Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

február 11. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Az emberi szépség szobrászai Abban a kórházban, ahová ellá­togattunk, a beteg kívánságára megváltoztatják az orrának vagy az arcának formáját, eltávolítják a ráncait, sebhelyeit. Több száz ember jelentkezik naponta ilyen kérelmekkel a moszkvai orvos- kozmetikai kórház sebészeti osz­tályán. Tapasztalt plasztikai sebészek az ékszerész pontosságával távolít- ják el a fölösleges bőrt, új orrsö­vényt helyeznek el, megváltoz­tatják a szem állásét, megrövidí­tik vagy meghosszabbítják az orrot Engedélyt kértünk Gleb Pako- vica sebésztől, az orvostudomá­nyok kandidátusától, hogy jelen lehessünk egy plasztikai műtét­nél. A esodatevS kés A műtő olyan, mint a többi. Ép­pen egy torz arcú fiatalember fek­szik a műtőasztalon. — Szerencsétlenség érte — mondja a műtéthez készülődve Gleb Pakovics. — Néhány évvel ezelőtt a beteg fejest ugrott a tengerbe, beverte fejét egy össze­tört üvegbe. Az üvegcserép csak­nem teljesen lehasította az orrát és szétroncsolta a szemöldökét. Most az a feladatunk, hogy vissza­adjuk eredeti arcát.,. A sebész nagy figyelemmel •remiéli betege profilját, összeha­sonlítja az arc két felét és milli­méter pontossággal nyírja le a fölösleges bőrt, eltávolítja a csak­nem ujjnyi vastagságú, bíborvörös forTadáshelyet. Jóval bonyolultabb a helyzet az orral, amelyet gyakorlatilag újra kell formálnia a sebésznek. Honnan vegye a bőrt, az izmokat és az orrsövény porcogójét? Ki­derült, hogy a porcogót már jó előre idekószítették. A bőrt a véredényekkel a páciens hátáról ültetik át. Az áttelepített bőrből a sebész elkészíti az új orrot. És elkezdődik a műtét utolsó szakasza. Gleb Pakovics folyé­kony műanyaggal átitatott kötés­sel borítja be a beteg arcát és megadja a kész orrnak a kellő formát. Az ápolónő eközben ven­tillátort hoz. Néhány perc múlva a műanyag megkeményedik. Pár nappal később eltávolítják a kö­tést és az orr alakja olyan ma­rad, amilyennek a szobrász-sebész elképzelte. Az ember szép akar lenni Évente négyezer bonyolult mű­tétet végeznék a moszkvai orvos- kozmetikai kórház sebészeti osz­tályának munkatársai, tanító- mesterüknek és vezetőjüknek, a Találmányi díj: egymillió-nyolcszázezer forint Egymillió-nyolcszázezer forint feltalálói dí j! Ez az összeg már ön­magában is jelzi, hogy világvi­szonylatban is nagy jelentőségű találmányról van szó. És válóban. A találmány új fejezetet nyitott a timföldgyártás történetében. Tudnivaló, hogy amíg a bauxit- ból timföld lesz, hosszadalmas és bonyolult folyamaton kell keresz- tülmennie. Az őrölt bauxitból először lúggal zagyot képeznek, majd különböző előkészítő műve­letek után következik a feltárás. A bauxit feltárása 160 C fok felet­ti hőmérsékleten, a folyadék túl. hevítésére alkalmas, erős falú, jól záró tartályokban, úgynevezett au toklávakban történik. A hagyományos módszernél a zagyot minden egyes tartályba külön-külön töltik be és ugyanígy ürítik ki. E szakaszos eljárás bo­nyolult és nehézkes módszerének vetett véget a találmány azzal, hogy megoldotta a folyamatos fel­tárást, amelynél a különböző technológiai műveletek megszakí­tás nélkül kapcsolódnak össze — a bauxit őrléséitől kezdve a hígí­tásig, vagyis, amíg a bauxitból alumíniumgyártásra alkalmas tim_ föld lesz.. A találmány másik része a ki- lenclépcsős expanzió. Mint neve is jelzi, kilenc fokozatban teszi al­kalmassá annak a gőznek az újra­felhasználását, amivel előbb a zaggyal teli tartályokat fűtötték feb Az expanziós tartályokban fel­szabaduló gőzökkel nemcsak az előmelegí'.őket tudják felfűteni, hanem a folyamatos feltáró sor tartályainak egyharmadát is. így egy tonna timföld termeléséhez a korábbi 2,65 tonna helyett csu­pán 1,15 tonna gőz szükséges. E nagyarányú gőzfogyasztás-csökke. nés 33 százalékát a folyamatos fel­tárás, 67 százalékát pedig a kilenc- lépcsős expanzió eredményezte. A találmány révén évi 90 mil­liós megtakarítás jelentkezik. Ez után a megtakarítás után kapták a feltalálók az 1 800 000 förintas találmányi díjat A felfalnék: Juhász Adám kohómérnök, Nagy László, dr. Sig- mond György vegyészmérnökök^ valamint Ot'.ohál Imrg, Vétek La­jos, Steiner János, Pénzes Imre, Vi- dovszky Ferenc és Wentzeli Kál­mán gépészmérnökök. Lenin-díjas Fjodor Hitkov pro­fesszornak a nevét világszerte is­merik. A kórház sebészei Hitkov professzorral együtt új utakat ke­resnek a kozmetikai sebészetben —- A modem embernek szépnek kell lennie — mondja Gennagyjj Mamontov plasztikai sebész. — Elég egy szerencsétlen pillanat a munkahelyen, az életben, elég egy veleszületett hiba az ember arcán vagy testén, és az egész életben rá­nyomja a maga súlyos bélyegét az ember lelkialkatára. Mennyi sze­rencsétlenséget okoznak az ilyen hibák! Ma már mindezt jóvá le­het tenni. A plasztikai sebészek rendsze­rint maguk is művészek, és képe­ket, a kiváló festők rajzait tartal­mazó albumokat gyűjtenek. Sok művész próbálkozott azzal a múlt­ban, hogy megmintázza az eszmé­nyi szépségű embert, annak pon­tosan részarányos arcvonásait. A modem plasztikai sebészek nem­egyszer tőlük veszik ét a klasszi­kus formákat. A plasztikai sebészet és a haladás A szépséggyárban, ahogy a se­bészeti kozmetikai kórházat oly­kor nevezik, a sebészek néhány perc alatt rendbe hozzák az elál­ló füleket. El tudják távolítani a szemöldököt. Üj állat készíthet­nek az olyanoknak, akik csaknem teljesen áll nélkül születtek. Mindehhez persze modem tech­nikára van szükség. A plasztikai sebészek megtanulták, hogyan le­hetnek meg tű és fonál nélkül. Szinte észre sem lehet venni, hol illesztették össze a seb szeleit. A bőr ragasztására szolgáló polimer- anyag nem hagy forradáshelyet és a fonalak nyomát sem lehet ész­revenni. Míg a szokásos műtét után a seb szélei két hét alatt formák össze, itt a különleges ke­zelési módszerekkel alig 48 óra alatt heged be a seb. A sebész­kés nemcsak a betegségektől sza­badítja meg az embereket, hanem szebbé is varázsolja őket. Vlagyimir Sztrolkov A fáraó gyöngyétől a mexikói ekevasig — Amulettek és talizmánok — „Isten" kardja - Sándor cár fegyvere — Kezdetleges szerszámok meteorvasból — (P. E.) WWW^rtrtWVVVWWVWVWWVWVVWMWVWVVVWVWWVWVWVVVVWWSO VWWWWWSí A legtöbb tudós álláspontja sze­rint a vaskorszak előtti idők em­berének vasesziközeihez a világűr­ből idekerült kozmikus vasdara- boik — meteoritok — szolgáltatták az alapanyagot. A vasrfieteoritokát — tudományos nevükön: szideri- icket — már a csiszolt kőkorszak primitív eszközeivel is megmun­kálhatták, reszelhették, kovácsol­hatták. HONNAN SZÁRMÁ­ZOTT ATTILA KARDJA? Régészeti leletek bizonyítják, hogy Egyiptomban még a dinasz­tiák előtti idők (i. e. IV. évezred) uralkodói vasgyöngyöket viseltek. A gerzehi ásatásoknál kilenc gyöngyöt találtak erősen oxidált állapotban, 7,5 százalék nikkel tar­talommal, ami csaknem azonos a 'vasmeteoritok ismert nikkeltartal­mával. (A vasolvasztás tudomá­nyát csak az i. e. első évezred de­rekán ismerték meg Közel-Kele­ten.) Az i. e. 2050 körüli időkből szár­mazik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteorvasból ké­szült: a XI. dinasztia korából származó amulett. A neolit korszak embere az „ég­ből”, gyakran a szeme láttára le­hulló izzó, füstölgő meteoritet mágikus, természetfeletti tulajdon­ságokkal ruházita fel, amely bű­zös fegyverek, amulettek, csoda­tevő szerszámok készítésére alkal­mas. E korai időkben a vas be­csesebb volt, minit az arany, amelynek birtoklásáért később emberek milliói pusztultak el. Ebben az időben a vas lehetett az gazi „királyi” fém, mint ezt a hí­res Tut-ank-Amen fáraó sírjának vaspengéjű tőre is bizonyítja. Az óegyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevezte, ami égi ércet 'elent! Az „égből” hullott vas mítoszá­nak nyomait más népek történeté­ben is megtaláljuk. Honnan szár­mazott Attila kardja, amelyet Is­ién kardjának is neveztek? A monda szerint az „égből” hullott alá, csak éppen nem kard alakban, Gazdagodik az ország Három mű /a kos folyamatos termeléssel napi 16 tonna takarmány élesztőt állítanak elő a Győri Automata Takarmány élesztő Gyárban. Az automata gépek kezelését egy-egy műszakban mindösz­Bt hat ember látja eL hanem alaktalan meteorvas for. májában, s ezt találta meg a híres legenda pásztorfiúja. Hasonló eredetű volt Tamerlán (Timur Lelik) tőre is. A meteorvas mágikus erejében való hitet az új kor is átvette. Feljegyezték, hogy az indiai Ja­landhar mellett 1621-ben lehullott vasmeteoritből szablyákat, tőrt és lándzsahegyeket készítettek s eze­ket Jahangir nagymogulnak aján­dékozták. Az „égi” vasból ková­csolt fegyvereket legyőzhe tétlen­nek hitték. INDIAN EKEVASAK, ESZKIMÓKESEK A kultúra és a civilizáció térhó. dítása folytán a „csodatevő” amu­lettekben való hit — a babonás emberek egyik jellegzetes gyér. mekbetegsége — áttolódott az el­maradott társadalmak területére. Feljegyezték, hogy egy 1793-ban lehullott meteorvasból a dél-afri­kai parasztok mezőgazdasági szer­számokat készítettek s egyikük, James Sowerby farmer egy 60 centiméter hosszú pengéjű kar­dot kovácsolt belőle I. Sándor orosz cár számára. Történelmi dokumentumok sze­rint a spanyol—portugál hódító­kat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az indiánok vas amulettjeit és nyílhegyeit E. .et csak meteorvasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vasérc olvasztását. Az európai kultúmépek által gyakran lebecsült primitív népek nemegyszer nagy gyakorlati ér­zékről tettek tanúságot. A mexikói Xiquipilco mellett még a közép­korban lehullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyvere­ket kovácsoltak, hanem a kör­nyékbeli indián patkolókovácsok évszázadokon keresztül „dézsmál­ták” a hatalmas vasdarabot és patkót meg ekevasat készítettéit belőle. Hans Egede német utazó 1721- ben az egykori normán kultúra nyomait kutatva Grönlandban ész­revette, hogy az eszkimók vaskése­ket használtak. Csak nem a nor­mának tanították őket erre? És ha igen, honnan a vas? A rejtélyt csak 1894-ben oldotta meg Robert Peary, az Északi-sark későbbi fel­fedezője, aki a grönlandi York- foknál megtalálta az eddig földre hullott vasmeteori tok egyik leg- nagyobbját. Megállapította, hogy az eszkimókések anyaga ebből a 33 tonnás szideritdarabból szárma­zik. A modem kor embere már töb- bé-kevésbé kilábalt az égből hulló vas mítoszából és nincs szüksé­günk arra, hogy fegyvereket, hasz­nálati tárgyakat kovácsoljunk be­lőle. A meteoritok mégis igen fon­tosak a tudomány számára: hírt hoznak távoli világokból s tanul­mányozásuk nagymértékben előse­gíti a világegyetem megismeréséit. Gauser Károly a Planetárium vezetője Tengera^aHfárc-mentőhajó Az amerikai General Dynamio mentő-tengeralattjárót készített bajbajutott tengeralattjárók le­génységének megmentésére. A mentőhajó a bajbajutott tenger­alattjáró kijáratához „kapcsoló­dik” és lehetővé teszi, hogy a le­génységet biztonságba helyezzék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents