Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
ÜSS. február 12. 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról.) Ami a jelein ülésszak napirendjén levő 1965. évi, mindkét fő tételében kereken 98 milliárd forin. tot, ezen belül 174 millió forint bevételi többletet előirányzó költ. I jelentkezett és gazdasági szém- ségvetést illeti, az tükrözi és meg. | pontból is indokolt volt. A meelóbb-utóbb min- át kell térnie a Folytatja tanácskozását az országgyűlés határozza egy esztendő egész gaz. j zőgazdaságnak dálkodását, a szocialista építés er. I den országban re az időszakra szóló ütemét. A költségvetés országgyűlési vitája maga, éppen ügy, mint az üzemekben, intézményekben folyó tanácskozások, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlései örvendetes módon bizonyítják, hogy a gazdasági és kulturális építés időszerű kérdései mindinkább foglalkoztatják társadalmunkat és a szó teljes értelmében közüggyé váltak. A magyar népgazdaság általános helyzetét s fejlődésének ütemét legjobban valóban második ötéves tervünk eddig eltelt első négyévi telj esi lésének fő adatai, val szemléltethetjük. A négy esztendő alatt, mint erről már ismételten szó volt, a nemzeti jövedelem 23 százalékkal, az ipari termelés 40 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal, az áruszállítás 32 százalékkal növekedett. A beruházásra és felújításra fordított összeg 1964-ben kereken 26 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. A négy év alatt a termelékenység az állami iparban 22 százalékkal nőtt, a me. zőgazdasági felvásárlás 26 százalékkal emelkedett Ugyanezen idő alatt a munkások és alkalmazottak reálbére 9 százalékkal, egy főre eső reáljövedelme 18 százalékkal, a parasztság reálfogyasztása 13 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt Nem volna azonban pontos ez a kép, ha nem tennórJk hozzá, hogy ez alatt az időszak alatt a beruházási tervet 13 százalékkal túlteljesítettük, a honvédséget korszerű fegyverzettel láttuk el, előteremtettük a szükséges anyagi fedezetet a mezőgazdáság szocialista átszervezéséhez, s mindvégig pontosan eleget tettünk nemze közi fizetési kötelezettségeinknek is minden irányban. A társadalmi forradalom óly nagy jelentőségű kérdését, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nem lehetett számológépekkel előre „megtervezni”. Ez elsősorban egész fejlődésünket érintő társadalmi és politikai kérdésként nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Ez teljesen ellentétes módon ugyan, de végbemegy mind a szocialista, mind a kapi'alista országokban feltartóztathatatlanul. ■ Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az elhangzottakkal korántsem akartam azt mondani, hogy minden feladatot példásan oldottunk meg, vagy hogy a gazdasági munka nem szorul javításra. Már nemegyszer rámutattunk arra, ' hogy a gazdasági munkában a je- j ientős fejlődés és a számokkal I mérhető előrehaladás mellett vannak olyan egyenetlenségek, nehézségek, hibák, amelyek megszüntetéséhez kellő figyelemre és nem kevés erőfeszítésre van szükség. A négy év alatt az ipari termelés növekedése elérte, a mezőgazdásági nem érte el a tervezet- ] tét. Az import a tervezettnél gyorsabban, az export lassabban növekedett. A termelékenység lassabban növekedett, az önköltség kisebb mértékben csökkent a tervezettnél; ennélfogva a termelés gazdaságossági mutatói rosszabbak a kívánatosnál. A kormány mindezt figyelembe vette az idei népgazdasági terv elkészítésénél. Ebben az évben a termelés növelésének előirányzata kisebb az előző évinél, viszont nagyobb szerepet kapnak a gazdaságosabb termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását, a takarékosságot elősegítő tervfeladatok. Az eddigi eredmények, a megoldott nagy feladatok bizonyítják, hogy gazdaságpolitikánk alapvetően helyes, azon változtatnunk nem; kell. „s.'-v • A kormány az év eleji pénzügyi takarékossági intézkedéseken1 kíkétséges, hogyha előre akarunk haladni, jobtan érvényt kell szerezni a gazdaságosságnak, és javítani keli a munkafegyelmet. Nálunk a társadalom szükségleteinek megfelelően külön-külön és a maga helyén vannak otthonai az aggoknak, az elhagyott gyermekeknek, klubok és eszpresszók a felnőtteknek. Az ilyenféle otthonokra és betérőkre szükség van. De nincs szükség arra, hogy megengedjük akár egyetlen helyen is, hogy a munkájukról és kötelességükről könnyen megfeledkező emberek munkahelyükön, az irodá-1 elismerek, ban vagy a műhelyben munkaidő i mondom: miért alatt klubéletet éljenek, s men- I mindezt előbb? helyt, vagy kávéházat rendezzenek be maguknak. (Taps.) A munkahelyén álljon helyt mindenki magáért emberül, s munka után, az arra való helyen pihenjen, szórakozzék vidáman, kedve szerint, de nem havi fixért vagy órabé- rért, hanem a maga költségére. A fontos az, hogy a vezetők, a becsületes dolgozók megértsék mindezt, ebben is határozottak legyenek és támogassanak bennünket. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban egy jogos bírálatot ezt önmagámnak is nem csináltuk Alapos vizsgálatnak kell alávetni ' gazdaságit irányítási rendszerünket Tisztelt Országgyűlési Mint ismeretes, mi az utóbbi években az iparvállalatok - összevonásán kívül nem változtattunk gyökeresen gazdasági szervezetün- I kön, gazdasági irányító apparátu- I sunken, részben azért, mert kielé- | gítően működött, részben, mert helyesen, stabilitásra törekedtünk. I Most azonban már mind több jól I mutat arra, hogy alapos vizsgálatnak kell alávetni gazdasági irányi, tásd rendszerünket és ki kell dolgoznunk az ésszerű továbbfejlesztéshez szükséges elgondolásokat. Az erősen központosított gazdasági irányítás lassú, nehézkes, nem mozgékony. Gazdasági vezetési, tervezési rendszerünket tovább kell fejleszteni, hogy mind a .központi irányítás hatékonysága, mind az üzemek önállósága növekedjék. Ebben természetesen sem a kapkodásnak, sem a kalandos kísérletezésnek nincs he’ye. Illetékes szerveink alapos vizsgálat és előkészítés \ utáp, körülbelül egy év múlva na. pirendre tűzik á kérdést és mégkérdésekkel kívánok foglalkozni. A nemző közi helyzet ellentmondások közepette alakul. Legfőbb jellemzője a szocialista országok erőinek, a kapitalista országok haladó erőinek, a gyarmati igát napjainkban végképp lerázó Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőinek szakadatlan növekedése, az imperializmus válsága, befolyást övezetének zsugorodása, Az imperialisták mégis mind újabb agresszív terveket szőnek és a következményekkel nem számolva, veszélyes lépésekkel növelik a nemzetközi feszültséget. A magyar közvélemény mély felháborodással ér'esült és mélységesen elítéli, hogy az amerikai repülőgépek ismételten bombázták a Vi_ etnami Demokratikus Köztársaság területét. Kormányunknak az az álláspontja, hogy végre kell hajtani és mindenkinek el kell ismernie az indokínai fegyverszünetre és Vietnam békés egyesítésére vonatkozó 1954. évi genfi egyezmény rendelkezéseit, meg kell szüntetni a Laosz és Kambodzsa belügyeibe való amerikai imperialista beavatkozást, véget kell vetni az Amerikai Egyesült Államok gyarmati háborújának Dél-Vietnam népe ellen. Tiszteletben kell tartani a szocialista Kuba nemzeti szuverenitását, népének önrendelkezési jogát. Meg kell szün'etni a Kongó belügyeibe való imperialista beavatkozást A Magyar Népköztársaság, s annak kormánya lehetőségei szerint ma is, s a jövőben is becsülettel kiveszi részét a bókéért és a népek szabadságéért, és nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemből. Külpolitikánk alaptétele a szoros baráti viszony és az együttműködés erősítése vül előterjesztést tett a Munka I határozzák a szükséges tennivaló- Törvénykönyvének módosítására kat is, többek között azért, hogy ott, ‘ , , „ ...... ahol tényleges létszámfelesleg Kevés országról mondható « az, van, elbocsátásokat lehessen esz- , ami a mienkről; hogy az utóbbi 15 közölni. A dolgozók nagyon jól tudják, hogy míg a munka legtöbb területén évek óta hallatlan munkaerőhiánnyal küzdünk, helyenként fölös a létszám, s ténylegesen nem dolgozó emberek vannak. Senki se legyen gavallér a becsületes dolgozók kárára évben a munkások és alkalmazottak reálbére közel 60 százalékkal, a parasztok fogyasztásának reálértéke valamivel több minit 60 százalékkal emelkedett. Jelenlegi lehetőségeinknek megfelelően az 1965-ös terv csak kismértékű átlagos életszínvonal-emelkedést irányoz élő. Munkával, a munka termelékenységének emelésével, önköltségcsökkentéssel, gazdasáTisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának' alaptétele a szoros baráti viszony és az együttműködés szüntelen erősítése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E törekvéseink jegyében találkoztunk, tárgyaltunk és megfelelő megállapodásokat kötöttünk az elmúlt évben is számos testvéri .^szocialista ország vezetőivel. A közelmúltban, régebbi meghívásunknak eleget téve, néhány napra látogatóba hozzánk érkezett Brezsnyev és Podgomij elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, illetve titkára. E látogatás kapcsán Nyugaton a legképtelenebb találgatások voltak és részben vannak ma is. Arról fantáziáinak, hogy váratlan ellentétek keletkeztek volna közöttünk és legvégül arról, hogy — sok más mellett — a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaltunk volna. Fontos esemény volt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó tes| tüleiének néhány héttel ezelőtt [ Varsóban megtartott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgynevezett sokoldalú NATO atomütőerő létrehozására irányuló imperialista terveket, s mint ez a közleményből is kitűnik, megfelelő határozatokat hoztak. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának, különösen a Német Szövetségi Köztársaság kormánya által támogatott ezen terve ha megvalósulna, gyakorlatilag az atomfegyverek további elterjesztését, a revansvágyó nyugatnémet militarista körök atomfegyverhez juttatását jelentené, új, súlyos akadályt emelne a német kérdés békés megoldásának útjába, növelné Európa térségében a feszültséget és a kalandor provokációk lehetőségét. A Varsói Szerződés államai ennek megfelelő határozó* tsággal küzdenek a tervezett több oldalú NATO atomütőerő ellen. Intézkedés történt arra is, hogy! rendezzék a normákat ott, ahol ez indokolt. A végrehajtás a gazdasági vezetők kötelessége. Az irányító szerveknek, a helyi párt- és szakszervezeti szerveknek feladatúk ellenőrizni, hogy a végrehaj- , tásban érvényesüljön az ember- ! ség és az igazság, a szociális szempontokat és a végzett munkát j egyaránt vegyék figyelembe. El- j lenőrizni kell azt is, hogy senki se * legyen gavallér a becsületes dolgozók, szocialista közösségünk kárára. A kormány úgy véli, hogy a munka hatékonyságának növelése, a helyenként megtalálható megengedhetetlen lazaság felszámolása, a munkafegyelem megjavítása szükségessé teszi ezeket az intézkedéseket és biztosak vasyunk abban, hogy ezt megértik és helyeslik a becsületes dolgozók. A becsületes dolgozók azok, akik munkájukkal előteremtik a munka- képtelen öregek, rokkantak, betegek s a gyermekek eltartásához szükséges anyagiakat. Senki sem kötelezheti azonban őket arra, hogy még ezenfelül tartsanak el ép, egészséges, munkaképes, de nem dolgozó vagy a munkát csak imitáló embereket. Az egyesülés felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül rezet Meg kell javítani a munJkaerkölcsöt és a fegyelmet más vonatkozásban is. A Munka Törvény- könyvének módosított rendelkezései értelmében a tartósan egy helyen dolgozók az eddiginél nagyobb kedvezményben részesülnek, az úgynevezett vándormadarakat pedig az eddiginél erőtelje-1 sebb kedvezménymcgvonássai és bérszin tcsökken téssel lehet és kell fegyelmezni. Rendet kell teremteni a másodállásoknál és mellékfoglalkozásoknál is. Továbbra is szükséges és hasznos, hogy azok a jó szakemberek, akik erre képesek, fő állásuk mellett az építőmunka javára másutt is kamatoz, tassák tudásukat, s ezért megfelelő díjazást kapjanak. De meg kell szüntetni azt, hogy bárki a fő állásában az általa elvállalt munka rovására vállaljon másod-, sőt harmadállásokat. Bizonyos, hogy azok, akiket az intézkedések hátrányosan érintettek — amely pedig végső fokon az ő érdekükben is történik — most nem fogják ezért dicsérni a kormányt, de ez számunkra elviselhető. Az intézik «-lések szükségesek és ez a döntő! Az egész nép érdeke mindennél előbbre való. Nem gossággal, népgazdasági megtakarítással lehet és kell megteremteni az életszínvonal további fejlesztésének reális feltételeit. Az országgyűlés napirendjén le_ vő, az 1965. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat éves népgazdasági tervünket, gazdasági céljainkat jól szolgálja és pénzügyileg biztosítja azok megvalósulását. A következőkben külpolitikai A Magyar Népköztársaság a Német Szövetségi Köztársasággal is békés egymás mellett élésre, a mindkét félnek előnyös kapcsolatok bővítésére törekszik, de határozottan ellene van a nyugatnémet militarista körök kalandor terveinek, a náci háborús bűnösök men- tegetésének, és teljes mértékben a Német Demokratikus Köztársasággal szolidáris. Kormányunk szilárd meg<?yőző- dése, hogy az egyesülés felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. Tisztelt Országgyűlés! A napokban volt Prágában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XIX. ülésszaka, mint erről Apró elvtárs tegnapi felszólalásában már beszámolt. Az ülésszak határozatot hozott a tagállamok együttműködésének további bővítésére. Meggyőződésünk, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés megkönnviti és gyorsítja mind a Magvar Népköztársaság, mind a többi tagország, valamennyi szoc'alista ország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a szocialista rendszer győzelméhez a kapitalista rendszerrel folyó versenyben. (Folytatás a 3. oldalon.) Szünetben a Parlament folyosóján.
