Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
IMS. február 12. (Folytatás a 2. oldalról.) A Szovjetunió, az első szocialista ország sokáig egyedül állott és az imperialista országok gyűrűjében elszigetelve harcolt. A világ- rendszerré vált szocializmus 14 országa azonban már három világrészen helyezkedik él, s számos népet foglal magában. A szocialista országokat összekapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek közössége, az azonos cél. Figyelembe véve közös történelmi feladatainkat, mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősítéséért. Feltétlen dvtársiassággal és nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon, hogy az elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jé együttműködés legyen közöttünk az állami és gazdasági kapcsolatok területén. A Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szocialista országgal, s nem sajnálja a fáradságot, hogy ez így legyen azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi üléséről kiadott közös nyilatkozat óv a téves számításoktól, s figyelmeztet arra, hogy a szocialista országok egységesen állnak szemben az imperialistákkal. Tisztelt Országgyűlés! Külpolitikai tevékenységünkben nagy jelentőséget tulajdonítunk Ázsia és Afrika újonnan függetlenné vált fejlődő országaihoz fűződő kapcsolatainknak. A legtöbb felszabadult ázsiai és afrikai ország a fejlődés nem kapitalista útját, sőt közülük számos kimondottan a szocializmus útját hirdeti, és gyakorlati lépéseket is tesz ezen az úton. Minden ország népének saját belső ügye, hogy a társadalmi fejlődés melyik útját választja. A szocialista országok, így a Magyar Népköztársaság is, ettől függetlenül, lehetőségeikhez képest, megkülönböztetés nélkül minden segítséget megadnak a fej. lődő országoknak, támogatják harcukat a gyarmatosítás régi és új formái ellen. Segítünk azzal is, hogy lehetőségeinkhez mérten gazdasági téren mozdítsuk elő önálló fejlődésüket. Segítünk, mert ez elveinkből, a népek iránt érzett testvériségből, ant iim peri aUsta politikánkból és internacionalizmusunkból következik. Kormányunk a békés egymás melleit élés elve alapján normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is A békés egymás mellett élést szolgálja az is, ha a népek jobban megismerik egymást. Ezért vagyunk hívei a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban az utazási könnyítéseknek, a turistaforgalomnak. Hívei vagyunk a kulturális érintkezésnek és vállaljuk az összehasonlítást, a versenyt a kapitalizmussal ezen a téren is. Tudjuk, hogy a vezető tőkés országok uralkodó körei taktikát dolgoztak ki arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai között, a különböző kapcsolatok útján „fellazítsák” a szocialista országok tömörülését, és a szocialista országok belső társadalmi rendjét. Ez ugyan nem vall részükről a legbékésebb szándékokra, de mi résen vagyunk. Csalódniuk kell azoknak is, akik újabban arra számítanak, hogy — mint mondják — az ébredező nemzeti öntudat fogja szembeállítani a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval. Nemzeti öntudatunk mindinkább szocialista, internacionalista öntudat cialista közgondolkodás és erkölcs I ki becsületes munkájával keresett érvényesülése még nem kielégítő, pénzét megtakarítja és televíziót, Még nem tűntek el a régi burzsoá hűtőszekrényt, motorkerékpárt, rend maradványai sem teljesen j autót vagy bármi egyebet vesz Kádár János elvtárs dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgatójával beszélget az ülés szünetében. A nemzeti érzés, a ha- zafiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. A szocialista hazafiság egyúttal szolida. ritás valamennyi más szocialista országgal, testvériség a világ minden népével. Erre a nemzeti érzésre hiába számítanak a szocializmus ellenségei. A tőkés országok vezető köreinek bele kell törődniük, hogy alakuljanak bárhogy is a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink örökre szólóak és visszavonhatatlanok. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Társadalmunk életét a munkás- osztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítja. Társadalmi rendünk a politikai, lag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartana. Alkotmányos szocialista táreadalmi ren_ dürik elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kö. telességszerűen és ingadozás nélkül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra, amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkalmazott, amikor a helyzet azt megengedte. Ez rendszerünk szocialista és humánus jellegéből következik s helyes volt. Az általános amnesztia elrendelése idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatóságaink felfedtek néhány kisebb, J is; van előrehaladás, de az új, szórend szerellenes cselekményt dkö. vető összeesküvő csoportot. Törvényesen eljártak ellenük, s a bűnösök megkapták a bíróságitól azt, amit a törvény szerint megérdemeltek. A közelmúltban olvastam egy nyugati lapban megjelenít cikket, amely akként filozofált, hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondolom helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség.) Akik államunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára összeesküvéssel, kémkedéssel és hasonló, val válaszoltak, azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenék minden állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocialista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szólni kívánok még néhány, társadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista építőmunkának velejárója, egyben nélkülözhetetlen feltétele a marxizmus—leni- nizmus elméletének tömeges elsajátítása, a műveltség, a képzettség színvonalának általános emelkedése, a szocialista közgondolkodás és erkölcs kialakulása. Ügy vélem, e téren is érezhető és mérhető az előrehaladás. Mind a felnőtt dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladunk. Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában nyomtalanul, s némileg beszivárog talc a haladó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Ügy látszik, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok, amelyekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján* azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik minden becsületes dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a közpénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodással értesült közvéleményünk Járay József operaénekes vámcsailásairól, Onódy Lajos éttermi vállalati igeizgató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigazgató és bűntársaik visszaéléseiről. A bűnösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Onódy is, Róna is vezető beosztású állami alkalmazottak voltak, akiknek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztását néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatelizálják a bűncselekményt ténylegesen elkövető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell Szűnjék meg végre valahára az az elég gyakori rosszul értelmezett présztízs-védelem, amelyik oda vezet, és az egyik esetben tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett visszaélésre, vagy valamelyik beosztottjuk túlságos költekezésére, helytelen fellépésére, az első szavuk — szinte szabály szerint — kijelenteni, hogy ez rágalom, ahelyett, hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli, s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is érvényt kell szerezni. Tisztelt Országgyűlés! Mi a szocializmus építésében értékeljük és alkalmazzuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, azaz a jó munka kitüntető és nyilvános elismerését. Helyeseljük, ha valamagának, utazik vagy családi házat épít. De nem helyeseljük, ha valakinek az életszemlélete annyira eltorzul, hogy nem a becsülettel végzett munka emberi öröme, az annak révén elnyert tisztesség adja élete értelmét, hanem fő dolog lesz számára a szerzés, a hörcsögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek vannak más, súlyosabb következményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a születések számának nálunk az elmúlt években bekövetkezett csökkentésével, a népszaporulat kedvezőtlen alakulásával. A kiváltó okok között természetesen szerepet játszott mind a háború, mind az 1956-os ellenforradalmi felkelés összes következményeivel Péntek együtt, nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezreinek időleges, vagy végleges széthullásával jártak. Volt ebben szerepe a nagyarányú iparosításnak és bizonyos mértékig a mezőgazdaság szocialista átalakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együtt jártak jelentős tömegek, különösen fiatalok városba költözésével. 1957 után az életszínvonal is gyorsabban emelkedett. Az életnívó emelkedése — ez ismert dolog — törvényszerűen mindenütt együttjár a születési arányszám csökkenésé- veL A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiatal házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy sokan könnyelműen és ismételten szánják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi leendő anyák egészségét. Az orvosi bizottságot arra hozták létre, hogy orvos ítélje meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyermeket hozzon a világra. (Taps.) Az orvosi bizottságok vegyék komolyan feladatukat Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalmazott kényszerintézkedéseket. Nyilvánvaló viszont, hogy komolyan és sokoldalúan keld foglalkozni a kérdéssel állami szerveinknek, egészségügyi, anya. és ifjúságvédelmi szerveinknek, és társadalmi szerveinknek is. Nem utolsósorban a társadalmi nevelés, a korlátolt önzés elleni eszmei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges népszaporulati arány eléréséért. Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, közelebbről a szocialista köz- gondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Több propagandát a tömegesen létező szocialista munkának, erkölcsnek, életformának Közvéleményformáiló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett propagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az úr- hatnámság ellen, a szocialista áldozatkészségért, az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért. Mint tanú állítom, vannak pozitív hőseink. Van nekem egy újságíró ismerősöm, ilyen karakterek, jellemek, személyek leírásával foglalkozik és ezért kér engem arra, hogy szóljak, ha érdekes emberrel találkozom. Én csak érdekes emberekkel találkozom. Minden ember érdekes. Meghívtam, jöjjön el velem egyszer egy vidéki útra, s ha én őt az úton annyiszor oldalba lököm, ahányszor érdekes emberrel találkozunk, akkor csak hordágyon hozhatják haza. Egyébként el is jött velem vidékre és sok érdekes emberrel találkozott. A személyi kultusz idején a sporton kívül úgyszólván minden emberi vonatkozású dolog tilos volt. Ebre mindenki emlékszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy most, mintha kicsit túl sok helyet kapnának egyedi problémák, extrém esetek. Túl sok a divat, meg kell mondani, az erőltetett erotika, a mondemkedés, népszerűsítik a kártyát, még a sporttal is most mintha megint az egészségesnél kicsit többet foglalkoznának. Mi szeretjük a sportot általában, én is szeretem, de már megint olyan helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösszekötő hogy létéről hétfőn is, kedden is, szerdán is, pénteken is értesül az egész or- (MTI) szag, de önfeláldozó, dolgozó munkásokról, parasztokról, értelmiségiekről, tudósokról nem lehet eleget hallani és olvasni. Állítsuk helyre a megfelelő arányokat, és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyreállítjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista embernek, a szocialista erkölcsnek és a szocialista eszmének. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Felszólalásomat befejezem. Köszönöm figyelmüket. Különböző fontosnak vélt kérdésekről szóltam, valójában azonban egy ügyről, még ha helyenként szenvedélyesen is, a közös ügyről, a szocializmusról beszéltem. Ez van ránk bízva. Nagy a feladat, nagy a felelősség is, de nagy az erő is — pártunk, munkásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje — amely támogat bennünket munkánkban. Ha gondolatban visszatekintünk a húsz év alatt megtett nagy útra. honnan indultunk el, milyen akadályokat küzdött le és milyen magaslatokra jutott el népünk, nagy- erőt érzünk, és bizakodva nézhetünk az 1965-ös év, a jövő elé. (Hosszan tartó nagy taps.) * Az elnöklő Vass Istvánná ezután javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatására és napirendjére. Az országgyűlés által elfogadott javaslat értelmében pénteken délelőtt folytatják az 1965. évi állami költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, majd az országgyűlés külügyi bizottsága tesz jelentésit.
