Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

1965. február IL 2 Csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) lelked és igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a ki­viteli terv éli túlteljesítése nem ér­te el a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99,8 százalék volt, a tervezetthez ké­pest azonban a költségvetés bel­ső arányaiban eltolódások követ, keztek be. Az 1964. évi költségvetés az el­mondottak eredményeként némi bevételi többlettel zárult Tisztelt Országgyűlési Az említett eredmények és problémák meghatározzák további munkánkat az 1965. évi népgaz­dasági terv és államháztartás elő­irányzatait is. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján következete­sebben, határozottabban kell fel­lépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és felhaszná­lás területén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Nyilvánvaló, hogy az állam kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk Tanácskozik az országgyűlés hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. A bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munka­szervezettségre, az önköltségcsök­kentésre, a termékek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 szá­zalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok elté­rő módon fejlődnek. A leggyor­sabban. 9,3 százalékkal a Nehéz­ipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növe'ése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdasá­gosabb, ugyanakkor nagyobb üte­mű termelés kiindulópontja le­het. A tervben előírt mérsékeltebb -élők elérése épp ezért nem könnyebb az előző évek feladatai­nál. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása A biztonságos tervezésre való tö­rekvés itt különösen he1yen való. A terv a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével szá­mol. Az előirányzat teljesítése fel­tételezi a fö’dek gondos és időbeni megmunkálását, a rendelkezésre álló eszközök és gépek hatékony felhaszná’ását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szer­vezett elvégzését. A termelés mérsékeltebb emelé­sének megfelelően mintegy 3 szá­zalék a nemzeti jövedelem emel­kedésének előirányzata. Ezzel arányos a felha-ználás is. Bár a beruházások volumene 1935-ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv időszakában még így is lényegesen többet for­dítunk beruházásra, mint ameny- nyit az ötéves tervben elő'rá- nyoztiunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az edd'g el­ért eredmények megszilárdítása. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biz­tosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelme­zőségének növelésére új rendelke­zéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdálkodásra vonatkozó­lag. Ezek ismertetésére még visz- szatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takaréko­sabb gazdá'kcdást biztosító egyéb határozatok is születtek. Így in­tézkedtek az égetett szeszes italok árának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mel­lékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére, valamint az utazási okmányille‘ékek. és más adónemek növelésére is. Csök­kentettük a reprezentációval kapcso’atos kiadásokat, a bel- és külföldi kiküldetések előirányza­tait, takarékos-ági intézkedé'eket írtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra. Ezek az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egyben a fogyasztási árarányok javi á át is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költ­ségvetés nem tartalmaz. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben az előttünk álló legfontosabb feladatokról sze­retnék beszélni. Elsőnek az állam: vállalataink tevékenységével kap­csolatos követelményekkel kell foglalkozni, mert elsősorban a ter­melés területén mutatkozó problé­mákat kell megoldanunk ahhoz, hogy a további években gyorsab­ban haladjunk előre. A költségvetés előirányzatai sze­rint állami vállalataink 1965-b2n 33,1 milliárd forint nyereséget (az összes állami bevételek 33,9 száza­lékát), forgalmi adó címén 17,9 milliárd forintot (a bevételek 10,2 százalékát), eszközlekötési járu­lékként pedig több mint 10 milli­árd forintot (10,2 százalék) kell befizetniük. A költségvetési köte­lezettségek teljesítése jelentős erő­feszítést követel vállalataink veze­tő gárdájától és dolgozóitól. " A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele a termelékeny­ség emelése, a munkaerő- és bér- gazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a munkaerőellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kime­rülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken állan­dósult munkaerőhiánnyal küz­dünk, vállalataink nagy részénél jelentős belső tartalékok vannak. 1561-ben az állami iparban terven felül mintegy 11 000-rel nőtt a lét­szám. A sok helyütt fellelhető bel­ső munkanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munká­jukat rendesen elvégzik. A Mun­ka Törvénykönyvének közelmúlt­ban történt módosítása lehetőcé­get nyújt a meg nem felelő vagy az adott munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetsé­ges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amely le­hetővé teszi a létszámcsökkentés­ből eredő bérmegtakarítás egy ré­szének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészé­ben nem csökken a munkaalka­lom, hiszen az összes foglalkoz­tatottak száma ebben az évben Is a terv szerint körülbelül 43 OOO- rel nő. • A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, meg az év első felében módosí­tani kell a normákat. A létszám- és normafelülvizsgáiiat természete­sen nem helyettesíti a termelé­kenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegye­lem javítását. A másik nagy tartalék vállala­tainknál a jobb készletgazdálko­dás. A költségvetés a forgóalapok növelésére hitelfedezeti alap cí­mén 2,3 milliárd forintot biztosít. Ennek és a hitelrendszer más forrásainak figyelembevételével 1965-ben — az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készletnö­vekedésével szemben — csak 4— 4,5 milliárd forint értékben szá­molunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást s ennek érde­kében számos intézkedést igényel. Ésszerű takarékosságot A rendelkezésre álló lehetősé­gek korlátái miatt és a beruhá­zási eszközök összpontosítása ér­dekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi ala­pok pénzeszközei egy részének zárolása. Az elmúlt időszakban sok eset­ben tapasztalhattuk, hogy beru­házásaink előkészítésénél a mű­szaki számítások mellett a gazda­ságosság és a külkereskedelmi forgalommal való összefüggések elemzése háttérbe szorult El kell érni, hogy már a beruházási prog­ramok kidolgozásakor az eddigi­eknél sokkal pontosabban tud­juk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, mi­lyen exportot fog eredmé­nyezni. A beruházások ter­vezésében, a gazdaságossági szá­mításokban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek na­gyobb szerepet kell kapniuk. Na­gyon fontos az ésszerű takarékos­ság érvényesítése. A beruházási tevékenység gaz­dasági fejlődésünk egyik legfon­tosabb eszköze, ezért a vezetés­nek minden szinten következete­sebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvo­nalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelmények­nek kell eleget tennie az építő­iparnak is. Építőiparunknak le­hetősége nyílik arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen. Ezt szolgálja az építőipar rész­legesen bevezetett új finan­szírozási rendszere is, amely szerint az építőipari vállalat ré­szére csak az építmény rendelte­tésszerű átadását követően fizet­nek a megrendelők. A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés je­lentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezeteik hosszú lejáratú hitelelőirányzata 3327 millió forint, a közép lejáratú hi­teleké 2158 millió forint, össze­sen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezenfelül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd fo­rint, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, ked­vezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótló­lagos forrást biztosítanak a ter­melőszövetkezetek gazdasági fej­lődéséhez. A hitelek és állami támogatá­sok azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bő­víthető. Intenzívebb munkával növelni kell az egy holdról be­takarítható termékek mennyisé­gét és értékét. Az állattenyésztés­ben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisé­gét és a hizlalás! időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozható ják meg elsősorban a tagság jö­vedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szervek­nek és a bankhálózatnak fokoz­nia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés össz­hangban álljon a termelés emelé­sével és a ráfordításokkal. A mezőgazdaság exnortadottságai kedvezőek Állami gazdaságaink eredmé­nyei azokhoz a beruházásokhoz képest, amelyeket az elmúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltak kielégítőek. Lazaságok mu­tatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodás­ban is. Az irányító munkát e te­rületen lényegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg takar­mányimportot a minimumra csök­kentsük és fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol elő­nyös exportértékesítési lehetősé­gek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adott­ságai kedvezőek az export te­kintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a feldolgozás fogyaté­kosságai következtében esünk él kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tu­dunk megfelelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldá­sa éppen ezért elsőrendű feladat. Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt, majd így folytatta: A népgazdasági terv és a költ­ségvetés fedezetet biztosít néhány közvetlen életszínvonalemelő in­tézkedés megvalósítására is, igya kétgyermekesek családi pótléká­nak rendezésére és egyes elma­radt kategóriák nyugdíjának fel­emelésére. Idegenforgalmunk fejlődéséről szólva a pénzügyminiszter megál­lapította: az elmúlt évben jelen­tősen nőtt a külföldre utazó ma­gyarok, valamint a hazánkat mind a szocialista, mind a tőkés orszá­gokból felkereső turisták száma is. Erősíteni a gazdálkodás rendjét, fegyelmét 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó a harma­dik ötéves tervre is. Ezért is erő­sítenünk kell a gazdálkodás rend­jét és fegyelmét, fokozni keli az ellenőrző munkát, megfelelően fe­lelősségre kell vonni a mulasztó­kat. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemfor­rások haszonélvezőivel és azok­kal szemben, akik a társadalmi tu­lajdont csákiszalmájának tekin­tik. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának decemberi határozata napi­rendre tűzte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. E munka nagy fele­lősségérzetet, elmélyülést, tudo­mányos alaposságot igényéi. Sok­oldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Ki kell dolgozni azokat a javaslatokat, amelyek előlsegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mindez időt igényéi, hisz nem kis kérdésekről van szó. Pártunk politikáfának helyességét bebizonyította az idő Népgazdaságunk alapjai erősek Is egészségesek, a hibák és fogya­tékosságok megszüntethetek. Bi­zonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek megva­lósítását szolgálja. Máris biztató jelek mutatják, hogy dolgozóink nagy többsége megérti és helyesli céljainkat. Nem szabad megállni az általános határozatok hangoz­tatásánál. Ki kell dolgozni min­den területen azokat a részletes intézkedési terveket, amelyek a termelés mennyiségi feladatai mellett előtérbe helyezik a minő­ség, a műszaki fejlesztés, a mun­kaszervezés, a helyes készletgaz­dálkodás, a külkereskedelem ér­dekeit. Ha következetesek le­szünk, a várt eredmények nem maradnak el — fejezte be expozé­ját Tímár Mátyás. A költségvetés vitája Tímár Mátyás pénzügyminisz­ter nagy tapssal fogadott beszéde után a napirend előadója, dr. Dabrónaki Gyula, az országgyű­lés terv- és költségvetési bizott­ságának titkára emelkedett szó­lásra. Az országgyűlés ezután dr. Dab­rónaki Gyula javaslatára elhatá­rozta, hogy a Magyar Népköztár­saság 1965. évi állami költségveté­séről előterjesztett törvényjavas­latot általánosságban és részletei­ben együtt tárgyalja. Ezután szünet következett Szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökónek el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. A vitában felszólaltak: Molnár Ernő budapesti, Sümegi János Nógrád megyei, Oláh György Szolnok megyei képviselők. Ezután az elnök szünetet ren­delt el. Az ebédszünet után dr, Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytat­ta tanácskozását az országgyűlés. A vitában felszólalt dr. Ajtai Mik. lós, az Országos Tervhivatal elnö­ke, valamint Somoskői Lajos, Nógrád megyei, dr. Bélák Sándor, Veszprém megyei, Placskó József­fé Zala megyei képviselő. Ezután szünet következett. A szünet utáni vitában Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese ha­zánk nemzetközi gazdasági kap­csolataival foglalkozott. Hangsú­lyozta: — Építőmunkánk eddigi ered­ményei szorosan összefüggenek azzal, hogy a Magyar Népköztár­saság nemzetközi gazdasági kap­csolatai és külkereskedelme állan­dóan fejlődik és hazánk mind ha­tékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakít ki a szocialista és a tőkés országokkal is. Ezután Hevér Lajos Heves me­gyei, dr. Bencsik István Hajdú- Bihar megyei, majd Szobek And­rás Békés megyei képviselő emel­kedett szólásra. Az elnöklő Pólyák János után az országgyűlés szerdai sót bezárta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja mun­káját. (MTI) ez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents