Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
KÖRÖST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Gondolatok a Hamletról Kozincev fílmie után A Hamlet világirodalmi trónbitorlás tényét, a ki- szerű a komor helsingöri fogalom. 1601-ben irta rály állam elleni cselekede- vár, a környezet hitelesnek teit. Amig önmaga előtt érezhető középkori viszo- nem igazolja a király teljes nyokat ábrázol. Eiseinstein bűnösségét, addig vívódik, képeit idézik ezek az operahalogatja a bosszú végre- töri és rendezési megoldá- hajtását, mely csak akkor sok, a Rettegett Ivánban következik be, . amikor találhatunk hasonló fogásoShakespeare s azóta számtalanszor tűzték műsorra a világ színházai, köteteket írtak róla az eddigiek során. Tizenhat esetben készítették el filmváltozatát. Az utóbbi évek magyar színházi sikerei közül ez a tragédia viszi a pálmát, s manapság az emberek úgy ismerik Hamlet történetét, mint Aischylos, Sophokles, Euripides korában ismerték a trójai vagyathébai mondakört, amelyek alapjául szolgáltak a Dionysos-ünne- pén előadott tragédiáknak. Egy Hamlet-előadásra a Claudius már az ő életére is tör. Most nézzük, mit mond Kozincev Hamletje? Shakespeare a Hamlettel saját korának problémáit akarta ábrázolni. A témát már ő is készen kapta, Saxo Grammaticus dán krónikás a XII. század végén jegyezte le. S akkor még szó sem volt a renemodem ember már úgy ül szanszról és a humanizmusbe, hogy a cselekményen ról. Kozincev gondolata a kívül a rendezést, és a szí- Hamlettel kapcsolódik a nészi játék korszerűségét fi- szovjet közélethez. Az ő kát s ennél a filmnél még fokozza ezt a szélesvászo*. Újszerű volt, hogy a rendező közérthetővé tette a történetet. A színházi előadások gyorsan pergő dialógusaiban sok esetben a képzelet nem tudja követni a szavakkal megjelenített történetet; ez a film sokszor az' elmondott szöveg helyett képekkel fogalmazott. • Nagy bátorság kell hoz.... . . „ záfogni egy Hamlet-filmgyeii és boncolgatja: vajon Hamletje eher a Lawrence elkészítéséhez, kü«viiKnn o __ f 1 !i t rí nt» óltól mArtTnmVíQlt 7 lönös en akkor, ha előzőleg az elismerten legnagyobb az eddigiektől miben ho- Olivier által megformált zott újat, vajon méltó-e a filmtől. Nem magánéletprodukció a szerzőhöz, ki- problémát tárgyal kápráza- , . fejezi-e annak gondolatait tos színészi játékkal, s fel- Shakespeare-szinesz: Law- vagy meghamisítja az ere- borított drámai szerkezet- rence Olivier azt már megdeti koncepciót. Mint mond Shakespeare a Hamlettel? Nem egy idegbeteg, neuraszténiás királyfit akart bemutatni, mint ahogy a XX. század egyes dekadens képviselői látják, nem a tízparancsolat megszegőjének tragédiáját mondja el, mint ahogy egyes klerikális esztéták magyarázzák. A Hamlet egy új gondolat hordozója, egy új társadalmi rend etikájának képviselője a felbomlott középkor és a humanista gondolkodású reneszánsz idején. Wittenberg- ből jött vissza a „barbár” Dániába, abból a Witten- bergből, amelyben Luther és környezete már megdöngette a középkor vaskos bástyáit. Megtudja halott apja szellemétől, hogy a hitvány Claudius volt a gyilkosa; aki trónját is elfoglalta, özvegyét feleségül vette. A középkor erkölcsei szerint Hamlet feladata a.- vérbosszú, ezt követeli a szellem s egyben a társadalom, ez viszont ellenkezik a humanista királyfi elveivel. A konfliktus egy emberben csap össze, a barbár cselekvésre kényszerített Ham- letben, aki hitványságáért elítéli Claudiust, elítéli azért is, mert látja az udvaroncok ostobaságait, a hivatalnokok packázásait, a leromlott országot, látja a tel, mint ahogy az angol színész tette; hanem egy gondolkodó, közéleti embert mutat, aki a hitványság ellen lázad, s vívódva-töp- rengve az új eszmék tudatában cselekszik. Ilyen küzdelem láttán óhatatlanul feltör az emberben a párhuzamra állításra, az önigazolásra, a hasonló sors felismerésére ösztönző gondolat, s a rendező Kozincev szimbolikusan érezteti is Hamlet küzdelmében a saját, és az újat akaró szovjet emberek küzdelmét. A rendező — mint a cannesi filmfesztivál bemutatója után mondta —, nem egy homályos és ismeretlen félelmektől gyötört embert akart bemutatni, hanem a gondolkodót, aki egy nehéz korban megpróbálta felemelni az emberiesség zászlaját. Szép ez az új Hamletfilm! Felhasználja a gyorsan fejlődő filmművészet új eredményeit; szép a háborgó tenger, amely bevezeti a filmet, mely szimbolikus jelentést hordoz, jelképezi a nép háborgását, megteremti a történet érzelmi atmoszféráját. Lenyűgöző és megdöbbentő a szellem megjelenése, kár, hogy a szinkron hangja nem tud a kép színvonalához emelkedni, nem tudja a térbeliséget érzékeltetni. Nagyfllmesítette. Az új alkotásnak túl kell szárnyalnia vagy legalább olyannak kell lennie, mint az előző, mert a közönség igényes, ezt a témát csak kitűnő előadásban akarja látni. Kozincev Hamletje megfelel e követelményeknek. Szép és gondolatgazdag filmet alkotott. Péter László Ezüst György Leány fej Brackó István: CSAK Csak hull Csak hull Esik Tavaszi zápor éltess engem is. Csak el Csak el megyek Tikkasztó nvár lesz mire megérkezek. Csak nem Csak nem szabad nélkülem egyedül érezni magadat. Csak várj Csak várj nagyon A napból hunyorgók rád minden hajnalon. Idézet* A művészi érték legáltalánosabb jellemzői: az eredetiség és a mara- dandóság. Az eredetiséget természetesen nem az mutatja, hogy az alkotó mi újat hozott létre az adott művészeti ág formanyelvének addigi eredményeihez képest. Az eredetiség kritériuma az, hogy képes-e a művész valami lényegesen újat, tartósan törvényszerűt feltárni a valóságból. Másrészt csak azok a művek maradandók — ahogyan ezt Marx a homéroszi eposzokkal kapcsolatban kifejtette —, amelyek egy történelmi korszak lényeges belső törvényszerűségeit a legnagyobb gazdagsággal tárják fel, mert épp ‘ ezzel képesek kielégíteni az emberiségnek a maga korábbi fejlődése iránt tanúsított érdeklődését. A művészi érték tehát egyrészt a művészetnek a valósághoz való viszonyától, a valóság lényeges törvényszerűségeinek, összefüggéseinek feltárásától függ. A társadalmi valóság azonban szükségképpen és kizárólag csak az alkotó művész aktív újrateremtő tevékenysége révén fejeződhet ki a művészi alkotásban. *Az MSZMP Központi Bizottsága mr’lctt működO Kulturális Elméleti Munka- közösség tanulmányából. (Társadalmi Szemle, 1965. 2.). A szeghalmi diákok látogatása Szabó Dezsőnél I Nftpszalndság december 18-1 számában hosszabb cikket közölt Iskolánkról, Rózsa László tollából: Parasztgimnázium címmel. Érdeklődve olvastam el a cikkíró visszaemlékezéseit, nemcsak mert egykori kedves tanítványunk volt, hanem azért Is, mert írásában helyesen mutatott rá az alapítónak a maga korában egyedülálló Intencióira. Én a megindulás első évét kivéve egész tanári pályámat ennek az Intézetnek a szolgálatában Jártam végig, tudom tehát, hogy éppen, paraszti Jellege miatt egészen a felszabadulásig mennyi mellőzésben, sőt nemegyszer megalázásban volt része. Klebelsberg Kunó gróf, akkori kultuszminiszter már megnyitása ellen Is tiltakozott, mondván, hogy parasztgimnáziumra ennek az országnak nincs szüksége, s utódai is hasonló ellenszenvvel kezelték mindenkor az Iskola minden elébük kerülő anyagi természetű kérését. Ez a szeghalmi gimnázium volt az egyetlen középiskola az országban, amely egy ÍUlérnyl fizetéskiegészítő államsegélyben nem részesült, hogy csak egyet említsek a mellőzés sok megnyüvánulása közül. Csak Nagy Miklós akkori Igazgató törhetetlen energiája és szívós kitartása tudott legyőzni minden nehézséget, s biztosította ennek a ma Is virágzó Intézménynek további működését. A cikk címe eszembe Juttatta: milyen meleg érzések és erős rokonszenv fűzte Iskolánkhoz Szabó Dezsőt Ügy érzem, nem lesz érdektelen erre vonatkozó emlékeimet lejegyezni és közrebocsátani. Bz Írót magát csak 1919 augusztusában láttam, mikor a budapesti egyetem „gólyavár" nevű tantermében beszédet mondott a hallgatóknak. Addig csak a Nyugat és a Huszadik Század című folyóiratokban megjelent tanulmányait és cikkeit Ismertem. Ezek között Berzsenyiről, Eötvösről, Adyról Írottak ragaduk meg különösebben, szempontjaik újszerűségével, stílusuk eUddig szokatlan dinamikájával. Frissen élt még bennem az 1919 áprilisában olvasott Az elsodort falu című regényének hatása Is, siettem hát a gólyavárba, meghallgatni az akkor már országos hír szárnyára kapott lró előadását. Az előadás kétségkívül frappáns hatású volt. Talán ezren ts szorongtunk a 60« személy befogadására épült gólyavárban, s ez a rengeteg fiatalember tomboló lelkesedéssel kővette az elsőrangú szónoknak Is bizonyuló Író fejtegetéseit. Előadása után kltódíjltak a Múzeum-kőrútra, s emlékezetem szerint még a villamosokat Is feldőntötték a bennük lappangó energia levezetésére. Az lró szaval előrevetették a hamarosan bekövetkező fehér terror árnyékát, s nem kis mértékben járultak hozzá Erdélybe való visszatérésem mielőbbi megvalósításához. Az 6 személyét azonban később sem vesztettem szem elől, elolvastam mindent, ami róla a romániai sajtóorgánumokban megjelent. Így viharos eseményekben oly dús életének nem volt olyan momentuma, amiről ne tudtam volna, mikor Erdélyt elhagyva átköltöztem Magyarország területére, s végleges alkalmazást nyertem Péter András Iskolájában. Természetesen elolvastam a többi munkát Is, s ha pályája felfelé íveléséhez fűzött reményeim nem is teljesedtek, érdeklődésem Iránta nem kevesbedett egészen haláláig. Ennek legelsősorban erdélyi származása s a nagyenyedlvel testvér kolozsvári kollégiumi dl- ákoskodása adott, alapot. Azt is többször hallottam említeni édesanyámtól, hogy az író Jenő bátyja mint enyedi teológus kitartó táncosa volt s szíves barátság szálai fűzték őt anyám családjához. Mikor Az elsodort falu-t édesanyám is elolvasta, az abban szereplő református lelkészek mindenikére ráismert, élénk bizonyságául annak, hogy az Író élő alakokról mintázta regénye szereplőinek nagy részét, ha tán nem Is éppen min- denlket. V Mgnézet«, tánsadalomszemlélete már nem harmonizált az enyémmel, aki olyan nevelésben részesültem, amely nem Ismerte a fajelmélet sovén doktrínáját Nagy óvatosságra és sok töprengésre volt hát szükség, mikor az Ifjúsági önképzőkör ben a tanulók az ő munkásságával foglalkoztak. Mivel parasztgimnázium voltunk, természetesen nem mellőzhettük a magyar Ifjúsághoz Intézett szózatát: .. Legyen bennetek a magyar paraszt, mint kenyér és hús az erős testben, mint erő a friss növényben. A magyar paraszt legyen termésetek gyökere, akaratotok ereje, küzdelmeitek egysége, harcotok hite. Minden becsületes erő, minden Igazi tehetség érvényesülésének egyetlen útja van: a magyar paraszt. Minden harcnak egy célja: visszafizetni Magyarországot a magyar parasztnak. Az ő honfoglalása, az ő győzelme legyen a U munkátok örökkévalósága! Legyetek gyermekei és apja, tanítványai és tanítója, katonái és vezére a magyar parasztnak I” E szózat hatása alatt a túlnyomó többségben paraszti származású ifjaink lelkes érdeklődéssel vették kezükbe Szabó Dezső minden Írását, ha tanulókörök nem is alakultak gimnáziumunkban az ő gondolatainak elmélyedőbb tanulmányozására, amire pedig gyakran hívta fel olvasóit a füzeteiben. Eleinte ezeket a füzeteket számonként vásárolta meg az öhképzőkörl gazda, későbD előfizettünk rájuk négy példányban. Nem telt ei egy hét s a pénzünk visszajött ezekkel a kísérő sorokkal: „Az önképzőkörnek és a tanári karnak 2—2 példány Jár hivatalból. Megbecsülése az ottani munkának. Ne hencegjetek! Jó munkát! Sz. D.” A nehéz anyagi körülmények között élő író meleg baráti gesztusát természetesen azonnal hálásan megköszöntük, hangoztatván.
