Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

1«.

Kedd

A korszerű épitkezűsröl és a tervező Ma feladatairól, gondjairól

Beszélgetés Körösfalvi Pál mérnökkel, a Békés megyei Tanács Tervező Irodája igazgatójával

lä®fse süngeKJbbé válik az j zettságban helyet kapnak a beru- epítkezések korszerűsítése, ol- : házók, a tervezők, a téglaipari ceéfctea tétele, meggyorsítása, j szakemberek és a kivitelezők. A

amöt számos szempont figyelem- bevétele mellett az adott lehető- 8á#sfc legcéiszerű bb felhasználá- savet kell megvalósítani. Koros- íaiwi Pál mérnökkel, a Békés megyei Tanács Tervező Irodája igasv gaWjáva i beszélgetünk erről a

kérdésről, aki ismerteti az iroda ezer forintot biztosított.

szerepét ebben a fontos munká- 1 , _i .. .

— Mi epul ebből az összegből?

ben, egyúttal pedig az építőipar

közelebbi és távolabbi célkitűzé- ! ~ háromemeletes, tizenbiaottság tagjai nemrég Dunaújvárosban. és Pécsett jártak, ahoi tanulmányozták a nagyelemekkel történő építkezést. Mi ezt a feladatot a pécsi tervek alapján kívánjuk megoldani. Az Építésügyi Minisztérium kísérleti célra 300

serről ad tájékoztatást. Bevezetőid elmondja, hogy a tervező iroda idei feladata 5 és fél milliós tervezési munka elkészítése, a megtervezendő építkezések várható kiviteli költsége pedig 280 millió formt. A helyes tervezés csökkentheti a kivitelezés költségeit. A tervező iroda dolgozói ezért elhatározták: a feladatukat úgy old ják meg, hogy a beruházási programmal rendelkeaő munkáknál kétszázalékos megtakarítást énjének ei.

— Hogyan tadják eM megvaíó— Először is az épület helyének pontosabb és részletesebb [«^mérésével, valamint a talajré- tegeződés feltárásával. Ezért bővítettük, korszerűsítettük a talajmechanikai laboratóriumot is. A talaj mechani kai vizsgálatok a korszerűbb, gazdaságosabb alapo- tési mód megtervezését teszik lehetővé. Ez a megyébe» — kedvezőtlen talajviszonyok miatt — RíBönösen forte*. Egy példával is megvilágítom. A Gyulai Fém- és Btátoripari Kisz földszintes műhelyépületénél az igen laza, sok szerves anyagot tartalmazó talaj srréastit oölöpaiapoeást aiktemaz- räuifc. Sáv-alappal az építkezési költségek 40—50 százalékkal ma- s^saibbak lettek volna. Az épület heäyönfifc pontos felmérésével a szükséges földmunkát minimáMs- :ra csökkenthetjük. Efelért az iroda geodéta egységet szervezett, amely március 1-t« toeadte meg a munkáját.

— Hadoíumk már a téglatör- indékcs panellal történő kísérteiről is, ami Köztudomásúan gazdaságossá teszi az építkezést. Milyen lehetőség van ennek az alkalmazására a megyében és mikor kerül zá a sor?

— Az újítási és műszaki fejlesztési feladattervünk többek [főzött a téglatörmelókes panel alkalmazásának a kidolgozását tűzi célul. 1965-ben egyelőre csak lakásépítkezéseknél. Ezzel egyébként az építő-, valamint a Szilikátipari Tudományos Egyesület is foglalkozik. A pamel-munkabikétlakásos lakóépület, amit az építőipari vállalat ideiglenesen felvonulás cél jára használ, később pedig majd lakásokká alakítja át.

— A pécsi tervtől miben különbözik a megyei terv?

■— Ott kohósalak-panelekkel dolgoznak, itt pedig — ahogy az előbb mondtam — téglatörrnelé- kes6el. A méretek azonban hasonlók lesznek. A kísérleti épület országosan jóváhagyott típustervek alapján készül.

— Mi a típustervek gazdasági előnye?

— Először: nem kötnek le amy- nyi tervezői kapacitást, mint az egyedi tervek. Másodszor: az alkalmazott szerkezetek sorozatban, tehát termelékenyebben gyárthatók és biztosítva van azok felhasználása. Harmadszor: meggyorsul a kivitelezés, mert a műszakiak és a munkások nagy rutinra tesznek1 szert, egyúttal pedig a gépesítés is igen gazdaságosan oldható meg.

— Mikorra várható a léglatör- melékes panel általános alkalmazása megyénkben?

— figyelőre a közép-téglabiok- kot használjuk, de remélhetőleg a harmadik ötéves terv időszakában áttérhetünk a paneles építkezésre. Ha az idei kísérlet beválik, akkor a tervezésben mind nagyobb szerepet kap majd ez a korszerű építkezési mód.

— Milyen a tervező iroda kapcsolata a beruházókkal, kivitelezőkkel?

—» A megyei tanács beruházásait lebonyolító tervosztállyal jónak mondható, hasonlóan alakul a tervosztály felügyelete alatt álló beruházási irodával is. Hátráltatja a munkánkat, hogy a program-jóváhagyások általában minden beruházónál gyakran eléggé elhúzódnak. Emiatt nem jut kellő idő a tervezési munkára. A községfejlesztési alapból megvalósítandó beruházások tervezése még nehezebb kérdés, mert a programot sokszor nem tudják pontosan megadni. Helyes lenne, ha ennek az intézését is átvenné a beruházási iroda. Vonatkozik ez a meFEHERNEMU HÉT

MÁRCIUS 15 —20-IG A MEDGYESEG YHÁZ A ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET férfi és női ddvatszaküzletében.

MOST EGÉSZÍTSE KI FEHÉRNEMŰKÉSZLETÉT. AJÁNLUNK: habselyem kombi nétoat már 59 forinttól, habselyem hálóing 114 Ft-tél 150 Ft-ig, nylon kombinók 140—170 Ft-ig, férfi habselyem álsó 33—39 Ft-ig, férfiingek 59—

252 Ft-ig, férfi pizsamák 150—195 Ft-ig, leányka habse- lem kombinék 24,50—145 Ft-ig, fiú pizsamák 70—150 Ek-óg. Vásárlási könyvecskéjét hozza magával, mert vásárlásait beírjuk és visszatérítésit adunk. Előzékeny és pontos kiszolgálással várja kedves vevőit A MEDGYESEGYHÁZI FMSZ IGAZGATÓSÁGA x

gyei tanács szakosztályain keresztül igényelt felújításokra is. A kivitelezőkkel sem rossz a kapcsolatunk, de sokszor fölösleges viták adódnak, ami legtöbb esetben anyaghiányra vezethető visz- sza. A határidőt nem tudják betartani, emiatt a beruházó kötbérigényt jelent be. A kivitelező igyekszik a felelősséget megosztani és perbe fogja a tervezőt is sokszor az építkezés szempontjából jelentéktelen módosítások miatt. Ez a vita sok időt rabol el a termelőmunkából, mert mindkét fél a maga igazát kívánja bizonyítani.

— Hány szakember dolgozik a

tervező irodában és képes-e a

kollektíva a rá háruló feladatokat megoldani?

— Az iroda 1955-ben alakult meg mindössze hét fővel, ma pedig 79 a dolgozók létszáma. A műszaki állomány: tizennégy mérnök, és 48 technikus. A tervezők többsége itt kezdte a munkát, csak méhanyán rendelkeztek kellő gyakorlattal. Hasonló ez a szerkesztők és a rajzolók vonatkozásában is. A ránk háruló feladatokat azonban meg tudjuk oldani, bár mérnökre még szükség lenne. Ez a kérdés azonban lakás biztosítása nélkül egyelőre ali^ia oldható meg. A megyei tanács két ösztöndíjas műegyetemi hallgatója hozzánk kerül majd, akiknek azonban a kellő rutin, megszerzéséhez egy-két évre lesz szükségük. Szeretnénk, ha a jövőben nagyobb kommunális építkezések tervezésével is megbíznák az irodát, ezzel egyidejűleg pedig — kellő számú lakás biztosításával — további jó szakembereket telepíthetnénk le Békéscsabára — fejezi be a tájékoztatásét Körösfalvi Pál elvtárs.

Pásztor Béta

Közgazdasági kérdésekről — röviden

A gyepek formatervezése

A külkereskedelmi vállalatok szakemberei sokszor panaszolják: „Hiába bizonygatjuk, hogy az eladásra kínált gép nagy hatásfokú, pontos és konstrukciójában állja a versenyt bármely ország hasonló termékével, mégis nehéz eladni, mert a vevőnek nem tetszik a forma”. Valóban, sokszor tapasztaljuk, hogy gyárainkban a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak a termékeik esztétikai követelményeire, s nem csoda, ha első tekin. tétre a vásárlóban rossz vélemény alakul ki.

Az ipari formatervezés hosszú ideig mellőzött munka volt üzemeinkben, s bár az utóbbi években többet törődnek vele, sokszor még mindig csak másodlagos, többször a konstrukciótól független dolognak tekintik. Még ól az ötvenes évek szólamának hatása: „A gép formája kapitalista maszlag, a lényeg a tartalom, a hatásfokHamis álláspont ez, hiszen minőségében is rosszabb az a gép, amely nem kapcsolódik megfelelően és arányosan a célszerű rendeltetéshez, a külső kialakításhoz. A korszerű formában tervezett és gyártott gép nemcsak szebb és esztétikadlag hatásosabb, hanem könnyebben elhelyezhető, olcsóbb és könnyebb, s mert a körszerűség jellemzője a zártság: biztonságosabb. Éppen ezért a formatervezés nemcsak művészi érzést kíván, hanem ezzel együtt magas fokú műszaki ismereteket is. A kettő nem választható el egymástól, a forma nem lehet öncélú, nem irányulhat kizárólag a külső kivitelre.

Nem új követelmény a gépek gyártásának esztétikája, nem új, most felkapott jelenség a formatervezés. Ahogy régebben, úgy most ia hozzájárul a külső a (kivitelezés minőségi

értékeléséhez. Elsősorban ezért kell már a műszaki fejlesztés kez_ derű időpontjától törődni a formatervezéssel. Sokoldalú, széles skálájú tevékenység ez. Alapul a kialakult gyakorlat, a „divat”

szolgál. Milyenek a mai divatos gépformák? Ugyanazok, mint mindenben. A korszerű gépet a sima oldalak, a zárt részek, a rejtett kapcsolások jellemzik. Ugyanakkor összefügg a célszerűséggel is, a modem formatervezésnek lényeges elve például, hogy eltűnnek a kiugró sarkok, a sokszor balesetet okozó, nyílt alkatrészek. Mindezt kiegészíti az új anyagok — műanyagok — felhasználása és az olyan festés-színezés, amely megnyugtató és megfelelő színösszhangot teremt a környezettel. De ez még nem elég. Számolni kell több sajátossággal is, olyannal például, mint a különböző országok munkásainak, népeinek az ízlése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az emberek szívesebben használják azt az eszközt, gépet, amely külsejében is tetszik, amelyen a színek, de különösen a formaelemek harmóniát fejeznek ki számukra. Talán az sem mellékes, hogy ha szép, tetszetős a gép, rendkívül kedvező hatással lehet a lakásra, a műheflyre vagy az üzem általános légkörére. Gondoljunk csak a televízióra, amely a modem lakásban nemcsak gépet jelent, hanem kedvéit bútordarabot is.

Külkereskedelmi példával kezdtem, annak érzékeltetéséül, hogy a formatervezés a világszínvonalra törekvés része, de az is következik ebből, hogy a hazai felhasználású gépek, felszerelések gyártásában is számolni kell vele. A mi dolgozóink is igénylik azokat a gépéket, amelyek kiváló minőségűek, ugyanakkor szebbek, tetszetősebbek. Ebért érdemes megszív. lelni, hogy a formatervezés nem dekoráció csupán, hanem lényeges műszaki fejlesztési ügy, mert nemcsak akkor avul el az ipari termék, ha üzemeltetési tökéletlenségek vannak benne, hanem akkor is, ha nem elégíti ki harmonikus formák alkalmazásával az emberek igényeit.

Kovács András

a békési olajmezifc hréiikája

Kutatások Szarvason, Kiskunfélegyházán, (illésen és az ónálló szegedi kirendeltség megalakulása

Országosan is Kiemelkedő teljesítményével, figyelemreméltó gazdasági sikereivel az orosházi kirendeltség az alföldi olajkutatás alappillérévé vált. Az 1960— 61-es évben egyre több fúróberendezés dolgozott a pusztaföldvár— pusztaszőlősd területen, és intenzíven folyt a kutatás Battonya környékén is. Mivel ez a két térség .bizonyult a legeredményesebbnek, így érthető, hogy i decsoportosították a legnagyobb erőt.

Az olajkutatás célja azonban nem csupán az ismert területek kiaknázása, hanem újabb térségek feltárása is. Ennek jegyében 1960 végén kutatások kezdődtek Mezőhegyes környékén, sőt a kirendeltség központjától aránylag távol eső Kiskunfélegyházán is. Ez utóbbi helyen olaj és gáz szempontjából meddő volt a lemélyi- tett lyuk, így Mezőhegyes vidékén sűrítették inkább a fúrásokat. A Kiskunfélegyházán dolgozott Újvári brigád 1961-ben ismét új területre, Szarvasra került. Kisebb magy óbb megszakításokkal

egészen 1963 első feléig folytak itt a kutatások, de a perspektivikus terv szerint a jövőben újra megkezdődnek a munkálatok.

Mint azt már a harmadik részben említettük, 1960-ban keriilt szóba Szeged környékének kutatása. (Közigazgatásilag ez a terület ugyan Csongrád megyéhez tartozik, de feltétlenül szólnunk kell az itteni tevékenységről is, mert az orosházi kirendeltség kezdte meg a vizsgálatokat és munkájával nagyban hozzájárult, hogy 1964-ben önálló kirendeltséggé váljék az üllésd térség.) Az első fúrótorony 1962 májusában jelent meg Üllés környékén.

Mint minden új kutatási területen — elsősorban a fokozott biztonságra való törekvés és az alapos geológiai vizsgálatok miatt — hosszadalmasabb volt egy-egy kút lemélyítése, mint a szerkezetileg már ismert térségekben. Az Üllés 1-es számú kút mélyítésénél olyan újszerű és gazdaságos eljárást is alkalmaztak, mint a

turbinafúrás. Ennek lényege az, hogy a több száz fúrószárból ösz- szeállított rudazat alján turbinacsövet helyeznek el, amelynek „spirálszerkezetét” a felszínen lévő szivattyúból nagy nyomással betáplált folyadék hozza mozgásba. A turbinacső végén helyezkedik el a fúrófej, amit a turbinalapátok segítségével az áramló folyadék mozgat. Így tehát a lyukban lévő rudazat nem forog, nem. kopik, és ezáltal számottevően csökken az amortizációs költség.

Jó néhány hónapja dolgozott már a berendezés Üllés határában, amikor egy augusztusi napon az iszapban jelentkeztek a gáz és az olaj csalhatatlan jelei. Ez egyben azt is jelentette, hogy eredményes volt a kutatás, ha a szénhidrogének kiaknázására ugyan nem is került nyomban sor. Amíg a fúróberendezés mélyítette a ‘következő lyukat, addig egy lyukbefejező az első kút rétegeit vizsgálta. Ezzel tehát kezdetet vette Üllés térségének fokozottabb kutatása és feltárása.

A föld gyomrában rejlő hatalmas erő azonban itt is próbára tette az embereket. Annak ellenére, hogy a legteljesebb műszaki felkészültséggel végeztek a rendkívül felelősségteljes munkát, 1963 elején az egyik mélyítés alatt álló kút kitört. A fúrósok önfeláldozása és a műszakiak gyors, határozott intézkedésének