Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

március 33. 5 Kedd Orosháza gimnáziuma A cím ugyan nem a legpontosabb: nemcsak az orosháziaké az új gimnázium, melyről joggal mondhatjuk, hogy az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt ilyen intézménye; az orosházi járás községeinek sok diákja is itt tanul. A modern épület 1953-ban lett készen, azóta sok száz diák érettségizett iát. A fizikai előadóban a IV/a osztály tanulói gyakorolnak: Péter Anna, Bér Lenke, ölveczki László és German Endre. Osztályfőnöki óra a III/d-ben. Gyetvai György osztályfőnök zenetörténeti ismertetőt tart. A hatalmas tornateremben Szokodi Sándor testnevelőtanár óráján. A néprajzi szakkör állandó látogatói. Körmendi János és Har­mati Irma egy századeleji krumplitörőt tanulmányoznak. S. E. (Fotó: Kocziszky) Szülők árnyékában, árván Akikről itt szó esik, azoknak többsége a családi élet, az embe­ri kapcsolatok hajótö­röttje. Kevesen van­nak. Ezt a napomat a megyeszék­hely tanácsának gyámügyi osztá­lyán töltöttem. Jogszabálygyűjte­ményekben, ügyiratokban lapoz­tam. Beszéltem a munkatársakkal s egy ügyvéddel, aki kliensét kép­viselve kereste fel az osztályt. Szóba került sok minden. Hogy­ha egy családban a férj bántal­mazza feleségét, s az asszony ki­zárja az illetőt a lakásból, a ha­tóság visszaköltözteti. Itt beavat­koznak. A tettlegességbe viszont nem avatkozhat be senki: családi ügy! Más. Gyermekrablás — ilyen a jelenlegi büntetőtörvénykönyvben nem szerepel. A gyakorlatban vi­szont van. Amíg, váláskor a gye­reket nem ítélik meg az egyik fél­nek, „azé, aki viszi" — bármilyen útan-módon. Nem egyszerű tehát a gyámügyi osztály munkája. A legbonyolultabb, s a leggyakrab­ban visszatérő esetek azonban az állami gondozásra szoruló gyere­keké itt. Róluk számol be a leg­több aikta, az ő címeik szerepel­tek az illetékes előadónő listáján is, amikor kömyezettanulmányo- zásra indultunk. Álljunk itt meg sgy szóra. Államunk messzemenő­en gondoskodik az intézeti gon­dozottakról: évi 15 ezer forintot költenek ezekben egy-egy gyerek­re. Magam is jártam több ilyen helyen. Nem jut eszébe itt az em­bernek, hogy ezek a régi árvahá­zak mai megfelelői; Csak a legna­gyobb elismerés hangján lehet er­ről szólni. Ahol nemcsak ellátják a gyerekeket, de érettségi okleve­let, szakmát, sőt a későbbiekben esetleg diplomát is adnak kezük­be, mert utóbbira is van lehető­ség... Sokféle körülmény teheti in­dokolttá, hogy egy-egy gyerek ide kerüljön. Lakásviszonyok, a szü­lők elégtelen keresete, több gye­rekét ellátni képtelen, egyedülálló szülő stb. De van, amikor a szülő felelőtlensége miatt jut állami gondozásba a gyerek. A további­akban többnyire ilyen . esetekről lesz szó. Tanyavidék. A ház sárfalait csak néhol élénkíti még a festék, a többi lehullott régen. A lakás Közületek munkaerőigénye Az BM 14. sí Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást ée napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. 24TS A Kőlajvezeték Vállalat, Siófok fel­vételre keres építőipari segédmunká­sokat, kubikosokat nagy-alföldi mun­kahelyeire! Fizetési és munkafelté­telekre érdeklődés esetén a vállalat postafordultával részletes tájékozta­tást küld. Kőolajvezeték Vállalat mun­kaügyi osztálya, Siófok. 119 A Békés megyei Növényvédő Állo­más pályázatot hirdet 1 fő 2241 kulcs- számú könyvelői állás betöltésére. Je­lentkezés Tarhoson, a központi Irodá­ban naponta 8-tól 16 óráig. Önkölt­séget csak felvétel esetén térítenek. 47452 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat I. számú (Kétegyházi úti) telepe se­gédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Kétegyházi út. 47456 belükről sem jobb. Két férfi és egy asszony lakik a szobában. Az anya, a fia és egy harmadik. Az asszony, ki most portásként dol­gozik, vissza akarja kérni intézet­ben lévő hat gyerekét. Környezet- tanulmányozásra jöttünk, megnéz­ni, elláthatja-e őket tisztessége­sen. Aligha. És tartásdíjait sem követelhet senkitől, hisz gyerme­kednek nincs apja. Kit, mit hibáz­tassunk? Az elmaradt környeze­tet? Az előítéleteket, a tudatlan­ságot? De bizonyos, hogy ő is fe­lelős. Ügy tűnik, nem is igyekszik hogy azokról, akiket ő hozott a világra, legalább részben gondos­kodjon. Amennyire megteheti a saját, és a nagyobbik fia kerese­téből. A gyulai állami gondozott cse­csemők intézetében két kü'ön szo­bát tartanak fenn az anyáknak a szoptatás idejére. (Egy részüknek itt-tartózkodását az otthoni rossz lakásviszonyok indokolják.) Itt találkozom azzal a nővel, aki ma­ga is állami intézetben volt 18 éves koráig. Azóta tőle két gyer­meket vettek gondozásba. Mit mondjak róla? Budapestről kitil­tották közveszélyes munkakerülés miatt... Ugyanitt egy asszony arra kér bennünket, protezsálnánk be egy gyárba, ahol varrónőként dol­gozhatna, hiszen, bár nincs szak­mája, de a börtönben megtanult varrni. Szeretné kivenni az inté­zetből négy gyermekét. Mikor fel­világosítottuk, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok le­hetőséget adnak a szakképzetlen munkások elhelyezkedésére is — arról hallani sem akart. Így hát gyermekeit, mivel a férje is bör­tönben van, továbbra is az állam fogja eltartani. Az újságíró kezében megakad a toll. Nemcsak a nevek előtt, melyeknek kezdőbetűit is elhagy­ja, de a téma miatt is. Hz ÁB h'zottsáook szüle­tésszabályozó szelepre hivatottak. A társadalom nem kötelezi a nő­ket a szülésre: ezért keltették ezeket a bizottságokat életre. Az indokolt, ésszerű születésszabályo­zásért. Köztudott — és a köz gond­ja is — az ÁB bizottságok passzív szerepe országszerte. Társadalmi jelenséggé vált, hogy elégséges la­kásviszonyok között élő, jól kere­ső fiatalok önzésből, anyagi ér­dekből — lemondanak a család legfőbb hivatásáról, a gyermekek felneveléséről. Az ÁB bizottságok születéssza­bályozó szerepe... A gondolat itt ahhoz a hatodik általánosból ki­maradt lány-anyához kapcsolódik, aki az elmúlt hetekben szült. Az utcán dolgoztak az útjavítók... Nem tudja az apa nevét az a má­sik anya sem, aki szintén nem vé­gezte még el a nyolc általánost. Azt, hogy állapotos, az utolsó na­pig tagadta. Anyja most listát vitt a gyámügyre a gyanúsítottakét. Beszélgettem ezzel a lánnyal. Sem. miféle elképzelése nincs sem a sa­ját, sem a gyerek jövőjéről. Szót váltottam sarkad!, békési cigány­asszonyokkal is. öt, hat, hét gye­rek van otthon. Ki tanácskozik velük arról, hogy az ő dolguk most már a meglévő család ki­emelése legyen a putriéletből? S ki beszél ezekkel a lányokkal, hogy vállalják-e egy új élet ösz- szes következményeit? Szükség volt nagyon az 1952/4-es törvényre, mely megszüntette a törvénytelen gyermek fogalmát. Nemcsak mert megszabadította a gyereket a bélyegtől, de mert meg- züntette az egyoldalú felelősséget, azt, hogy a következmények csak az anyára hárulnak. A törvény, a rendelet azonban nem mindenha­tó. Az apát megkeresni, a tartás­díjat levonni lehet. De hogy a szülő valóban édesanya, édesapa legyen, az az illetőktől függ. Meg­értjük annak a 20 év körüli anyá­nak vállalkozását, aki — bár az apa őt nem akarta elvenni — vál­lalta az anyaságot. Az illető beta­nított munkásként dolgozik egy gyárban. Bár érettségizett, jövőre esti technikumba akar menni. Szakmája, keresete, reális elkép­zelései — mindezek lehetővé te­szik számára a kisbaba felnevelé­sét. De többi példánk szenvedő alanya, a gyermek, az állam gon­doskodása hiányában gyámolító nélkül maradna. S itt a nagy szá­mok törvénye érvényesül: a há­zasságon kívül született gyerekek egy nagy hányadáról nem gondos­kodik anyjuk megfelelően! Egyedi esetek! Valóban azok. De az állami intézetek szemszögé­ből nem olyan egyediek, hiszen ezek megyénkben is zsúfoltak, s lakóik egy nagy része a szülők fe­lelőtlensége miatt került oda. Mi­közben hely hiányában olyanok esetleg nem jutnak be, akiknél nem a szülői nemtörődömség, de a körülményeik indokolnák azt — sokgyerekes anya özvegysége, rossz lakásviszonyok, szegénység stb. Egyedi esetek, de csak a fo­kozottabb, a megelőzésre is kiter­jedő társadalmi törődés adhatja a megoldást. Megelőzés. Ezzel próbálták de. it venni a gyámügyi osztályon két évvel ezelőtt egy kiskorú lány és a 20 éves V. I. szerencsétlenül sikerült házasságának. De a fiata­lok fűhöz-fához fordultak, míg vé­gül is egybekelhettek. Miről val­lanak ma az akták? Az asszony nem dolgozik, csavarog. A gyerek, szószerint értve, éhezik és fázik. Télen csak ritkán tüzeltek. Abban sem volt köszönet. A jelentés sze­rint a gyerek majdnem bennégett az üresen hagyott lakásban. Ha ez a lány szakmát tanul, és később megy férjhez, nem alakul ilyen módon az élete, s a gyermekéé sem. Itt sem sikerült a megelőzés. De sok esetben sikerül. Köszönhető az e célból életre hívott szerveknek. A megelőzés miatt jártunk az egyik tanyai iskoláiban is. Egy ti- zenkétéves-forma kislány dolgá­ban, aki hónapok óta kimarado- zik az iskolából. Anyja — bár csak ez az egy gyermek van otthon. — nem törődik vele, ő pedig gaz­dátlanul teng-leng a tanyavilág­ban, amíg csak állami gondozásba nem kerül. Azért is, nehogy két- három év múlva már az ő gyere­két kelljen odavinni. Akikről itt szó esett, azoknak többsége az emberi kapcsolatok, a családi élet hajótöröttje. Kevesen vannak. Padányi Anna

Next

/
Thumbnails
Contents