Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
1965. február 14. 4 Vasárnap (dt* Ezrek mozgalma Önfejűség vagy türelmetlenség? Százötvenezer forint nem kis összeg. Nem mindegy hát, hogy ennyivel többet költ el egy üzem és vele együtt a népgazdaság vagy pedig ezt a pénzt megtakarítják. Jog szerint, ha történetesen fel is használták volna, akkor sem lehetne érte senkit sem felelős-égre vonni. Ugyanis belefért volna a rendelkezések adta lehetőségekbe. A lelkiismeretet azonban nem Jogszabályok, hanem felelősség és érzések kormányozzák. Előadódhat olyan eset, amelyik nem sérti Ugyan a rendelkezéseket, a lelki- ismeret azonban mégis háborog ellene. Hogy a példánál maradjunk, az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai vasöntödéjében hat százalék a megtűrt selejt. Tehát ennyit megt 'írnek, és ha történetesen ennyi lesz, akkor is törvényesített. Az öntödében azonban úgy gondolkodtak, hogy megtűrt vagy sem, lehet az kevesebb is. És lett is, mert ebben a szellemben dolgoztak a múlt évben. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy másfél százalékkal csökkentették a sei ej tét, s ezzel mintegy százötvenezer forintot megtakarítottak. Az öt, szocialista címén versenyző brigád érdeme nagyrészt, hogy így történt. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság kertészetében dolgozó brigádok az elmúlt években a termésnek csak 40—50 százalékát tudták exportra átadni. Tavaly már lényeges fordulat következett be. A helyi szükségleteken felüli termés mind megfelelt az export követelményeinek. Ebben a minőségi fejlődésben jelentős szerepet töltöttek be a szocialista brigádok. A többet tevésnek még számtalan példáját lehetne felsorakoztatni annak érzékeltetésére, hogy a szocialista brigádmozgalomban részt vevő kollektívák tagjai munkájuk iránt egyre magasabbra állítják a mércét. Ennek mozgató rugóját jól kifejezi a „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” jelszó, amelyet a munkaversenynek ez a leghatékonyabb form ija elindulásakor zászlajára tűzött. Ezt a tömőién kifejezett célt azóta mind több közösség fogadja el, küzd azért, hogy tetteivel ennek szellemében cselekedjék. Ha a megye szocialista brigádmozgalmát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy — néhány kisébb-na- gyobb hibától, gátló körülménytől eltekintve — egészségesen fejlődik. Az 1964. június 30-i statisztika szerint 810 brigádban 8628-an versenyeztek a szocialista címért, 1961-hez képest a brigádok száma 62 százalékkal, a tagok száma pedig 63 százalékkal növekedett. Ezrek mozgalma lett a megyében is - ebből a kezdeményezésből, amelynek magasztos célja, a szocialista embertípus kialakítása, és ezzel együtt a szocialista építés meggyorsítása. Ennek megvalósulásához aligha létezik jobb és megfelelőbb keret ennél, mert amint a SZOT-nak a szocialista brigádok további működésére vonatkozó irányelvei kimondják: a mozgalomban az eddigieknél jobban ■érvényesül a kollektívának az embereket és a termelést átformáló ereje, az egymást segítő elvtársi közösségi szellem fejlesztése, az egyes munkások, dolgozók és kollektívák képességeinek mind teljesebb kibontakozása és tudatos részvétele a termelésben, a termelés irányításában és ellenőrzésében. Amikor tehát a vasöntödéi munkás arra törekszik, hogy pontosan teljesítse a tervet és eközben kevesebb legyen a selejt is, akkor abból a megnövekedett felelősség- tudat sugárzik. Amikor az állami gazdaság dolgozói az exporttermékek arányát javították, akkor a megszokással is szembeszálltak, hiszen azért többet kellett tenni a megszokott munkánál. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom résztvevői mind több gondot fordítanak a tervek pontos mennyiségi teljesítése mellett a minőségre is. 'Vállalásaikban helyet kap^a társadalmi tulajdon védelme, a takarékosság, még a munkavédelmi előírások szigorú megtartása is. Az elvtársi, baráti segítségnyújtásnak pedig már szinte megszokott jelensége a társadalmi munka vállalása, vagy egymás segítése családi ház építésénél. Nem egy kollektíva árvát is szárnya alá vett, s úgy gondoskodik róla, mintha édes gyermeke lenne. Tetteiknek mindegyikét lehetetlen százalékokkal mérni. Egyike-másika csak szívvel, emberséggel, a társadalom iránti felelősség nagyságával mérhető. És ez a mozgalom értékelése szempontjából, egy-egy kollektíva munkájának megítélésénél legalább annyira lényeges, mint a számokból, százalékokból való ítélkezés. Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni — olyan gazdag program, amely feltételezi a szívós küzdelmet, azt is azonban, hogy ebben segítsenek azok is, akik erre munkakörüknél fogva illetékesek. Mert bár a megye szocialista brigádmozgalma számszerűségében, tartalmában fejlődött is, még mindig akadnak árnyoldalak. Az egyik ilyen jelenség, hogy a szocialista brigádmozgalommal való törődés egyes vezetők részéről formális, ami többek között abban is megnyilvánul, hogy a kollektívákat nem segítik eléggé vállalásaik megtételében, nem teremtik meg a teljesítéshez szükséges feltételeket, avagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják elhatározásaikat. Nem kevesebbet árt a mozgalom egészséges fejlődésének a közömbösség sem. A Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai gyáregységében a szocialista címért versenyző brigádok tavaly megtették vállalásaikat. A végrehajtást azonban nem értékelték. Az ilyen közöny pedig előbb-utóbb kedvét szegi a mozgalom résztvevőinek. Többet kellene adni a verseny nyilvánosságára is. Joggal kifogásolják a jól dolgozó kollektívák tagjai azt is, — és ez nem hiúsági kérdés — miért nem lehet munkájukat jobban népszerűsíteni. Az erkölcsi megbecsülésnek ez a formája nem kerülne sokba sehol sem — ám annál több hasznot hozna. Megérne ennyi törődést az ezrek mozgalma. Ez is segítene abban, hogy megyénkben ezrek helyett tízezrek mozgalmává váljék a szocialista munkaversenynek ez a leghatékonyabb formája. Podina Pétéi A múlt évben közzétett kormányrendeletnek megfelelően az Építésügyi Minisztérium gondoskodott a szociális követelményeknek meg nem felelő cigánytelepek, putrik és barlanglakások helyett építendő olcsó családi házak megtervezéséről. Gondos tanulmányok alapján a típustervező intézetben kidolgozott munkákból háromféle tervet választottak ki a minisztérium szakemberei. Ezt a három tervet ajánlják országszerte a cigánydolgozóknak. Mindhárom terv emberhez méltó otthon, cserépfödeles, világos, egészséges ház építését biztosítja. A tervezők lehetővé tették, hogy ne csak téglából, hanem vályogból vagy más helyi anyagból is felépíthessék ezeket az épületeket. Mindegyik épület önálló telekkel, kerttel ellátott ház, amely ikre- síthető és később bővíthető is. A háromféle terv költségvetési előirányzatának megfelelően 63—85 ezer forintba kerül egy-egy épület. Sok kedvezmény segíti az építésben a cigánycsaládokat. A tervdokumentációt ingyen kapják. Ha a tanácsnak állami telek áll renA napokban parázs hangulatú KISZ-csúcsvezetőségi ülésre került sor a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A vezetőségi tagok bírálták a titkárt: önfejűén vezeti a fiatalokat és mindig csak salát elképzeléseit akarja megvalósítani. Ez az érem egyik oldala. A másik oldalról, arról, hogy miért „diktatórikus” irányító az ifjúkommunisták vezetője, senki sem szólt. Pontosabban arról, hogy kik segítették elő ezt. Erről a vezetőségi tagok hallgattak, pedig ők is mindannyian hozzájárultak ehhez, önmagukról nem szóltak, pedig számtalan esetben ők sem úgy tettek eleget a rájuk bízott feladatnak, mint ahogyan kellett volna. A vezetőségi ülésen a bírálók — akaratlanul is — két fogalom jedelkezésére, akkor ingyen ad kertes házhelyeket is. Ha pedig nincs állami telek, akkor egyéb úton biztosítja, hogy mérsékelt áron jussanak házhelyhez ezek a családok. Ezenkívül kamatmentes kölcsönt is kaphatnak 30 éves törlesztésre. Az építési költség 90 százaléka, de legfeljebb 65 000 forint lehet a kölcsön, amelynek egy-egy részét az állam el is engedi az építtető cigánydolgozó öt —'tíz vagy tizenöt éves folyamatos munkaviszonyának arányában. A kedvezményeknek és az építési kölcsönnek is . fontos feltétele azonban, hogy legalább kétéves folyamatos munkaviszonyt tudjon igazolni az építtető, és előtakaré- kossággal az építési költség 10 százaléka rendelkezésére álljon. Az előtakarékosság összegébe azonban be lehet számítani a meglevő építőanyag árát és annak a munkának az értékét is, amelyet a cigánydolgozó maga végez el a házépítésben. Az Építésügyi Minisztérium már valamennyi megyei tanácshoz eljuttatta az ajánlott terveket. Az a közös cél, hogy minél előbb felszámolják a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeket és emberhez méltó otthonokhoz segítsék lakóit. Az idén az új családiház-tervek alapján nyolcszáz család otthonának felépítését irányozták elő. (MTI) A szövetkezeti a termelékenység írja A Békés megyei szövetkezeti ipar az 1964. évi termelési tervét mintegy 8 millió forinttal túlteljesítette, a termelékenység növekedése azonban nem érte el az előírt szintet, az egyharmad-két- harmad arányt, sőt még az 50—50 százalékot sem. Az építőiparban a legkedvezőbb a helyzet, ahol a sok nehézség ellenére is a termelésnövekedésnek hetven százaléka termelékenység-emelkedésből, 30 százaléka a létszámnövekedésből ered. Jelentős a lemaradás ilyen vonatkozásban a szolgáltatóiparban, ami részben a munka jellegéből adódik. Az idei terv a tavalyi tény- számnál 2 százalékkal nagyobb. A termelési érték ilyen arányú emelkedése mellett a lakossági javítószolgáltatás, az építőipari és méretes tevékenység, valamint az export* ermelés növelése kerül előtérbe. Az exportterv 35 millió lentését — önfejűséget s a türelmetlenséget — nem választották eí egymástól. Miért? Az őszi vezetőségválasztó taggyűlés előtt „döcögött” a szervezeti élet. Az új vezetőség nagy terveket szőtt: irodalmi kört, ki mit gyűjt?-klu- bot szerveznek, jelentős mennyiségű társadalmi munkát végeznek és klubesteket tartanak. A vállalat gazdasági és pártvezetői megígérték: a lehetőségekhez képest segítik a fiatalokat, s valószínűleg megoldják a helyiséghiányt. A nekibuzdulás nagy volt. Azonban, amikor a vezetőségi tagok látták, hogy elképzeléseik megvalósítása akadályokba ütközik, nem kapják meg a helyiséget, ahol a színes, eleven szervezeti élet lehetőségeit meg tudták volna teremteni, kedvetlenebbé dolgoztak, közömbössé váltak. Nem mondták el véleményüket, s a kollektív vezetés helyett a KISZ-titkár határozta meg a tennivalókat. Sokszor nem megfelelően, s ez természetesen gyengébb eredményeket hozott. A KISZ- titkár szerette volna, ha az alap- szervezet előbbre lép a tavalyi állapotokhoz viszonyítva, de erre egyedül nem volt képes. Türelmetlenkedett. S amikor elrontott valamit, akkor mondták, hogy ön. fejű. Esetenként ugyan segítettek a vezetőségi tagok, de nem megfelelően. A napokban lezajlott csúcsvezetőségi ülésen jelen volt a gyár igazgatója és párttitkára is. Hangsúlyozták, hogy a jövőben nemcsak ígérnek, hanem hatékonyan segítik a KISZ-szervezetet. Megoldják a helyiséghiányt: ezentúl a kultúrteremben tarthatják a taggyűléseket és a klubnapokat. A jobb mozgalmi munka és szervezeti élet kialakításában elsősorban a csúcsvezetőség tagjainak szükséges segíteni a titkárt. De nem úgy, ahogy eddig: nem szabad hamar elcsüggedni! Helyes lenne, ha egy-egy területért (oktatás, kultúra, sport) önállóan felelnének a vezetőségi tagok. Ha a kötöttárugyár KISZalapszervezetének vezetőségi tagjai és a titkár összhangban végzik munkájukat, nem lesz ok a türelmetlenkedésre sem. D. S. ipar idei terve jelentős növelését elő forintról 58 millióra emelkedik. Az építőiparban a lakossági munka javára csökken a közületi munkák aránya. A készárütermelés értékben, nem változik, de több lesz az export. Létszámnövelésre nem kerül sor a szövetkezeti iparban és a kilépők helyett új tagokat sem lehet felvenni. A termelési érték 2 százalékos emelkedése ilyen körülmények között szükségszerűen a termelékenység növelését írja elő. Közület munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—IS, földszint. 1254 „Jókat mond benne a Az újságot, melyre a fenti mondatot írta az ismeretlen széljegyzetelő, a csabai vasútállomás diákvárótermének bejáratánál találtam. Mikor befutott a vonat, mindenki kapta 3 cuccát és rohant kifelé. Ekkor veszthette el valamelyikük a lapot. A Népszabadság február 12, pénteki számáról van szó, mely Kádár elv- társ előző napon az országgyűlésben elhangzott beszédét közli. A diákos kézírással és stílusban a lap címoldalának margójára írt szöveg pontosan ez: „Jóka mond benne a Kádár! Olvasd el, érdemes' A törifüzetet holnap visszahozom Koszi! Szíja! Csimbi.’ A beszéd jó volt-e’ Valóban az! Az egész ország felfigyelt ra. Érthető. Nem keve- sebhről szólt, mint ró. lünk, egész jelen életű nkről: belső helyzetünkről, munkánkról, jövőnkről. Megmondta Kádár elvtárs ott, az országgyűlésben, hogy a szocialista népgazdaság szilárdsága nem szép szavakon, hanem eredményeinken múlik. Munkánkat mindenütt javítani kell, hogy megteremthessük a további fejlődés reális feltételeit Felhívta mindnyájunk figjsel- mét az előrehaladás útjában álló tűrhetetlen jelenségekre s arra, hogy még mindig nagy károkat okoz a felelőtlenség. Felemelte szavát az önzés, az anyagiasság, az úrhatnámság ellen, szembeállítva velük a szocialista eszméért folytatott tudatos harcot, mely a dolgozók millióinak politikai és társadalmi aktivitását igényli. Külpolitikánk alaptételét pedig így fogalmazta meg: — Kádár...!” Barátság és együttműködés a szocialista országokkal, harc • a bókéért, a békés egymás mellett élésért, a népek szabadságáért, nemzeti függetlenségéért. Kádár János elvtárs nagy és kevésbé nagynak látszó közérdekű problémáinkról úgy beszélt, hogy az szinte minden rádió- hallgatónak, televízió- nézőnek és újságolvasónak személyes élményévé lett. Így például azé az ismeretlen diáké is, akinek olyan iskolai gondja' mellett, hogy a törifüzetet visszavigye, arra is jutott ideje, hogy felhívja tanulótársa figyelmét a beszédre. Az újság igaz, hogy elveszett, de mi megtaláltuk és ezúton üzenjük, hogy a füzet idejében visszakerül tulajdonosához, Kádár elvtárs beszéde pedig valóban élmény volt a javából.-üjTervek olcsó családi házak építésére
