Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

1965. március 20. Péntek fi A KNER NYOMDA A békéscsabai nyomdáit Tevan Adolf alapította 1902-ben. öt munkással dolgozott. 1910-ben a Te­van Nyomda és Könyvkiadó Vállalat megalakulása után 25—30-ra növekedett a létszám. A fel­szabadulásig évenként egy bibliofil könyv készült. 1948-ban, az államosítás után, a munkáslétszám ötvenre egészült ki. Fejlesztésre — nyolcmillió forint költséggel — először 1961-ben került sor: körülbelül 50 méter hosszú, emeletes épületet kapott a nyomda és több korszerű nyomógépet. Ettől kezdve mór kétszázan, dolgoztak az üzemben. 1963 december végén 26 millió forint beruhá­zással készült ed a fejlesztés második üteme, a jelenlegi nyomda kialakítása. Ma már 51 korszerű gépen gyártják a különféle színes csomagolóanyagokat, dobozokat, ipari címkéket. A termelési érték az államosítás óta tizenkétszeresére nőtt. A Kner Nyomda 1970-ig 162 millió forint költ­séggel bővül tovább, a létszám a mai kétszereséire, a termelés pedig háromszorosára emelkedik majd. Fotó: Kocziszhy László 1 Felvevőhely létrehozását tervezik ’ Közgazdasági kérdésekről — röviden A minőség ellenőrzése Az 1965. évi népgazdasági terv | nek a gyakoriságát is figyelemmel j nagy hangsúllyal figyelmezteti j üzemeinket a termékek minőségé­kell kísérniük. Indokoltnak látszik a vállalaton A sár Az udvar közepén egy jóko­ra tócsa éktelenkedett, a kör­nyéken pedig sár. Persze, ez a ár nem volt valami különös, hanem egészen közönséges: ocs- mú»y. cuppogás. amelynek egyetlen célja: minél jobban belepni a cipőket. A ház lakói tűrték, tűrték, aztán egyszer csak elfogyott a türelmük. Ideje, hogy intézkedjenek a* illetékesek! — horkant föl egyikük, az emelet tizenkettő­ből. — Szégyen és gyalázat! — erósítgette egy másik. — Már rég hozzá kellett vol­na látnunk a kérdés megol­dásához — jelentette ki a lakó- bizottság elnöke. Még aznap megjelent egy felhívás, melyet jól látható helyre szögeztek fel: „GYÜLE­KEZÉS VASÁRNAPIT’ Jókora tömeg jött össze. Minden ember szemében a ha­tározott tettvágy lángja lobo­gott. Az ügy kezdeményezője, az emelet tizenötösben lakó fér- tíú. energikus mozdulattal be­lenyúlt a zsebébe, kivett onnan egy jegyzettömböt és töltőtol­lat, majd mindenki helyeslésé­től kísérve hozzálátott a kér­dés megoldásához: levelet írt az újság szerkesztőségéhez, melyben a lakók követeléseit vázolta föl. A lakók aláírták a levelet és büszkén hazatértek a teljesí­tett kötelesség jóérzésével. A sár azonban maradt. A Kirókogyídfoól fordította: Ferencz Győző A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz — a helyiiparpo­litikai feladatok eredményesebb megoldására — Békéscsabán olyan felvevőhely létrehozását tervezi, amely délután 6—7 órá­ig tart nyitva. Itt a megrende­lők tehát munkaidő után is átadhatják javításra szoruló rá­diójukat, televíziójukat, villany- bojlerüket, háztartási gépeiket. Ennék meglepőditek a szívé­lyes fogadtatáson. Nem ilyesmi­re számítottak. Egyelőre nem volt más választásuk, hát leül­tek. De Kicsi Biri nem akarta vesztegetni az időt, gyorsan a lé. nyegle tért. Mogorván kérdezte: — Hol van az ember? — Hívom azonnal. Kint van a műhelyben. Az asszony csakugyan kisza­ladt a ház élé és kiabálni kez­dett: — Sándor! Sándor! Gyere.be egy kiesét.... A műhely felől azonnal fel­hangzott a válasz: — Mindjárt ott leszek! Miiháiyiné bent termett egy pillanat alatt. A kredenoből ki­vett egy tál tésztát, odatette a látogatók elé. Kínálta őlket ked­vesen, mosolyogva. Azdk még­sem vettek el egy darabot sem, csak ültek szótlanul az asztal mellett. Jaj, még csakugyan hairagusz- nak ezek — rémüldözött magá­ban az asszony és nem merte to. vább kínálgatni a néma vendé­geket. Nem kellett sokáig várni, mert Mihályi sietve benyitott. Vele jött a szomszédja is, Széles Jós­ka. A fiatal gazda egy láncot A ktsz a városi tanácstól meg­felelő helyiség kiutalását kérte. Amennyiben ez megvalósul, a to­vábbiak során a szövetkezet a felvevőhelyen az ügyeletes szol­gálatot is bevezeti. így lehetővé válik, hogy sürgős esetben a szakembereket az esti órákban is kihívhassák. A szolgálat idejét az igények alapján határozzák meg. szorongatott a markában, lát­szott, éppen azzal végezitek va­lami műveletiét a műhelyben. Amikor az ajtó becsukódott, Biriék felálltak a kanapéról. Néztek egymásra haragos sze­mekkel, és hallgattak. Ha ölni lehetett volna a tekintettel, Mi­hályi nem élt volna tovább egy pillanatig sem, mert Biri keresz­tüldöfte volna a pillantásával. Eltelt egy perc, nem szólalt meg egyikük sem. Mihályiné szemé­vel kérte, biztatta mindegyiket, hogy nyújtsanak kezet egymás­nak. Éppen csak nem a kabát­juknál fogva húzta a két embert egymás mellé Mihályi embereit« meg ma­gát először. Ö szólalt meg. — Mi szól fútt erre bennete­ket? Kicsi Biri fojtott hangon vá­laszolt: — A tegnap délutáni szél. Most az asszony kezdte a be­szélgetést: — Üljenek már le, komám! nek javítására. Nyilvánvalóan he­lye? és szükséges, ha ennek érde­kében iparvállalatainkban felül­vizsgálják: megfelelő volt-e a mi­nőség ellenőrzésének eddigi mód­szere, nem szükséges-e a nagyobb gondosság miatt bővíteni a MEO működési területét? Indokoltnak ígérkezik ez, mert több üzemben — főleg a könnyűipari és tömeg­cikkgyártó vállalatokban — a minőségellenőrzést sok esetben a késztermékre korlátozták és nem elemezték kellő alapossággal a kívülről jelentkező figyelmezteté- söket, reklamációkat. A jó rmnöségelle nórzés alapve­tő feltétele a munka közbeni fo­lyamatos vizsgálatok megszerve­zése. Az ellenőrzést mór az anyag munkába adásakor meg kell kez­deni, hiszen igen gyakran anyag­hibából ered a selejt, majd a munka egyes szakaszaiban folya­matosan el kell végezni. A selejt leggyakrabban a termelőmiunka közben keletkezik, ezért feltétle. nül hasznos a menetiközbeni gon­dosabb minőségellenőrzés, mert, ha ezt elhanyagolják, a munka­darab szükségtelenül és kijavítha- talianul selejtes állapotban kerül­het a következő termelési fázisba. Nem elegendő azonban a termé­kek egyszerű ellenőrzése A minő­ség vizsgálóinak elemzést is hasz­nos végezni, figyelemmel kísérni a többi között, hogy mélyek azok a iminikaszakaszok, amikor leg­gyakoribb a selejtíé válás, ilyen­kor mi az oka a minőségromlás­nak, milyen szerepe van ebben a gépnek vagy az embernek? Csak megfelelő elemzés után lehet javí­tó intézkedéséket kidolgozni a mi­nőség javítására. Sokszor előfor­dul, hogy a termék anyagmozga­tás, raktározás vagy szállítás köz­ben deformálódik. A gazdasági ve­zetőknek — ismét csak az intéz­kedések kidolgozása miaitt — en­Ne baragoskodjanak. Ülve job­ban lehet beszólni, ha valami hiba van is. Mihályi az ajtótól közelebb jött, rátenyerelt az asztalra. Meghajolt kissé, úgy nézett le­felé a suszterre. — Idefigyelj, Biri! Nagyon megharagudtam tegnap nálatok, csúnyán viselkedtem. De hát mit csináljak? Ez mán meg­esett. Hanem, te meg azzal a marhasággal, amit a községhá­zán mondtál, fel tudnád mérge­síteni a legbdrkább türelmű em­bert is. Kicsi Biri szintén rátenyerelt az asztalra, s szintén úgy beszélt a komának. Csak ő felfelé né­zett. — Mit nevezel te marhaság­nak? Na, halljuk csak, legalább tisztába jövünk veled! — Az a pénzverés, a te örö­kös elnökséged, meg az egész nyolcezer lelkes köztársaság ala­kítása halva született dolog'. Ez így van, Biri, akár hiszed akár belüli egységek — üzemrészek, műhelyek, munkacsoportok — munkáját is külön-külön elemez­ni. Sokszor ebből állapíthatják meg a minőségromlás eredő oka­it, azt például, hogy szakmailag elmaradott a műhely irányítása (képzettebb művezetők beállítása szükséges), hibás a munkásössze- tétel (módosítani kell a szakmun­kás—segédmunkás arányt), ala­csony fokú a szakképzettség (szűk. ségesnek mutatkozik a szakmai tanfolyam vagy tapasztalatcsere megszervezése), stto. Nem elég azonban csupán az üzemen belüli minőségelemzés, legalább ilyen fontos rendszeresen tájékozódni a vásárlóknál levő gyártmányok üzemképességéről, a termékek élettartamáról, a meghi­básodás gyakoriságáról stb. Igen sok gyártmányról garanciális kö­telezettsége van az üzemeiknek, a garancia idején belüli javítások önmagukban is figyelmeztetések, hol és mát kell minőségileg meg­javítani. A javítószolgáltatások aránya szintén adhat jelzést és hasznos módszernek mutatkozik, hogy né­hány vállalati vezető rendszere­sen adatokat gyűjt az üzemétől független javító-szerelő vállalatok­tól. A bel. és külkereskedelem egy­re gyakrabban jelzi már, mely termékeknél mutatkozott minősé­gi kifogás. Ezeket a figyelmezteté­seket is helyes hosszabb időszak tükrében tanulmányozni. A korszerű minőségellenőrzés nem a MEO feladata csupán, s nem is egyszerű technikai vizsgá­lódást jelent. A terveket jobban, eredményesebben segítő munka igényli, feltételezi a sokoldalú, hosszabb időtartamot magában foglaló céltudatos és rendszeres elemzést. se. Nem is tudom, hogy juthatott ilyesmi eszedbe... Széles Jóska a láncot egyik ke­zéből a másikba rakta, alig várta, hogy Mihályi befejezze, ő is köz­beszólt: — Nekem is említette Sándor bátyám, min vesztek össze. Én is azt mondom Biri úrnak, nem tiszta dolog ez. Hát hogy válhat­nánk mi el az országtól, mikor ugyanaz a fajta vagyunk. Még­hozzá sok ember rokonsága itt van a környező falukban. Tán útlevéllel menjek át Okányba, vagy Üjfalüba? Meg aztán mi lesz az iparcikkel? Ruha, cukor, só, petró honnan jön, ha mink megtagadjuk az ország többi ré­szét? Biri dühösen leintette a fiatal gazdát. — Magát nem kérdezte senki! Ha nem tud okosabbat mondani, hallgasson. Mihályi odalépett Biri mellé. Megfogta a kabátja hajtókáját és a szemébe mondta: — Mán csal<ugyan látom, egé­szen meghibbantál. Elvette a ha­talom érzése az eszedet. Hát ko. molyán gondolod, hogy a mi fa­lunk önálló ország lehet? Te meg a diktátora ...? Mi? (Folytatjuk) Kovács András Gerő János: HUu Biti Uitály&áfya Szatirikus kisregény

Next

/
Thumbnails
Contents