Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
IMS. március 4. 3 \ Csütörtök Befejeződött a vadászati idény Puskayégre került 30 ezer n és 40 ezer fáeánkakas [ Bővítik a sarkadi cukrászüzemet (Tudósítónktól) l Ebben az évben bővítik és feü- 5 újítják a sarkadi cukrászüzemet. • Ezzel kapcsolatban beszélgettünk ! az fmsz üzemág vezetőjével, aki S elmondotta, hogy a jelenlegi cuik- S rászüzem 1958 óta működik, s az • egész járás lakosságát ellátja ■ cukrászkészítményekkel. Uzembe- S helyezésikor biztosította a szükség■ leteket, de a lakosság igénye évről • évre növekszik, amit bizonyít a ! két év forgalmának összehasonlí- j tása is: míg 1963-ban 1 080 105 fo■ rint volt a forgalom, addig 1964- ! ben 1 398 000 forint. A szükség- : letek növekedése maga után von. • ta az üzem belső bővítésének ■ szükségességét is. : — A bővítésre, és felújításra a S földművesszövetkezet 1965-ben ■ százezer forintot fordít. Ebben az ■ évben üzembe helyezik a fagylalt 5 kezelés és hűtés szempontjából j nagyon fontos 65 ezer forint értékű jéggyártó berendezést — mondotta Kiss Lajos üzemágvezető. A jelenlegi cukrászüzemen komolyabb beruházást nem is érdemes végezni, hiszen egy-két éven belül kialakul a vendéglátó kombinát, ami lehetőséget ad arra, hogy a jelenlegi cukrászüzemet olyan helyiségbe helyezzék, ahol a követelmények minden szempontból biztosíthatók. Cs. V. 14 000 fácánt és 6 500 nyulat fogtak Hálózással Az 1964/65-ös vadászati idény a pótkálövések engedélyezésével február 28-án befejeződött. Dr, Nagy Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vadászati főelőadója ezzel kapcsolatban közölte, hogy megyénk vadásztársaságai 30 ezer nyulat és 40 ezer fácánkakast lőttek. A vadásztársaságok kiváló eredményeket értek el az apróvad hálós befogásával is. Élve 14 ezer fácánt és 6500 nyulat zsákmányoltak. Az élve fogott állatok többségiét exportra szállították. Idegenforgalom szempontjából az 1964/65-ös vadászati évad kedvező volt. Megyénk vadásztársaságai nyolc alkalommal összesen harminc külföldi — ausztriai és nyugatnémet vadászt láttak vendégül. Számottevő érdeklődés volt megyénk vadgazdálkodása iránt a Német Demokratikus Köztársaságból és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból is. A külföldi vendégvadászok Körösladány, Kö- röstarcsa, Újkígyós, Békés, Gyula és Szarvas térségében fácánra, valamint nyúlra lőttek. Az idény befejezésével égjük vadász sem akasztja szögre a puskáját A dúvadak irtása most kez_ dődik. Egyes társaságok körzetében ismét elszaporodtak a ragadozó madarak és a szőrmés állatok. Ezek irtására legtöbb vadász- társaság már meg is szervezte a munkát. Így a következő időszakban, a különben jól áttelelt fácán és fogoly fészekaljakban, továbbá a nyűlállományban ismét visszaszorítják majd ezek nagyobb kártételét. célszerű az épületekben dróthálóval vagy egyéb módon olyan re- kesztéket kialakítani, amelyekben 20—30-asával helyezhetők el az azonos korú, ivarú és súlyú hízók. A fehér hússertések takarmá- n> ozásában alapvetően fontos a teljes értékű fehérjeellátás. Az Állattenyésztési Kutató Intézet széleskörű vizsgálatai szerint a fehérjével kellően ellátott fehér sertések a 40—100 kilogrammig terjedő hizlalás során a 60 kiló súlygyarapodást 28 nappal előbb érték el és ez idő alatt kereken 30 kg-al kevesebb takarmányt fogyasztottak a 60 kg élősúly előállításához, mint azok az egyebek, amelyeknek a fehérjeszükségletét csak háromnegyed részben elégítették ki. Mindez azt jelenti, hogy minden négy sertés után így megtakarított takarmányból egy ötödiket lehetett 40 kilóról 100 kilóra meghizlalni. A vizsgálatok szerint nemcsak az a lényeges, hogy mennyiségileg, hanen. legalább ennyire fontos, hogy minőségileg is kielégítsék a sertések fehérjeigényét. A közölt számadatok beszédesen bizonyítják: a fehérjében szűkös takarmányozás ráfizetéses. Sajnos kétségkívül igaz, hogy sok helyen — bár tudatában vannak ennek — a fehérjehiány miatt naég sincs lehetőség a teljes értékű takarmányozásra. A kutatók éppen ezért vizsgálták azt is, hogy a sertéstartásban milyen lehetőségeink vannak fehérjehiány csökkentésére. Erre legjobb mód a legértékesebb fehérjedús takar- mánynövényünk, a lucerna felhasználása útján kínálkozik. A lucernaliszt és a lucemapép megfelelő arányban etetve eredményesen felhasználható a sertések takarmányozásához. Itt a hangsúly a megfelelő arányon van. A kutatók többsége ma már azon az álláspontom van, hogy a jóminőségű lucemaliszt helyesen, szakszerűen adagolva jó fehérjepótló sertéstakarmány, — túlzott nagymennyiségben etetve azonban káros hatású. A sertés ugyanis rosszul emészti a rostot. Ha mértéktelenül sok lucemalisz- tet fogyasztott, akkor nemcsak a lucemalisztet, hanem a vele egyidejűleg etetett többi takarmányt is rosszul hasznosítja az állat. Ez a tapasztalat viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a célszerűségnek megfelelően kell etetni a lucemalisztet. A kutatók zöme úgy tartja: a hízó sertések és elő- rehaladottan vemhes kocák abrakfejadagjában 10—15 %-nál semmi esetre sem legyen nagyobb a lucemaliszt aránya. Üres és egy-két hónapos vemhes kocák fejadagjában viszont 20 százaléknyi is szerepelhet belőle. Nagyon kedvezőek a tapasztalatok a lucemapép etetéséről. Nagy előnye, hogy a lucerna ezúton sokkal gazdaságosabban használható fel, mintha szálasán etetnék. A szálasán etetett lucernából a sertés sokat elpocsékol, ezzel szemben a pépesített zöldlucemát szinte teljes egészében elfogyasztja. A vizsgálatok szerint a pépe- sítetten etetett zöldlucerna táplálóanyagait 12—13 százalékkal jobban értékesíti a sertés, mintha szálasain fogyasztaná. A lucemapép etetésének, jelentősége van az abraktakarékosságban is, mert etetésével — a kísérletek szerint — 18—22 százaléknyi abrak takarítható meg, tehát 6 százalékkal több, mint szálasán etetett lucernával. Ezért a lucernapépesítés költsége bőségesen megtérül. Tapasztalati számítások szerint kisteljesítményű pépesí tőgép használatúkor 2,50—1,50 forintba kerül 1 mázsa pép előállítása. Az Mp—II. jelű nagyteljesítményű pépesítőgéppel — amely a gazdaságok rendelkezésére áll — lényegesen olcsóbb, 1 forint körüli ösz- szegbe kerül 1 mázsa lucemapép elkészítése. Előnyei miatt a lucernapépet nagyon hasznos lenne az idén még kiterjedtebben használni a sertések takarmányozásához. Dr. Fehér Károly-------------------------------------------------------------------------— < ' Egy iktatókönyv monológja Meg akarja tudni, hogy rübrikázott oldalaimra milyen témáka: írtak 1964-ben? Vegyen elő az irattárból. A középső polc alján vagyok. Bár még nem sok rajtam a por, másfél hónapja fekszem itt, de azért jó, ha letöröl. Mostmár felnyithat. Nézze csak hogyan kezdtem 1964-et. A január 6-i levelezés ellen, amit a tenyészkosok igénylésével, elszállításával a tsz folytatott, nincs kifogásom. Ebben az ügyben mindössze három levélről tudok. Ezt igen rendes és jól szervezett ügymenetnek tartom. De nézze csak: január 7-én a mezőgazdasági tanulók beiskolázásáról iktattak egy aktát, majd 8-án hat körlevelet hozott a posta. Mind a hatot a szarvasi járási tanács mező- gazdasági osztálya küldte. A körlevelek témája változatos. Egyikben a zöldségtermesztéssel kapcsolatos intézkedési tervről, a másikban az 1964. év% országos mezőgazdasági kiállítás szervezéséről, a harmadikban az államnak értékesített tej korpajárandóságról, a negyedikben a felnőtt szarvasmarhaállomány selejtezési módjáról, az ötödikben a cirokmag takarmányozási célra való felvásárlásáról, a hatodikban a tejgyűjtők és tejátvételi feladatokról közöltek egyet mást. Én laikus szememmel is látom, hogy a hat körlevélben rokon- témák vannak. Igen-igen, a tejkorpára, meg a cirokmagra gondolok S ha nem tévedek, a hat levélből négyet az állattenyésztők fogalmaztak. Ne csodálkozzon ezeken a papírokon. Az előadó adminisztrálni akarja magát, hogy lássák, szegénynek milyen sok a dolga. Lapozzon csak tovább. Január 15-énél feltétlenül álljon meg. A hitelesség kedvéért írja fel az aktaszámot. A 79—75/1963-as szá mot viselő levélben a szakmunkástanfolyam szükségességére agitálták a tsz-t. A 4056/87-es aktában a szakmunkástanfolyumhoz a politikai tananyag, a 4056/86-os aktában pedig ugyancsak a szakmunkástanfolyamhoz a szakmai tananyag igénylésének módját írták meg. Egy témában egy nap, három akta is. Tyű, ha! Ugyanerről már január 7-én is írtak. Hallotta volna az adminisztrátort. Amikor a három aktát beiktatta, felkacagott. Akik az irodában voltak, nem tudták, mi történt szegénykével. A főkönyvelő egy szűkszavú „ejnye” szócskával csitította. A kissé fellazult légkörbe, hogyhogy nem betoppant az elnök. Amikor megtudta, mitől a derű, epésen jegyezte meg: a tsz-paraszt jó munkáját a hozamokéban beállt változással mérik, a hivatalnokét pedig a legyártott akták számával. így ne csodálkozzon azon, ha nálunk, itt a békés- szentandrási Rákóczi Tsz-ben gyűlik az akta. írja csak fel a 4056/12-es akta számát is. Ezt a levelet 1964. február elsején kaptuk. A borjúgondozási tanfolyamról még ugyanezen a napon ismét írtak. Szölgalelkűség ez kérem! S azt csodálom, I hogy ebből a bürokratizmusból még 1965-ben sem gyógyultak ki. j Itt a legfrissebb bizonyítékom. Február 11-én a 4241-es számot vi- ): selő körlevélben a mezőgazdasági osztály vezetője magyarázatot ^ kér, hogy 1964-ben miért dolgozott hattal több ember a tsz-ben, ' mint 1963-ban? Ügy vélem, ezt az osztály vezetője is legalább úgy tudja, mint az elnök. De hát akkor miért küldte a leveilet? Én nem aktákkal képzelem el a járás termelésszervező és irányító munkáját, hanem másként: a segítségadás olyan készségével, ‘ mint négy évvel ezelőtt a tsz-szervezés időszakában. A gyakorlati j tanácsadás azonban azóta mindjobban az aktagyártás irányába to- j lódott. A járás szakemberei egyre ritkábban nyitnak ránk ajtót. \ Pedig olykor egy-egy kényes probléma megoldásánál jó lenne, ha itt lennének és segítenének. Egy kis friss levegő nekik sem ártana, lenne legalább egy kis életük. * Dupsi Károly Az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás BÉKÉSCSABA, Szarvasi út rövid határidővel vállal / villamos forgógépek t javítását, tekercselését A szerződésben lévő mg. tsz-nek 50 százalékos kedvezmény. 47131
