Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-26 / 72. szám

.iö5. március 26. 5 Péntek Á Körösvidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottság megalakulására A mikor az elmúlt hetekben tanárokból, közlekedési, vízügyi, kereskedelmi és más szakemberekből, a párt- és tár­sadalmi szervek aktíváiból meg­alakult és munkájához kezdett megyénkben az említett bizott­ság, elmondhattuk, hogy az ala­pító tagok ügybuzgalmán, az egyes társadalmi szervek haté­kony szorgalmazásán kívül ezt maga az élet sürgette és hozta létre. Mert az emberek tavasztól őszig nálunk is nya­kukba veszik a hétvégeken a ta­risznyát, és kerékpáron, vonaton, autón, ki-ki módja szerint, sere- gestől özönlenek Gyulára, Gyo- párosra, Szanazugba vagy Szarvasra. Akár van tehát ide­genforgalmi bizottságunk, akár nincs, mihelyt beköszönt a sze­zon, utazó van sok. Csakhogy nem mindegy, mi­lyen körülmények között tölti el a hét fáradalmait kipihenni akaró vasárnapi vándor a sza­badidejét. Ennek minél kelleme­sebb, kulturáltabb kitöltését igyekszik elősegíteni a jövőben ez a bizottság, melyről mondjuk el mindjárt, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának közvet­lenül alárendelve működik, négy csoportra oszlik: műszaki, fej­lesztési, műemléki, közlekedési, szolgáltatási és kulturális albi­zottságokra. Megyénk több ide­genforgalmi centruma — a szarvasi Arborétum, a gyulai Vérfürdő és Várszínház, és a többi — az eddiginél jobb fel­készülés, 'és ügyes propaganda esetén vidékünkre csábíthatja az intós turisták, a megyén kívüli­ek vagy épp a külföldiek soka­ságát is. Az idegenforgalmi inté­ző bizottság eddigi ülésein azon- i aan már kirajzolódott az az rányzat, hogy az idegenforga- omhoz kapcsolódó szolgáltatá­sok elsősorban a megye lakosai- •a, a vasárnap Gyulán fürdőző 'alusiakra, a városból „kiszökő”, létvégeken a Körösök felé, a természetbe igyekvő emberekre esznek elsősorban tekintettel. Ss ez jó. A már az idei szezonra várha- ó idegenforgalommal számol a lizottság első ülésein meghatá- ■ozott úgynevezett minimális fej- esztési program is, mely a me- ;ye kilenc idegenforgalmi cent­rumán belül — Gyula városa, Békéscsaba, a G yula-Városer- lő, valamint a Gyulavári kömyé- ci erdő, a Körös-parti Szanazug, a )ékési strand, Körösladány kör- íyéke, Szarvas, Gyopárosfürdő — sátortáborok és camping-há- :ak vásárlásával, a tisztálkodási ehetőségek biztosításával, a ke- eskedelem megszervezésével kí­vánja biztosítani a kényelmes ídülést. C mivel az idei év szelleme a takarékosság, ez a taka- •ékosság egyúttal a meglévő le­hetőségekre irányítja a figyel­met. Például a békéscsabai KISZ-tábor szabadon maradó férőhelyeire. A Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság címerező sátortá­borára, mely a nyár nagyrészé­ben elfoglalatlan . .; A takaré­kosság csak annak szab kimért keretet, mondjuk, hogy hány víkendház vásárolható. De, hogy a példánál maradjunk, ha egy vállalat selejt anyagból, hul­ladékból, társadalmi munkával camping-házakat készít a Körös­partra, az épp a takarékosság je­gyében helyeselhető. Évekre tekint előre a Körös­vidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottságnak fennállása kezdeti stádiumában még csak vázlato­san megalkotott maximális prog­ramja. Ez a program külön cikket igé­nyelne. Néhány dolgot azonban, mely ennek a távlatokra tekintő tervnek eddigi tárgyalásánál fel­merült, mi is megemlítünk. A camping-táborozásra kijelölt he­lyek erdősítésénél, parkosításá­nál jó útmutató lehet a szarvasi Arborétum abból a szempontból, hogy milyen botanikai kultúrára alkalmas a talaj... A Körös nyúj­totta hajózási lehetőség is figye­lemre méltó: a folyó Békésszent- andrástól Békésig terjedő szaka­sza jelenleg is hajózható .:. A vendéglátóiparról szólva meg­fontolandó, hogy a megyénkben járó turista, de * a helybeli is előszeretettel keresné a speciális szórakozóhelyeket, az alföldi stílusú kisvendéglőiket, amelyek épp egyedi jellegüknél fogva vonzanak a vendéget. e elég ennyi a még csak körvonalakban feltérképe­zett távlati idegenforgalmi terv érzékeltetésére. A terv megvaló­sítását nyilván éppúgy szorgal­mazza néhány esztendőn belül az idő és az élet, ahogy életre hívta a Körösvidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottságot. P. A. Tegyenek tál rajtuk! — A szeghalmi járási tanács költségvetési csoportja a rábízott területnek nemcsak gazdasági, hanem kulturális pártfogója is D Ha nem látnám a szeghalmi járási tanács költségvetési cső. portja ajtaján a felírást, belépés­kor azt hihetnem, hogy pénz­ügyekkel foglalkozó emberek hiva­tali helyisége helyett kulturális propaganda irodába tévedtem. A falakon művészi képek, festmé­nyek társaságában különböző szí­nű plakátok egész sora tájékoz­tat arról, hogy a járás művelődé­si otthonaiban milyen kulturális programok voltak vagy lesznek az évadban. Pedig azért jöttem, hogy a népművelési munka ér­mének másik oldalát, a terveket és számadatokat tudakoljam meg. Mint már életem során annyi­szor, most is tapasztalhattam, hogy ha néhol az látszik is — és ez olyan mint mikor rosszul sike­rült reprodukciókon nem fedik egymást a színek — azért mégsem az az igazi, ha a gazdasági és kul­turális tevékenység egymástól éle­sen elhatárolódik, elkülönül. Jó, egészséges dolog az, mikor népmű­velők és gazdaságiak kölcsönösen egymásénak érzik, tudják a terü­letet és a célt, s eszerint tevékeny­kednek. Bevallom, olyan szándékkal ér­keztem, hogy néhány mondatban rögzítsem aizt, ami eredmény, amii jó, hiszen azzal már úgysincs gond és baj, elég, ha tudnak róla, viszont részletesen elemezzem a hibát, ha van ilyen, és próbáljak magam is hozzájárulni tapaszta­lattal, tanáccsal a jóbbátevés ügyéhez. Tehetek-e arról, hogy nem így sikerült? Hibáztathatok vagyunk-e, mármint a költségve­tési csoport vezetője: Nátor Já­nos vagy Kele József költségveté­si főelőadó, valamint társuk, Papp Gyula és e sorok írója amiatt, hogy több a pozitív, minit a negatív közölndvaló? Elmondták és számadatokkal is alátámasztották, hogy a múlt évi kulturális terv gazdasági részét a szeghalmi járás mind a négy mű­Közületek munkaerőigénye és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. 2475 Vizsgázott gőzgépészeket vidéki, há­lózati villanyszerelőt Hmvhelyi mun­kahelyre alkalmaz a Hmvhelyi Köz­úti Üzemi Vállalat. Jelentkezés a gé­pészeti osztályon, Hmvhely, Lenin u. 32. 104283 A Kőlajvezeték Vállalat, Siófok fel­vételre keres építőipari segédmunká­sokat, kubikosokat nagy-alföldi mun­kahelyeire! Fizetési és munkafelté­telekre érdeklődés esetén a vállalat postafordultával részletes tájékozta­tást küld. Kőolajvezeték Vállalat mun­kaügyi osztálya, Siófok. 119 Az IBM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást Az Országos Sertéshizlaló Vállalat I. számú (Kétegyházi úti) telepe se­gédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Kétegyházi út. 47456 Az OVF Vízügyi Építő Vállalat azon­nali belépéssel felvesz gyors- és gép­írónőt. Jelentkezés Gyula, Béke sugár­út 29. 81612 A 8. sz. Autóközlekedési Vállalat békéscsabai telephellyel felvesz autó­szerelő, lakatos, karosszéria-lakatos szakmunkásokat, valamint segédmun­kásokat. Jelentkezés a vállalat mű­szaki telepén, Békéscsaba, Kazinczy u. 1/3. sz. alatt. 1516 velődési otthona teljesítette: a füzesgyarmati 112, a körösiadányi 110,5, a szeghalmi 107 és a vész­tői több mint 103 százalékra. Nem egyszer hallható népművelési ér­tekezleteken, hogy sok helyen a művelődési otthonok és házak képtelenek teljesíteni 100 száza­lékosan gazdasági (bevételi) ter­vüket, mivel — úgymond — a kul­túra nem kereskedelem. Erre, az egyébkén t sántító érvelésre cá­folna rá alaposan a szeghalmi já­rás? Nátor Jánosék nagyon egy­szerűen és világosain magyarázták meg, hogy gazdaságilag is szilárd­dá, megalapozottá lehet tenni a népművelés munkáját. Ók azt a munkamódszert alkalmazzák, hogy a művelődési otthonok ha­vonként beérkező tervét áttanul­mányozzák, a végrehajtást nyo­mon követik, értékelik az eredmé. nyéket, és ha valahol hiba van, nyomban jelzést adnak az illeté­kes művelődési otthon vezetősé­gének, nehogy az helyrehozhatat­lan bajjá változzék. Tehát nem ak­kor szólnak és bírálnak, mikor már késő (és ahogy ez legtöbb helyen „ősi” szokás), hanem jó előre, hogy megelőzhető legyen a baj! Ha szerintük a terv nem egé­szen tökéletes, javaslatokat adnak, segítő észrevételeket tesznek, el­sősorban természetesen gazdasági szempontból, gazdálkodási oldal­ról. Ám, mivel mindhárman a nép­művelés területéről, az aktív kulMrmunkálfcodás világából ke­rültek mostani posztjukra, erkölcsi és bizonyos fokig szakmai „jog­alappal” rendelkeznek ahhoz is, hogy necsak gazdasági oldaláról segítsék tapasztalattal, tanáccsal a járás népművelőit, a művelődési otthonok kuűtúrmunikásait. Ez az a nagy plusz, aminek birtokában oly otthonosan mozognak a műve­lődés mezején. Ez az oka, hogy olyan szépen, sorolni tudták, hol, miért születnek eredmények. Kö- rösladány népszerű művelődési otthon igazgatója, Hegedűs Bé. la munkája szerintük azért is eredményes, mert minden tsz-el, szervvel kapcsolatban van és „rá­megy a bérietezésre”, a színházi előadástól az ismeretterjesztésig mindenben és ezáltal állandó törzsközönséget biztosít. Szentesi Károly füzesgyarmati igazgató ugyancsak jó tömegbázissal ren­delkezik és az ottani termelőszö­vetkezetekkel erősen tartja a kap_ csőlátót, A tagságot minden ren­dezvényről értesíti. A vész­tőd Kiss József a KISZ-t és a falusi értelmiséget teljesen megnyerte a művelődési otthon ré_ szőre. Tevékenyen segítik őt a szervezésben és a propagandában. A kulturális tevékenység ott is a termelőszövetkezetekre alapozó. dik. A vésztői színjátszók rend. szeresen járják a környező közsé­geket, sőt Hajdú-Biharban is sze­repeltek már. A szeghalmi járá­si művelődési otthon vezetőjéről, Hajdú Bélánéról ez az egyöntetű vélemény: „Kultúrmunkába való, ügyes menyecske!” Mondják, hogy tervszerű, céltudatos vezetés az övé. A szerveknél és a lakosság körében jó prókátora a népműve­lés ügyének. Mindezt íróasztalnál ülő, szám­oszlopok fölé hajoló, gazdasági szakemberek szájából hallja az ember. Csoda-e hát, hogy a szeg­halmi járás kultúrosai részéről — ilyen patronálás mellett — nem hallani soha olyan panaszt, hogy „vagy népművelést csinálunk rá­fizetéssel, vagy szórakoztatóipart folytatunk”. A szeghalmi járásban szórakoztatva nevelnek (sőt elő­veszik időnként a Csárdáskirály­nőt is) és nevelve szórakoztatnak (a „Síáraz dolgokat” is érdekessé, vonzóvá teszik), és mindezekre rá. adásul, vagy éppen ezért, a bevé­teli tervet is maradéktalanul tel­jesítik. Befejezésül mégsem zengek dicshimnuszt. Bosszantó, hogy ahol ennyire világosan látják a kultúra ügyét, mint a szeghalmi járási tanács költségvetési cso­portjánál, olyan eredményesen működő művelődési otthon eseté­ben, mint a füzesgyarmati, hóna­pok óta húzzák-halasztjáik a lét­számkiegészítést. Ott ugyanis Szentesi Károly kultúrotthon igaz­gató szinte mindent maga végez. Rajta kívül csák a gondnok van, akinek nyilván más a feladatköre mint az övé. Ügy kellene egy mű. vészeli vezető melléje, mint a fa­lat kenyér. Jelenléte nyomban meglátszódnék színvonalemelke­désben és mindenben, ami a köz­ség és közvetve a járás kulturális életére is csak hasznos lenne. Mi­előbb lelje meg tehát mind a já­rási művelődésügyi osztály, mind pedig a költségvetési csoport a legjobb és leggyorsabb megoldást. Másik, ugyancsak bosszantó dolog, ogy Szeghalom -újtelepi részen, ahol háromezren laknak, tehát községnyi nép, a művelődési ott­hon által üzemeltetett keskenyfil- mes mozi hetenként mindössze egyszer játszik, holott a kétszáz ember befogadására alkalmas helyiség állandóan zsúfolt, vagyis lenne nézőközönség bőven. A járás ez esetben is segíthetne oly mó­don, hogy hetente legalább két­szer engedélyezné a vetítést. Végezetül: jó lenne, ha a szeg­halmi járási tanács költségvetési csoportjának kultúratámogató módszerét másutt is követnék a megyében, sőt az sem lenne baj, ha túltennének rajtuk! Huszár Rezső Szarvasi Vas-, Fémipari Kisipari A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN. CSERÉPKÁLYHA-ÉPÍTÖ részlegünk Békéscsabán, Tanácsköztársaság útja 18. szám alatt min­dennemű új és javítási munkát rövid határidőre vállal. RÁDIÓ-, TELEVÍZIÓ-, KERÉKPÁR-, MOTORKERÉKPÁR- és HÁZTARTÁSI KISGÉP javítási munkákat alanti részlegeink gyorsan és szakszerűen vállalnak: Szarvason, Árpád köz, telefon 168; Kondoroson, telefon 39; Békésszentandráson, telefon 20, Déva- ványán, telefon 42, valamint Csabacsűdön. összes részlegeink vállalnak továbbá mindennemű villanyszerelési munkákat, bádogos és víz­vezetékszerelési munkát, valamint mindennemű lakatosipari javításokat. AUTÓSZERVIZ SZARVASON, telefon 507. Személy- és tehergépkocsik garanciális javítása, futójavítások szakszerű és gyors végzése! Vegye igénybe ön is szövetkezetünk fenti részlegeinek szakszerű és minőségi munkáját!!! 100

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents