Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

JJSő. március 23. Kedd Befejeződött a belvizek leszívattyúzása a szántóföldekről deka Vízügyi Igazgatóság terüle­Ugyanannyit, olcsóbban gazdaság, ahol 4,5—4,8 kiló abra’ A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság működési területén a műit év három utolsó hónapjában összesen 206 milliméter átlagér­téknek megfelelő csapadékmeny- myiség hullott, ami lényegesen több volt a hasonló időszak sok évi átlagánál. A csapadék megfe­lelő elosztásiban jelentkezett, így csaknem teljes mértékben beszí- vódott a talajba. Január elejére a leszivárgó nedvesség összeért az emelkedő talajvízzel. A január és február hónapban lehullott csaknem 100 milliméter csapadék — miután a telített ta­lajba már beszívódni nem tudott, a felszínen gyűlt össze, és a mé­lyebb területeken belvizeket oko­zott Napjainkig három belvízle­folyás volt december 29, január 14, január 26, február 7, vala­mint március 3—17 között. Ezek közül az utóbbi volt a legjelen­tősebb, aminek során a Körösvi­gyulai 8-as számú gyáregysége az év eleje óta 16 famegmuntkáló gé­pet kapott. A poEészterlakk-ön- téshee szükséges korszerű csiszoló és fényező gépek szerelése meg­kezdődött. A laboratórium terve­zése most van folyamatban, amelybe értékes műszerek kerül­nek majd. A vállalat az új gyár­tástechnológia kialakításához szakembereket küldött Gyulára. Az átszervezéssel egyidejűleg nö­velőt a műszaki állományt A nagyarányú fejlesztés hatása a tervszerűségben és a bútoralkat- részek minőségénél már most megmutatkozik. Az eredmény ha­marosan a munkások keresetére is kihat. A teljes program szerinti termelés szeptemberben kezdődik. [•ót. Később érheti csak sző a ház elejét, akkor, ha csappan az iram, s gyengén kooperál a felvásárló szerv és a vállalat. Csak káros lenne, ha továbbra is divat ma­radna a negyedév végi fárasztó hajrá. E „divat” ellen konkrét in­tézkedéseket sürget majd a párt- szervezet és az üzemi tanács. Ak­kor használ szavával igazán, ha idejében teszi ezt; Felelet a határozatra a szorgal­mas munka, a munkaverseny botltakozása, a munkafegyelem érezhető javulása, a munkaszer­vezés tökéletesítésére való törek­vés. Ez utóbbinál egyelőre még lassú a mozgolódás. A tervek ki­alakultak, de a végrehajtás von­tatott, körülményes. Kérdés, még így utólag is, hogy mennyire ve­szik figyelembe ezek a tervek a dolgozók észrevételeit, mennyire fagatták ki őket. A tapasztalatok szerint inkább csak a művezető­ket, csoportvezetőket nógatták, a beosztottakat kevésbé. Többre kellene becsülni meglátásaikat. De nemcsak ebben az esetben. Elmlítették az üzemben, hogy le­zajlottak a termelési tanácskozá­sok, ha nem is szólt mindenki, jó javaslatok, megszívlelendő észre­vételek egész sora hangzott el. Ezeket jó szándékkal, igazán a tén maximálisan 10 350 katasztrá- lis hold terület; került víz alá. Az igazgatóság a szükséges in­tézkedéseket megtette a káros vi­zek elvezetésére. Nehezítette a helyzetet a Körösökön ugyanezen időben levonuló árhullám, ami miatt a belvizeket csak szivattyú­zással lehetett a folyókba beemel­ni. A befejezéshez közeledő bel­vízvédekezés során eddig naponta átlag 30 szivattyútelep és 10 szi­vattyúállás működött éjjel-nap­pali üzemiben. Ezek átemeltek mintegy 60 millió köbméter bel­vizet. Az igazgatóság munkájá­nak eredményeképpen ma már inkább csak a legelőkön van bel­víz, az értékes területek mentesí­tése megtörtént. Amennyiben a tavaszi időjárás csapadékos lesz, még további belvízhullámokra le­het számítani. Az idei terv alapján 5400 Fáklya kombinált szekrényt kell elkészí­teni, ami 1445-4el több a tavalyi­nál. tészbrigádokat a medgyesegyházi Aranykalász t'ermelőszövetkezet- ben. Sok msnfcát ad a kertészet már most is. Az elmúlt hetekben 300 üvegtábla alá paprikamagot, 160 alá korai káposztát vetettek. A falu ellátására 20 üvegtábla alatt különböző zöldségmagot hajtat­nak. A palánták szépen növeked­nek és megkezdték a pikírozást. decemberi párthatározat szelle­mében tették az emberek, s nyil­vánvalóan várják az utóhatást. Egyelőre nem örülhetnek. Lassú a javaslatok mérlegelése, intézé­se. Van határidő a válaszolására, mondhatja bárki. Ez igaz, de ez­zel nem lehet, nem szabad halo­gatni a reagálást. Több szenve­déllyel, kommunista lelkesedéssel szükséges törődni a jó javaslatok sorsával. Ezt várják a segíteni akarók. A pártszervezettől ebben a vonatkozásban az eddiginél sokkal élénkebb tevékenységet remélnek. Az újért, a jóért, a hasznosért elsősorban a kom­munisták „üssék a vasat” a hús­ipari vállalatnál is, ez használ a decemberi határozat végrehajtá­sának, nem is szólva a pártszerve­zet tekintélyéről. Már a bevezetőben is említet­tük, hogy az ipari átszervezés után felduzzadt az alkalmazotti létszám, improduktív munkaerő. Történt-e már változás? Még alig. Erre kevés volt az elmúlt három hónap. A mérlegbeszámoló elké­szítése kevés időt engedett az alapos felülvizsgálásra — mond­ták nekünk. Mindössze két fővel csökkentették az adminisztratív létszámot. Nem várathat sokáig magára az érdemi intézkedés. A Gyulai Állami Gazdaság két ízben, is elnyerte a Miniszterta­nács a SZOT Vörös Vándorzász­laját. Kiváló gazdasági eredmé­nyeket értek el. Hírnevüket ta­valy is jól megalapozták, mégis az 1963. évi tényleges adatokhoz képest eredményromlás követke­zett be, Szilágyi János, a gazda­ság igazgatója néhány héttel ez­előtt hektárra is átszámolta a fontosabb növények termésered­ményét. A hozamokat a világszín­vonalhoz viszonyította. A Gyulai Állami Gazdaság terméseredmé­nyeivel a világ legjobb állami gazdaságai között van. Az átla­goknak mindössze egy hibájuk van: magas az önköltség. A több­szörösen kitüntetett gazdaság a hozamok alapján aspirált az él­üzem címre. Mivel az 1964. évi gazdálkodás végső eredménye nem érte el a kívánt gazdaságos­ságot, ezen egyszerű oknál fogva — az eddigi értesülések alapján nem valószínű, hogy élüzemet avatnak. Szilágyi János és munkatársai hosszú évek óta jó eredménnyel szolgálták az országos árualapok növelését. Sokszor a lehetetlent próbálták meg s az ember akaraterejével szinte kincseket varázsoltak a gyula—benedeki határrészből. És most mégis elmarad a munka tár­sadalmi megbecsülése, Ha nem olyan magas költséggel termeltek Eddig összesen 14 ezer paprika- palántát tűzdeltek ki a holland­ágyakba, melyeket ha megerősöd­nek, később fóliák alá helyeznek. Ilyen módon összesen 120 ezer pa­lántát nevelnek ki. A tsz-ben az idén 3 holdon termelnek primőr­paprikát, összesen pedig 20 hold- nyi konzervpaprikájuk lesz. Meg­kezdték a korai káposztapalán ták kiültetését is, összesen 50 holdra. Kóíumibán József igazgató elv- társ említette, bogy a második negyedévben a Húsipari Tröszt végzi a felülvizsgálatot. Addig a gyulaiak nem sokat kezdenek. Nem népszerű dolog az átcsopor­tosítás, de néha szembe kell néz­ni ezzel is. A külső, belső adat- i szolgáltatás ésszerűbb megszer­vezésével, a logikusabb tevékeny­séggel, az adminisztráció fokozott gépesítésével csökkenteni lehet az adminisztratív létszámot, s hogy hol, mit lehet, kell csinálni, azt a gyulaiak tudják a legjobban. Három hónap igazán nem hosz- szú idő, de a határozat követke­zetes végrehajtásának irányát ki lehet munkálni. A kétségtelenül nagy munkatempó mellett ezt si­került megtenni a húsipari vál­lalatnál, s ez érdeme a pártszer­vezetnek, gazdasági vezetésnek, szakszervezeti bizottságnak, üze­mi bizottságnak. Amiben még nem tudtak előrelépni, bizonyára hamarosan cselekszenek. A kez­det biztató, a folytatás annál eredményesebb lesz, minél na­gyobb felelősségérzettel, szenve­déllyel, akarással munkálkodnak a jó határozat, s a jó intézkedési terv végrehajtásáért. Pallag Róbert volna, minden bizonnyal a felsza­badulás 20. évfordulóján élüzemet avatnának. Állami gazdaságaink már hoz­zászoktak a mindenáron való termeléshez. Hazánkban volt olyan időszak — 1960—1964 — között, amikor egyes mezőgazda- sági áru megtermelése és állami vérkeringésbe juttatása volt a cél. Ma azonban, amikor a termelő­szövetkezetéle árutermelése is év­ről évre felfelé ível, jogos annak felvetése, hogy állami gazdasága­ink egy kicsit jobban nézzék meg, mire és hogyan költik el a társa­dalomtól kapott anyagiakat. Az állami gazdaságok termelés szervezésére az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. február 16-án fontos határozatot hozott. A Po­litikai Bizottság mindenekelőtt a termelés gazdaságos szervézésé- re irányította a gazdaságvezetők figyelmét. S ez nem véletlen, hi­szen az állami gazdaságok igaz­gatóinak, szakembereinek többsé­ge hosszú éveken át a társada­lom erőforrásaiból tartotta magas szinten ráfizetés árán a terme­lést. Az állam néhány esztendő alatt az ország szántójának 13 százalékán termelő gazdaságok­nak 11 milliárd forint beruházást adott. Ennek 18 százalékát kap­ták Békés és Csongrád megye ál­lami gazdaságai. Ezt a nagyarányú állami támogatást arra használták fel a legtöbb he­lyen, hogy kialakítsák a termelés főbb irányait. A fontosabb növé­nyek termesztésére, állatok te­nyésztésére profilírozzák az üze­meket. Kimunkálták a vetésszer­kezetet és gondoskodtak az ál­latállomány számszerű, minőségi fejlesztéséről. Ennek a sokoldalú munkának tudható be, hogy az állami gazdaságok az ország ke­nyérgabona-szükségletének 18 szá­zalékát, húsellátásának 18,4 szá­zalékát, tejellátásának pedig 32 százalékát adták, önmagában vé­ve ez kimagasló eredmény. Csak­hogy az embereket ma már nem­csak az érdekli, hogy mennyi ter­mett, hanem az is, hogyan termett és mennyibe kerül a termék ma­gának az üzemnek. Nem mindegy tehát, hogy az állami gazdaságok a nemzeti jövedelemhez tesznek vagy éppen elvesznek belőle. Békés és Csongrád megyében 15 állami gazdaság működik. Kö­zülük 1964-ben mindössze négy­ben érték el a jövedelmezőségi szintet. A többi gazdaságban, saj­nos, eredményromlás következett be, ráfizetéses volt a termelés. A Politikai Bizottság határozata — lévén 1965 a takarékosság eszten­deje — idejében és jókor született. Valamennyi állami gazdasági ve­zetőnek szól a termelés jövedel­mezővé tételére. E feladat megva­lósítására Békés és Csongrád me­gyében bőven van mit tenni, hi­szen tavaly átlagosan 5,17 kiló abrakból neveltek 1 kiló sertés­húst. 1965-ben 4,85 kiló abrak fel­etetésével akarják elérni ugyan­ezt az eredményt. A kilónkénti 32 dekás abrak takarékosság igen­csak próbára teszi a legjobb állat- tenyésztőket. De megoldható a feladat, hiszen van nem is egy feletetésétől produkálják a hízó' sertés kilóját. E jó módszerek el terjesztésére gondolt elsősorban Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága is, ami­kor a múlt héten alaposan meg beszélték a gazdasági teendőké1. A Felsőnyomásd Állami Gazd-i ságot két évvel ezelőtt bírálták, mert 1963-ban a sertéstartásban nem mentek rendjén a dolgok Tavaly igazgatósági szint feleli 1,2 kilóval értek el jobb havi súlygyarapodást. Érdemes lenne a felsönyomásiak sertéshizlalás! módszerét közkinccsé tenni, hi­szen ha csak az állami gazdasá­gok 100 ezernél is több sertésé­nek hizlalására gondolunk, jelen­tős takarmány, épület, közmű é< gondozási megtakarítás érhető el egy esztendő alatt is. A Bánkút! Állami Gazdaság­ban jól értenek a gépesítéshez Tavaly a kukorica 78 százalékú’ géppel takarították be. Ugyanak­kor a területi igazgatóság ellen­őrzése alatt álló üzemekben, bár 60—65 százalékos volt a gépest tettség foka, mégis 17—18 száza­lékát használták ki a kapacitás­nak. Ezek a számok azt mutál­ják mindenekelőtt, hogy a terme lés főbb irányainak jó kiaknázz sa helyenként még igen alacsony színvonalon áll. A termelés is tu­lajdonképpen ezért ráfizetéses. Az állami gazdaságok szakem béréi előtt 1965-től nagy hozzáé; tést igénylő munka áll: a terme lésben eddig elért szinteket oly módon kell tartaniok, hogy a rá­fordítás és a hozam közötti érték- különbség nyereség címén kerüljön az eredményelszámolú lapra. A gazdálkodás eredményes­ségének fokozása így nemcsak ki­váló agronómiái felkészültséget feltételez szakembereinktől, ha­nem a közgazdászét is, aki a ter­melés fontosabb ütőerén tartja a kezét és év közben rögvest észre­veszi a termelés költségeinek ala­kulását. Megyénk állami gazdaságaiban általában kielégítőek a növényter­mesztés hozamai, a gazdaságosság viszont nem minden esetben meg­felelő. Az állattartásban magas a kényszervágás és az'elhullás ará­nya. Ehhez viszonyítva alacsony a gyógyszeres kezelésre fordított kiadás. Az illetékeseknek érde­mes lenne megfontolni, hogy a növénytermesztés és az állatte­nyésztés hozamainak gazdaságos­ságát a dolgozók anyagi érdekelt­ségének növelésével hogyan le­hetne az eddigieknél még jobbá tenni. A premizálás, a célprémiu­mok megszerzésének feltételeit az eddigi termelési szint tartására a költségek csökkentésére kellene mindenekelőtt összpontosítani. Az eddigi gazdálkodási eredmények jövedelmezővé tételének az anya­gi ösztönzés fontos eszköze. Álla­mi gazdaságainkban bátran kel­lene élni ezzel a lehetőséggel, hogy az önköltség 1965-ben a ko­rábbi évekhez képest kedvezőbb legyen. Dupsi Karói# Január óta 16 famegmunkáló gépet kapott a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai 8-as számú gyáregysége A Budapesti Bú toripari Vállalat Jól dolgoznak a kertész-brigádok Medgyesegyházán Még a télen kialakították a kér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents