Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

MS. március 11. 2 Szerda Csujkov marsall nyilatkozata Moszkva Csujkov, a Szovjetunió mansaill­ja nyilatkozatában — amelyet a moszkvai lapok közöltek — kije­lentette: A szovjet fegyveres erőknek — mutat rá a marsall — elegendő nukleáris és egyéb eszközük van és képesek megsemmisíteni bár­mely a^resszort. Sikeresen meg­oldottuk azt a bonyolult és rend­kívül fontos problémát, hogy re­pülés közben elfogjuk és mégsem, másítsuk az ellenség rakétáit. Mi, kommunisták — folytatta a marsall —■ józanul értékelve és nem kisebbítve egy rakéta-nuk­leáris katasztrófa esetleges köveit, taeaményeit, szilárdan meg va­Gomulka beszéde a LEMF Központi Bizottságának plénumán Varsó A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának ked­den megnyílt harmadik plénumán Gomulika, a pórt Központi Bizott­ságának első titkára beszédet mondott. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a plenum fontos időszakot nyit meg a párt, a nép és az állam életé­ben: a májusban esedékes parla­menti és tanácsvalasztások edőké- szüloteinék időszakát. — Külpolitikáink megSngiaitiha- taitlan elve — mondotta a további, akban — a testvéri barátság és a szoros szövetség a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződésben részit vevő többi országgal. Ez a szerződés leküzdhetetlen akadály Közös közlemény Nasszer elnök és a marokkói király tanácskozásáról gyünk győződve arról, hogy az . a nyugatnémet imperializmus ag_ emberiség és a világcivilizáoió nem tűnik el és a ránk kényszerű teitt pusztító háború a kapitaliz­musnak, mint társadalmi-gazda­ság formációnak a végleges bu­kásához és az új, haladó, szocia­lista rend győzelméhez vezet. (MTI) resszív terveivel és fondorlataival szemben, és így hatalmas szere­pet játszók Európa és az egész vi­lág békéjének biztonságában. Gomulika ezután arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók hivatalosan elismerni Lengyelország nyugati határait, s I . Johnson beszéde és törvényjavaslata Washington Johnson elnök a szenátus és a képviselőhöz együttes ülésén hét­főn este személyesen törvényja­vaslatot terjesztett be, amely biz­tosítani kívánja az amerikai né­gerek szavazati jogát. Az elnök utalt az alabamai vé­res eseményekre. „Férfiak és nők, akik hosszú időn át szenvedtek, békés tüntetésen tiltakoztak ami­att, hogy megfosztják őket az amerikai állampolgári jogoktól. Sokan közülük könyörtelen táma­dás áldozatai lettek, egy lelkészt megöltek... Mint a Dél ió isme­rője, tudom, mennyire gyötrőek ott a faji érzések •— folytatta Johnson. — Tény, hogy az Egye­sült Államok sok körzetében em­bereket megfosztanak szavazati joguktól csak azért, mert nége­rek. Az emberi leleményesség minden eszközét kihasználják, hogy megfoszthassák a négereket ettől a joguktól.” Johnson, felsorolt néhány ilyen eszközt. Elmondotta, hogy a néger állampolgár, amikor megjelenik a bejegyzési irodában, gyakran azt hallja, hogy elkésett. Ha még­is sikerül a lajstromozó tisztviselő elé kerülnie, gyakran ismét visz- szavetik, mert helytelenül írja le atyja nevét. Ha azonban egy né­gernek sikerült túljutnia mind­ezeken az akadályokon, rászaba­dítják a legutolsó és legnehezebb próbát: az úgynevezett művelt­ségi vizsgát. Felszólíthatják, hogy mondja el fejből az Egyesült Ál­lamok alkotmányának teljes szö­vegét vagy magyarázza meg az illető állam legbonyolultabb tör­vényeit. Az ilyen vizsgákon gyak­ran. a végzős egyetemi hallgatók is megbuknak. Az akadályok át­ugrására tulajdonképpen csak egy lehetőség van: fehér bőrt kell vi­selni. Az elnök hangoztatta, hogy las­san megy a négerek egyenjogúsí­tása. Noha száz év telt el a for­mális felszabadulás óta, a négerek máig sem teljesen szabadok, má­ig sem egyenjogúak. A négerek­nek adott százesztendős ígérete­ket máig sem váltották be Ame­rika egyetlen részén senv Ezután kijelentette, törvényja­vaslatát terjeszt be, amely min­den — szövetségi, helyi és állami — választás valamennyi szavazási korlátozását megszünteti. A szö­vetségi kormány hivatalos meg­bízottai veszik át a választók lajstromozását a helyszínen, ha bármely állam hatósága bárhol megakadályozná a választók nyil­vántartásba vételét A törvény- javaslat ezenkívül intézkedéseket tesz avégett hogy egyetlen vá­lasztót se lehessen megfosztani a szavazás lehetőségétől, egyszer­smind egyszerűsíti a lajstromozás egész rendszerét. Az elnök felhívta a kongresz- szust, a legrövidebb időn belül fogadja el a törvényjavaslatot, mert ami a kongresszus falain kí­vül zajlik, az „a nemzet öntuda­tának megsértése, sok nép súlyos aggódása, a történelem szigorú ítélete tetteink fölött”. Johnson külön üzenetben jelen­tette a kongresszusnak a követke­ző tényezőket: — Nyilvánvalóan elégtelenek azok az eszközök, amelyekkel a törvény jelenleg védelmezi az al­kotmányos jogaiktól megfosztott állampolgárokat, nemkülönben azok az eszközök, amelyekkel a szövetségi kormány rendelkezik e polgárok védelmére. (MTI) a nyugatnémet militaristák, a bonni kormány területi igényeik­kel Európa békéjét fenyegetik. A szónok kijelentette, hogy az j Egyesült Államok fegyveres ag­ressziója a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen olyan hely­zetet teremt, amely az egész világ békéjét veszélyezteti. A szocialista tábor és a nemzet­közi kommunista mozgalom ak­cióegysége az imperializmus ellen, a népek békéjének, szabadságá­nak és függetlenségének megvédé­séért. folyó harcban korunk első- rend ű szükségessége — jelentette ki a továbbiakban Gomulika. Ennek az egységnek erősítése érdeké­ben a LEMP, a világ kommunista és munkáspártjainak jelentős többségével egyetemben, állást foglalt az összes kommunista és munkáspártok értekezletének elő, készítése és összehívása mellett. Ezen az úton az első lépés volt tizenkilenc párt képviselőinek nemrég Moszkvában lezajlott kon­zultatív találkozója. A LEMP tel­jes mértékben helyesli a találko- I zón elfogadott közleményt. A ma­gunk részéről minden tőlünk tel­hetőt megteszünk, hogy elősegít­sük az összes szocialista államok és az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom összeforrottsógá- nak erősödését — jelenítette ki be­fejezésül Gomulika. (MTI) Országszerte tovább szélesedik a tiltakozási hullám a Vietnam elleni provokációs légitámadások miatt Az amerikai imperialisták viet­nami agresszióját, a barbár légi­támadásokat elítélő tiltakozó hul­lám országszerte mind nagyobb méreteket ölt. Az Országos Béketanócsihoz in­tézett táviratukban erélyesen fel­emelték szavukat az ismétlődő bombázások, az agresszió kiter­jesztése ellen a Békéscsabai Kon­zervgyár KISZ-fiataijai, a Bala- tonboglári Állami Gazdaság dol­gozói, a Kazincbarcikai Központi Szénosztályozó nődolgozói, a Bor­sod—Heves megyei Vas. és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói. (MTI) Kairó Nasszer, az EAK elnöke és II. Hasszán marokkói király befejez­te Kairóban folytatott tanácsko­zását. A kiadott közös közlemény i tárgyalások egyik központi kér­Nasszert megválasztották az EAK elnökévé Kairó Gamal Abdel Nasszert, az EAK elnökét hétfőn Egyiptom népe túl­nyomó szavazattöbbséggel továb­bi 6 évre megerősítette hivatalá­ban. A szavazók 99,99 százaléka bizalmát fejezte ki iránta. Nasszer elnök tegnap, magyar idő szerint 18.00 órakor beszédet mondott, amelyet a kairói rádió és televízió is közvetített. (MTI) dése az arab egység ügye volt. A két államfő támogatásáról bizto­sítja a Palesztina felszabadításá­ért küzdő szervezetet. Hangsú­lyozza annak szükségességét, hogy fel kell szabadítani minden arab területet — Ománt, Adent és DéL Arábiát — a külföldi uralom és kizsákmányolás alól. A két fél elítéli Portugáliát a népirtó háború miatt, amelyet An­golában és az úgynevezett Portu- gál-Guineában folytat az afrikai nacionalisták ellen. A közlemény befejezésül hang­súlyozza, hogy a két fél síkra száll az atomfegyverek betiltása, a tel­jes leszerelés mellett, s támogat­ja az ENSZ megerősítését a béke érdekében. A marokkói király meghívta Nasszer elnököt, látogasson el Ma­rokkóba. A látogatásra előrelát­hatólag ez év nyarán kerül sor. (MTI) Hallstein doktrína Hohlov hazaérkezett Nyikolaj Hohlov, az Izvesz-! tyija tudósítója, akit a leopold- I viiie-i hatóságok másfél hóna- 1 pig tartottak jogtalanul Mrtőnben, hazaérkezett Moszkvába. Hohlov a repü­lőtéren kijelentette, hogy az Izvesztyijában be fog számol­ni a Leopoldvilleben átéltek- ről. (MTI) ■ Ügy látszik, ezt a ruhát kihiztad, angyalom! (A Die Zeit karikatúrája) Szélesebb látókörrel Költséggazdálkodás a tsz-ekben A zárszámadás vagy előlegosz­tás idején — érthetően — a szoká­sosnál nagyobb az érdeklődés az­iránt, mit mutatnak a könyvek, mit mondanak a könyvelők. Ha jót, akikor elégedetten tudomásul veszik, ha rosszat, első indulatuk­ban szidják az adminisztrációt. Pedig egy gazdálkodási időszak lezárása után mór alig lehet segí­teni, változtatni a dolgok állásán. Éppen az a hasznos és fontos, hogy a szövetkezeti közösség — a ter­melésről folyamatosan készülő feljegyzések alapján — már év közben is javítson a gazdálkodá­son ott, ahol a helyzet megkíván­ja és lehetővé teszi. Az egyik zár­számadó közgyűlésen helyesen hangsúlyozták: az év végi zár­számadásra januártól kezdve kell készülni, s így nem éri majd meg­lepetés a tagságot. Ez a minden­napos készülődés — az időszerű munkák pontos, szakszerű elvég­zése mellett — azt is jelenti, hogy a vezetőkön s az adminisztratív munkatársakon kívül a tsz egész közössége figyelemmel kíséri a gazdálkodás alakulását. A gazdálkodás eredményét két fő tényező határozza meg: ter­mény, illetve termékhozam, és a termelésre fordított költségek nagysága. A kettőnek az összeha­sonlítása megmutatja: a közösség tevékenysége mennyire volt gyü­mölcsöző és az anyagi erőfeszíté­sek meghozták-e a kívánt ered­ményt? A gazdaság jövedelme an­nál nagyobb lesz, minél nagyobb az egy területegységről betakarí­tott terménymennyiség, illetve az egy állatra jutó termékhozam és minél alacsonyabbak az ezek­re fordított költségek. Nyilván­való, hogy mindkettő megérdemli a figyelmet. A költséggazdálkodást illetően, általában három alapvető ágazat­tal szoktak számolni: a növény­termesztéssel, az állattenyésztés­sel és a segédüzemekkel. Közis­mert, hogy év közben a növény- termesztésnél még nem lehet mérni, mennyiért állítanak elő egy-egy mázsa terményt. De az elmúlt évek gazdálkodási tapasz­talata, az egyes termelési idősza­kok költségeinek összehasonlítása és elemzése támpontot, segítséget nyújthat a számításokhoz, vala­mint a költségek csökkentéséhez. Ha például egy bizonyos növény termesztésének különféle munká­lataihoz — valamilyen okból — több munkanapot vagy anyagot és eszközt vettek igénybe, mint máskor — várható, hogy maga­sabb lesz az összes költségráfor­dítás is, és a korábbinál kevesebb a jövedelem. Ez alól természete­sen kivétel minden olyan eset, amikor bizonyos költségek ugyan növekednek (pl. vegyszerek, mű­trágya használata, talajjavítás, öntözés bevezetése stb.), de ezzel arányosan, sőt többnyire nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents