Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

IMS. február 12. (Folytatás a 2. oldalról.) A Szovjetunió, az első szocialis­ta ország sokáig egyedül állott és az imperialista országok gyűrűjé­ben elszigetelve harcolt. A világ- rendszerré vált szocializmus 14 országa azonban már három vi­lágrészen helyezkedik él, s számos népet foglal magában. A szocialista országokat össze­kapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek kö­zössége, az azonos cél. Figyelem­be véve közös történelmi felada­tainkat, mindent meg kell ten­nünk a szocialista tábor egységé­nek megerősítéséért. Feltétlen dvtársiassággal és nagy türelem­mel kell munkálkodnunk azon, hogy az elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jé együtt­működés legyen közöttünk az ál­lami és gazdasági kapcsolatok te­rületén. A Magyar Népköztársaság kor­mánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szocia­lista országgal, s nem sajnálja a fáradságot, hogy ez így legyen azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. A Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének legutóbbi üléséről kiadott közös nyilatkozat óv a téves számításoktól, s figyel­meztet arra, hogy a szocialista or­szágok egységesen állnak szemben az imperialistákkal. Tisztelt Országgyűlés! Külpolitikai tevékenységünk­ben nagy jelentőséget tulajdoní­tunk Ázsia és Afrika újonnan függetlenné vált fejlődő országai­hoz fűződő kapcsolatainknak. A legtöbb felszabadult ázsiai és afrikai ország a fejlődés nem ka­pitalista útját, sőt közülük szá­mos kimondottan a szocializmus útját hirdeti, és gyakorlati lépé­seket is tesz ezen az úton. Min­den ország népének saját belső ügye, hogy a társadalmi fejlődés melyik útját választja. A szocialista országok, így a Magyar Népköztársaság is, ettől függetlenül, lehetőségeikhez ké­pest, megkülönböztetés nélkül minden segítséget megadnak a fej. lődő országoknak, támogatják harcukat a gyarmatosítás régi és új formái ellen. Segítünk azzal is, hogy lehetőségeinkhez mérten gaz­dasági téren mozdítsuk elő önálló fejlődésüket. Segítünk, mert ez elveinkből, a népek iránt érzett testvériségből, ant iim peri aUsta politikánkból és internacionaliz­musunkból következik. Kormányunk a békés egymás melleit élés elve alapján normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is A békés egymás mellett élést szolgálja az is, ha a népek jobban megismerik egymást. Ezért va­gyunk hívei a különböző társa­dalmi rendszerű országok kapcso­lataiban az utazási könnyítések­nek, a turistaforgalomnak. Hívei vagyunk a kulturális érintkezés­nek és vállaljuk az összehasonlí­tást, a versenyt a kapitalizmussal ezen a téren is. Tudjuk, hogy a vezető tőkés or­szágok uralkodó körei taktikát dolgoztak ki arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai kö­zött, a különböző kapcsolatok út­ján „fellazítsák” a szocialista or­szágok tömörülését, és a szocialis­ta országok belső társadalmi rendjét. Ez ugyan nem vall ré­szükről a legbékésebb szándékok­ra, de mi résen vagyunk. Csalód­niuk kell azoknak is, akik újab­ban arra számítanak, hogy — mint mondják — az ébredező nemzeti öntudat fogja szembeállítani a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval. Nemzeti öntudatunk mindinkább szocialista, internacionalista öntudat cialista közgondolkodás és erkölcs I ki becsületes munkájával keresett érvényesülése még nem kielégítő, pénzét megtakarítja és televíziót, Még nem tűntek el a régi burzsoá hűtőszekrényt, motorkerékpárt, rend maradványai sem teljesen j autót vagy bármi egyebet vesz Kádár János elvtárs dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszterrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgatójá­val beszélget az ülés szünetében. A nemzeti érzés, a ha- zafiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. A szo­cialista hazafiság egyúttal szolida. ritás valamennyi más szocialista országgal, testvériség a világ min­den népével. Erre a nemzeti ér­zésre hiába számítanak a szocia­lizmus ellenségei. A tőkés orszá­gok vezető köreinek bele kell tö­rődniük, hogy alakuljanak bár­hogy is a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink örökre szólóak és visszavonhatat­lanok. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Társadalmunk életét a munkás- osztály forradalmi pártja, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt irá­nyítja. Társadalmi rendünk a politikai, lag egyenlő jogokkal és kötele­zettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista de­mokráciája. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartana. Alkot­mányos szocialista táreadalmi ren_ dürik elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kö. telességszerűen és ingadozás nél­kül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra, amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkal­mazott, amikor a helyzet azt meg­engedte. Ez rendszerünk szocia­lista és humánus jellegéből kö­vetkezik s helyes volt. Az általá­nos amnesztia elrendelése idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatósága­ink felfedtek néhány kisebb, J is; van előrehaladás, de az új, szó­rend szerellenes cselekményt dkö. vető összeesküvő csoportot. Tör­vényesen eljártak ellenük, s a bű­nösök megkapták a bíróságitól azt, amit a törvény szerint megérde­meltek. A közelmúltban olvastam egy nyugati lapban megjelenít cik­ket, amely akként filozofált, hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondo­lom helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség.) Akik államunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára összees­küvéssel, kémkedéssel és hasonló, val válaszoltak, azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenék min­den állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocia­lista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szólni kívánok még néhány, tár­sadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista építőmunkának velejárója, egyben nélkülözhetet­len feltétele a marxizmus—leni- nizmus elméletének tömeges elsa­játítása, a műveltség, a képzett­ség színvonalának általános emel­kedése, a szocialista közgondolko­dás és erkölcs kialakulása. Ügy vélem, e téren is érezhető és mér­hető az előrehaladás. Mind a fel­nőtt dolgozók szocialista tudatá­nak fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladunk. Folyik a régi és az új küzdel­me az emberek gondolkodásában nyomtalanul, s némileg beszivá­rog talc a haladó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelen­ségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a ré­gi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Ügy látszik, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még új­ra is termelődnek olyan bűnöző típusok, amelyekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján* azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik min­den becsületes dolgozó, ha olya­nokról hall, akik a közvagyont, a közpénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben ha­tóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodással ér­tesült közvéleményünk Járay Jó­zsef operaénekes vámcsailásairól, Onódy Lajos éttermi vállalati igeizgató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigazgató és bűntársaik visszaéléseiről. A bű­nösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérde­melt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Onódy is, Róna is vezető be­osztású állami alkalmazottak vol­tak, akiknek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kér­dése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztá­sát néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatelizálják a bűncselekményt ténylegesen elkö­vető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell Szűnjék meg végre valahára az az elég gyakori rosszul ér­telmezett présztízs-védelem, ame­lyik oda vezet, és az egyik eset­ben tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett vissza­élésre, vagy valamelyik beosztott­juk túlságos költekezésére, helyte­len fellépésére, az első szavuk — szinte szabály szerint — kijelen­teni, hogy ez rágalom, ahelyett, hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetek­ben a vezetőket is felelősség ter­heli, s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is ér­vényt kell szerezni. Tisztelt Országgyűlés! Mi a szocializmus építésében ér­tékeljük és alkalmazzuk az erköl­csi és anyagi ösztönzőket, azaz a jó munka kitüntető és nyilvános elismerését. Helyeseljük, ha vala­magának, utazik vagy családi há­zat épít. De nem helyeseljük, ha valakinek az életszemlélete annyi­ra eltorzul, hogy nem a becsület­tel végzett munka emberi öröme, az annak révén elnyert tisztesség adja élete értelmét, hanem fő do­log lesz számára a szerzés, a hör­csögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek vannak más, súlyosabb következményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a szü­letések számának nálunk az el­múlt években bekövetkezett csök­kentésével, a népszaporulat ked­vezőtlen alakulásával. A kiváltó okok között természetesen szere­pet játszott mind a háború, mind az 1956-os ellenforradalmi felke­lés összes következményeivel Péntek együtt, nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezre­inek időleges, vagy végleges szét­hullásával jártak. Volt ebben szerepe a nagyará­nyú iparosításnak és bizonyos mértékig a mezőgazdaság szocia­lista átalakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együtt jártak je­lentős tömegek, különösen fiata­lok városba költözésével. 1957 után az életszínvonal is gyorsab­ban emelkedett. Az életnívó emel­kedése — ez ismert dolog — tör­vényszerűen mindenütt együttjár a születési arányszám csökkenésé- veL A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a társadalmi ha­ladással, egészséges, azon túl azon­ban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiatal házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy sokan könnyelműen és ismételten szán­ják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi leendő anyák egészségét. Az orvosi bizottságot arra hozták létre, hogy orvos ítél­je meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyermeket hozzon a világra. (Taps.) Az orvosi bizottságok vegyék komolyan fel­adatukat Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk cél­szerűnek a korábbi években al­kalmazott kényszerintézkedéseket. Nyilvánvaló viszont, hogy komo­lyan és sokoldalúan keld foglal­kozni a kérdéssel állami szerve­inknek, egészségügyi, anya. és if­júságvédelmi szerveinknek, és társadalmi szerveinknek is. Nem utolsósorban a társadalmi nevelés, a korlátolt önzés elleni eszmei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges népszaporulati arány eléréséért. Politikai, gazdasági és társadal­mi életünk általam érintett fon­tos kérdéseinek megoldásához el­engedhetetlen a megfelelő köz­szellem kialakítása, a szocializ­mus, közelebbről a szocialista köz- gondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Több propagandát a tömegesen létező szocialista munkának, erkölcsnek, életformának Közvéleményformáiló szerveink programjában az eddiginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett pro­pagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az úr- hatnámság ellen, a szocialista ál­dozatkészségért, az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért. Mint tanú állítom, vannak pozitív hőseink. Van nekem egy újságíró ismerő­söm, ilyen karakterek, jellemek, személyek leírásával foglalkozik és ezért kér engem arra, hogy szóljak, ha érdekes emberrel ta­lálkozom. Én csak érdekes embe­rekkel találkozom. Minden ember érdekes. Meghívtam, jöjjön el ve­lem egyszer egy vidéki útra, s ha én őt az úton annyiszor oldalba lököm, ahányszor érdekes ember­rel találkozunk, akkor csak hord­ágyon hozhatják haza. Egyébként el is jött velem vidékre és sok érdekes emberrel találkozott. A személyi kultusz idején a sporton kívül úgyszólván minden emberi vonatkozású dolog tilos volt. Ebre mindenki emlékszik. Nekem viszont úgy tűnik, hogy most, mintha kicsit túl sok helyet kapnának egyedi problémák, ext­rém esetek. Túl sok a divat, meg kell mondani, az erőltetett eroti­ka, a mondemkedés, népszerűsí­tik a kártyát, még a sporttal is most mintha megint az egészségesnél kicsit többet foglalkoznának. Mi szeretjük a sportot általában, én is szeretem, de már megint olyan helyzet kezd előállni, hogy egy lesántult balösszekötő hogy létéről hétfőn is, kedden is, szerdán is, pénteken is értesül az egész or- (MTI) szag, de önfeláldozó, dolgozó mun­kásokról, parasztokról, értelmisé­giekről, tudósokról nem lehet ele­get hallani és olvasni. Állítsuk helyre a megfelelő arányokat, és én azt hiszem, ha a megfelelő arányt helyreállítjuk, akkor több hely és tér jut a szocialista embernek, a szocialista erkölcsnek és a szocia­lista eszmének. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Felszólalásomat befejezem. Kö­szönöm figyelmüket. Különböző fontosnak vélt kérdésekről szól­tam, valójában azonban egy ügy­ről, még ha helyenként szenvedé­lyesen is, a közös ügyről, a szoci­alizmusról beszéltem. Ez van ránk bízva. Nagy a feladat, nagy a felelős­ség is, de nagy az erő is — pár­tunk, munkásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje — amely támogat bennünket munkánkban. Ha gondolatban visszatekintünk a húsz év alatt megtett nagy útra. honnan indultunk el, milyen aka­dályokat küzdött le és milyen ma­gaslatokra jutott el népünk, nagy- erőt érzünk, és bizakodva nézhe­tünk az 1965-ös év, a jövő elé. (Hosszan tartó nagy taps.) * Az elnöklő Vass Istvánná ez­után javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatására és napirend­jére. Az országgyűlés által elfoga­dott javaslat értelmében pénteken délelőtt folytatják az 1965. évi ál­lami költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, majd az országgyűlés külügyi bizottsága tesz jelentésit.

Next

/
Thumbnails
Contents