Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja mm. március is, csütörtök Ars 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM A. sors és az emberség | „Ha óira kezdhetném“ | Tudomány—Technika | A megyei II. osztály sorsolása A kiművelt emberfők sokaságáért „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatba a kiművelt emberfő” — írta a Hitel-ben Széchenyi Több mint egy évszázad kellett ahhoz, hogy e felismerést igazi cselekvés kövesse. A reformokért küzdő nagy magyar politikus meglátta: a műveltség ellensége az ósdinak, az elavultnak. Az ész tiltakozik az ésszerűtlen eitlen, ezért akarta olyannyira a kiművelt, emberfők sokaságát. A haladás ellenségei is érezték, sőt esetenként burkoltan be is vallották a műveltség — számukra — veszedelmes erejét. Karnis Gyula, a két világháború közti ellenforradalmi rendszer hírhedt ideológusa például így fogalmazta ezt meg 1931-ben: s,Amint a gazdasági és társadalmi politika a gazdasági javak megfelelő termelése és igazságos elosztás felett őrködik, a kultúrpolitikának az a feladata, hogy a művelődési javak helyes termeléséről és elosztásáról gondoskodjék, és ezzel a társadalmi egyensúlyt biztosítsa ..." Nyíltan kimondta a Horthy-korszak kultúrpolitikájának a lényegét: a társadalmi javak elosztása szerint kell részesíteni mindenkit a művelődési javakból is. Az „alsóbb” néposztályokat tehát alacsony műveltségi szinten kell tartani, mert csak így lehet a „társadalmi egyensúlyt” biztosítani. A Karnis-féle koncepciót — és a hozzá hasonlókat — persze sokan bírálták. Köteteket tennének ki a demokratikusabb kultúrpolitikára törekvők megnyilatkozásai a népfőiskolákat követelő Móricz Zsigmondiéi a kommunista Földes Ferencig, aki kimondta, hogy a kulturális kérdéseket is csak társadalmi úton lehet megoldani. A megoldás lehetőségét a felszabadulás hozta magával. Ha most visszatekintünk a két évtized alatt megtett útra, elmondhatjuk, valóban sokat tettünk a kiművelt emberfők sokaságáéit. Például az oktatással. 1937—iában, az utolsó békeévben a tanköteles korú gyerekeknek csupán háromnegyedrésze járt iskolába, míg napjainkban alig néhány tized százalékkal kevesebb, mint 100 százalék. Szinte földindulás volt a középiskolai oktatásban is, hiszen 1937—38-ban alig több, mint 52 ezren juthattak be a középiskolákba, az idén pedig 231 ezer fiatal jár gimnáziumba, technikumba és szakközépiskolába. És ugyanebben az időben 11 ezerről 49 ezerre növekedett az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. Pedig eddig csupán a nappali tagozatosokról szóltunk! Igazán akkor mutatkoznak meg eredményeink, ha mindehhez hozzászámítjuk: jóval több mint 100 ezren járnak a dolgozók általános iskolájába, 186 ezren a középiskolák esti és levelező tagozatára, s mintegy 43 ezren folytatják munka közben a felsőfokú tanulmányokat Lássuk a népművelés adatait: 1960-ben 2 millió 246 ezer kötet könyvvel rendelkeztek a közművelődési könyvtárak, 1963-ban csaknem 15 millióval, s egyetlen év alatt 41 és fel millió kötet könyvet kölcsönöztek. 1937—38- bam 9 millió 160 ezer példányban jelentettek meg könyvet, 1964-ben 44 milliót. A lakosság 1963-ban 722 millió forintot költött könyvre. A régebben jobbára kalendáriumokat olvasó falusiak is 189 millió forintért vásároltak szépirodalmi, ismeretterjesztő és politikai könyveket. Még sorolhatnék az önmagukban is szép, biztató számokat. Legalább ennyire jelemősek azonban a műveltség tartalmi változásai is. Iskoláinkban az egyoldalú humán műveltségiét a huszadik század követelményeinek megfelelő természettudományos-humán műveltséggel váltjuk fel — mégpedig a marxizmus—le- ninizrous tudományos talaján állva. Számunkra az igazi műveltséget nem csupán az adatokat ismerők képviselik, hanem a tudás birtokában alkotni is tudó emberek. Felismertük azt is, hogy a műveltséget nemcsak a kulturális kérdésekben való jártasság jelenti, hanem a termelésihez és a politikai élethez való hozzáértés is. A műveltség terjedéséhez szorosan hozzátartozik a szakmai ismeretek bővülése, a politikai ideológiai tájékozottság javulása, a szocialista világnézet térhódítása is. „A suszter maradjon a kaptafánál, a paraszt a földnél” — mondogatták régen. Mi túlléptünk e szemléleten, s a munkások és a parasztok széles rétegeit tettük a műveltség részeseivé —' mégpedig alkotó részeseivé. A műveltség csatornáinak még szélesebb megnyitásén napjainkban tovább 1 fáradozunk. Nem is olyan régen született például határozat arra, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolát végzett dolgozók továbbtanulásának, továbbképzésének megkönnyítésére be nem fejezett középiskolákká kell nyilvánítani az ipari és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákat, s jelentős tanulmányi idő beszámításával kell ösztönözni a fizikai munkásokait műveltségük gyarapítására. Az emberfők sokaságénak kiművelése a még boldogabb holnapért küzdő szocialista társadalmat segíti. Miként Lenin mondotta: „Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.” Így lett a valóságban is a Széchenyi által megsejtett és a Lenin szavaival pontosan megfogalmazott műveltség és haladás elválaszthatatlanul összetartozó- vá. T. L. Megfelelő minőségű vetőmag áll rendelkezésre Tanácskozás az öntözéses vetőmagtermesztésről Az öntözéses vetömagtermeszApritis 4-e tiszteletére Figyelemre méltó vállalásokat tettek a Pályafenntartási Főnökség dolgozói A MÁV Békéscsabai Pályafen- tartási Főnökségének dolgozói figyelemre méltó vállalásokat tettek hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára. Békéscsabán a XV. szakasz dolgozói 300 négyzetméter márvány-, mozaiklap, 150 négyzetméter parketta bedolgozását, valamint 100 felépítményi szerszám kijavítását vállalták. Az újkígyósi X. szakaszon egy vágánykilométer szakaszos fenntartási munkálatait végzi el a két, szocialista címért versenyző brigád. A békéscsabai IV-es szakasz dolgozói három vágánykilométer sín- és geócsavar utánhúzását vállalták el a hosszúsínes felépítménynél, valamint 300 vágányfolyóméter alázúzalékolását. A pályafenntartási főnökség dolgozói elhatározták, hogy a vállalásokat április 3-án reggelre teljesítik. Boldizsár Gyula Tavaszi szünet az iskolákban A tanévnyitó utasítás előírása szerint az idén az általános és a középiskolákban a tavaszi szünet április 5-én kezdődik. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, a szünet utáni első pedig április 20-a. (MTI) lésről rendeztek szerdán délelőtt tanácskozást a Technika Házában. Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában hangsúlyozta: a vetőmagelőállítás, mind a hazai növénytermesztés, mind az export szempontjából igen fontos szerepet tölt be népgazdaságunkban, mégis sók a zökkenő ezen a területen. A főbb növényekből, mint a gabonafélék és a kukorica, általában elegendő és megfelelő minőségű vetőmag áll rendelkezésre, az aprómagvaknál azonban baj van a mennyiséggel. Lucernamagból például nemcsak a külföldi piaci igényeket, hanem még a hazai szükségletet sem tudjuk kielégíteni és hasonló a helyzet sok más takarmánynövény és zöldségféle magjával. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei Intéző Bizottsága ma, csütörtökön délután 3 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson a résztvevők Körösfalvi PálA problémák fő oka a jelenlegi alacsony termésátlagokban keresendő. A hozamnövelés egyik leghatásosabb eszközének az öntözés ígérkezik. Mezőgazdasági üzemeinkben több mint félmillió hold az öntözésre berendezett terület s ez lehetővé teszi, hogy az öntözéses vetésforgóban mielőbb beillesz- szék a magtermesztést is. A miniszterhelyettes megnyitója után dr. Cselőtei László egyetemi tanár és dr. Gruber Ferenc tudományos főmunkatárs tartott vitaindító előadást. A vita során kutatók és termelőszövetkezeti szakemberek ismertettek az öntözéses magtermesztésre vonatkozó eddigi tapasztalataikat és további elgondolásaikat. (MTI) nak, az Intéző Bizottság titkárának beszámolója alapján megtárgyalják a II. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét tapasztalatait. Ezután az Intéző Bizottság a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének múlt évi munkájáról tanácskozik. Ma ülést tart az MTESZ megyei intéző bizottsága Gazdagodik az ország Felépült a nyugdíjasok háza Szegeden. A korszerű, csupafény épület 54 összkomfortos lakásába főleg Idős, magános emberek költöztek be. V' (MTI-Fotó — Tóth Béla felvétele) 1
