Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
Sass Ervin: LAPULOK Gúnyolódik, morog és p5r5I, de csak baráti körben, ahol körben az asztalnál olyanok ölnek, akik ha itt más helyzet lenne, kezüket dörzsölnék lelkesedve, s a torkukat rekedtre ordítanák. Gúnyolódik és félremagyarás, gyaláz és rágalmai, aljas fondorlatok mérgezett kését kabátja ujjába csúsztatva rejti, s elejti a szót, mely akkora gyűrűt mint vízbe hajított kő, s nem csillapul, ahogy a törvény kimondja, egyik hulláma másikát dagasztja, s egekig verdesi, míg lesirhogy a gyanútlan mélységbe zuhanni tudatlan készül. Most még mosolyog; negédes, édes csöppséged szöszke haját simítja, és szörnyű, hogy az ember nem is gyanítja: arra gondol, bárcsak hatalma lenne, koncentrációs táborba vetne, s számot égetne rád, mint amazok régen. vet. Figyelmeztető Titkon rólad is készít skiccet, miközben elsüt egy esetlen, rossz viccet, majd kezetráz veled sután. Ha tehetné, összezúzná benned az embert. Megvert társai lapulva néznek, s a fénynek esküdtek örök haragot. Előzetes jegyzetek e§y kiállításhoz Gross Arnold grafikái Gross Arnold művészetével a közeljövőben alaposabban megismerkedhet a gyulai műértö közönség: március 14-től az Erkel Ferenc Múzeum mutatja be grafikai alkotásait. Szű- kebb pátriánkban — néhány művének ismeretében is — sokan hívéül szegődtek: tudnak róla, számon- tartják. Mégsem lesz érdektelen, ha néhány mondattal előzetesen bemutatjuk. Tordán született 1929- ben, s 1947-ben Budapestre került. A főiskolát — Kádár György, Konecsni György, Hincz Gyula, Kof- fán Károly voltak a mesterei — 1953-ban végezte. Azóta fővárosi és vidéki kiállítások rendszeres kiállítója. 1955-ben Munkácsy-dí- jat kapott; 1956-ban, majd 1961-ben önálló kiállítást rendezett Budapesten; igen sok külföldi grafikai kiállításon Is szerepelt. Szűkszavúságukban is sokat mondanak ezek az adatok: Gross Arnold az érdeklődés előterében áll. Bizton állítjuk, , hogy ezúttal nem érdemtelenre szállott a nem csekély elismerés. A fiatal művész jellegzetes képi világot alakított ki. Legtalálóbban groteszk játékosságnak nevezhetnénk a valóság ábrázolásának ezt a módját. Szokatlan aprólékossággal megmunkált rézkarcain és metszetein kárörvendő fintorral állít görbe tükröt a kispolgári tenyészetnek: apró csecsebecsékkel telezsúfolt interieur-be zsúfolja be a kis-szerű embereket — nézzétek, milyen esetlenek vagyunk. Máskor buján virágzó rétet, hervadhatatlan kertet népesít be „meg- emberiesített” figuráival. S milyen széles asszociatív lehetőségek nyílnak az emberformájú virágok, gizga- zok láttán !.„ A groteszk játékosság s a bravúros rajzi tudás különleges élményt ígér: szuverén. senkire sem hasonlító művészi karaktert ismerhetnek meg a kiállítás látogatói. Szilágyi Miklós Irányzatok a mai polgári filozófiában hogy nem hencegés rejlett előfizetésünk mögött, hanem iskolánk és ifjúságunk nagy barátja iránti ragaszkodás, s az a törekvés, hogy a mi szerény filléreink is hozzájáruljanak anyagi gondjai csökkentéséhez. Füzednek anyagiból a „Feltámadás Makucskán” és „A kötél legendája” tettek nagy hatást ifjainkra. Az elsőhöz minden önképzőköri taggal hozzáolvastattam Mikszáth „Az új Zrínyiász” című regényét, hogy lássák honnan származik az alapötlet s a mondanivaló felépítése. Aztán közösen olvastuk el a parasztok makucskai feltámadásának történetét. A tanulók pokoli élvezettel mulatták végig a parlamenti tárgyalás leírását, Klebelsberg, Wolff Károly, Bethlen István gróf, Gömbös Gyula felszólalását, amelynek során az író Karinthy Frigyeshez méltó elmeéllel mutatta be frappáns stílusutánzataiban ezeknek a politikusoknak embertelen, korrupt, alacsony színvonalú voltát. Az újságokat már éber szemmel olvasó VIL és Vm. osztályosok közül nem egy látta meg, hogy az elbeszélés az egész kormányzati rendszer szatírája, s rádöbbentek a lesújtó alapgondolatra is: míg Magyarországot ilyen emberek vezetik, a magyar paraszt számára nincs feltámadás e hazában. „A kötél legendájáénak is azt a részét élvezték legjobban, amelyet a való élethez a legtöbb szál fűzött: a törvényszéki tárgyalás leírását s az írók menetét. Az első képben a fennálló erkölcsi világrend farizeus kétszínűségét, a másodikban pedig az ismert írók torzított galériáját láthatták. Ez a novella a hazafias frázisok nevetségessé tételével is hagy hatást tett a tanulókra. Rávilágított arra a lesújtó igazságra, hogy az országot gonosz emberek vezetik, akik között ártatlan gyermeknek tekinthető a gyilkos, s akik a maguk hozta törvényekkel s csendőrszuronyokkal kényszerítik rá akaratukat az elnyomottakra. E két növelőn kíviii gondos válogatás és alapos felkészülés után Szabó más Írásait is áttanulmányoztuk a növendékekkel. Ezek elemzésére azonban nem térek ki, mert nem oélom e rövid emlékezésben az ö írói portréjának megrajzolása. E kettőt Is csupán azért említettem meg, mert az ellenforradalmi kurzus bátor és szellemes kritikáját adták s Ízelítőt az Iskola ellenzéki szellemű neveléséből.. Az erősen fasizálódó Magyarországon főként arra törekedtünk Önképzőkört munkámban segítő tanártársaimmal, hogy az ifjúság szemét ráirányítsuk a német veszélyre, az Idegen hatalom érdekelt kiszolgáló államférfiaink gennctelenségére s egyben az irodalom társadalomformáló erejét hangsúlyozzuk. Ennél többet abban az időben és politikai légkörben nem tehettünk. Mikor az lró hatvanadik életévét töltötte, s nevétől, ünneplésétől hangos volt az ország, került sor nála tett látogatásunkra. 1939 október végén az országos protestáns napok alkalmával egyhetes tanulmányi kirándulásra vezettem Budapestre 33 tanulónkat. Az Ifjak mór Indulásunk előtt felvetették azt a gin—Imim hogy a kirándulás ideje alatt meg kellene látogatnunk S/abő Dezsőt. Az ötletet kollégáimmal együtt helyesléssel fogadtuk, s az útiprogram összeállítása során be is ütemeztük. Rövid üdvözlő beszédet írtunk, s ezt a csapat egyik első osztályos tagjával be is tanultattuk. Előre elhatároztuk ugyanis, hogy mi, a három kísérő tanár, lehetőleg a háttérben maradunk, hadd beszélgessen el az író injainkkal kedve szerint és arról, ami őt legjobban érdekli. A látogatásra október 30-án délután került sor. A növendékek boldog izgalommal, magam egy kis. aggódással tekintettem elébe. Péter Zoltán kollégánk ugyanis Ungvárott tanítványa volt az írónak s néhány egészen meghökkentő vonására mutatott rá szeszélyes, kiszámíthatatlan természetének. Mi tagadás, arra is el voltam készülve, hogy be sem engedi a társaságot a lakásába. Ez az aggodalmam azonban fölöslegesnek bizonyult. Mikor ugyanis az író József körúti lakásába becsöngettünk, ő maga jött ajtót nyitni. Meglepődve nézett végig a népes társaságon s megkérdezte: „Hát ti kicsodák vagytok?” Erre pöttöm szónokunk elébe állva csengő hangocskáján tudatta, hogy a szeghalmi Péter András Gimnázium kiránduló csoportja óhajtja tiszteletét tenni az ő kedves Dezső bátyjánál, s neki hatvanadik életévéhez jó erőben és egészségben eltöltendő további számos évet kíván. Az író arca felderült, s szíves melegséggel beinvitált bennünket a lakásába, ahol aztán ml tanárok is* bemutatkoztunk neki. OH fartóikoslá'imV ideje alatt a szíves, kedves házigazdát csodáltam benne. Mindenkihez volt meleg, szerető szava, felhatalmazta a népes csoportot, hogy a szobákban kedve szerint szétoszolva azt nézegesse, amire kíváncsi, hatalmas könyvtára kötetei közül azt lapozgassa, amelyik legjobban érdekli. Maga a kályha mellé állított karosszékbe ülve beszélgetett a köréje csoportosuló növendékekkel. Hallgatva ezt, azon tűnődtem: vajon honnan szerezte pontos értesüléseit iskolánk minden legkisebb életmozzanatáról. Kemény szavakkal bélyegezte •» meg Klebelsberg és Hóman miniszterek iskolánkkal szemben tanúsított méltánytalan és indokolatlan eljárását az államsegély kiutalása kérdésében. Közben azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy szégyenletes állapotnak tartja az országra a közoktatásügyi miniszteri székben látni egy sváb arisztokratát s egy Habsburg párti „áltudós”-t. Sokat beszélt azokró. a könyveiről, amelyeket a gyerekek hozzávittek valami iránt érdeklődve. Olvasott fel nekik belőlük, s elhangzó magyarázatai a szédületes tudás és ötletgazdagság kincseivel kápráztattak el valamennyiünket. Mikor mi tanárok indulásra adtunk ki jelszót, alig akart elengedni bennünket. Lekíséri egészen a körútra, s azzal vált el tőlünk, hogy a kapcsolatnak nem szabad megszakadnia Szabó Dezső és Péter András iskolája között. Ezt meg is Ígértük, s míg a második világháború pusztító fer- getege fel nem dúlta hazánkat, meg is tartottuk. Budapest fel- szabadulása után szomorú szívvel vettük a hírt, hogy az ő élete is áldozatául esett a világméretű katasztrófának. Fülöp Károly M árkus György és Tordai Zádor kö- ■ zelmúltban megje; lent új filozófiai kötete — • Irányzatok a mai polgári ! filozófiában (Gondolat) — : egyike azoknak a nehezen ■ várt elméleti munkáknak, j amelyek legalább részben ; betekintést nyújtanak a je- : lenkori rendkívül sok-, iz- • musú”, főként nyugati ere- ■ detű polgári filozófiába. : A XX. század második ; felének éveit — s különö- ; sen az utóbbi éveket — ; szinte az egész világon S a filozófia, mint tudo- • mány „hullámzás! korának” • mondják. Nem véletlen, ; hogy egyes filozófiai irány- • zatok válságáról vagy ép- ■ pen" újak — esetleg csak ■ „átfestett” cégérű rendsze- • rekről — hallunk elsősor- j ban a polgári filozófiában. I A marxista filozófia is • mintegy a „reneszánsz-ko- ; rát” éli, amit rohamos bel- ; ső fejlődése, filozófusainak S eleven, széles körben foly- ; tatott tudományos vitái bi- ■ zonyítanak. A válságok sú- • lyosbodó szakaszait élő ka- I pitalista világ bölcselői, ép- • pen társadalmuk ingatag- i ságából következően az ■ iránvzatok zegzugaiba me- • nekülve próbálják hirdetni ! a rendszerint hamis idea- I lizmusba torkolló nézetei- ; két. Márkus-Tordai köny- ! ve erről a rendkívül sokar- : cú nyugati ideológiáról, an- : nak legismertebb s reakci- £ ósságuknál fogva leginkább ■ destruktívnak mondható I irányzatairól foglal össze 5 tanulmányokat. Mélyreható 5 kritikai elemzést adnak a • katolikus, az eezisztencia- I lista és a pozitivista irány- ; zatokról és az ezekhez kap- ; csolódó legkülönbözőbb fi- ; lozófiai áramlatokról. Bár 5 a témakörhöz tartozó több i irányzatra nem térnek ki a szerzők munkájukban részletesen, mégis a mai polgári filozófia általános jellemzésén, s annak haladó, valamint „dezintegrációba” süllyedő tendenciáin kívül magáról az egzisztencializmusról, vezéralakjairól és vallási filozófiákról következetes, elemző munkával kimutatnak számos olyan jellemző tulajdonságot, amelyek leleplezik ez elméletek reakciósságát. A kötet a nagyközönség számára íródott, és kitűnő jellemzést ad a polgári filozófia olyan neves alakjairól, mint a múlt század konzervatív kispolgárát képviselő koppenhágai Sörén Kierkegaardról, Martin Heideageről, a század eleji filozófusról, aki a fenomenológiából kiindulva a szélsőséges létmisztika filozófiájáig jut; vagy napjaink egyik leghíresebb egzisztencialistájáról, a francia Jean Paul Sartre-ról, aki jelentős meghatározója a társadalom vizsgálatára Is kiterjedő elméleteivel a nyugati polgári irányzatoknak. Megemlíthetjük az angol Bertrand Russellről, több irányú filozófiai fejlődéséről szóló fejezetet, ami ugyancsak érdekes bepillantást enged egy olyan elméleti konstrukcióba, ami felhasználva a tudományokat, a matematikát és logikát, valóságos bűvészmutatványokat végez olykor világnézeti Kérdések megválaszolásával is. A könyv az ismertetett iskolák, illetve irányzatoknak a nem teljes bemutatása ellenére — hiszen ez ilyen terjedelmű kötetben lehetetlen lett volna — meglehetősen határozott körvonalazását adja jelenünk polgári filozófiájának. Wcgroszta Sándor
