Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-03 / 52. szám
UMS. március 3. Szerda 3 ttj t eohnológia, tökéletesebb gépkihasználás Állami gazdaságaink készülődése az önköltség csökkentésére Megyének több állami gazdasága a terméshozamok emelésében évek óta az ország legjobbjai között szerepel. Köztudomású azonban, hogy drágán termelnek. Ezért felkerestünk több élenjáró gazdaságot, hogy megnézzük: mit kívánnak tenni az önköltség csökkentéséért A FetsSnyomási Állami Gazdaságban például ahol a múlt esztendőben háromezer hold átlagában 25,10 mázsás szemeskukorica-termést takarítottak be. Gazdagon fizetett a cukorrépa, kender, borsó és egyéb növényféleség, elsőnek láttak hozzá a lehetőségek felméréséhez s az intézkedési terv kidolgozásához. A szokástól eltérően most nem központilag, hanem kerületenként készítik el a technológiai tervet, hogy a kerületvezetők jól ismerjék a tennivalókat. Brigádvezetőkkel, munkacsapatvezetőkkel vitatták meg aprólékosan a tennivalókat, a szállítás jobb megszervezésére pedig a közeljövőben egy egész napot szánnak, meghívják a vontatóvezetőket és gepkocsivezetőket is. A gépesítésre külön gondot fordítanak. Többek közt á kukorica betakarítását a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet segítségével teljesen gépesítik. A termés egy- harmadát adapteres kombájnnal takarítják be, a többit különböző típusú csőtörővei. A morzsolt kukoricából a forró levegős szénaszárítóban vonják el a felesleges nedvességet. A cukorrépát billenőskocsikkal szállítják, így rakodómunkás csak a répaföldön szükséges, nem utaznak drága órabérért a rakodók. Jól bevált módszer szerint 100-szor harminc centiméter távolságra vetik a kukoricát, így a gépi megművelés pontosabb s megfelelő tőállomány marad. Felsőnyomáson kiszámolták, hogy a gépesítés fokozásával és a jobb munkaszervezéssel hatvan kézi munkaerővel csökkenthetik a munkáslétszámot. Ez nemcsak a közvetlen munkabérben jelentkezik, hanem a szállítási, ebédhozzájárulási, elszállásolási költségekben is. 1965-ben másfél millió forintnál nagyobb összeget takarít meg a Felsőnyomási Állami Gazdaság kollektívája. Arra azonban ügyelnek, hogy a dolgozók rovására ne menjen a takarékosság. 100 új paplant, széket vásárolnak és sok öltözőszekrényt csináltatnak a munkásszállásra, hogy aki náluk dolgozik, igazán jól érezze magát. A jó munkáért járó jutalom sem marad el. A Hidasháti Állami Gazdaságban komplex brigádokat szerveznek egy-egy növényféleség termesztésére. Cukorrépából, kukoricából és egyéb fő növényből meghatározott területet vállal egy brigád s annak a talajelőkészítéstől a betakarításig minden munkafolyamatát ők maguk végzik el. így látják mit, hogyan lehet jobban csinálni, magasabb termésátlagot elérni. A Gyulai Állami Gazdaságban már a műtrágya felhasználásában, a gépjavításban, a tavaszi munkaszervezésben sok új ötletet valósítanak meg. Minden intézkedés arra irányul, hogy adott feladatot, hogyan lehet rövidebb idő alatt, kevesebb munkaráfordítással megoldani. A szállításnál nem engednek meg üresjáratot, fél rakodást és egyéb lazaságot. Vetőmagot, műtrágyát szigorúan annyit használnak fel holdanként, amennyit az adott tábla megkíván. Amerre jártunk, mindenütt arról folyt a vita, hogyan lehetne csökkenteni az önköltséget Hisz terméshozamban kiváló eredmények születtek az utóbbi években, most a fő jelszó: „Lehetne egy kicsit olcsóbban?” . Ary Róza Vegyszeres támadás a mezei pocok ellen Szervezett pocokirtás: március 5-től április 15-ig Vezető szakemberek becslése szerint tavaly 100 millió forint értéknél is nagyobb kárt okozott a mezei pocok megyénk mezőgazdaságában. A jól beállott lucerná. sokból kereken 25 ezer holdat pusztított ki. Az okozott kár csak ennél az egy növénynél meghaladja a 25 millió forintot. A földművelésügyi miniszter ide vonatkozó rendelete alapján március 5-től április 15-ig megyénkben is társadalmi úton szervezik meg az elszaporodott kártevők pusztítását. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya előkészítette a rendelet gyakorlati megvalósítását. Varga Lajos főagronómus ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a megyét három körzetre osztották. Az első körzetbe sorolták a szarvasi, a gyomai és a szeg. halmi járást. A másodikba a sar- kadi, a gyulai és a békési járást, valamint Gyulát és Békéscsabát. A harmadikba pedig a mezőkovácsházi és az orosházi járást, továbbá Orosházát. A mezei pocok irtását, az időjárástól függően egyszerre egy körzetben, kezdik el és fejezik be. A községek határát kétszer járják majd be az irtásra kirendelt dolgozók. Először a talajba vájt járatok felszínét eltömik, majd egy-két nap múlva a lakott nyílásokba arvalinos gabonaszemeket raknak és újból betömik. A pocokmérgezéshez szükséges arvalint az FM a megye rendelkezésére bocsátotta. a vöröshagymánál több mint egy évtizede nem volt, tehát a termelés bevételének fokmérője nem lehet egy évben bekövetkezett súlyos elemi csapás. A vöröshagyma termesztése biztonságos, mert a termelési szerződés feltételeinek értelmében a fel- vásárlási ár 1,68 Ft/kg fix árban van megállapítva. Ez a termelő üzemek részére teljes mértékű biztonságot jelent. A még hiányzó 1200 katasztrális hold vöröshagyma terület leszer- ződéséhez komoly népgazdasági érdek fűződik, mert a vöröshagyma jól értékesíthető, keresett exportcikk és főleg abban az időben, amikor más mezőgazdasági munkák nincsenek és a megfelelő munkaerő biztosítható. Törekedni kell, hogy az előirányzott tervünk megyénkben megtermelésre kerüljön a minél nagyobb meny- nyiségű exportálás érdekében. Figyelemre méltó tény az is, hogy a szükséges dughagyma- mennyiség biztosítva van, melynek értéke a hőkezelési költségekkel együtt meghaladja a 16 millió forintot is. Ezt a dughagymát a vetésen, a kiültetésen kívül egyéb módon értékesíteni vagy felhasználni nem lehet, és ha a termelő üzemek nem vetik el az előirányzott szerződéses területet, akkor sok millió forintot érő dughagyma mehet veszendőbe. Jelentős lemaradás van a szabadföldi uborkából is, mivel a terv csak 40 százalékban van szerződéssel fedezve. Az uborka termelésétől való elzárkózást a termelő üzemek csupán a jövedelmezőség hiányában látják. Az utóbbi években egy katasztrális hold uborka bruttó bevétele 3—5000 forint volt, mély a termelés önköltségét sem fedezte, nemhogy a j övedelmezőséget. A fenti tényeket el kell ismernünk, azonban az eredménytelen uborkatermelés abból , adódott, hogy a termelő üzemek talajerőt nem biztosítottak az uborkához és hiányosan készítették elő a termeléshez szükséges talajt is. Legtöbb tsz megkésett az uborkavetéssel. A peronoszpóra ellen a közismert bordódé permetezéses védekezést sem alkalmazták. A legnagyobb mulasztás, azonban a termés leszedésénél történt. A felvásárló szervek kérését, hogy ne hagyják az uborkát nagy saláta minőségre megnőni, sőt értéktelen áruvá lesárgulni, hanem azt két- három naponként folyamatosan ecetes, vagy berakó minőségben, nagyságban szedjék le, nem tartották be és az árut majdnem értéktelen, túlérett, salátás minőségben szedték és adták át. Természetes, hogy ilyen körülmények között jövedelmezőséget nem tudtak ebből a cikkből elérni. Az uborka termelése csak akkor eredményes, ha a fenti hiányosságok nélkül termelnek, s a szükséges növényvédelmet is időben elvégzik. Különösen kedvező eredményt lehet elérni uborkából öntözéses termesztéssel. Az uborkatermelés nagy jelentőségű, mert a lakosság ellátásán kívül nagy mennyiség kerül ipari feldolgozásra, továbbá nyers és feldolgozott állapotban exportra. Meglepő az egyébként jól jövedelmező sárgarépa 50 százalékos szerződéskötése. A sárgarépa gazdaságosan termelhető megyénkben, csupán azokat az elemi előírásokat, agrotechnikai követélményeket kell betartani, melyeknek elmulasztása a sárgarépa kipusztulását eredményezheti. Megfelelő vetőmag-ágykészítés, időben való vetés, ritkítás, gyomtalanítás után 90—100 mázsa is megterem holdanként, de elérhető 150 mázsán felüli termés is. Ebben az esetben 10—20 000 forint bevétel is elérhető. A lakossági ellátás biztosításán felül csaknem 200 vagon sárgarépára van szüksége évenként a Békéscsabán felépült konzervgyárnak és hűtőipari vállalatnak. A burgonya és más zöldségfélék termelése a szerződéskötéssel termelési biztonságot nyújt a termelő üzemek részére. Jó hozzáállással biztosítható a szövetkezeti tagság foglalkoztatósa és jövedelme. Tömösi Károly—Sasvári György SZAKEMBEREK SZÜLETNEK Nagy Maria, es Szabó Eszter az általuk szedett szövegről levő natot készítenek, így ellenőrzik munkájuk minőségét. fii, tanul és dolgozik a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnáziumban egy koedukációs, vagyis lányokból és fiúkból álló szakközépiskolai osztály, mély az 1964 —65-ös tanév szülötte és amelynek tanulói, ha majd négy év múlva érettségiznek, nyomdaipari szakemberekként lépnek az életbe. Órarendjükben — a többi közt — ilyen érdekes tantárgyak szerepelnek: nyomdaismeret, szedéstörténet és hasonlók. Mindezt heti öt órai szakmai elméleti oktatás során sajátítják él. Ugyancsak hetenként, két napot a csabai Kner nyomdában töltenék gyakorlati munkában, szedőta- nulókónt. A fennmaradó három nap „műsora” azonos a gimnázium általános tananyagával. Az osztályfőnökük, Békési Ferenc közölte, hogy lányai és fiai közül a félévben senki sem bukott, és mind neki, mind pedig Malatyinszki József oktatónak, aki a nyomdai szedéstanítás mestere, az a véleménye, hogy mind a 35 diák nagyon szereti a választott szakmát! Botyánszky Már-már a rutinos szedő biztonságával dolgozik Szabó Klára. A gyors elsajátítás egyik titka — a szakma szere- ■ tete. Zahorán Mária és Zsíros Mária Éva a szedéstükör méretére kiváncsiak. Pál, a nyomda igazgatója pedig kijelentette, hogy lehetővé teszik a majdan nyomdász szakmából érettségizők legjobbjainak, hogy lipcsei vagy moszkvai egyetemeken, főiskolákon tanulhassanak tovább és nyomdamérnöki oklevelet szerezhessenek. Kell-e ennél nyílegyenesebb út "• szakemberré váláshoz? — hr — Fotó: Kocziszky László
