Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

1965. február 11. 3 Vasárnap Még sík a száataiivaló Patkásék Sarkadkereszíáron Leállították a lánctalpas, 100 lóerős Sz—100-as néven ismert traktorok forgalomba hozását. Az ok: bizonyos tekintetben nem fe­lelnek meg a munkavédelem elő­írásainak. Ebből a traktortípusból 1965 januárjában az AGROTRÖSZT tízet irányított Békéscsabára. Tavaly meg a korábbi eszten­dőkben csaknem 103 Ilyen trak­tort kapott a megye. A talajjaví­tó vállalat szkrépereit, dózereit is ezekkel vontatják. Az állami gazdaságokban ezek a traktorok helyettesítik a gőz:két. A gépál­lomások évek óta dolgoznak ezekkel a gépóriásokkal. Az Sz— 100-as traktorok megyénk mező- gazdasági tartalékainak feltárá­sában igen jó szolgálatot tettek és most mégis megszületett a döntés. A munkavédelemben a szak- szervezeteké az első és az utolsó szó. De engedtessék meg egy gon. dclat- a géptípus az egy ézvel ez. előttihez képest sem küllemében, sem tartalmában nem változott. Miért állították le az eladást? Állítólag van egy rendelet, amely szerint minden évben az első gépszállítmányt típusonként munkavédelmi ellenőrzésnek ve­tik alá. A gépek csak ezután Megyénk termelőszövetkezetei­ben. 1963-ban 1389 fő, tavaly 1324 :'ő szenvedett balesetet. Míg ta­valyelőtt 22 ezer 263 nap esett ki a termelésből, addig tavaly már 25 ezer 534 nap. Ha átlagosan évi 250 napot számítunk munkanap­nak, akkor is több mint száz szö­vetkezeti tag munkája veszett el 1961-ben! A tények arra figyelmeztetnek, íogy felül kell vizsgálni a szövet­kezetek munkavédelmi helyzetét és intézkedéseket kell tenni a bal­osé tforr ások felszámolására, a szövetkezeti tagság munkavédelmi oktatására. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsénak munkavédelmi csoportja a megyei tanács mező- gazdasági osztályával közösen az kaphatnak zöld utat. Egész éven át azután senki sem akadékos­kodik: az engedélyezett traktor­típust lehet adni, venni. Ez a pa pírforma szerinti előírás nem egyéb büroRratikus intézkedés­nél. Mert teszem azt, ha egyik évről a másikra ir'ncs a kons­trukción módosítás, akkor a munkavédelmi próba afféle üres­járattal egyenlő. De meg kell tartani, hiszen valamivel azok­nak is kell foglalkozniuk, akik a rendeletet csinálták. Korábban a mezőgazdaságba korlátozás nélkül jutott Sz—100 as traktor, mert az AGROKER megyei telepén nem tudtak a ho- zott mnukavcde’mi intézkedések­ről. Jó lenne, ha a munkavéde­lemmel kapcsolatos dolgokat még a vásárlás alkalmával ren­deznék, vagy amíg a gép útban van a gyár és az országhatár kö­zött. A felsőbb szervek szigorúak ha egy munkaképes Sz—100-as traktor valahol áll. A gépállo­más igazgatója ellen emiatt fe­gyelmi vizsgálatot is indítanak. Most csupán egy helyen 10 ilyen traktor áll, noha nemcsak Bé­késben. hanem országosan is sok még a szántanivaló. Dupsi Károly idén számos vizsgálatot tart a szö­vetkezetekben és intézkedéseket foganatosít. A nagy nyári és őszi munkák előtt a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban és a füzesgyar- mati Vörös Csillag Tsz-ben nagy­szabású munkavédelmi tapaszta­latcserét rendeznek. Még az első fél évben kiadványt jelentetnek meg a szövetkezeti munkavéde­lemről, s előadásokat tartanak, főként a gépcsoportokban dolgo­zók és állattenyésztők részére. A két szerv javaslatot dolgoz ki ar­ra, hogy a balesetmentes munka­helyek kialakításában és biztosí­tásában a tsz-vezetőket és tagokat érdekeltté tegye valamilyen for­mában. Nem sok egyénileg gazdálkodó csatád van már megyénk közsé­geiben. Azonban szinte valameny- iyl termelőszövetkezet zárszám­adási közgyűlésén elhangzó be­számoló tartalmaz egy kis úgy­nevezett agitációt. A beszámoló­nak ez a része felsorolja azoknak az embereknek, családoknak a nevét, jövedelmét, akik egész év­ben dolgoztak. Egyrészt a szorga­lom elismerése ez, másrészt vi­szont az a célja, hogy vonzza a szövetkezeten kívül álló embere­ket, főleg fiatalokat a szövetkezet­be, mert ml tagadás, a nagy munkák idején kevés a dolgos ke­zek száma ahhoz, hogy mindent Idejében elvégezzenek. Cs. Nagy Sándorral, a sarkad- keresztúri Egyetértés Tsz elnöké­vel beszélgettünk a minap az el­múlt évi gazdálkodás eredményei­ről, s arról, hogy kik dolgoztak iegszorga’masabban a szövetke­zetben. Elsőnek, szinte kapósból Patkós Pétert és családját emlí­tette. Patkás Péter ugyan nö­vénytermesztési brigádvezető, de K. Patkás Demeter, aki visx- szatert a szövetkezetbe. a fia is dolgozott egész évben s ezért ezer forint jutalomban is részesült A szövetkezet igazgató­sága ugyanis úgy döntött, hogy azok a fiatalok, akik egész évben 300 munkaegységnél többet gyűjtenek össze, ezer forint ju- i tóimat kapnak. Csábító az összeg, Közös vizsgálatok a munkavédelem javításáért a tsz-ekben húsipari vállalathoz a negyedik negyedév első felében hetenként ezer darab, a második felében vi­szont három, három és fél ezer da. rab sertést ömlesztettek. Az ütem- xelen szállítás más negyedévekben a jelentős eltolódást okozott az agy napra jutó termelési érték­ben. A negyedévek utolsó hónap­jaiban (ahogy fentebb bizonyítot­tuk) másfélszer annyi volt a tér-, melés, mint az elsőkben, s az át­lagosnál is 22 százalékkal több! A pangást váltogatta a feszített tempó. Az egyenetlenség következmé­nye a kampányszerű túlóráztatás. A túlórák 65 százalékát tavaly a második fél évben „vetették be”. A tégla- és cserépipari vállalat­nál 105,6, a húsipari vállalatnál 9,5, a tanácsi iparban összesen 6 százalékkal használtak fel több túlórát, mint 1963-ban. A szövet­kezetekben a túlórák abszolút csökkenése mellett tavaly a ne­gyedévek végén közel másfélszer annyit használlak fel, mint a ne­gyedévek elején. A húsipari vál­lalatnál a negyedévek első hó­napjában egyáltalán nem volt szükség túlórára, a harmadik hó­napban viszont annál inkább. A Kner Nyomdában is csökkent a túlórák száma, ám ahogy hasz­nálták azokat, kiderül: a munka- szervezést lehet javítani. A ne­gyedévek utolsó hónapjaiban a munkások tízszer annyi órát dol­goztak túlmunkában, mint az el­ső hónapokban. Itt is „fellélegez­nek,” egy kicsit a negyedévek ele­jén. Ami a minőségromlást illeti az ütemtelenség következtében: a tégla, és cserépipari vállalatnál az 1064-ben kiszállított téglafélék­ből 3, a cserép félékből 1,7 száza­lékkal volt kevesebb az első osz­tályú termék, mint az előző év­ben. Ügy a tégla-, mint a cserép­féleségeknél nőtt a másod-, har­madosztályú termékek aránya, téglából a negyedosztályúaké is. Romlott a minőség a Békéscsabai Kötöttárugyár termékeinél is. Míg 1963-ban az első osztályú termé­kek aránya 91,5 százalékos volt, addig 1964-ben csupán 83,6 száza­lékos. A termelési „hajrá” követ­kezménye volt az is, hogy a ter­mékeket nem. egy vállalatnál gon. datlanul kezelték. Szólni kell még a rendszertelen termelés gyakori következményei, ről, a munkások kifáradásáról, a balesetek számának alakulásáról, szóródásáról is. Az állami ipar­ban 1963. évhez képest 40 száza­lékkal több baleset volt. A tégla­gyárakban 30, a Békéscsabai Kö­töttárugyárban 100 százalékkal növekedett a sérülések száma a tavalyelőttihez képest. A tanácsi iparban közel egyötöddel volt több az egyébként is súlyos kimenetelű baleset. És a balesetek nagy ré­sze a negyedévek harmadik hó­napjában történt, a hajrázás, kap­kodás, figyelmetlenség közben! A nehézipar, a Könnyűipar üzemei­ben éppúgy, mint az élelmiszer­iparban. S a balesetek súlyosab­bak voltak, mint tavalyelőtt. Míg a megyei székhelyű ipari vállala­toknál 1963-ban 12 nap, addig 1964-ben már 13 nap volt a bal­esetek utáni gyógyulási idő. Az ezer munkásra jutó 1963. évi 74- ről tavaly 86-ra emelkedett a bal. esetek száma, a könnyűipar üze­meiben pedig a másfélszeresére nőtt. Riasztóak az adatok, cselekvésire köteleznek a lehető legrövidebb időn belül. Bár az elmúlt években csökkent a termelés egyenetlensé­ge megyénk üzemeiben, koránt­sem lehet kielégítőnek értékelni ezt a csökkenést. Az anyagellátás, munkaelosztás, tervlebontás javí­tásánál, a munkafegyelem szorí­tásával, a tervfegyelem megköve­telésével, a részhatáridők betartá­sával, a felvásárlás jobb üteme­zésével (az élelmiszeripar eseté­ben), a vállalatok közötti koope­ráció tökéletesítésével el lehet ke. rülni a rapszodikus termelést és káros következményeit; Minél hamarabb cselekszenek az ipari vállalatok vezetői, kommunistái, munkásai, annál jobb szolgálatot tesznek a Központi Bizottság de­cemberi határozata következetes végrehajtásának, végeredményben az országnak és önmaguknak Pallag Róbert de tavaly mégiscsak tizenöten j va szegődött el dolgozni. A múlt váltak erre érdemessé. Hiába, 1 év márciusában tért vissza, s azt nagy a város vonzalma.' Patkás , mondja, nem bánta meg. Ügyany­Egy kis elővásárlás Patkás Péteréknél. Jancsi is el akart menni, de ap­jának az a véleménye, ha 21 fia volna, akkor .sem engedne el egyet sem a községből. Egyrészt azért, mert ott is meg lehet találni a megélhetést, másrészt ped’g szereti, ha a fia a szülők látókör rén belül él és dolgozik. Leánya Sarkadra jár a gimná­zium második osztályába. Szeret tanulni, de dolgozni is. Példa rá, hogy a tavaly nyári szünetben két hónap alatt 73 munkaegységet gyűjtött össze. A kérdésre, hogy a lánya eltávozását miért engedé­lyezte a faluból, az volt a válasz, hogy Irénke pedagógus akar len­ni, s minden valószínűség sze­rint falusi pedagógus. Jancsit is taníttatni akarta, de akkor nem volt kedve. Most fogatos, de trak- torostanfolyamra jár, s a gyeplőt igencsak felcseréli majd a kor­mánykerékkel. A legifjabb fiú még csak 5 éves, őt még csak a já­ték s az érdekli, hogy mit vásárolt anyu neki és a családnak. Futja a jövedelemből a vásárlásra, hiszen mindent összeszámolva, a múlt évi jövedelem fölözi az 56 ezer forintot Az elnök még egy másik család nevét is említette, K. Patkás De­meterét. Két nagy fiával, Jóská­val és Jánossal együtt dolgozott az elmúlt esztendőben s kész­pénzben több mint 31 ezer, termé­szetben pedig mintegy 30 ezer fo­rint értéket vittek haza. Maga ez a tény is érdekes. De még érde­kesebb az, hogy K. Patkás Deme­ter 1959-ben belépett ugyan 5 hold földjével, de ő maga másho­nyíra nem, hogy a most leszerelő Sándor fiát is rábeszéli, ne men­jen vissza korábbi munkahelyére Budapestre, hanem maradjon ott­hon a szövetkezetben. Erre biz­tatja lányát, Irént is, aki az idén fejezi be az általános iskolát. Terve az, hogy a tavalyinál na­gyobb területet vállal családjával együtt megművelésre, s még töb* Patkás Jancsi akit apja nem engedett el a faluból. bet dolgoznak rakodásnál, szállí­tásnál, vagyis olyan munkán, amelyért hetenként készpénzben fizet a szövetkezet. Szórják a műtrágyát, hajtatóházat építenek, pikírozzák a palántákat Kondoroson Jó ütemben kezdték el a tavaszi előkészületeket a kondorosi Dol­gozók Tsz-ben. A februári fagyos napokat műtrágyaszórásra hasz­nálják. Február első napjaiban meg­élénkült az élet a kertészetben is. Az építőbrigád tagjai egy meleg­vízfűtésű 380 négyzetméter alap- területű hajtatóház felállításán fáradoznak. A korábban épített 180 négyzetméteres melegházban napról napra erősödnek a káposz­tapalánták. A melegház szomszéd­ságában négy hollandi ágyat me­legvízfűtésre alakítottak át. Ezek­be kereken hat holdba elegendő korai káposzta palántát pikíroztak ki. Tiszta a vetőmag, február 15: szállítás Szombaton délelőtt megbeszé­lést tartott több vállalattal a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tálya. Varga Lajos főagronómus ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az 1965. évi vetőmagakció gyakorlati beindításával foglal­koztak. Elhatározták többek között, hogy a nagyobb vetőmagszállít­mányokat bevagonírozzák, a ki­sebb tételeket pedig a tsz maga veheti át a vetőmagot tároló vál­lalat telephelyén. A TeTtnényfel- vásárlási és Malomipari Vállalat, valamint a Mezőmagellátó Alköz­pont orosházi telepén az 1965 ta­vaszára szükséges vetőmagvákat kitisztították, fémzárolták. A szál Irtást február 15-én kezdik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents