Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-03 / 52. szám
IMS. március S. 4 Szerda negyvennégy dolgos ív Száznyolcvan új tag, 51 ezer forint értékű társadalmi munka a Nagyszénási FMSZ-nél Tizenhat éves volt Dénes Mihály, amikor 1921-ben először belépett a Békéscsabai Pamutszövő kapuján. Szövőgyakomoknak vették fel. Egy kis szorongással nézte a különös masinákat és tisztelettel az azok fölé hajló nőket, férfiakat Vajon képes lesz-e arra, hogy ő is elsajátítsa majd egyszer ezeknek a gépeknek a kezelését? A fiatalságot jellemző érdeklődés és a szorgalom sem hiányzott belőle, csak éppen nem akadt senki, aki a mesterség fortélyaira megtanította volna. Abban az idő. ben még más világ járta. Csak a jó munkás kellett a tőkésnek. A szakmában szerzett tapasztalatokat mindenki igyekezett magának megtartani, hogy ne kerüljön az utcára, Így aztán Dénes Mihálynak el kellett „lopnia” a szövés ezernyi titkát, — Néha szerencsém is aftadt — emlékszik vissza a régi időkre. — Az egyik művezető egy heti fizetésért akarta megtanítani a kár- tyaMverést, (mintás áruknál ennek segítségével vezérlik a nyüs- tös gépeket), de az üzemvezető ingyen vállalta, ö baloldali érzelmű lehetett, mert — a vezetők között egyedül — rendszeresen a Népszavát olvasta. Egyéves gyakomokoskodás után raktárosként dolgozott, majd 1925. ben Budapesten elvégezte az akkor megnyílt egyéves textilipari iskolát. Visszatérve Békéscsabára, mindjárt művezetőnek osztották be és 1944-ig, sőt azután sem változott a munkahelye. A politikai életbe nem kapcsolódott be. A világ dolgairól véleményt alkotott magában, elhatárolta a rosszat a jótól, de hallgatott róla. Mint művezetőt és később már a jó szakembert is elismerték a gazdái, így az érdekei nem követelték, hogy szembeszegüljön velük. Dolgozott és szépen keresett, ami teljesen kielégítette az igényeit. Közben soha nem felejtkezett meg szakmai ismereteinek a gyarapításáról. A felszabadulás után a gyár dolgozói igyekeztek mindjárt tovább folytatni a termelést. A szovjet hadsereg biztosította az anyagot és áruval fizetett. Nemsokára megjelentek a régi tulajdonosok. — Sokszor két tojás ára volt a heti kereset, de mégis mindnyájan kitartottunk a helyünkön. Bíztunk abban, hogy egyszer majd a-endbejön minden, s talán nem is sokára — idézi vissza az infláció korszakát A Kommunista Pártról nem sokat tudott, csak éppen hallott róla. És mivel azért inkább a munkásokhoz tartozónak érezte magát, lassan-lassan fogalmat alkoHozzáfogtak Magyarország nemzeti atlaszának elkészítéséhez Nagyszabású munkába kezdtek a Kartográfiai Vállalat térképészei: hozzáfogtak Magyarország nemzeti atlaszának elkészítéséhez, Hatalmas kiadvány lesz ez, a tervek szerint nagyobb, mint a világatlasz. Száz térképlapot tartalmaz majd, amelyeken részletesen feltüntetik az ország természeti adottságait, gazdasági, kulturális, közigazgatási, közlekedési Stb. viszonyait. tott magában arról, hogy mi a társadalmi igazság. Azzal azonban már régen tisztában volt, hogy az emberi élet lehetőségének egyetlen feltétele a termelés. Árura van szüksége a fasiszták által lerombolt országnak. — Dolgoztunk, a munkánk legjavát adtunk. Azt termeltük, ami a legjobban, kellett, az olcsó tömegárut. Aztán fejlődött az ország, vele együtt a gyár is. Igaz, nem egyenes arányban. A 40—60, sőt 100 éves gépek maradtak, csupán újítottak rajtuk és gondosan ügyeltek a karbantartásukra. Szervezettebbé vált a munka és javult az eredmény. Közben a kiváló szakemberek sora nevelődött ki. Dénes Mihály nem tartotta titokban a szakmában szerzett ismereteit, de követelt mindig és ma is szigorú ember hírében áll. Nem igyekszik mentegetni magát ezért. Két eset jut az eszébe: — A régi világban dolgozott itt egy cseh művezető. Egyszer másfél liter bort hozott az üzembe és abból időnként kortyolgatott. Az igazgató észrevette... Fél óra múlva már a kapun kívül találta magát. Másik példát is mondhatok. Az egyik írező segédmunkás elment kezet mosni. A lépcsőn egy gombolyag pamutot dobott az egyik nő után. Csak játékból. Meglátta az igazgató, behívatta magához.. öt pengőre büntette meg. Jogosan? Ezt nem vitatom, de ahol nincs fegyelem és rend, ott legjobb, ha bezárják a gyárat. Ez a véleménye. Mert a gyárban — legyen az a tőkés, vagy a társadalom tulajdona — csak egyféleképpen lehet dolgozni: fegyelmezetten. Ott kényszerből, itt belátásból. Sajnos, azonban ezt egyesek még nem értik meg, ami bizony sok gondot okoz neki. De azért most, a nyugdíjazása előtt is arra gondol, hogy maradnia kellene. — Ha fejlesztenék a gyárat, tovább is bejárnék. Persze csak 500 S3. De ilyen levél nem jött. Segíteni akart a sógornőjének, nem engedte. Emest, a család büszkesége volt, és az a tudat, hogy Emest a legjobbat érdemli, visz- szatartotta a sógornőt, hogy azt mondja neki, dolgozzon. Feleslegesnek érezte magát. Hosszú sétákra indult, és alkonyattáj- ban tért vissza, amikor a postás másodszor járt. Aztán már postásra sem várt. A Homolka felől közeledő felhő már felette volt. A tavaszi esőcseppek surrogni kezdtek az öreg tölgy koronáján. Néhány, a levelek között Emest homlokára hullt Szétkente őket. Hűtöt- ték. Amikor a háború évei lezárultak, az emberek mintha egy nagykapun át egy más világba jutottak volna. Megváltoztak. Valójában .nem » is változtak meg... Az ember olyan, mint a kristály, sokoldalú és aszerint, hogy milyen helyzetben van, egyszer az egyik, másszor a másik oldalát mutatja. A háború az egyiket tárta fel. Nem mindegyike volt repedés és karcolás nélkül. És voltak olyanok, akiknek az en.jeri tulajdonságai úgy ragyogtak, mint a drágakövek simára csiszolt falai. Repta, Javorek, Jozef, Peter, Orsula, Bohus, Simon, Hrdy és bizony Homyik is. Mindnyájan, bármilyenek is voltak. Azután, mikor hazatértek, más igényeket kellett kielégíteniük. Sokan, akik helyt, álltak a háborúban, nem tudtak helytállni utána. Egyszerre sokan voltak olyanok, akik forint erejéig, mert a szívem már kezd tiltakozni az egész napos munka ellen. Pihenésre, jó levegőire van szűk. sége Dénes Mihálynak. Otthon 200 négyszögöles kert, benne 115 szőlőtőke vár gondozásra, művelésre. A negyvennégy év gyorsan elrohant. Azt mondja, hogy soha sem politizált. Legalább is aktívan. Semmilyen kimagasló cselekedet nem fűződik a nevéhez. De a felszabadulás óta a munkájával a forradalmat segíti elő. Felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplésére készülnek Dévaványán is. A társad ilmi szervek képviselőiből alakult operatív bizottság feldolgozza a község húszéves fejlődésének történetét. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, és a sport eredményeit magába foglaló dokumentumot ünnepi tanácsülésen mindjárt tudták, mit kell tenni, hogyan kell élni, és irányítani kezdték a többieket. Hirtelen sokan lettek, akik harcoltak. Nem, az emberek nem változtak meg. Legalábbis nem mindnyájan. Például Hornyik. Felderítő volt. Megbízható katona. Mindig tudta, mit kell tenni. Ügy érezte magát a hegyek között, mint hal a vízben. És a háború után úgy téblábolt, mint a holdkóros. Ki mondta volna meg a felkelés előtt, hogy ebben a vasutasban, a mezőgazdasági gépek mechanikusában katonai erények szunnyadnak? A háború után nem állt helyt a munkában. Mindenütt összeütközött a szabályokkal, a törvényekkel és az előírásokkal. JaHazánk felszabadulásának 20. évfordulójára felajánlásokat tettek a dolgozók, hogy ezzel is méltóan ünnepeljék a felsaabadulás évfordulóját. így tettek a Nagyszénási Földművesszövetkezet dolgozói is. Amikor kint jártunk, Törőcsik Mihály elnökkel beszélgettünk. Az fmsz vezetője elmondotta, hogy az utóbbi két évben sokat javult a dolgozók munkafegyelme. A lelkiismeretes munka eredménye az is, hogy a hazánk felszabadulási évfordulójára tett felajánlást már határidő előtt túlteljesítették. Többek között vállalták, hogy március 30-ra 150 új tagot szerveznek be. Jelenleg száznyolcvan van. Vállalták azt iá, hogy a részA Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat — az érdekeltekkel való előzetes megbeszélés alapján — bevezette a termelékenységi prémiumot. Egyes munkakörökben, ahol erre lehetőség mutatkozik, a dolgozók a munkakörükön kívül is vállalanak munkát, ami bizonyos mérvű létolvassák fel, s a második negyedévben a tanácstagok is ismertetik választóikkal. A művelődési házban április első felében kiállítást rendez a honismereti szakkör. Tablók, makettek és fényképek segítségével bemutatják a 20 év alatt végbement változásokat. vítótáborba küldték, hogy megjavuljon. Azonban Hornyik bizony már. nehezen javul meg. Senki sem tudja kiverni a fejéből, hogy azoknak a felét, akik vezetnek, ki kell hajítani, hogy minket, partizánokat, becsaptak, hogy ostobák vagyunk, hogy en_ gedjük, hogy a fejünkön ugráljanak. Ha jók voltunk arra, hogy a hegyekben másszunk, hogy fedezéket ássunk, biztosan jók lettünk volna a rend fenntartására. Homyik nem értette meg azt a türelmet, amelyre a háború után szükség volt, hogy minden ember sajátjának fogadja el ügyünket. Be akarta verni a fejébe, de ez nem sikerült. Miért ne sikerülne, Ha van jegybefizetést 57 ezer forinttal növelik. A legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy már csak 800 forinttal vannak elmaradva. Az fmsz dolgozói úgy döntöttek, hogy 50 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a félszabadulási ünnepélyhez, amit már túlteljesítettek. Jól dolgoztak a bambi-üzemben, ahol mintegy négyezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Törőcsik elvtárs elmondotta azt is, hogy a gazdálkodási tervüket 160 százalékra teljesítették. A jó munka eredménye az is, hogy körülbelül tíz napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek a dolgozóknak. (tyik) számcsökkentést tesz lehetővé. A fizikai dolgozók az ebből eredő bérmegtakarítás 50, az adminisztratív dolgozók p>edig 40 százalékát kapják prémiumként. A vállalás olyan, hogy csak a 8 órai munkaidő jó kihasználásával teljesíthető. Eddig 15 dolgozóval kötött szerződést a vállalat, amit kellő felmérés után még továbbiak követnek. A termelékenység növelését segítik elő az összevonásokra tett intézkedések is. A szeghalmi járási kirendeltség vezetője irányítja ezentúl a malomüzemet is, a dévaványai rizshántolót és a gyomai malmot ugyancsak egy vezető irányítása alá vonták. A vállalat felülvizsgálja, hogy milyen más ésszerű változtatással lehet még a termelékenységre vonatkozó párthatározatot eredményesen megoldani! kemény botjuk, miért ne próbáljuk ki rajtuk? Ha ők győztek volna, másképp intéztek volna el. Te inkább hallgass! Még itt, a táborban is agitálsz. És hol vagy? Ott, ahol a jezsuita vagy a német generális. És én veled. Szerencséd, hogy veled vagyok. Itt ököllel kell agitálni. Elmosolyodott és a régi Hornyik lett, a hegyekből. Életeleme azt követelte, hogy valaki támaszkodjon az erejére, érezze, hogy fontos, hogy valakit védelmez. Az embereket, a sok egyéb csoportosítás mellett csoportosítani lehet olyanokra, akik úgy állnak, hogy rájuk valaki támaszkodjék és olyanokra, akik támaszkodnak. Homyik, ha nem volt az az érzése, hogy valaki támaszkodik rá, zavart elemmé vált. Bizalmatlanságot sejtett és dühös lett. A javítótáborban ismét bemutatta jellemének azt az oldalát, mely Repta partizánjai között az első helyet biztosította. Miért nem tudott érvényesülni e tulajdonság a háború után? Ez biztos az ő hibája. De csak az övé? A csepp>ek érzete, melyek az ágakról hullottak, ismét emlékeztette a mély sötét szemekre, és utánuk a parttalan hideg folyóra. Nem volt-e hiba, hogy mindig csak egy embertől vártuk, hogy vezessen bennünket? Vezetni azt jelenti, hogy szót értünk azokkal, akiket vezetünk. Repta mindig így tett. — Tehát mit csinálunk, fiúk? (Folytatjuk) ' Juraj Spitzer* HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András Pásztor Béla Dévaványán is már a 20. évfordulóra készülnek Helyes kezdeményezés a termelékenység növelésére
