Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
1*65. február 14. 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHON ^VWWWWN^AAAéWV^^^/WWWVWWWWWWWW^VWV^WWVWW Ha lázas a beteg Az egészséges emberi testnek állandó hőmérséklete 36—37 Celsius fok. Ha a test hőmérséklete 37 és 37,5 között van, akkor hő- errielkedésről, ha pedig 37,5 felelt, akkor lázról beszélünk. Mi a láz oka? Az emberi szervezet hőmérsékletemelkedését rendszerint bizonyos lázkeltő anyagoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen ingerlő hatása okozza. Amikor az ember lázas, akkor leginkább valamilyen fertőző betegségben szenved. Ilyen betegség többek között az influenza, a tüdőgyulladás, a tífusz, a vérhas, a bárányhimlő, a kanyaró. De lézkeltő anyagok keletkezhetnek az emberi szervezetben akkor is, ha a bőr égési sérülést szenved vagy ha súlyos, nagy kiterjedésű romcsolás éri a szervezetet stb. Keletkezhet láz úgy is, hogy az agyban lévő, úgynevezett hőszabályozó központ megsérül. Ez a központ állítja be és tartja fent a normális 36—37 Celsius fok közötti hőmérsékletet. Ha ezt a központot például agyvérzés roncsolja, hőmérsékletet beállító képessége kárt szenved. Előfordul, hogy az orvos gyógyító célzattal szándékosan kelt lázat, például tej injekciókkal. Ebben az esetben az idegen fehérjék lázkeltő, hatása jelentkezik. Szándékos: lázkeltésnek kell számítanunk, amikor oltással a szervezet védekező erejét akarjuk növelni. De lázat okozhat a hőpangás is, az az állapot, amikor a szervezet a termelt felesleges meleget valamilyen okból nem tudja a környezetnék leadni, például a környezet hőmérséklete és-páratartalma magas. Mit kell tenni, ha környezetünkben valaki lázas lesz? Említettük már, hogy a láz valaminek a következménye. Ebből adódik, hogy nem elegendő csillapítani, hanem a lázat kiváltó okot kell megszüntetni. Ez azonban az orvosra tartozik! De vannak esetek, amikor még- . iscsak elsősorban csillapítani kell a lázat. Ez pedig akkor szükséges, ha a láz önmagában is veszélyes. Akkor, ha túl magas — általában 39 Celsius fok felett, de 40 Celsius fok felett feltétlenül —, akkor, ha a lázat okozón kívül a beteg valamely más betegségben is szenved és erre a betegségre a láz Friss apák versenye A nyugat-berlini téli mezőgazdasági kiállítás dán kiállítói ügyes reklám- ,trükkel megrendezték a „friss apák versenyét”. Nap mint nap kitüntetik és a kiállítás közönségének bemutatják’azokat a fiatal apákat, akiknek gyermekük éjfél után először látta meg a napvilágot és erről a tényről elsőként személyesen értesítették á dán kiállítás rendezőit. A győztesek részére a dán pavilon alkalmazottai hatalmas élelmiszerkosarakat tartogatnak,'1 hogy ellássák őket arra az időre, amíg feleségük a kórházban vau. veszélyt rejt magában. De csillapítjuk a lázat akkor is, ha a csillapító gyógyszer kettős hatású, azaz nemcsak a lázat csökkenti, de a lázat kiváltó betegséget is gyógyítja. Csecsemőnél a láz gyorsan felszökik, erősen igénybe veszi a zsenge szervezetet. Náluk különösen fontos a gyprs beavatkozás, lázcsillapítás és folyadék — sacharinos, citromos tea — adá^a, valamint az orvos azonnali értesítése. A lázcsillapítási módok közül a legszélesebb körben és egyben a legrégebben ismert az állott, hűvös vizes borogatás, amelyet az egész testre vagy a törzsre, esetleg csak mellkasra szoktak helyezni. Általában az igen magas, 39 Celsius fok feletti láz esetén alkalmazzuk. Hatása gyors és a hatás elmúltával a borogatás megismételhető. Ez a lázcsillapító mód, bár a beteg számára eléggé kellemetlen, megfelelően fűtött szobában nem ártalmas. A lázas mindig komoly betegnek tekintendő. Szükséges számára az ágynyuigalom, a sem túlfűtött, sem nem hideg helyiség. Vigyázni kell, hogy amikor izzad — és a helyiség nem kellő hőmérsékletű — ki ne takaródzék. Lázas betegünk számára mindig bőségesen gondoskodnunk kell megfelelő hőfokú folyadékról, ■ lehetőleg citromos teáról, amely — magas C-vitamin tartalma mellett üdít és frissít is. , HíI3t Lázas betegünk ételei j-'~' \ -- ?v í ■ > rte p&bgt semmi esetre sem származhatnak az úgynevezett nehéz ételek közül, mint amilyen például a bab és a káposzta vagy a borsó és ■lencse, étele egyébként se legyen zsíros. Legajánlatosabb a tej, a tört. burgonya, a rizs, a párolt gyümölcs, valamint kevés és könnyű — szárnyas — hús. A kenyeret vagy pirítsuk meg, vagy legyen helyette kétszersült, de né •adjunk friss kenyeret. Helytelen az is, ha a lázas beteggel egyszerre nagyobb mennyiséget etetünk. Ilyen esetben helyes eljárás a gyakori kicsiny étkezés, mert így a betegséggel küzdő szervezetet nem terheljük meg külön az emésztéssel járó munkával. Dr. M. S. Tasnádi Varga Éva: Ébresztő Cseng az óra, Itt a perc! kispajtásom, mikor kelsz? Reggel van már gyerekek! Mindjárt készen legyetek! Kiskabát, nagykabát, fussunk most az úton áts nsínanca .!$&*»« » Szól a csengő itt vagyok! Talán ö*öst is kapok! Készíts jelmezt! A ti iskolátokban is bizonyára megrendezik ezt a kedves, játékos farsangi szórakozást. Két-három óra alatt magatok is átalakíthatjátok ruhátokat farsangi jelmezzé, úgy, hogy a ruhának semmi baja sem történik. 1. Ibolya-jelmezt minden világos színű nyári ruhából lehet készíteni. Az óriási ibolyákat lila, iskolai könyvborítópapírból vágd ki, közepére sárga meg piros színes papírt tegyél. A papírvirágokat egy-egy. öltéssel varrd meg a ruhára — és kész a jelmez. 2. A vidám bohóc ruhája csíkos pizsamából készült, narancssárga kreppapír-fodrökkal. A pizsama gallérját fel kell gombolni. Erre kerül a kb. 20 cm széles kreppapír'-csíkból készített fodor: a papírcsíkot közepén „Honleány” fonallal beráncolod és körben a nyakadra kötöd. Ugyanígy készül a kézelő és a nadrág fodra, azzal a különbséggel, hogy azt rá kell.varrni a pizsamára. Végül, ha már rajtad a jelmez és begomboltad a pizsamát, a gombokra kötözöd az előre elkészített, krepp- papírból készített szálagcsokro- kat. A bohóc sapkája a szilveszteri mulatságból megmaradt hegyes süveg,.. de magad is készíthetsz ilyet rajzpapírból, színes papírral beragasztva és papír-sz^- lagcsokrokkal díszítve. 3. Minden fiú könnyűszerrel öltözhet űrhajós-jelmezbe, ha van lemberdzsekes öltönye vagy tréningruhája. Kis átalakítás a lem- berdzseken: maradék anyagból két vállpánt és a nadrágot összefogó pánt, hogy az öltözék kato- násabb legyen. Lehet rácsatolni keresztben szíjat, egy-két kitüntetést is a pasztörizált tejespalack kupakjából. Az űrhajós-sapkához legjobb a kötött anyag: régi pulóver, pamuttrikó darabja. 4. Hóvirág-jelmez készülhet a zöld nyári ruhából, ha — hat szirmot vágsz ki fehér krepp-papírból és a ruha övére varród belülről. Másfajta virág-jelmez is készülhet ezzel az egyszery módszerrel, ha ruhád világoskék, akkor halványlila szirmokat varrj az övre és harangvirág leszel, — rózsaszínű ruhából viszont rózsajelmezt csinálhatsz úgy, hogy a hat szirmot ne hegyesre, hanerr kerekre szabd, mint amilyen a rózsa szirma. Jó mulatást, vidám jelmezbál kívánunk mindnyájatoknak. Maglódi Maud Serdülő lányoknak A serdülő lányok szívesen járnak osztálymulatságra, bankettre, össztáncra. Szükséges tehát táncruha. Világos színű brossét, taftot, brokátot vagy glokkét vásároljunk táncruhának. A képen látható egyik ruha rózsaszín, fekete bársonyszegéllyel, a másik világoskék, elöl magas nyakkal, hátul mélyített kivágással. Az öltözéket kis lakk- vagy bársony táska és tűsarkú fekete cipő egészíti ki. Rózsából készült viasz ■Egy 60 000 méhből álló méhcsalád egy idény alatt átlagosan I kilogramm viaszt állít elő. Az illatszeripar tonnaszámra fogyasztja a viaszt, amely nélkülözhetetlen alapanyaga a rúzsnak, a krémnek,,.de még a púdernak is. Vajon nem lehetne-e pótolni valamivel a méhviaszt? A szovjet országos szintetikus és természetes illatszer kutató intézet munkatársainak nemrég a rózsaolaj gyárt ás hulladékaiból sikerült viaszt előállítaniuk, amely semmiben sem marad el a méhviasztól és jóval olcsóbb annál. A natasdnszki gyár első szállítmányait már meg is kapták a szovjet illatszergyárak. 4 TÉL BÖRTÖNÉBEN Ügy hagytam el a várost lopva, észrevétlenül, mint aki menekül a börtönből. A végtelen zöld tavaszi mező lett a kávéházam, zenét hallgatni egy virágzó gyümölcsfa alá álltam, lehunyva szemem, élveztem a méhek muzsikáját. Mozim volt nyáron a délibábo- san rezgő, forró levegő a látóhatár álján és nagy, hűs, mohával bélelt kutakban bámultam az arcom és lestem, ott lakik-e gyermekkorom békakirálya, ősz elején illatos szalmakazal alján heverésztem, arcom az utolsó napsugarakban fürdetve. Meglestem a téli álmára készülődő sündisznót. lakáskészítés közben és fecskebeszédet akartam tanulni az útra indulóktól. A tél is szép volt.. A hideg pirosra csípte az arcom, a havas dűlőn gyermeki kedvvel /1 élveztem a szánkózás örömeit. , Vadgalambokat szelídítettem, jószágetetésnél és sötét éjszakákon megborzongva 'lállgattam a tanya előtt csikorgó léptek' zaját. Zajon kit űzött a rossz sors el a meleg kályha mellől a hideg éjszakába? — találgattam meleg otthonomban. És most egyszerre, mintha megszakadt volna a varázs. Az ősz jó szagú volt, nagy kerek diókat és illatos birsalmát nyomott kezembe útraválóuli aztán csendesen elment. A nap rtem sütött, de nem is volt hófelhős az ég, déli szél fújt idegesítően, fejfájósan, nyugtalan varjúraj kavargóit a rét fölött. Az ősz elment és soká nem jött a tél. December elején bedobott egy marék havat a tájra, aztán vigasztalanul elkezdett ömleni az eső. „Sár és víz, sár. és víz” — csikorogják a bicikli kerekei. Mint vízbe esett bogár éviekéinek az elakadt traktorok a pocsolyában, s a meztelen nyárfák kegyelmet kérve tárják hosszú, sovány ágaikat az ég felé. A tanyákat egymástól sártenger választja el. A síkos udvarokon sokáig várják élethalálharcukat a hízók. Fanyar rő- zsefüstszag száll alacsonyan a táj fölött és a ' gyerekeket bezavarják az udvarról, mert. bőrig áznának, mire a perzse* lés véget ér. Az ablaküveg könny* áztatta arc, melyen keresztül szürke világba nézek. A kútig, az ólig kis salakutacskák mutatják: „eddig mehetsz, és nem tovább”. Ez a tél börtönbe zárt és elítélt rabságra, fájdalomra. A város lenne most a szabadság, csak behúznám a függönyöket, fel- kattintanám a villanyt, és a csúf valóság helyett álmodna nekem szebbet ß televízió. A járdák emberekhez vezetnének, régi és új barátokhoz, a presszóban meleg van és kávéillat, rakott polcokkal vár a könyvtár, a kisváros a nagyvilág minden hírét elhozná nekem is. Az ablaküveg könnyes arc, a párkányon virágok állnak sápadozva a fénytelenségtől. Unott tyúkok csipdesik egymás tollát az eresz alatt, és esemény egy sártengert fröccsentő autó tovasuhanó árnya is. A tél kajánul átölelt, és bezárt börtönébe. A tavasznak — vagy magamnak lesz kulcsa a zárhoz? Nem tudom... Huszár Istvánná
