Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
IMS. február H. 3 Csütörtök A tervezettnél 275 vagonnal több énkor készült a Sarkadí Cukorgyárban Az önköltség alacsonyabb, mint az előző években volt Közös kockázat—kölcsönös érdek Különös megállapodást frt alá! kaórát fordítottak. Előfordult, A Sarkadí Cukorgyárban február 2-án fejeződött be a cukor- gyártás. Az idényben 34 329 vagon répát dolgoztak fel, melyből < 4620 vagon cukor készült. Ez 275 vagonnal több a tervezettnél. A gazdasági mutatók alapján már most megállapítható, hogy az önköltség alacsonyabb, mint az előző években volt A megengedett 1,07 cukorveszteség százalékot a naptári év végéig 0,98-ra, kampányátlagban pedig 1 százalékra szorították le. 1964-ben csaknem 16 millió forint értékű fejlesztés — beruházás és felújítás — történt a gyárban. A termelés szempontjából különösen jelentős a két olajtüzelésű kazán beépítése, amelynek segítségével a gőz mindig biztosított 400 vagon szenet megtakarított Ugyancsak hozzájárultak az eredményességhez azok a kisebb-na- gyobb újítási javaslatok, amelyeket a dolgozók a múlt évben nyújtottak be. Ezek közül a vállalat 92-őt elfogadott és az előző évről áthúzódó javaslatokkal együtt 161-ből 102-őt be is vezetett. Az újítások gazdasági eredménye meghaladja a J millió forintot. Az idei termeltetési terv — 150 mázsás átlagtermést számítva — 20 200 hold, amely 30 ezer 300 vagon cukorrépát biztosít. A csávázott vetőmag kiszállítása már folyamatban van. A terület csaknem 70 százalékára koptatott mag kerül. a muronyi Lenin Tsz és a Mezőbe- rényi Gépállomás egy évvel ezelőtt A szövetkezeti gépek műszaki ellátását és a munkaelszámolást a közös kockázat és a kölcsönös érdek alapjára helyezték. Mi ennek a különös szerződésnek a lényege? Miért érdeklődnek a tsz-ek megkülönböztetett figyelmességgel a műszaki ellátás új módszerű elszámolása iránt? Ahogy a gépállomások áttértek a termelőszövetkezetek gépeinek műszaki ellátására gyakran szóba került, hogy a Szövetkezeti jövedelem tekintélyes részét gépjavítás címén elviszik a közösből. Ebben volt is valami igazság. Erre a feltevésre okot adott a gépjavítás utókalkulációs elszámolása. Amikor a tsz-elnökök kezükbe vettek egy-egy számlát, nemigen akarták elhinni, hogy egyik-másik traktor felújítására 400—600 munhogy egy-egy főjavításról kiállított számla csaknem megközelítette a gép beszerzési árát. Helyenként minőségi kifogást emeltek a 10 naponként tartott szerviz elleti is. Megesett, hogy 5—6 traktort egy óra alatt lemostak, lezsíroztak és a kisebb hibák megszüntetése nélkül munkába irányították a gépeket. Előfordult olyan eset is, amikor 4—5 napon át a barázdában rekedt a gép, mert nem érkeztek megjavítani. A gépállomást, az erkölcsi kötelezettségen túl, semmilyen anyagi előny nem kötötte a kisebb javítások gyors, pontos elvégzéséhez. Nekik az volt az előnyös, ha a traktort a gépállomáson hozták rendbe. A műszaki ellátásra korábban kötött szerződések ezért bizonyultak egyoldalúnak. A szövetkezetek vezetői és a gépállomásiak hosszabb idő óta egész éven át úgy kell gazdálkodnia, hogy a szövetkezetnek ele. get tegyen, de a gépállomás kiadásai is a költségszinten belül maradjanak. A termelőszövetkezet biztonságban érezheti magát, mert a gépállomás egész éven át szavatolja a traktorok és a munkagépek magas színvonalú műszaki állapotát, a tervezett munkák technikai alapfeltételót. Felvetődik a gondolat: nem koc- káztat-e a gépállomás ezzel az elszámolási módszerrel többet, mint a termelőszövetkezet? A gépállomások sóikat vállalnak magukra, amikor nem is saját embereik ülnek a gépeken és mégis közös kockázatot ajánlanak .a műszaki ellátásra a kölcsönös érdekek alapján. Ezt az állami támogatás keretében a társadalom vállalja a termelőszövetkezetekért, hogy a szövetkezeti vagyon tekintélyes részét képező gépek kifogástalan volt Ugyancsak fontos a négy újabb típusú Láng-féle szeletprés, ami lehetővé tette a nedves szelet 92—94 százalékos víztartalmának 88 százalékra való csökkentését és így a vasúti szállítás gazdaságosabbá tételét A technológiában alkalmazott változtatások is elősegítették a termelékenység növelését. Többek között a Fölsche-rendszerűvé átalakított úsztatok napi 230—240 vagon répa feldolgozását biztosították. A Skoda-vákuum beépítése megváltoztatta a főzés technológiáját és jórészt ennek tulajdonítható, hogy a Tavaszi készülődés a serial Magvető Isz-ben Tél tábornok ugyancsak támad: jókora hózáporokat hullat i és csípős hideg szeleket söpörtet ! végig a tájakon. De a februárt március követi, a tavaszi vetedig 40 százalék a prémium. Többek közt Orodán Istvánné 1440, Kiss Illés 1341, Mócz Péter pedig 1426 forint prémiumot kapott hagymáért. Ezenfelül mindhárményezés ideje. A termelőszövet- 1 man 905—946 forint gyorsszedési Az okányiak dicsérete Az ötezer lakosú Okány termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai a múlt évben 5480 mázsa hízott sertést adtak át az állami felvásárló szerveknek. Ebből a két termelőszövetkezet 3804, a háztáji gazdaságok pedig 1676 mázsával járultak hozzá a közellátáshoz. Az okányiak dicsérete nem lenne teljes, ha nem tennénk hozzá, hogy tavaly a tőlük kért 4200 hektoliter tej helyett 6603 hektolitert, a 700 ezer tojás helyett 902 ezer s a 600 mázsa baromfi helyett 643 mázsát adtak át az állami felvásárló szerveknek. A háziasszonyok közül külön dicséretet érdemel Dani Sándomé, aki tavaly 50 kövér libát, 10 kövér kacsát és 30 kiló csirkét, Ökrös Sándomé, aki 50 kövér libát és 60 hízott kacsát és Nagy Andrásné, aki 121 kövér libát értékesített szerződéssel az elmúlt évben. I kezetek az éves termelési terv | alapján most már a vetés és a j szántás ütemezésének .részleteit | vetik papírra. Köztük a gerlai . Magvető Tsz is. . cl„TOn. tu.ajuu- Az errS1 val° beszélgetés legele- „vár kfit-iilhfliil íén Szilágyi Ferenc, a szövetkezet elnöke legfontosabb teendőként a táblák kijelölését és a munkaerő elosztását említi. Fontos dolog mind a kettő, mert hiszen nem mindegy, hogy milyen táperőben lévő táblába, milyen növényt vetnek. A munkaerő arányos elosztása pedig annak feltétele, hogy minden a maga idejében legyen elvégezve. A munkaerőt még ott is újra el kell osztani, ahol többé-kevésbé már megállapodott taglétszám van. A gerlai Magvető Tsz-ben most szaporodik a létszám. Eddig húszán kérték felvételüket. Többnyire 20—30 év közötti fiatalok, akik eddig a községtől távol igyekeztek megkeresni, megtalálni a megélhetésüket — Mi hozza vrssza csoportosan a fiatalokat? — kérdeztük. — Ezt mi is megkérdeztük — válaszolja az elnök. Van, aki azzal magyarázza visszajövetelét, hogy megunta az utazást, a családjától való távollétet, mások pedig egyszerűen azzal, hogy idehaza is megkeresnek annyit, mint máshol. Ennek igazát bizonyítják a premizálásról, jutalmazásról és a munkaegységre kapott természetbeni értékről szóló kimutatások. A munkaegység mellett például az ossz kukoricatermés 20 százaléka, a terven felüli termésnek pedig 40 százaléka prémium. Az ipari növények összterméséből 10, a terven felüli termésből peIletven vagon fíízvesszot dolgoznak fel A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet tavaly 8 és fél millió forint értékű áruval 101,6 százalékra teljesítette a termelési tervét. A nyereség 361 ezer forint, melynek alapján 9—10 napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés kifizetése várható. Az idei termelési terv azonos a sem kerül sor. Exportra kar- és kutyakosár készül, belföldre pedig fonott bútorok. Ehhéfe 70 vagon nyers fűzvesszőt dolgoznak fel. A vessző — mint a múlt évben — jelenleg is kevés, amit a. szövetkezet az állami gazdaságoktól, tsz-ektől és a vízügyi szervektavalyivai. Lé (számváltoztatásra, tői való felvásárlással pótol. prémiumot kaptak. Kámyánszki Sándor 20 mázsa kukoricát és egyebek mellett 1346 forint cukorrépa-prémiumot kapott. S így lehetne sorolni a szorgalmasok sokaságát. Rászolgállak a prémiumra, hiszen búzából 12,60, őszi árpából 14, kukoricából 27 mázsa májusi morzsoltat, napraforgóból 12, cukorrépából pedig 181 mázsán felül termeltek átlagosan. A szorosan vett igazság szerint az idén annyit, vagyis megközelítően annyit kellene az üzemtervbe állítani, mint amennyit tavaly felemeltek. Csakhogy kedvezőtlen volt az ősz, elhúzódott a vetés és ■ mélyszántani való föld is maradt. Azért nem laza a terv, nem lesz könnyű a Bezosztájából 14, a Fertődiből pedig 12 mázsa átlagtermést elérni. Nem, mert az 510 hold búzavetés 40 százaléka igen gyenge. Ezen úgy segítenek, hogy február elején a fejtrágyázást ezen kezdték meg két géppel s holdanként 50 kilogramm 42 százalékos hatóanyagot szórnak ki. A 257 hold közös kukoricából 22 mázsa májusi morzsoltat állítottak tervbe a tavaly termett 27 mázsával szemben. Pedig 50 holdat öntöznek is és karbomid- adagolást is alkalmaznak. Ráadásul a kukoricát gépi erővel legalább háromszor, kézi erővel pedig kétszer akarják megkapálni. És úgy vetni, hogy holdanként 17 —18 ezerre alakuljon az átlagos tőállomány. A cukorrépa tervezésénél bátrabbak voltak: 185 mázsát terveztek holdanként. Azért, mert a répaföld 90 holdon jól el van készítve: holdanként 160 mázsa szerves és 3 mázsa vegyes műtrágyát szórtak rá. \ cukorrépával, napraforgóval, kenderrel és más növénnyel együtt összesen mintegy 300 holdon termelnek ipari növényt. Ennél többet nemigen tudnak, mert mindössze 1588 holdat tesz ki a közös szántó. Meg aztán azért sem, mert kevés a munkabíró szövetkezeti tag. Éppen ezért örömmel fogadják azokat, akik felvételüket kérik s dolgozni : rnak a termelőszövetkezetben. K. I. keresték a műszaki ellátás elszámolásának azt a módját, amely kellően kifejezi a gépállomás anyagi felelősségét is a végzett munkáért. Ilyen előzmények után látott napvilágot a műszaki ellátás díjazásának új módszere, amely a gépek munkateljesítményén alapul. Mi ennek a lényege? • A termelőszövetkezet összeállítja egész évre a gépi munkák tervét Beütemezi a fő- és folyó- javhásokra, valamint a karbantartásra megfelelő összeget. Kiszámítja, hogy a javításra, karbantartásra előirányzott összegből mennyi jut egy normálhold munkára. A gépek havi teljesítménye alapján a javításra ’tervezett összeget a tsz minden hónapban átutalja a gépállomásnak. A gépállomás ezért a tervezett javításokat és karbantartásokat kifogástalan minőségben ellátja és lényegében anyagilag felel a tsz- traktorok és munkagépek műszaki állapotáért. A termelőszövetkezetből befizetett összeget év végén egyeztetik és zárszámadást csinálnak. Amennyiben a gépek nor- málhold teljesítménye elérte vagy «meghaladta a tervezettet, ugyanakkor a javításra beütemezett összeget nem használták fel, a vál- talkozás nyereségét egymás között felosztják. A nyereség 80 százaléka a tsz-é, 20 százaléka pedig a gépállomásé marad. Ez az elszámolási mód minden tekintetben jobb az előzőnél. Jobb, mert a gépállomást anyagi érdekeltség is ..fűti a • szövetkezeti gépek tervszerű munkájáért. A gépállomásnak a javításra tervezett összegből műszaki állapota egész éven át a • célnak megfeleljen. Lényegében ezt támasztja alá a szerződésnek azon pontja is, amely szerint a gépállomás köteles a tsz összes gépjavítási igényét a tervezett összegért kielégíteni. Vagyis ebben az is benne van, hogy az előre nem látható, váratlan meghibásodásokat is a gépjavításra és a karbantartásra tervezett össze-% gért a gépállomás megjavítja. Tavaly a megyében 12 szövetkezet kötött a muronyi Lenin Tsz- hez hasonló szerződést a gépállomásokkal. Ebben az évben az előzetes tárgyalások alapján csaknem 100 közös gazdaság akar áttérni a teljes műszaki ellátás elszámolásának normálholdas változatára. A termelőszövetkezetek tehát fontolgatják a gépállomások ajánlatát. Kedvezően fogadják azt a feltételt, amelyet a gépek műszaki állapotáért a gépállomásiak felajánlanak. A tsz-ek ezzel az elszámolási módszerrel kétszeresen nyernek. Egyrészt a gépállomás egész éven át magas színtanain műszaki készültséget■ nyújt, mely lényeges kelléke a mezőgaz. dasági munkák időbeni elvégzésének, másrészt, ha a javításra be- ^ ütemezett összeget nem használják fel, a megtakarításon 80 és 20 százalék arányában osztozkodnak. A muronyi Lenin Tsz a műszaki ellátás elszámolásának normálból, das módszerén tavaly 40 ezer f - - rintot nyert olyan körülmények <■ között, hogy a tavaszi munkákra igen jól felkészített gépparkhoz is jutott. Dupsi Károly A Várpalotai Szénbányászati Tröszt rÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 13—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi ! tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán.
