Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

>9*5. február II. 5 CsütSrtSb Vasárnap indul Agrigeniőba a Balassi néptánc-együttes és a Napsugár bábegyüttes Búcsúztatási est a békéscsabai Balassi Művelődési Otthonban A már oly sok sikeres bel- és külföldi szereplés után most ismét külföldre, Olaszországba utazik a Balassi néptánc-együttes és a KPVDSZ Naosugár Bábegyüttese. Erről érdeklődtünk Gécs Jenő mű­vészeti vezetőtől. —Az olaszországi Agrigentóba indul a két együttes. A népi tán­cosok az ott megrendezen­dő nemzetközi néptánc-fesz­tiválra, a bábegyüttes tag­jai pedig szintén előadásokat tartanak majd, ha nem is a fesz­tivál keretében — válaszolta kér­désünkre. — összesen hányán Békéscsabáról? — Tizenöt bábjátékos, négy népi táncos, héttagú népi zenekar és a kísérők. A népi tán­cosok közül többen már jártak — Az agrigentői néptánc-együt­tes járt-e már itt? — Még nem, de ősszel várjuk őket. A mostani fesztivál elnöke A jó szándék nem varázspálca viszont már két ízben meg a békéscsabaiakat. Az ember sokszor türelmetlen j tén tudná mi a dolga, de több-ke- t nyára meglenne, csak éppen a mo_ jogosan türelmetlen, az ólet vesebb gáncsoskodó és a kultürá- dern kor express-sebességét soha gyor- | lis élet iránt érzéketlen, „botfülű” el nem érhetné, de lehet, hogy ki ember miatt hamar „elmegy a sem tudná mozdítani helyéről a kedve” a mindennapos kis har- szerelvényt. A jó szándék tehát coktól, a hétköznapi konfliktusok valóban nem varázspálca, ma már az j céltudatos megoldásától, és itt, eb- amúgy is lejárt a varázslatok kő­ben a pillanatban hajszálpontos ra, a keleti mesék csodavilágára példáját adja az „elidegenedés-, sokszor már gyermekeink is csak nek”, melyről — talán egyedül1 legyintenek. Veres Pétert kivéve — olyan so-j Üj távlatok bontakoznak és szubjektív erő is kell. Bárhogy is kan csevegnek, vitatkoznak elvont, módszerek, igények és célok for­— ' s-w n -V o A t ír « -i r . / ■ rí f -1 - _ 1 _ 1. At — 1 — n X— t. . egyik vagy másik ágában sabb fejlődést, a visszahúzó kon­zervativizmus gyorsabb lezárását várja, és nem veszi észre, hogy a türelmetlenség nem mindig egyedül üdvözítő megoldás; hogy a hasznos türelmetlenséghez ala­pos tárgyismeret, átgondolt követ­látogatta kezetesség és befolyásolhatatlan A művészeti vezető elmondta ' tiltakozunk ellene néha: az igazsá. 1 akadémikus módon, hogy az már mólódnak korunk, sőt inkább: még, hogy az útnak indulók szá­mára február 9-ón, kedden bú- j osúztatási estet tartottak, melyen j megjelent Uhljár Mihály elvtárs, j á városi tanács vb-elnöke is, és j kérte a két együttes tagjait, hogy méltóképpen képviseljék városu­kat ezen a nagy nemzetközi talál- j közön, s öregbítsék tovább jó hír- utaznak '.nevüket. — Hány napos lesz az olaszor- huszon- szági út? — Tíznapos. Február 14-én, vasárnap reggel indulunk Buda­pestre, onnan pedig a következő i A jó szándék tehát sokféle for- | mában jelenhet meg, lehet a ne­ve türelmetlenség, elvont, csak j „elvi síkon” mozgás, szenvedélyes tettvágy vagy — és ez sem ritka még — a hiányos hozzáértés fé­két éve Agrigentóban, amikor el- nap reggelén utazunk tovább Ju- nyerték a fesztivál naeydíját. Er- j goszlávián keresztül az olaszorszá­re a fesztiválra általában nem hívják meg még egyszer ugyanazt az együttest. Ez kivételes, hogy két év eltelte után népi táncosa­ink ismét részt vehetnek a feszti­válon. Ki mit tud? megyei döntője Békéscsabán Szombaton délután a békési, a gyomai, a mezőkováesházl, a szarvasi és a szeghalmi járás dön­tőbe javasolt versenyzői előzetes meghallgatáson vesznek részt. A legjobbak és a három város he­lyezettjei vasárnap Békéscsabán, a Trefort utcai kultúrotthonban találkoznak. A vetélkedőn jelen lesz a KISZ KB, a Népművelési Intézet és a tv képviselője is. Meghívásukra a különböző művé­szeti ágak legjobbjai előzetes meg­hallgatás után kerülhetnek a te­levízióba. 16 gi Agrigentóba. got bizony többféleképpen el lehet j talán túlzás is kissé. mondani, és ha jót, helyeset is mondunk, de nem megfelelő hang. súllyal: a jó szándék nem talál célba, hatása ellenkező lesz. A jó szándék másik arca is je. lentkezik közéletünkben, szóró, sabbam a népművelésben is, ami­kor valaki tudja, hogy mit kell tennie, kifejti, összegezi és felveti azokat; munkássága azonban meg. reked valahol ott, ahol évekkel ezelőtt tartottunk, ami évekkel ez­előtt még jó volt. Akad aztán olyan népművelő is, akiben a jó szándék ugyan megvan, aki szün­napjaink népművelésében. A rá­dió, a tv, a színház, a könyv, a film, a helyi népművelő munka erőtől és lehetőségektől duzzadó versenytársaként lépett elő, meg­növelte az igényeket azzal szem­ben is, amit és ahogyan eddig tet- ■ tünk, ahogyan eddig sokan elkép- dezője, és a hordozója iránti tűre.! zolték és gyakorolták a népműve­Televízió-előfizetők száma: 257, a rádió-előfizetőké: 1957 100 százalékra teljesítette tavalyi tervét a vésztői postahivatal A vésztői postahivatal a napok­ban tartott értékelést arról, hogy a tavalyi forgalmi, bevételi, taka­rékgyűjtési, hírlap- és egyéb ter­veit mennyiben sikerült teljesí­tenie. Elért eredményeik megyei vonatkozásban is jónak mondha­tók. A többi közül kiemelkedik az újságelőfizetők számának a növekedése, amely az 1963-as év­hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Ez a postai dolgo­zók jó propagandamunkájának köszönhető. Egyre nagyobb tért hódít Vész­tő dolgozói körében a televízió és a rádió nézése, hallgatása. A köz­ségben 1957 család rendelkezik rádiókészülékkel, míg a televízió előfizetőinek száma 257. A posta dolgozói vállalták, hogy ebben az évben tavalyi eredmé­nyeiket fokozni kívánják nem­csak azzal, hogy a levél- és a cso­magforgalmat is zökkenőmentes­sé teszik, hanem azzal is, hogy az újságelőfizetők számát tovább nö­velik. lem életben tartója. A kérdés csak az, hogy meddig, és elfogadható-e napjaink népművelésében az a téves tétel, hogy a jó szándék bocsánatos bűnné téliét alapos mulasztásokat is? Erre teljes érvénnyel vonatko­zik a cím: a jó szándék nem va­rázspálca, csupán a jó szándékból még soha, sehol nem született eredmény, újabb fejlődési fok; sőt népi egyszerűséggel így is körvonalazható: nem hull sült ga­lamb a jó szándékkal ki tatot t szá. jakba. Rengeteg tennivalónk van és lést, irányították, szervezték a he­lyi kúltúréletet. Tény, hogy a ver. seny szembetűnően egyenlőtlen. A rádióval, televízióval, színházzal versenyre kelni — dőreség, és nem hozná Dávid győzelmét Góli­át felett. Egy és más dologban azonban a helyi népművelés a Gó­liát és a tömegkommunikációé eszközök kénytelenek Dávid sze­repét vállalni: soha, semmilyen formában nem tehetnek egyszerre eleget különböző vidékek, tájegy­ségek, embercsoportok sajátos mű­velődési igényeinek, az emberek alkotó hajlamainak kiélését — akár tetszik, akár nem: tennivaló- j szereplés, barkácsolás, szervezés ink színvonala — és vele bonyo- i stb. — nem köthetik le, a tarsas lultsága, differenciáltsága — nap. kulturális élet gazdagságát, ezer­ről napra, érezhetően növekszik. A modem tömegkommunikációs eszközök — rádió, televízió, könyvkiadás, film, színházak — roppant szánvonalemelkedése és egyáltalán: milliók otthonába, életébe történő belépése után és mellett hagyományos módszerek­kel „népművelni’’ ma már olyan, mintha Stephenson gőzmozdonyát akasztanák az Alföldön is átszá- guldó Wiener-Walzer express elé. A ,,jó szándék” az előrehaladásra Stephenson masinájában is bizo­16. Ki tér vissza Vtácnikra? Az az ember, akinek ezek az évek má­sodik otthonává váltak, akinek az ifjúságot, az érés éveit, a sza­bad gondolat székhelyét jelentet, ték? Érte éltek ott, a négytagú csoportban tes'.esedett meg, belő­le nőtt ki az egység, azután a brigád. Visszatér-e ez az ember vagy a másik, aki elismerte, hogy semmi ilyesmi nem történt, hogy befurakodott ide, hogy ké­sőbb tudatosan árulóvá legyen, az az ember, aki a gyalázatot a saját fejére széria? Befurakodott a volt barátai kö­zé? És ha véletlenül elesett vol­na] mint Skandik vagy Adámik — ott a Prieloha alatt, amikor váratlanul ütköztek össze a bé­náét csapattal, mely a kurbeh erdészházat ment kiégetni? Azr után is befurakodott volna? Be­furakodott! Ezt a mondatat nem­csak Varhola mondta. Gyakran hallotta olyan emberektől, aki­ket régen ismert, akik ismerték őt, és tudták, hogy a befurako- dás bátorságáért gyakran köny- nyen életével fizethetett. Hallot­ta, hogy a gyűlések alkotórésze volt, mint a házon a tető. De a német golyó nem tudja, ki fura- kodott be és ki nem. Varhola ezt a mondatot nem a saját fe­jében koholta. Vagy talán azok, akik nyilvánosan ismételték, Var- holától és a hozzá hasonlóktól vették át? Varhola csupán köte­lességét teljesítette. Lehet, hogy igazán hitt abban, hogy gonosz­tevővel van dolga, banditával, és amikor meggyőződött ró­Juraj Spitzer HOZZATOK TARTOZOM la, hogy nem így van, nem visz- szakozhatott! Nem mutathatta meg felettesei előtt, hogy nincs képessége, aztán mikor Ernest- ről megírták, hogy hazaáruló, Varhola a büntetitek bizonyítása­kor érvényesíteni kezdte a fan­táziáját. Jobb nem emlegetni! Még hogy tavasz van! Szép, száraz tavasz. A patak mellett indult el, megkerülte Lehotát. Félt, hogy ismerősökkel találko­zik. Ott mindenki ismerte. Eb­ben a faluban volt rövid ideig a parancsnokság. Ott, abban a fe­hér házban lakik Orsula. Ki tud­ja, milyen. Mikor megkezdődött Fordította: Krupa András a felkelés, eljött a parancsnok­ságra, és azt mondta: — Ernest, én nem vagyok kommunista, de ha ideadnátok az egyház rétjéből a sarkot, ha megjönnek az oroszok, akár rám is bízhatnátok magatokat, de ne mondjátok senkinek, tudjá­tok, katolikus vagyok. Persze, hogy megígérték neki azt a sarkot. Hiszen, majd ha megjönnek az oroszok, minden a mienk lesz. És Orsula fegy­vert fogott és velük harcolt a kezdettől a végig. Ernest nem akart vele talál­kozni. Orsula biztosan nem hit­te, hogy jogosan vetették fog­ságba. Orsula paraszt volt. Test­ben és lélekben született bizal­matlansággal áll szemben a hi­vatallal. A hivatal azért van. hogy az embernek bajt okozzon, az ember ne kezdjen ki a hiva­talokkal. Ti gondoltátok ki a hi­vatalokat, Ernest, megvan, amit akartatok. Biztosa-1 ehhez hasonlót mon­dana, és Ernest nem szégyellne a hivatalokat, amelyeket ő is se­gített kigondolni és kiharcolni. Nem akart vele találkozni, ne­hogy szégyenkeznie kelljen azo­kért a hivatalokért, amelyek be­csukták őt. Egyszer, amikor a termelőszö­vetkezeteket szervezni kezdték, találkozott Orsulával és Orsula akkor azt mondta neki: — Rosszul csináljátok Ernest. Erőszakkal. A tehenet nem kell a lucernába hajtani, magától megy, tudja, mi a jobb. Siettek, mindennel siettek. De valóiában nem is siettek. Csak kiabáljátok, hogy siettek. A paraszt is tudja, mi a jobb, mindegyik tudja, hogy jobb közösen dolgozni, mint egyénileg. De erőszakkal a jó sem ízlik. Tömd a gyereket reg­gel, délben, este csokoládéval, megundorodik tőle. Nem vagyunk-e a ti hangoskodásotok, kai is? Megkerülte a nedves ré'et, amelyen gólyahir, boglárka és zsálya virágzott. Egyenesen hegynek indult, amelyen mint a kígyó tekergődzött a Podhradie- ba vezető út. A hegyen megállt. (Folytatjuk) nyi értelmi, érzelmi színfoltját nem helyettesíthetik, nem oldhat­ják meg az iskolázás, szakoktatás problémáit, hogy az új távlatok, feladatok analízisét már itt, e pon­ton megállítsuk, hogy az osztódó részletes és még részletesebb ten­nivalókról ne is beszéljünk. Mind­ezt csak így, gyorsan végiggondol­va is világos: jó szándékkal nem sokra mehetünk, de türelmetlen, seggel vagy a dolgok elvi megha­tározásán soha túl nem jutva, esetleg hiányos hozzáértéssel sem. A népművelés, a nép művelése, ismereteinek bővítése, ízlésének gazdagítása, emberebb emberré formálása nélkül — ha még akad­nak is olyanok, akik igény telensé- gükben szükséges nyűgnek tartják az egészet — a népművelés nélkül nincs társadalmi gazdagodás, nincs életszínvonalemelkedés, nem lehet lépést tartani a világgal. És hogy még egyszer megemlítsük: a jó szándék homok, melyet könnyedén elsodor az atomkor leggyengébb szellőcskéje is. Varázspálcának pedig egvszerűen nem használha­tó és ilyen vonatkozásban ki kell jelölni a helyét az emberi maga­tartás különböző elavult formái­nak múzeumában. Sass Ervin Pályaválasztási szaktanácsadás a kiállításon Február 14-én, vasárnap dél­előtt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nagytermé­ben kiállítást nyitnak meg a középfokú iskolák szak­köreinek termékeiből. A hat­van négyzetméternyi kiállítási te­rületből 45 négyzetméternyit az így iparitanuló-intézetek rendeznek be. Felvonultatják a fiatalok leg­szebb, legigényesebb gép-, készü- lékmodelljeit, a különféle szak­mák jellegzetes termékeit és pá- a í lyaválasztási szaktanácsadást tar­tanak, előadásokat rendeznek az ipari szakmákról. A kiállítást március 7-ig láto­gathatják az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents