Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE/ TANÁCS LAPJA $ 1965. FEBRUAR 5., PÉNTEK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM NÍPUJSÁgL Közös cél — közös ügy | Tél az állam) gazdisägü'tlian | Az idei terv végrehajtásának feltétele | Sport Felhívás és vezérlet nélkül „Szinte állandóan lángol a sztrájkok és a munkásharcok tüze” — írták a polgári lapok hatvan évvel ezelőtt, február első napjaiban. A sztrájkok 1905 elejétől megállás nélkül tartottak. Kezdte Budapest, folytatta Debrecen, Győr, Szeged, Kecskemét, Cegléd, Kaposvár, Pécs. A munkások kilencórás munkaidőt követeltek és szervezeteik elismeréséi. Megindultak a vasasok, az asztalosok, az építők, a szabók, a cipészek, a textilmunkások, a gépgyáriak, a gázgyáriak, a vasúti munkások, a bányászok. 1905. február ötödikén Budapest munkássága hatalmas tüntetést rendezett, hogy üdvözölje az orosz forradalmárokat, megbélyegezze a cári önkényuralmat, a pétervári munkások gyilkosait, a január 22-i „véres vasárnap” felelőseit. Budapest proletárságának gyűlése— hangzott a részvevők kiáltványa — megvetését nyílvánítja a nemzetközi reakció fő támasztékának, a cárizmusnak állatiassá- gával szemben, s tiltakozásának kifejezése mellett forró üdvözletét küldi a cárizmus megdöntéséért, s így közvetve az emberiség teljes felszabadításáért szinte emberfeletti önfeláldozással küzdő orosz- országi forradalmár testvéreinek.” „Felhívás és vezérlet nélkül robbant ki ez a nagyarányú tüntetés” — írta meglepetten a Népszava. Lenin pártján kívül egyetlen európai munkáspártnak sem veit kidolgozott forradalmi stratégiája. A február 5-i munkásgyűlésen, talán először a magyar történelemben, gyári munkások, mesterlegények, egy író — méghozzá más nyelven beszélő író nevét kiáltották, egy író eszméit, igazságait vallották magukénak. — Szabadságot Gorkijnak! — Követelték. Az egész országban hatalmas politikai élénkség vette kezdetét, női és ifjúsági csoportok alakulta*, harmincezer vasmunkás sztrájkolt, majd négyezer pécsi bányász. Az 1905-ös évben 350 astrájkharc zajlott le Magyarországon, köztük aratósztrájkok Baranya, Tolna, Somogy, Fejér és Veszprém megyében. Ez volt a magyar munkásmozgalom addigi legharcosabb esztendeje. S a dolgozók részvétele a harcokban akkor még túlnyomórészt valóban „felhívás és vezérlet nélkül” történt. Az Oroszországban lángra lobbant szikra Magyarországon is tüzet fogott, eloltani többé soha, még a fasiszta elnyomás legsötétebb napjaiban serr sikerült. Ezer kombájn, 1663000 tonna műtrágya Az AGROTRÖSZT vezérigazgatója a mezőgazdaság 1965. évi gép- és gépalkatrész, műtrágya- és növényvédőszer-ellátásáról Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója válaszéit az MTI munkatársának a mezőgazdaság 1965. évi gép- és gépalkatrész, mű. trágya- és növényvédőszer-el'látá- sóval kapcsolatos kérdéseire. Mint a vezérigazgató rámutatott, az AGROTRÖSZT által forgalmazott gépeik és egyéb technikai eszközök, illetve kémiai szerek összértéke nagyjából azonos lesz az elmúlt évivel. Az-összeg elosztásában viszont bizonyos arányváltoztatásokra került sor. Csökkent például a gépberuházási keret, ugyanakkor megnöveke- debt az alkatrészellátás javítására fordítható összeg. A különböző típusú traktorokból 1965-ben előreláthatólag 7000—7200-et kapnak a mezőgazdasági üzemek. Pótkocsiból hétezer-ha'.száz áll majd a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Szám szerint ez valamivel kevesebb az elmúlt évinél, de ezen bedül a múlt évinél több nagyobb hordképességű — 5 ton- inás — vontató kerül forgalomba, ami a vontató trak torok kapacitásának jobb kihasználását teszi majd lehetővé. Talajművelő gépek — ekék, kultivátorok, hengereik, boronák stb. — megfelelő választékban és mennyiségben állnak majd rendelkezésre. Kiegyenlített lesz az ellátás vető-, ülitető- és műtrágyaszóró gépekből is. A nagyüzemi permetező-, valamint rakodó-markoló gépek ellátásában viszont még az idén is bizonyos nehézségekkel kell számolni. A magtisztítás, osztályozás meggyorsítására, korszerűsítésére a 17 mágneses magtisztító gépen kívül csaknem 700 magtisztítót kapnak az üzemek. Nehézségek vannak a magtisztításhoz használt triőrök gyártásánál, amelyet az ipar ugyan elvállalt, a szállítási határidők azonban „elcsúsztak”. A betakarító gépek csoportjában az egyik legjelentősebb tétel az az 1000 SZK—4 típusú kombájn, amelyet a Szovjetunióból importálunk. Az új kombájnok 50 százaléka már az első fél évben megérkezik, tehát ezek már részt vesznek az idei aratásban. Az 1965 nyarán „bevethető” új kombájnok száma, mint a vezérigazgató hangsúlyozta — azonban lényegesen nagyobb lesz ennél. Az idén kezdi meg ugyanis a munkát az a körülbelül 700 nagy teljesítményű arató-cséplő gép is, amelyek a múlt év harmadik, negyedik negyedében, tehát már az idény után érkeztek. Közismerten sok problémát okozott még az elmúlt évben is a szálas takarmányok betakarítása. Az idén 470 kaszálva-rakodó, 1500 rendsodró és előreláthatóan ugyanennyi fűkasza beszerzésével és forgalombahozatalával igyekeznek könnyíteni ezeken a gondokon. Az Orkán típusú járvasi- lózó gépekből 1000, az AS—1,8 sir lókombájnból pedig 600 kerül majd forgalomba. Nagyobb tételben vásároltunk szovjet gyártmányú kombájnra szerelhető silóadaptert. A hazai ipar kis sorozatban, de javított „kiadásban” 50 —50 KBF és KCSF típusú kuko- ricacsőtörő kombájnt ad piacra. Műtrágyáit 1 663 000 tonnát kap a mezőgazdaság 1965-ben. A nitro, génműtrágya-edlátás azonos lesz a múlt évivel, a foszforműtrágyákból 70 000—80 000 tonnával többet, káliumműtrágyából viszont valamivel kevesebbet kapnak az üzemek. Mindent összevetve, az idén holdanként 184 kiló — tehát a múlt évinél több — vegyes műtrágyát használhatnak fel. Jól halad a tavaszi munkák előkészítése a szeghalmi járásban RúpS’figéppel szórják a műtrágyát, vaiyszerazik a gabonát - Rászleies tervet , készítettek a szeghalmi Petőfi Tsz 2 ezer koldas legelőjének felújítására A szeghalmi járás termelőszövetkezeteiben őszről tavaszra igen jelentős feladatok maradtak. Többek között 7—8 ezer hold szánA tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésével kapcsolatban Serfőző Lajos, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának főagranómusa elmondotta, hogy az előkészületekről már a végrehajtó bizottság is tanácskozott A szeghalmi járás mezőgazdasága tavaly igen imponáló eredményeket produkált. Kenyérgabonából 1293 vagonnal értékesítettek. Ez 699 vagonnal több, mint az 1960. évben eladásra került meny- nyiség. Kukoricából 15,9 mázsa szemesátlagtarmésit értek el. Holdanként 2 mázsával termeltek iöbb kukoricát, mint 1963-ban. Az elért eredményeket ebben az évben szeretnék megszilárdítani. Bár a 26 ezer hold őszi vetés állapota gyengébb, mint egy évvel ezelőtt volt, a járás vezetői mégis bíznak abban, hogy a jól megfontolt és időzített intézkedések eredményt hoznak. Néhány nappal ezelőtt tanácskoztak a repülőlépes növényvédő állomással műtrágyaszórásra. Február első felében repülőgépről 10 900 hold búzát íejfrágy áznak. A járás területén két repülőgép dolgozik. Többek között a füzesgyarmati Aranykalász és Vörös Csillag, a szeghalmi Petőfi, a vésztői Aranykalász, Béke és Kossuth, a körösladányi Zalka Máté, a Magyar—Vietnam Barátság és Dózsa tsz-ekben, valamint Bucsa térségében. A szántást januárban tovább folytatták. Ha az idő kedvez, február végére, március közepére ezt | is befejezik. A kukorica vetését tavaly április 30-ig elvégezték. Ennek az eredménynek a tartását1 1965 tavaszán tervfeladatkónt kapták a közös gazdaságok. A növényápolás szervezésében már most látni, hogy helyenként mun. kaerőhiány lesz. Hogy ezt csökkentsék, a gabonatáblák vegyszeres gyomirtásának előnyét a kukoricatermesztésben is kipróbálják. | Ebben az évben számottevő előrehaladást terveznek a legelőgazdálkodásban. Tavaly felújítottak egy 675 holdas legelőt Füzesgyarmat határában. Az itt szerzett ta- , pasztalatokat hasznosítják Szegha. ! lem térségében is. Elkészítették a I szeghalmi Petőfi Tsz 2 ezer holdas legelőjének felújítási tervét. Ennek alapján 1965-ben 400 holdat vonnak be a korábbinál jobb, korszerűbb legelőgazdálkodásba. Jog és jog Dr. Victor Bodson, a luxemburgi parlament elnöke ingerültem mondotta az újságíróknak: „Egy olyan ember szereplése vezető államügyészi rangban, aki rászolgált a halálos ítéletre — egyszerűen arcul verése minden luxemburginak”. Bodson a nyugat-németországi Rajna-Pfalz főállamügyé- szére, dr. Leonhard Drachra célzott: ezt a férfiút előbb 15, majd újabb 20 év kényszermunkára ítélték Luxemburgban, mert mint Hitler jogásza, a megszállás éveiben halálba küldött több luxemburgi ellenállót. Most kikaparták az okmányt, amelynek alapján az 1954-ben amnesztiával szabadult náci vérbírót újra állam- ügyésszé nevezték ki. „Nem lehet hátrányos helyzetben, hiszen az akkor érvényes német jog szerint járt el” — állapította meg akkor a rajna-pfalzi igazségügyminisz- ter. Még el sem csitult a felháborodás, amely a luxemburgi leleplezés nyomán kitört, az igazságügyminiszter úrnak be kellett jelentenie: egy másik vezető államügyésszel is baj van. Josef Wie- n cke úrról ugyanis kiderült: ugyancsak Luxemburgban és ugyancsak vérbíróként súlyos háborús bűnöket követett el. A két érdemes félfiú „szolgálati érdekből” előbb szabadságra ment, Drachot pedig gyorsain nyugdíjazták. Vajon ez a „szolgálati érdek” nem azoknak érdekeit szolgálja, akik nyugdíjjal és szabadságolással szeretnék elhitetni a világgal: a „jogállam rendje” az, hogy' elévülj esnék a náci gyilkosságok'. Ezek az urak sohasem tekintették bűnnek a Hitler-idők gaztetteit, hiszen „az akkor érvényes német jog”, azaz a rablás és gyilkolás banditajoga alapján SS-legények és ügyészek egyformán öltek... (—s) A legmodernebb gépek állítják elő az oxigént az új győri üzemben. A gyár termelése szinte az egész Dunántúl üzemeinek és városainak szükségletét kielégíti.
