrangú tiszt, volt partizán — akik részt vettek a hazánk fel­szabadításáért vívott harcokban. A szovjet vendégek részt vesznek a felszabadulási ünnepségeken (MTI) A vasárnapi szép idő kicsalo­gatta a határba az embereket. Nemcsak a városok hétvégi pihe­nőre induló dolgozóit, hanem a tsz-ek tagjait is, akik a napsüté­ses időt kihasználva, munkával töltötték el a pihenőnapot: szán­tottak, fogasoltak, baronáltaik, ve- ‘ettek a földeken. Ahol nem volt szervezett mun­ka, ott a háztáji területeken szor­goskodtak az emberek. A szarva­Moszkva A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a lengyel Minisztertanács meghívására áp­rilis elején Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága el­ső titkárának a vezetésével szov­jet párt- és kormányküldöttség utazik Lengyelországba. si járásban különösen Kondoros határában dolgoztak sokan a ház­táji földeken. Főleg hagymát és krumplit ültettek. A kamuti Béke Termelőszövetkezetben jól meg­szervezték a vasárnapi munkát, összesen 8 gép és 4 fogat dolgo zott. Többek között hen gerezték a búzát, vallmint fogasoltak. Egy nap alatt 120 holdon végezte el a három DT a nehézfogasolást. Ezenkívül vetették a lucernát. A A látogatás ideje alatt aláírják a két ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményét, amely az 1945. ápri­lis 21-én 20 évre megkötött szov­jet—lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés meg­újított változata lesz. tavaszi árpa vetését 100 holdon fe­jezték már be, ezenkívül elvetet­tek 70 holdnyi területen fajtabor­sót, 50 holdon takarmányborsót és 46 holdon kiültették a dugvány cukorrépát. Az eleki Lenin Termelőszövet­kezetben 18—20 fogat illetve gép dolgozott összesen. Egy nap alatt 50 holdon vetették el a magot. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány termelőszövetkezetben befejezték a cukorrépa vetését 350 holdon, valamint az árpa is a földibe ke­rült 160 holdon. Vasárnap 10 fo­gattal és két géppel dolgoztak, ezenkívül hengereztek is. Időben elvégezték a soron következő ta­vaszi munkákat és most teljes- ütemben készítik elő a talajt a ciroknak és a kukoricának. A békéscsabai termelőszövetke­zetek közül főleg a Lenin Tsz-ben haladt jól a munka vasárnap. Vetették az árpát és a borsót. Húsz év alatt 15 933 találmány A Országos Találmányi Hi­vatal az elmúlt húsz év eredmé­nyeit értékelve érdekes statiszti­kát készített. Kimutatása szerint; hazai és külföldi szakemberektől a felszabadulás óta 42 215 talál­mányi bejelentés érkezett és eb­ből 15 933-at szabadalmaztak. A hazánkban szabadalmazott talál­mányok szerzőinek több mint 62 százaléka magyar állampolgár, a többi külföldi. Szinte valamennyi megegyezik azonban abban, hogy a gazdasági hasznosságot, a mi­nőséget tekintve magasabb szín­vonalúak, mint a felszabadulást megelőző esztendők szabadalmai. (MTI) Vetik a cukorrépát Benépesült a határ — Vasártuip sem pihenlek — Befejezték a cukorrépa vetését Mezökovácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents