Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
\ 1965. március 28. 6 4 Vasárnap CSALAD-OTTHON ^VW^WWWA^W\AW^A/^VWWWWVWWVWWWVWWWN CVWWVNA Tavaszi tisztaság Olyan évszak a tavasz, hogy a kezdetén a természet is — állandó mozgásában — különös gondot fordít a tisztaságra. A földből kibúvó zsenge növények; a fák ki- bomló levelei szinte csodálatos, fényes tisztaságban ragyognak. A vadvizek is — miután levetették magukról jégtakarójukat — megtisztulnak. Annyira, hogy le lehet látni a legmélyebb tó fenekére is, ahol a különféle élőlények sokasága nyüzsög... Nálunk, embereknél sokféle hagyománya van a tisztálkodásnak: A szájról szájra, nemzedékről nemzedékre öröklődő népmesék, rigmusok arról szólnak, zengenek, hogy a hosszú vándorúiról megtérő legény legelőször is lemossa az út porát. Húsvétkor pedig locsolják egymást az emberek — valamikor vödörrel, tiszta friss vízzel — a mai szagosvíz helyett. Mégis abból a „vödrös” hagyományból táplálkozik a gálánt, ünneplőbe öltözött emberek mai tavaszi köszöntése... A hosszú téli hónapok sok fűtése, s a szálló hamu szinte láthatatlan szemcséi belefészkelték magukat szőnyegbe, ruhába — és a szekrénybe is megtalálták az utat... Lassan azonban megszűnik a tüzelés. A háziasszony befogja a család valamennyi tagját a tavaszi takarításba. Felszedik a szőnyeget, kiporolják; s szappanos- vizes kefével irgalmatlanul eltakarítják a piszkot, a koszt. Még a nehezebb bútorokat is arébb- mozdítják. Előkerül a meszelő, s a háziasszony árgus szeme nem kerül el semmit. A legkisebb vakolatsérülést sem. A kitárt ablakon besütő nap friss tavaszi levegőt varázsol a szobába. És aztán: — milyen jót lehet aludni éjszaka, milyen jó takarózni a napszítta, szélfútta paplannal, pléddel. Benne van az első takarítás utáni éjszakában mind az az erő, amit a tiszta szoba meg az első igazi madárfüttyös, rügyet fakasztó tavaszi nap ad. Az utcák tisztántartása azonban már közel sem ilyen vonzó. A járdák hagyományos „száraz” söp- rögetése nem sokat ér. Talán semmit sem. Inkább káros, mint hasznos. Általános a kép minden reggel, falun és városon egyaránt: a korán reggel munkába vagy vonathoz igyekvő munkások orra alá söprögető asszonyok kavarják a port a ház előtt, a járdán. S tulajdonképpen azt teszik csupán, hogy a poros szemetet két méterrel arábbsöprik. A játékos szél pedig — seprő nélkül — könnyedén visszasodorja a járdára. Na meg, a kevésbé játékos kedvű köz- tisztasági vállalat dolgozói, egy időben a háziasszonyokkal, az úttesten kavarják a port..» Hiába minden elvi jószándék, ha nincs gyakorlati haszna! Olyan lehangoló, hogy a megyénk falvait, városait üdítő, a levegőt tisztító, tisztán kiteljesedő falevelek néhány hét múlva szomorúan fuldokolnak a porban ... A tisztasághoz! kell a seprő is, meg a víz is. De — jó lenne, hogy ha mind a háziasszonyok, mind pedig a köztisztasági vállalat dolgozói a sorrendet az ésszerűség jegyében vinnék át a gyakorlatba. Vagyis először locsolni kellene, először le kellene kötni a finom, de a különféle betegségek kórokozóit magukon hordozó por- szemecskéket, s aztán kíméletlenül seprőt nekik! Vagy olyan impozáns vízsugarat, mint amilyent például Japánban használnak: — hadd nyelje el őket örökre a csatorna nyílása. Ternyák Ferenc «VWVWWW fWWWWtfWWWVWVWWWV\rtfWWWWWWWwVWWWW»A/V' Merészebb színek, csipke, — A fehérneműdivatról — fodor... Az utóbbi években jelentős változás figyelhető meg a fehérneműdivatban. A hálóingeket, pizsamákat : dúsan díszítik csipkével, fodorral, hímzéssel. A gyár tervezői pedig sokféle színű, fazonú darabokat készítenek a nemzetközi fehérneműdivat jegyében. Ezt elsősorban a merészebb színválasztás jelzi. Az eddigi hagyományos rózsaszín, világoskék, fehér színek mellett a középkék, sötétlila, barnászöld, mustársárga, korállpiros, spenótzöld, sőt a sötétkék és fekete is bevonult a fehérneműd’vatba. Az egyszínű anyagok mellett a csíkos, apró virágos kelmék a legdivatosabbak. ■ A hálóingek között akad rövidebb, hosszabb, kivágottabb és zártabb fazon. Üjdonság, hogy a fehérneműboltokban háíóing-kö^i.- tös együtteseket lehet vásárolni. Anyaga apróvirágps krepp vagy! pasztellszínű „Krisztina” anyag. Divatos a rövid hálóing, az ujj- nélküli változat és a sok-sok fodor. Egy nagyon szép halványlila hálóing-köntös együttest mutat be első képünk. Az ing empire szabású, ujjnélküli. A felsőrész erősen húzott, masnidísszel. A köntöst körben fehér csipke szegélyezi, csupán elöl záródik fehér selyemmasnival. Vállra boruló kis raglánujja van. A pizsama évek óta versenytársa a hálóingnek. Különösen fiatal lányoknak változatlanul kedvelt a bébi-doll. Olcsóbb a kreppból készült, szebb a batiszt- szerü pasztellszínű. Újabban hosszú és rövid nadrággal készül. A hosszú nadrágos pizsamák közül második képünk egy világoskék batisztpizsamát ábrázol. A zsebszegélyek, s a gombok középkék színűek. Fiatalos a felső zsebre dolgozott hímzés, vagy monogramm. Otthoni öltözetnek is megfelel a harmadik képen bemuta itt lila hosszú nadrág, halvónv'ila-fehér- csíkos blúzzal. A kabát kétsoros gombolású, magasan záró inggal- 1 árral, Csíkos fejkendő egészíti ki. Kovács Margit Móka Matyi, a leleményes Tart a futóverseny. Most éppen Matyira kerül sor. Am de egyszerre cseperegni kezd az eső! Mit tegyen, hogy bőrig ne ázzon a kora tavaszi záporban? Hopp! Eszébe jut valami! Kinyitja stafétabotját s vidáman fut tovább az esernyő alatt. Leleményessége is hozzásegíti csapatát a győzelemhez. (Vadász György rajza) Harisnya!? Igen nagy megelégedésére szolgált a hölgyek számára az a tény, hogy a nylon-harisnyák árát néhány hónappal ezelőtt leszállították. Nem tagadom, magam is szívesen viselném ezen öltözködési kelléket huzamosabb ideig, de sajnos, lehetetlen. Ugyanis ezalatt a néhány hónap alatt olyan körülmények játszanak közre, amely nem kevés bosszúságot és felesleges kiadást okoz számunkra. önmagam előtt is restelkedve ismertem be, hogy rövid idő leforgása alatt (2 hónap) pontosan négy pár harisnyát tettem tönkre minden előzőén bevált „óvintézkedés” ellenére is. Gondolok itt a nedves, és kesztyűvel ellátott' kézre, amely kizárja annak lehetőségét, hogy szálhúzódás történjen. Mondom, ezek a jól bevált módszerek már mit sem érnek. Ugyanis az történik, hogy egyszerűen azt érzi az ember, hogy valami szalad a lába szárán végig, az pedig nem más, mint a harisnyának egy haszontalan szeme. De az utóbbi időben, már nem is egy, hanem hármas-négyes csoportokban igyekszenek minden ok nélkül lefele. De nehogy azt gondolják a kedves olvasók, hogy ez csak egyhelyan fordul elő, dehogy. Majd egy tenyérnyi nagyságú hellyel odébb ismétlődik Hamiskás A férj csak a mézeshetekben foglalkozik a feleségével ugyanannyit, mint az autójával. * Azon tpröm a fejemet, mennyit kaphatott Homérosz az Odüsszeá- ért? * A cím megvan. Most már csak téma kellene a karcolathoz. élőiről az egész, úgy, hogy mire a munkahelyről délután hazafelé tartunk, akár egy térképet lehetne lekopírozni egy-egy harisnyaszárról. S ilyenkor vajon mit teszünk; bemegyünk a legközelebbi áruházba, ahol harisnyát árulnak és 48 forintért veszünk egy másikat, de lehetőleg most már oly an színt választunk, amely csaknem azt a hatást kelti, hogy nincs a lábunkon semmi. Hogy miért? Megmondom azt is: ha netalán utcán ér bennünket ilyen kellemetlenség — mert sajnos csaknem mindig előfordul — az esetleges rátévedt pillantások ne vegyék észre, — hiszen nem rosszmájúságból, tudom —, de önkéntelenül is arra gondol az emibeír: biztosan így is vette föl. Vajon mit is lehetne itt most tenni, sajnos azt magam sem tudom, de azok a szakemberek, akik ennek gyártásával foglalkoznak, biztosan ki tudnának találni valami okosat, esetleg azt, hogy mielőtt gyárilag tasakolják a harisnyákat, egy robotgép minden egyes harisnyát felhúzna lábszára, ra, hogy kipróbálja azt, hogy ne a nem robot nőilábak osztályozzák annak minőségét. Holló gondolatok Olyan nehéz munkára adtam ki a rendelkezést, hogy összeesem a fáradtságtól. * A rádióm olyan rosszul működik, hogy a pontos időt is csak megközelítően mondja be. (Az ,,Urica”-ból) Csillag cipőpaszta a cipőbőrt puhítja, vízhatlanságát megőrzi, szépíti, fényesíti. Naponta ápolja cipőjét CSILLAG CIPŐPASZTAVAL.
