Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

1*65. február 14. 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHON ^VWWWWN^AAAéWV^^^/WWWVWWWWWWWW^VWV^WWVWW Ha lázas a beteg Az egészséges emberi testnek állandó hőmérséklete 36—37 Cel­sius fok. Ha a test hőmérséklete 37 és 37,5 között van, akkor hő- errielkedésről, ha pedig 37,5 felelt, akkor lázról beszélünk. Mi a láz oka? Az emberi szerve­zet hőmérsékletemelkedését rend­szerint bizonyos lázkeltő anya­goknak a szervezetre gyakorolt közvetlen ingerlő hatása okozza. Amikor az ember lázas, akkor leginkább valamilyen fertőző betegségben szenved. Ilyen betegség többek között az influenza, a tüdőgyulladás, a tí­fusz, a vérhas, a bárányhimlő, a kanyaró. De lézkeltő anyagok ke­letkezhetnek az emberi szervezet­ben akkor is, ha a bőr égési sérü­lést szenved vagy ha súlyos, nagy kiterjedésű romcsolás éri a szervezetet stb. Keletkezhet láz úgy is, hogy az agyban lévő, úgynevezett hőszabá­lyozó központ megsérül. Ez a köz­pont állítja be és tartja fent a normális 36—37 Celsius fok kö­zötti hőmérsékletet. Ha ezt a központot például agyvérzés ron­csolja, hőmérsékletet beállító ké­pessége kárt szenved. Előfordul, hogy az orvos gyógyí­tó célzattal szándékosan kelt lá­zat, például tej injekciókkal. Eb­ben az esetben az idegen fehérjék lázkeltő, hatása jelentkezik. Szán­dékos: lázkeltésnek kell számíta­nunk, amikor oltással a szervezet védekező erejét akarjuk növelni. De lázat okozhat a hőpangás is, az az állapot, amikor a szervezet a termelt felesleges meleget va­lamilyen okból nem tudja a kör­nyezetnék leadni, például a kör­nyezet hőmérséklete és-páratartal­ma magas. Mit kell tenni, ha környeze­tünkben valaki lázas lesz? Emlí­tettük már, hogy a láz valaminek a következménye. Ebből adódik, hogy nem elegendő csillapítani, hanem a lázat kiváltó okot kell megszüntetni. Ez azonban az or­vosra tartozik! De vannak esetek, amikor még- . iscsak elsősorban csillapítani kell a lázat. Ez pedig akkor szükséges, ha a láz önmagában is veszélyes. Akkor, ha túl magas — általában 39 Celsius fok felett, de 40 Celsius fok felett feltétlenül —, akkor, ha a lázat okozón kívül a beteg va­lamely más betegségben is szen­ved és erre a betegségre a láz Friss apák versenye A nyugat-berlini téli mezőgazdasági kiállítás dán kiállítói ügyes reklám- ,trükkel megrendezték a „friss apák versenyét”. Nap mint nap kitünte­tik és a kiállítás közönségének bemu­tatják’azokat a fiatal apákat, akik­nek gyermekük éjfél után először lát­ta meg a napvilágot és erről a tény­ről elsőként személyesen értesítették á dán kiállítás rendezőit. A győzte­sek részére a dán pavilon alkalma­zottai hatalmas élelmiszerkosarakat tartogatnak,'1 hogy ellássák őket arra az időre, amíg feleségük a kórházban vau. veszélyt rejt magában. De csilla­pítjuk a lázat akkor is, ha a csil­lapító gyógyszer kettős hatású, azaz nemcsak a lázat csökkenti, de a lázat kiváltó betegséget is gyógyítja. Csecsemőnél a láz gyorsan felszökik, erősen igénybe veszi a zsenge szervezetet. Náluk különösen fontos a gyprs beavat­kozás, lázcsillapítás és folyadék — sacharinos, citromos tea — adá^a, valamint az orvos azonnali érte­sítése. A lázcsillapítási módok közül a legszélesebb körben és egyben a legrégebben ismert az állott, hű­vös vizes borogatás, amelyet az egész testre vagy a törzsre, esetleg csak mellkasra szoktak helyezni. Általában az igen magas, 39 Cel­sius fok feletti láz esetén alkal­mazzuk. Hatása gyors és a hatás elmúltával a borogatás megismé­telhető. Ez a lázcsillapító mód, bár a beteg számára eléggé kel­lemetlen, megfelelően fűtött szo­bában nem ártalmas. A lázas mindig komoly beteg­nek tekintendő. Szükséges számá­ra az ágynyuigalom, a sem túlfű­tött, sem nem hideg helyiség. Vi­gyázni kell, hogy amikor izzad — és a helyiség nem kellő hőmér­sékletű — ki ne takaródzék. Lázas betegünk számára mindig bősége­sen gondoskodnunk kell megfele­lő hőfokú folyadékról, ■ lehetőleg citromos teáról, amely — magas C-vitamin tartalma mellett üdít és frissít is. , HíI3t Lázas betegünk ételei j-'~' \ -- ?v í ■ > rte p&bgt semmi esetre sem származhatnak az úgynevezett nehéz ételek kö­zül, mint amilyen például a bab és a káposzta vagy a borsó és ■lencse, étele egyébként se legyen zsíros. Legajánlatosabb a tej, a tört. burgonya, a rizs, a párolt gyümölcs, valamint kevés és könnyű — szárnyas — hús. A ke­nyeret vagy pirítsuk meg, vagy legyen helyette kétszersült, de né •adjunk friss kenyeret. Helytelen az is, ha a lázas beteggel egy­szerre nagyobb mennyiséget ete­tünk. Ilyen esetben helyes eljá­rás a gyakori kicsiny étkezés, mert így a betegséggel küzdő szervezetet nem terheljük meg külön az emésztéssel járó munká­val. Dr. M. S. Tasnádi Varga Éva: Ébresztő Cseng az óra, Itt a perc! kispajtásom, mikor kelsz? Reggel van már gyerekek! Mindjárt készen legyetek! Kiskabát, nagykabát, fussunk most az úton áts nsínanca .!$&*»« » Szól a csengő itt vagyok! Talán ö*öst is kapok! Készíts jelmezt! A ti iskolátokban is bizonyára megrendezik ezt a kedves, játékos farsangi szórakozást. Két-három óra alatt magatok is átalakíthatjá­tok ruhátokat farsangi jelmezzé, úgy, hogy a ruhának semmi baja sem történik. 1. Ibolya-jelmezt minden vilá­gos színű nyári ruhából lehet ké­szíteni. Az óriási ibolyákat lila, iskolai könyvborítópapírból vágd ki, közepére sárga meg piros szí­nes papírt tegyél. A papírvirágo­kat egy-egy. öltéssel varrd meg a ruhára — és kész a jelmez. 2. A vidám bohóc ruhája csíkos pizsamából készült, narancssárga kreppapír-fodrökkal. A pizsa­ma gallérját fel kell gombolni. Erre kerül a kb. 20 cm széles kreppapír'-csíkból készített fo­dor: a papírcsíkot közepén „Hon­leány” fonallal beráncolod és kör­ben a nyakadra kötöd. Ugyanígy készül a kézelő és a nadrág fodra, azzal a különbséggel, hogy azt rá kell.varrni a pizsamára. Végül, ha már rajtad a jelmez és begombol­tad a pizsamát, a gombokra kö­tözöd az előre elkészített, krepp- papírból készített szálagcsokro- kat. A bohóc sapkája a szilvesz­teri mulatságból megmaradt he­gyes süveg,.. de magad is készít­hetsz ilyet rajzpapírból, színes papírral beragasztva és papír-sz^- lagcsokrokkal díszítve. 3. Minden fiú könnyűszerrel öl­tözhet űrhajós-jelmezbe, ha van lemberdzsekes öltönye vagy tré­ningruhája. Kis átalakítás a lem- berdzseken: maradék anyagból két vállpánt és a nadrágot össze­fogó pánt, hogy az öltözék kato- násabb legyen. Lehet rácsatolni keresztben szíjat, egy-két kitün­tetést is a pasztörizált tejespalack kupakjából. Az űrhajós-sapkához legjobb a kötött anyag: régi puló­ver, pamuttrikó darabja. 4. Hóvirág-jelmez készülhet a zöld nyári ruhából, ha — hat szirmot vágsz ki fehér krepp-pa­pírból és a ruha övére varród be­lülről. Másfajta virág-jelmez is készülhet ezzel az egyszery mód­szerrel, ha ruhád világoskék, ak­kor halványlila szirmokat varrj az övre és harangvirág leszel, — rózsaszínű ruhából viszont rózsa­jelmezt csinálhatsz úgy, hogy a hat szirmot ne hegyesre, hanerr kerekre szabd, mint amilyen a rózsa szirma. Jó mulatást, vidám jelmezbál kívánunk mindnyájatoknak. Maglódi Maud Serdülő lányoknak A serdülő lányok szívesen járnak osztálymulatságra, bankettre, össztáncra. Szükséges tehát táncruha. Világos színű brossét, taftot, brokátot vagy glokkét vásároljunk táncruhának. A képen látható egyik ruha rózsaszín, fekete bársonyszegéllyel, a másik világoskék, elöl magas nyakkal, hátul mélyített kivágással. Az öltözéket kis lakk- vagy bársony táska és tűsarkú fekete cipő egészíti ki. Rózsából készült viasz ■Egy 60 000 méhből álló méhcsa­lád egy idény alatt átlagosan I kilogramm viaszt állít elő. Az illatszeripar tonnaszámra fo­gyasztja a viaszt, amely nélkülöz­hetetlen alapanyaga a rúzsnak, a krémnek,,.de még a púdernak is. Vajon nem lehetne-e pótolni va­lamivel a méhviaszt? A szovjet országos szintetikus és természetes illatszer kutató intézet munkatársainak nemrég a rózsaolaj gyárt ás hulladékaiból si­került viaszt előállítaniuk, amely semmiben sem marad el a méhvi­asztól és jóval olcsóbb annál. A natasdnszki gyár első szállít­mányait már meg is kapták a szovjet illatszergyárak. 4 TÉL BÖRTÖNÉBEN Ügy hagytam el a vá­rost lopva, észrevétlenül, mint aki menekül a bör­tönből. A végtelen zöld tavaszi mező lett a ká­véházam, zenét hallgat­ni egy virágzó gyümölcs­fa alá álltam, lehunyva szemem, élveztem a mé­hek muzsikáját. Mozim volt nyáron a délibábo- san rezgő, forró levegő a látóhatár álján és nagy, hűs, mohával bé­lelt kutakban bámul­tam az arcom és lestem, ott lakik-e gyermekko­rom békakirálya, ősz elején illatos szalmaka­zal alján heverésztem, arcom az utolsó napsu­garakban fürdetve. Meg­lestem a téli álmára ké­szülődő sündisznót. la­káskészítés közben és fecskebeszédet akartam tanulni az útra indulók­tól. A tél is szép volt.. A hideg pirosra csípte az arcom, a havas dűlőn gyermeki kedvvel /1 él­veztem a szánkózás örö­meit. , Vadgalambokat szelídítettem, jószág­etetésnél és sötét éjsza­kákon megborzongva 'lállgattam a tanya előtt csikorgó léptek' zaját. Zajon kit űzött a rossz sors el a meleg kályha mellől a hideg éjszaká­ba? — találgattam me­leg otthonomban. És most egyszerre, mintha megszakadt vol­na a varázs. Az ősz jó szagú volt, nagy ke­rek diókat és illatos birsalmát nyomott ke­zembe útraválóuli aztán csendesen elment. A nap rtem sütött, de nem is volt hófelhős az ég, déli szél fújt idegesítően, fejfájósan, nyugtalan varjúraj kavargóit a rét fölött. Az ősz elment és soká nem jött a tél. De­cember elején bedobott egy marék havat a táj­ra, aztán vigasztalanul elkezdett ömleni az eső. „Sár és víz, sár. és víz” — csikorogják a bicikli kerekei. Mint vízbe esett bogár éviekéinek az el­akadt traktorok a pocso­lyában, s a meztelen nyárfák kegyelmet kér­ve tárják hosszú, sovány ágaikat az ég felé. A tanyákat egymástól sártenger választja el. A síkos udvarokon sokáig várják élethalálharcukat a hízók. Fanyar rő- zsefüstszag száll alacso­nyan a táj fölött és a ' gyerekeket bezavarják az udvarról, mert. bőrig áznának, mire a perzse* lés véget ér. Az ablaküveg könny* áztatta arc, melyen ke­resztül szürke világba nézek. A kútig, az ólig kis salakutacskák mu­tatják: „eddig mehetsz, és nem tovább”. Ez a tél börtönbe zárt és el­ítélt rabságra, fájdalom­ra. A város lenne most a szabadság, csak behúz­nám a függönyöket, fel- kattintanám a villanyt, és a csúf valóság helyett álmodna nekem szebbet ß televízió. A járdák emberekhez vezetnének, régi és új barátokhoz, a presszóban meleg van és kávéillat, rakott pol­cokkal vár a könyvtár, a kisváros a nagyvilág minden hírét elhozná nekem is. Az ablaküveg könnyes arc, a párkányon virá­gok állnak sápadozva a fénytelenségtől. Unott tyúkok csipdesik egymás tollát az eresz alatt, és esemény egy sártengert fröccsentő autó tovasu­hanó árnya is. A tél kajánul átölelt, és bezárt börtönébe. A tavasznak — vagy magamnak lesz kulcsa a zárhoz? Nem tudom... Huszár Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents