Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

IMS. március 17.

3

Sierra

Negyvenmillió forint talajjavításra

Az 1965. évi megyei költségve- #és vissza nem térítendő dotáció- fal és középlejáratú hitellel 40 műik) forintot irányoz elő a ter- melőszövetikezetek talajjavítási immkálataira — közölte Sebestyén Antal, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főelőadója. A 40 mániás beruházásból a párt megyei bizottságának és a megyei tanácsnak egy korábbi határozata alapján elsősorban a Békéscsabától északra fekvő járások talajerőgazdálkodásán javítanak. Az említett összegből 12 ezer holdon kémiai, 4 ezer 500 holdon pedig digózás útján javítják meg a termőtalajt. A beruházásból legjelentősebb összeget, 13 millió forintot a gyomai járás kapott. A szeghalmi járás tsz-eibe 11, asar- kadi járásba pedig 8 millió forintot költenek majd hasonló célra.

A talaj javítás előkészületei jó ütemben haladnak. Az Országos Talajjavító Vállalattal már meg is kötötték a kivitelezési szerző- Ae említett munkálatokat a

talajjavító vállalat szarvasi kirendeltsége intézi.

A korábbi évekhez képest változott a talajjavítás technológiai előírása. A feljavított területekre istállótrágyát is szórnak. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya intézkedett, hogy a talajt javíttató tsz-ek Békéscsaba és Gyula körzetében 3500 vagon fe- kálkomposzthoz jussanak.

A talajjavítást széles körű tudományos munka előzi meg minden tsz-ben. Ebből jelentős részt vállal az OMMI, Az intézet javaslata alapján ebben az évben 5 ezer holdra mésztrágyát szórnak, 14—16 mázsa holdanként! hatóanyaggal. A tsz-ek ezt a mennyiséget nagy teljesítményű műtrágyaszórókkal juttathatják a szántóföldre. A mésztrágyázás iránt a termelőszövetkezetek szintén érdeklődnek. Így az állami tervfel- adát mellett saját erejükből 5000 holdon vállaltak további mesze- zést. E feladatra vállalkozó tsz-ek- nek az állam a legközelebbi vasútállomásig ingyen szállítja a mészkőport.

Megkezdődött

a tavaszi munka megyénkben

Megyénk mélyfekvésü talaján belvíz áll a földeken, éjjel-nappal szorgalmasan dolgoznak a szivattyúk. hogy mielőbb megszabadítsák a nagy táblákat a veszedelmes víztől. A magasabb fekvésű, könnyebb talajokon azonban hétfőn reggel megkezdődött a tavaszi munka. A mtfnkára kész traktorokat még sehol nem bírja meg az alaposan átázott talaj, ezért lófogattal láttak munkához. Elsőnek a medgyesegyházd Aranykalász és a csárdaszállási Petőfi Tsz fogatosad kezdték meg a fogasolást. Csárdaszálláson tíz pár ló dolgozott, Medgyesegyházán pedig 8 pár. Kedden mindkét helyen vetettek; tavaszi árpa, illetve borsó magja került a jól megművelt táblákba.

Egyébként Medgyesegyházán az Aranykalász Tsz központjában 40 rekeszben földeli a mogyoró. Kiderült, hogy a múlt évi termésből 95—98 százalékos csíraképességű vetőmagot válogatnak.

Küzdelem a belvíz ellen

A Körösök vidékének sorsa: hatósága alá tartozó területet át- rek gépek segítségével küzdöttek csaknem minden tavasszal fölös szelő mintegy 3 ezer 300 kilo- a belvíz levezetésével. Leghosz- mennyiségű víz árassza el a föl- méter hosszúságú belvízlevezető szasabban a hosszúfoki szivaty- deket, nyáron pedig szárazságtól csatornákat kitisztították a gyo- tyútelepen időztünk, ahol több

. . ___ __...................... v mint egy hétig három nagy telje

1 sítményű gép szívta és további

^ íj jgÉtafc tóttá a vizet a Kettős-Körösbe. A

’v U , sok vízre való tekintettel üzemelM mmf&űfiB tették a három éve nem működű

gőzgépeket is. Nagy a teljesítményük, egységenként 24 óránkén’ 239 ezer 200 köbméter vizet emeltek át. Együttesen hat nap alak. csaknem 3 és fél millió köbmétert

Varga Ferenc főgépész elmondotta, hogy nagy teljesítményül miatt szívesen dolgoznak a gőzgépekkel, azonban üzemeltetésük nehézségekbe ütközik. Azért, meri kevés a szakemberek száma. 24 óránként 70 emberre van szük- J|HV'f |WM ^ség, s nem könnyű összeszedi!.

'í * MM w őket a környező gépállomásokról

K Hal termelőszövetkezetekből. Most is

I 'Üf «M.flX • ^ M nyugdíjas szakemberekké'

fl|| feji g.-SP 11 !■ I lel. p »/.:■.•;>-ki ' Kr.-r

V • ■’SPWMi JNMnHKp|f elhatározták, hogy az idén legJHHHHBhHEhmII alább 6 gőzgépészt és -12 fűtőt ké- _. .. ... , peznek ki. Annál is inkább, mert

Két ember ere,ere van szükség a nehéz tiltok fel- vagy le- a belvíz elleni védekezés idején a • eresztesehez. hosszúfoki szivattyútelepnek van

repedeznek a szántók, szomjasan tdkkadnak a növények. Ez év tavaszán mintegy 9 ezer hold földet árasztott el csaknem összefüggően a belvíz. Emellett még • voltak kisebb-nagyobb vízfelületek a vetéseken, azonban azokat a lelkiismeretes szövetkezeti gazdáik igyekeztek leereszteni. Azokról a helyekről, amfelyeken ösz- szefüggően jelentkezett a belvíz, a termelőszövetkezeti öntozőmoto- rok mellett a Gyulai Vízügyi Igazgatóság 40 szivattyúja is dolgozott. A víz levezetését viszonylag könnyűvé tette az, hogy a Gyulai Vízügyi Igazgatóság fenn- ,

F elszabadulási a békéscsabai

A Férfi fehémem űgyár békéscsabai gyárának pártszervezete és szakszervezeti bizottságának szervezésében március 4-től április 4- ig tizenkét szalag dolgozóinak részvételével felszabadulási versenyt tartanak. A kollektívák tagjai vállalták, hogy túlteljesítik a termelési tervet, 10—20 százalökmunkaverseny

ruhagyárban

kai csökkentik a belső visszavetést és a gépállások idejét, s takarékoskodnak az anyaggal. A legjobb eredményt elért brigádok pénzjutalmat kapnak; az első helyezett háromezer, a második helyezett kétezerötszáz, a harmadik helyezett pedig kétezer, forintot.

Sok munkál ad a szívatott vízzel sodort nádtakarítása.

és farészek kirn ok tói is és jórészt az iszaptól is, legnagyobb szerepe: hatósugara Fényképezőgéppel látogattunk kiterjedt a békési, a sarkadi, és a el néhány helyre, ahol az embe- szeghalmi járás jó részére.

ütemben nő a hozam is. Tehát a növénytermesztés helyzetének alakulása, a közbelépés szükségessége és helye fő vonásaiban már év közben is megállapítható.

A másik két üzemágnál köny- nyebb a helyzet, mert itt havonta rendszeresen elemezhető csaknem teljes pontossággal, mi, mennyibe kerül, hol indokolt a költségek csökkentése. Az állat- tenyésztésben a takarmányozási költségek alkotják a legnagyobb részét az összköltségeknek. Egyben ez a legingadozóbb költségtényező is. Rendszeres értékelés során a feletetett takarmány értékéhez viszonyított súlygyarapodás, a tejhozam alakulása megannyi mutatója lehet a teendőknek. Ebben az üzemágban az anyagköltségek is jelentősek lehetnek. Takarékosságra itt is széles lehetőség nyílik, de csakis körültekintő számítással. Az egyik szövetkezetben például a gyógyszerrel úgy akartak takarékoskodni, hogy az állatorvos csak a szövetkezet vezetői által meghatározott gyógyszereket használhatta fel. Emiatt a beteg áltatok többször nem ' gyógyultak

meg, és az elhullás az elkerülhetetlennél jóval nagyobb kárt okozott.

Az eddigiekhez hasonlóan, fontos a segédüzemek, így többek között a traktorüzem havi költségeinek elemzése, különösen az üzemanyag és az alkatrész fel- használás tekintetében. A szövetkezetekben egyre több a gép, s ha rendszeresen nem mérik használatuk költségeit, könnyen ráfizetnek az üzemeltetésükre. Ellenkező esetben pedig a hiba gyorsan földeríthető, s megszüntethető, ami ugyancsak a gazdálkodás eredményességét növeli. Az egyik szövetkezeti főkönyvelő említette: amióta rendszeresen ellenőrzik az üzemfogyasztást, s betartják a rendszeres karbantartást, gépeik üzemeltetésének költsége csaknem 10 százalékkal csökkent. Az utóbbi időben olyan jelenség is tapasztalható, hogy egyes szövetkezetek a szükségesnél nagyobb gépparkot tartanak, s ezzel nemcsak saját költségeiket növelik indokolatlanul, hanem elvonják a gépet azoktól a gazdaságoktól, amelyeknek az nélkülözhetetlen lenne. Némelyik szövetkezet viszont

olyan nagy teljesítményű gép megszerzésén fáradozik, melynek kapacitását csak részben tudja hasznosítani.

Jelentős költséget emésztenek fel a mezőgazdasági termelésnél az üzemen belüli szállítások is. Ezeknek a kiadásoknak csökkentése ugyancsak, nagyon jelentős feladat. A szállítási útvonalak és a szállítóeszközök legkedvezőbb megválasztása, a rakodás ésszerű megszervezése, a szállítóeszközök megfelelő leterhelése, a gazdaság területén lévő dűlőutak rendben- tartása — megannyi eredményes módszere lehet az olcsóbb szállításnak.

A számtalan lehetőség közül csak néhányat említettünk, de ezek is egyértelműen bizonyítják: lehet és érdemes a tsz-ek költség- gazdálkodásával az íróasztalokon túl is foglalkozni. A költségek mindenekelőtt ott keletkeznek, ahol a termelés folyik, a szántóföldeken, a gyümölcsösben, az állattenyésztő majorok tájékán. Kedvező vagy kedvezőtlen alakulásukat is elsősorban az itt dolgozók figyelme, törődése határozza meg.

N. J.

Nagy élmény volt

A

biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezet kiszesei évek óta terveztek egy nagyobb társaskirándulást. Tervük az idén vált valóra. Hogy ezt elérhessék, az elmúlt évben két hold édeskömény művelését vállalták, melyre területet a szövetkezettől kaptak. Ebinek a bevételéből kétnapos autóbuszkirándulást szerveztek februárban. Negyvenketten indultak útnak, s a kiránduláson a halgazdaság néhány fiatalja is részt vett.

A kirándulás élményeiről Kiss István, a tsz KISZ-titkára, valamint Kiss Zoltán, Bertalan Zoltán, Makra Gusztáv és Nagy Sándor számol be.

— Jobban sikerült, mint gondoltuk — mondják szinte egyszerre, aztán átadják a szót a KISZrtitkámak, aki így folytatja:

— Ütünk első állomása Debrecen volt, de itt nem sokat időztünk, mert a tulajdonképpeni cél Eger, Mátraháza,»Kékestető és Galyatető megtekintése volt. Egerben megismerkedtünk a város . nevezetességeivel, s a legnagyobb érdeklődés a Dobó István Vármúzeum iránt mutatkozott. Különös meghatottsággal jártuk a kazamaták sötét boltozató folyosóit, ismerkedtünk a történelemmel. A vár magaslatáról csodálatos panoráma tárult elénk. Láttuk a minaretet, a székesegyházat, a líceumot, a tanárképző főiskola robosztus épületét, s ha már ott jártunk, ahol a híres egri bikavér- terem, természetesen nem maradt el a borkóstoló sem.

Másnap reggel folytattuk utunkat a Mátrába. Mindnyájunknak maradandó élményt jelentett ez az út, különösen a csoport 35 olyan fiataljának, aki még soha nem járt hegyvidéken. Ez a közös kirándulás közelebb hozta egymáshoz a tsz és a halgazdaság kiszeseit, s mindnyájunknak igen hasznos volt. A KISZ-szervezet a költségekhez összesen 7740 forinttal járult hozzá. Az idén ismét két hold kömény megművelését vállaljuk, ezenkívül még két hold kukorica ápolását is. Ebbői az idén még egy kirándulást szeretnénk biztosítani — fejezte be a KISZ-titkár.

Marik Mária