Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

1965. március 4. 4 Csütörtök Eredmények és hiányosságok megyénk szocialista munkabrigád mozgalmában Hazánk felszabadulása óta szá­mos munkav őrsén yformával is­merkedtünk meg és a gyakorlat­ban hasznosítottuk. Az 1958—59- es években a versenymozgalom új hajtása kezdett kibontakozni or­szágunkban és megyénkben is, a szocialista brigádmozgalom. A mozgalom e rövid pár év alatt mind szélesebb körben terjedt el a tömegek között. Tapasztalatok alapján kijelentjük, hogy egyes üzemeinkben a verseny legnépsze. ifibb formájává vált. A szocialista brigádmozgalom népszerűségét nö­veli, hogy nem vezetők határoz­zák meg a versenyvállalásokart, ha­nem a dolgozók az általános irány­elvekre építve — szocialista mó­don dolgozni, tanulni, élni — te­szik meg kollektív, ezen belül egyéni vállalásukat. Ha megyénk szocialista bri­gádjainak munkáját mérlegre tesz- szük, akkor erősen a pozitív ol­dalra billen a mérleg nyelve. Ez számokkal is bizonyítható. 1963. év végén 821 brigád 8271 fővel küz­dött a megtisztelő címért. E szá­mok, ha nem is ugrásszerűen, de emelkediteik, 1964. év végén 1074 brigád 11 285 tagja küzdött a szo­cialista brigád címéft, és jelen idő. szakban is mind több az a munka­brigád, amely csatlakozik e ne­mes mozgalomhoz. A szocialista brigádmozgalom nemcsak mennyi­ségében fejlődött, hanem minősé­gében is, amely abban, nyilvánul meg, hogy a termelést segítő válla­lások jobban beilleszkednek a ter­melési feladati tervbe és annak megvalósításába. A mozgalom kezdeti időszakához viszonyítva, a tudatformálás, ön­képzés, az általános műveltségre tett vállalások tartalmasabbak, megvalósi thatóbbak és értékelhe- ■tőbbek, de ez sajnos nem általá­nosítható minden brigádra. A tu­datformálás területén a javulás el­sődlegesen, a brigádtagok egymást segítésében és a tanulásibán mu­tatkozik, de nem utolsó sorban a közösség és a társadalom iránti szemléletben is javulás van. Pél­dául az Orosházi Ruhagyár „Zója” brigádja árva leányoknak nyújt anyagi segítséget és, ha nem is anyai, de emberi szeretetett Ehhez hasonló megnyilvánulások több szocialista brigád életében is meg­találhatók. v * Sajnos a gazdasági és műszaki vezetők csak kis része segíti egye­lőre a szocialista brigádok mun­káját. Ezek a vezetők őszintén ki. jelentik, hogy a szocialista brigá­dok nélkül ma már nem is tudnák elképzelni munkájukat. Tény az, hogy ezekben az üzemekben a tervteljesítéseikkel nincs probléma, az embereik hangulata jó, a társa­dalom iránti felelősségük „egész­séges”. Például az Orosházi Gép­javító Állomás gazdasági és mű­szaki vezetői segítenek a brigádok vállalásainak kialakításában, a műszaki szakemberek patronálják a brigádokat és biztosítják a felté­teleket a vállalások teljesítéséhez. Ehhez hasonló jó példát a megye területéről többet lehetne felsora­koztatni. Örvendetes, hogy brigádja­ink mindinkább nagyobb részt vállalnak az újítási feladattervek megvalósításában, a reájuk bízott munkaeszközöket jobban óvják, rendszeresen karbantartják, ese­tenként szocialista megőrzésre át­veszik. Szocialista brigádjaink a terme­lésben, a művelődésben és a szo­cialista életmód betartásában ki­fejező, példamutató munkájához fűződik, hogy a dolgozók széles ré­tege kezd szocialista embertípussá alakulni, s mind többen vesznek részt a nemes vetélkedésben . A szocialista brigádmozga­lom azonban nem zökkenőmente­sen halad a kitűzött oél felé. Amel­lett, hogy a brigádok számszerű növekedésével elégedettek lehe­tünk, még mindig van több olyan üzemünk, ahol a feltételek biztosí­tottak és a mozgalomnak egyetlen egy „katonája” sincs, egy munka- brigád sem küzd a megtisztelő cím­ért. Ilyen példáiul a Biharugrai Halgazdaság, vagy a Szarvasi Ta­lajjavító Vállalat kirendeltsége. De van egy másik véglet, ahol a gazdasági és tömegszervezeti ve­zetők látszat eredményekre törek­szenek, mesterségesen felduzzaszt- ják a címért küzdő brigádok szá­mát, ám segítséget nem adnak a munkájukhoz, a feltételeket nem biztosítják. Ezeknek a brigádok­nak vállalásai feledésbe mennek s a brigádok felosztanak. A Békés­csabai Felvonógyárban is az ilyen jelenség igen károsan hat a szo­cialista brigádmozgalom fejlődé­sére. A másik igen komoly probléma az, hogy sok gazdasági, műszaki vezető nem ismerte fel azt a tair- taiékerőt, ami a jól szervezett szo­cialista brigádmozgalomban rejlik és mivel nem ismerik, rendszere­sen érdemi segítséget nem adnak a megalakult brigádoknak. Közömbösségből ered az a hiányosság is, hogy a bri­gádok nehezein tudják a jó vállalásaikat kialakítani. Sok esetben ezek sablonosak, nin­csenek egyénekre differenciáltan lebontva, ami pedig alapvetően szükséges lenne. Több az olyan üzem, ahol a havi brigádértekez­leteken is a termelési vállalások értékelésével foglalkoznak és a naplóba is csak a termelési érté­kelések kerülnek. A tudatformá­lásra tett vállalások háttérbe szo- " rutaiak. így van a Békéscsabai Téglagyárban is, pedig a szocialis­ta brigádmozgalom nemcsak a ter­vek teljesítését kell, hogy szolgál­ja, hanem hathatós segítséget is szükséges adnia a szocialista em­bertípus kialakításához. A szocialista brigád cím oda­ítélésénél lehet még negatívumok­kal találkozni. Esetenként nem tárgyilagosan történnek az értéke­lések, a hivatott fórum is csak a termelésre tett vállalásokat kíséri figyelemmel, a tudatformálásra tett vállalásnál elnézőbbek. És van a másik véglet, hogy a mércét megpróbálják magasabbra rakni, miint azt a brigádok vállalásaikban megtették. Az eredmények és hibák elem­zése után a jövő feladatairól sze­retnék említést tenni. Megyénk­ben a párt és a kormány célkitű­zéseinek megfelelően a hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaver­senyek keretében különös gondot fordítunk a szocialista brigádmoz. gaiom tartalmi segítésére. Tudatos nevelő munkával a gazdasági ve­zetők figyelmét is szeretnénk in­tenzívebben erre a területre fordí­tani. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége 1965-ös in­tézkedési tervében központi helyet foglal el a szocialista munkaver­seny, illetve a brigádmozgalom rendszeres segítése és támogatása. Ehhez azonban szükséges, hogy a vezetők minden vállalatnál, üzem­ben, munkahelyen, bátran fordul­janak a dolgozóikhoz és igényeljék véleményüket, javaslatukat. , A pártszervezetek, szakszer, vezetek, KISZ-szervezetek felada­ta a gazdasági vezetőkkel közösen, elsősorban az, hogy a munkások, technikusok,’mérnökök a dolgozók minden körében erősítsék a szocia. lista munkára és életmódra való törekvést. Araczki János SZMT Előkészületek a VIII. Alföldi Kiállításra Százhatvan képzőművészeti alkotás a zsűri előtt Már hagyományos, hogy a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lya minden év tavaszán megren­dezi az Alföldi Kiállítás elneve­zésű tárlatot, melyre nemcsak Békés megyében élő, hanem in­nen elszármazott vagy más, ne­ves képzőművészeket is meghív. A VIII. Alföldi Kiállításra szánt képek — mintegy 160 darab — már megérkeztek Gyulára, a mú­zeumba, ahol a napokban kerül­nek a zsűri elé. A tizenegy Békés megyei mű­vész mellett 5 hódmezővásárhelyi, 6 debreceni, 2 szolnoki, 3 szegedi, budapesti, nyíregyházi és még több más városban élő képzőmű­vész küldte el legújabb alkotásait. Koszta Rozália, a megyei képző­művész-csoport vezetőjének véle­ménye szerint az idei kiállítás színvonalasabb és nagyobb hatású lesz minden eddiginél. Koszta Rozália és Szilágyi Miklós, a gyulai múzeum igazgatója a beérkezett képeket leltározza. A szobrok kicsomagolása körültekintő munka. Németh Sándor - né hivatalsegéd elővigyázatosan dolgozik. 34. A fiúk beszéltek, törték a fe­jüket, sok butaságot mondtak, lehurrogták egymást. Repta rá­förmedt a türelmetlenekre és az okoskodókra. Mindenkinek el kellett mondania, mit gondol és aztán könnyű volt dönteni. Amikor az az érzésük az embe­reknek, hogy számít a vélemé­nyük, hogy adnak rá, hogy nem­hiába mondják, amikor a dön­tés megszületik és az történik, ami a legokosabb, akkor az em­berek mindent megtesznek és elviselnek. Hol tanulta mindezt Repta? .Amikor becsuktak, a gondola­taimra senki sem volt kíváncsi. Becsuktak, és csak azután ke­resték az okot. Meg kell talál­ni a bűnt, a karcolást, a repe­dést és erőszakkal kényszerítet­ték ki. A hideg folyó zúgott Er­nest fülében, a kaleidoszkóp szí­nes üvegdarabkái táncolni kezd­tek és az agyonkínzott emléke­zet félhomályából az ész törvé­nyei és akarata ellenére teljes értékükben és erejükben merül­tek fel a képek és a hangok. — Ússzon, ússzon! Ami magá­nak rossz, jó az ügynek, tanul­ság a többieknek, hogy olya­nok legyenek, mint az acél, s nem mint az üveg. Juraj Spitze^ HOZZÁTOK TARTOZOM A hullámok íeltomyosultak. Egyszer felvittók a gerincre, hosszában-széltében csak a ma­gány, a szégyen és a megalázta­tás síkságát látta. Aztán a hul­lám aláhullt, és körülötte hideg vizek hegyei. — Ismerje be, ismerje be! Beszéljen, beszéljen! Varhola hangja egyhangú volt, mint a hullámok ritmusa. A kő­arcok végtelen sora, a barátok, a vallató hivatalnokok, a fel­ügyelők, a bírák, mind egyszer­Fordította: Krupa András re nyitják a szájukat, mint a halak, melyek a víz után liheg­nek. Nem hallaná hangjukat, de Ernest tudja, hogy ugyanazt mondják: Ismerje be, beszéljen, ismerje be, beszéljen! Minden oldalról megafonok, hangjuk elől nem tűnhetsz el. Varhola mosolyog: hallgassa, mennyien vannak. Emest körül zúgott az éri 5, a völgyre árnyak hulltak. Egyre gyakrabban mosódott el a kör­nyező világ és tárult fél a fáj­dalmas benső. Ki az, aki az öreg Fa alá visz- szatér? Az, aki ott volt évekkel ez­előtt vagy teljesen más ember? Nem. Az a másik, aki vallott, annak nincs ott semmi keresni­valója. Hiszen az valóban nem i» létezik. Azt Varhola találta ki, az a másik nem létezik. Nem létezhet! Nem haragszom rád Peter, hogy elhitted rólam, hogy gonosztevő vagyak, hogy ezt nyilvánosan kijelentetted és megírtad. Ök nem az igazságot, a bűnt keresték, és meg kellett találniuk. Csak nehéz nekem er­ről beszélgetnem veled, mert va­lami összetört, még, ha minket is érint csupán, minket, akiket a közös eszme fűzött egybe. Azo­kat, akik ellenünk voltak, azo­kat ez nem érinti. A mi szenve­désünkön senki sem élősködhet. Ezt nem lehet megengedni! Igen, innen, erről a válaszúiról valahol út vezet az igazsághoz. Erről sokat, hosszan kellene be­szélgetnünk, aztán közösen kije­lentenünk, hogy ez soha többé nem ismétlődik meg, hogy olya­nok vagyunk, amilyenek voltunk, hogy továbbra is hiszünk ügyünkben. Hogyan másképp? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents