Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-27 / 49. szám
H65. február 27, 3 Szombat Ésszerűség óh! Egyenként 15575 forint jövedelemhez jutottak Békéscsaba szövetkezeti gazdái A megyei tanács illetékesei •«Beállították az 1965. évi takarékossági intézkedési tervet. Ebben igen jelentős helyet foglal el a mezőgazdasági osztályon va- 16 takarékoskodás. Előadónként megszabták, hogy évente 2000— 2400 forintnál többet a kiszállásokra nem költhetnek. Néhányu- kat januárban és februárban egy-egy ízben felrendelték Budapestre. A két-kétnapos megbeszélés — vonat, szállás, napidíj — egyenként összesen 600—650 forintba került. Az eiöadók közül néhányan már jártak vidéken is s így az első negyedévre engedélyezett kiszállási keretet elköltötték. Ezekben a napokban tehát ezért nem mennek vidékre. A hivatalban ülnek, gyártják, gépelik a körleveleket. Ezekkel próbálnak ^könnyíteni’’ a járások és a tsz-ck munkáján. Azok, akik a takarékossági Intézkedést megfogalmazták, elfeledkeztek arról, hogy a megyei mezőgazdasági osztály feladatánál fogva nem egyszerű szerveset. Az itt dolgozók a megye mezőgazdaságának beruházásait snervezik, irányítják és ellenőrzik. Ebben az évben csaknem 300 millió forint beruházást kellene világra segíteniük és 1 milliárd forintnál is több korábbi Hosszabb vita után a tótkomlós! Alkotmány Tsz-ben megalakították megyénk első háztáji bizottságát. A közös gazdaság pártszervezete és igazgatósága a legutóbbi ülésén ismerkedett meg a földművelésügyi miniszter idevonatkozó rendeletével, majd a tsz vezetői külön-külön beszélgettek azzal a hét szövetkezeti gazdával, akik ezentúl az Alkotmány Tsz zetben számolná kell a népgazdasági igényeikkel. A népgazdasági érdek csaknem mindig egyezik az üzem érdekével is, hiszen csupán azt követeli meg, hogy egyes helyeiken a termelésnek olyan ágazatait fejlesszék, amelyekre ott megvannak az adottságok. Az embereken múlik legfőképpen, hogy a növényvédőszerek, a műtrágya, a gyomirtó vegyszer, az öntözés milyen eredményt hoz. Gyakran nem is a hanyagságon múlik a dolog, hanem a hozzáértés hiányán. A jól képzett szakember — a főagronómus — sokat tehet, de mindig mindenütt nem lehet ott. A szövetkezetekben ma még nagyon kevés a szakmunkás- képzettséggel rendelkező tag, s gyakran a szakmunkások sem a szakképzettségüknek megfelelő poszton dolgoznak. Ilyen körülmények között fokozottabb jelentősége van annak, hogy a szövetkezet vezetői — mindenekelőtt a szakvezetői ne csak a termelési folyamatok meghatározásával, szervezésével foglalkozzanak, hanem a munkában résztvevő emberekkel is. Alapos magyarázatuk után minden lelkiismeretes szövetkezeti tag a betanított munkás szintjén elvégzi még a kényesebb munkát is. Érdemes és szükséges a munkának ilyen részleteivel is foglalkozni. Ma egy-egy a termelésben résztvevő emberen sokkal több múlik, mint az egyéni gazdálkodás idején. Akkor egy pár lóval beruházás gazdaságos kihasználását, hatékonyságát kellene jó szaktanáccsal szolgálniuk. A járások és a szövetkezetek vezetőivel meg kellene beszélniük a megyei program rájuk jutó termelési részének megvalósítását. De egyáltalán mikor járják be a területet, ha máris elfogyott az esedékes kiszállási keret? Ha a beruházások előkészítését a megyei mezőgazdaság! osztály februárban, márciusban nem tűzi napirendre, akkor könnyen lehetséges, hogy a gazdagodásban elért eredmények helyenként csökkennek, s az észszerűben takarékosságot a lakosság áruellátása és az exportlehetőségek jó kihasználása sínyli meg. A takarékossági intézkedési terv — a mezőgazdasági osztály példája is tanúsítja — helyenként nem eléggé átgondolt. Ezért tisztázni kellene a takarékosság tulajdonképpeni lényegét. A mezőgazdasági osztályon dolgozók kiszállási átalányát a munka fontosságához kellene szabni, mert ez egyik kelléke annak, hogy az 1965-re előirányzott termelésfejlesztési intézkedéseket a megye a tervezettnél is jobb eredménnyel valósítsa meg. Dupsi Károly háztáji termelését tanácsadással szorgalmazzák. A háztáji bizottság — amint azt a Hazafias Népfront megyei bizottságán közölték — néhány nappal ezelőtt megtartotta alakuló ülését. Ezen máris szóba került a háztáji álla'.állomány árutermelésének fokozása, a takarmányéi! á- tás helyzete és a háztájiban felgyülemlett istállótrágya felhasz. nálásának módja. hat-hét kataszteri hold talaj munkáját, növényápolását végezte el egy ember. Most egy traktoros olykor száz-száznegyven hold termésének a sorsát befolyásolja. A termelés szolgálatába állítható berendezések egy része a háztáji gazdaságokban található. Ezeket csak kis mértékben kapcsolták be eddig a termelésbe. Az elmúlt esztendőikben — a tavalyi kivételével — évről évre csökkent a háztáji termelés. 1964-ben sikerült elérni, hogy megálljon a csökkenő tendencia. Az idén legalább tartani kell a tavalyi színvonalat. Hogy az egész mezőgazdaság másfél-két százalékkal több értéket adjon, mint tavaly, ahhoz a szocialista szektorban — tehát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — még akkor is három és fél, négy százalékkal kell növelni a termelést, ha a háztáji gazdaságokban marad a tavalyi szint Magától értetődik, hogy a nagyüzemben minden meglévő lehető, séget gondosan ki kell használni. Ha tehát a szövetkezetben megvan a húscsibe-nevelés feltétele, mert rendelkezésre áll a megfelelő épület, akkor ott neveljenek annyi csibét, amennyit lehetséges. De ha nincs, akkor nem biztos, hogy a termelés fejlesztése ilyen épület elkészítését írja elő, mint a legfontosabb teendőt. Lehetséges, hogy a háztáji adottságok kihasználásával minden újabb beruháBékéscsaba öt szövetkezetében befejeződött a zárszámadás. Az ezzel kapcsolatos hivatalos kimutatások még csak hevenyészve, ahogyan mondani szokták piszko- zatban készültek él. A számok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalom számottevően fejlődött. Kovács Ferenc, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől hallottuk, hogy az öt tsz átlagában — 1960-hoz képest — a tiszta vagyon kétszeresénél is több. Akkor egy holdra 2648 forint jutott, most pedig 5763 forint Legerőteljesebb volt a szövetkezeti tisztavagyon képzése tavaly a Lenin Tsz-ben. Itt egy év alatt 3 millió 940 ezer forintot fordítottak erre a célra. Békéscsaba termelőszövetkezeteiben jelenleg 102 millió 900 ezer forint a tisztavagy on. I közös gazdasagok termelési alapja 4 év alatt 88,2 százalékkal nőtt s 1964 végére elérte a 25 millió 29 ezer forintot. A szövetkezetek gazdái 1964-ben 43 millió 81 ezer forint jövedelemhez jutottak a tervezett 40,8 millió forint helyett. Az egy gazdára jutó jövedelem 15 575 forint. Ez 28 1 százalékkal több, mint az 1960. évi volt A termelőszövetkezetek eleget tettek az FM 35-ös rendeletének. Vetőmagra, takarmányra 3,3 millió forintot tettek félre. Iz árutermelésben a Kossuth és a Május 1 Tsz bizonyult legjobbnak. Tavaly a Lenin Tsz leküzdötte az egyesüléssel járó kezdeti nehézségeket és kellően megalapozta az 1965. évi árutermelési tervét. A közös gazdaságok teljesítették az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a növénytermesztés hozamainak növelésére. Ez az üzemág . szántóegységenként 4728 forint jövedelmet adott. Ugyanez a szám 1963-ban 3989 forint volt. A növénytermesztés hozama 1964zás nélkül a község jelentős mennyiségű baromfit adhat a nép. gazdaságnak. S ennek az ország is, a szövetkezet tagsága is hasznát látja. A termelés fejlesztése, a termelési költségek csökkentése, a meglévő eszközök gazdaságos kihasználása nemcsak országos szükséglet, hanem a lehető legközvetlenebb érdeke a szövetkezeti tagságnak is. Ha az öntözés termelést növelő hatását nem hasznosítják jól, akkor még az öntözésre fordított beruházások is többszörösen terhelik a gazdálkodást. Ebben az esetben a termés nem vagy alig lesz valamivel nagyobb, mint a száraz gazdálkodás viszonyai között, viszont a kiadások tetemesen terhelik az esztendőt. Ilyen körülmények között nemcsak az ország nem kapja meg azt a többletet, amit az öntő. zés révén megkaphatna, hanem a szövetkezeti tagság jövedelme sem éri el azt, amit egyébként joggal várhatna. Gazdálkodjunk mindenütt úgy, hogy közben számoljunk. Csupán így lehet tudni, mit miért teszünk, mit hogyan lehetne jobban elvégezni, mikor lesz nagyobb az eredmény. Ezek elemi követelmények a nagyüzemi gazdálkodásban. De betartásukkal mindenütt sikeresebben dolgozhatnak a több termelésért, az eredményesebb gazdálkodásért, az idei tervek megvalósításáért. («) ben a Lenin Tsz-ben 30,9 százalékos volt. A szövetkezetek számottevően javították a termésátlagokat is. Búzából — az öt tsz átlagában — 14,5, őszi árpából 16,4, cukorrépából 180, kukoricából 22,5 mázsa szemest, kenderből 40,4, paradicsomból 128,1 mázsát takarítottak be holdanként. A közös gazdaságok elé állított 1965. évi feladatok teljesítéséhez megvannak a lehetőségek. Ezeket a párt városi bizottságának legutóbbi ülésén számbavették. Az itt született határozatok alapján a búzát, a kukoricát, a lucernát és a konzervgyári szerződésre termelt paradicsomot, paprikát a többi növénytől megkülönböztetett módon művelik. Ebben az évben búzából 15,5 mázsa holdanként termés elérését tervezik, s ez egymillió forinttal növelné az árbevételt. Ha a kukorica termésátlagát 2 mázsával tudnák növelni, 58 vagon terméstöbbletet érnének el. Ez a takarmány 700 hízott sertés felneveléséhez nyújtana alapot. A lucemaszéna hozamot 22 mázsáról 26 mázsára szeretnék fokozni. Ez 4400 mázsa terméstöbbletet jelentene. Ennek felhasznál® óhoz a jelenleginél 300— 350 tehénnel lehetne többet tartani. Kovács Ferenc osztályvezető szerint a hozamok növelésére megvannak a szükséges anyagi, Az elmúlt napokban a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke felhívta telefonon Ungi Istvánt, a járműkészítő és javító ktsz elnökét, hogy meg kellene kormozni a tsz szarvasmarhaállományát. A ktsz dolgozóinak segítségét készségesen megígérte Ungi elvtárs. Egy vasárnap és hétfőn be is váltották szavukat: megköt möztek 640 szarvasmarhát. — Aki már csinált ilyen munkát, tudja nem gyerekjáték ez kérem, — mondotta Csókái bácsi kovács mester. A kisipari szövetkezet tagjai azonban nem ismertek fáradtságot Az elnök vezetésével Csókái technikai és személyi feltételek. Ebben az évben holdanként 188 I kiló műtrágyát használhatnak fel. A kenyérgabona vegyszeres gyomirtásában jó tapasztalatokat szereztek. Az idei tavaszon a kukorica egyrészét is vegyszerezni akarják. A lucerna betakarítását gépesítették. A széna készítésében fejlett módszert alkalmaznak, összesen 11 Vámosi-féle szénaszárítót állítottak fel a tez-ek szé- rűskertjeiben. I tsz-vezetés többségében jó. A városi tanács vb mezőgazdasági osztálya 1965-ben fontos feladatának tartja a vezetés színvonalának növelését. A tsz élén álló vezetőgarnitúra kétharmada képesítéssel rendelkezik, egyharma- da viszont nem. A négy főagronómus közül három egyetemet végzett. A beosztott agronómusok és brigádvezetők közül csak néhányan tanulnak tovább. A négy tsz-elnökből Zsilák Márton, a Lenin elnöke 50 éven felüli életkorral is vállalta a mezőgazdasági technikumban a tanulást. Fabulya György, a Szabadság Tsz elnöke szintén tanul. A felnőtt szakmunkásképzés mellett 53 fiatal ismerkedik a mezőgazdasági szakmával. Békéscsaba termelőszövetkezeti gazdái jól helytálltak 1964-ben a termelésben. Az eredmények szorJános, Szécsi József, Bálint József, Csordás József, Hegedűs Sándor, Sárvári Sándor vettek részt a munkában és rajtuk kívül, a Vörös Csillag Tsz két kovács- mestere. A körmözésért egyedenként 5 forint járt volna a ktsz dolgozóinak, de lemondtak róla, hogy eszel is segítsék a szövetkezetét és kifejezzék szolidaritásukat. Társadalmi munkában patronáltképpen vállalták a feladatot. A termelőszövetkezet ebédet és fél liter bort adott két napon át a ktsz kollektívájának. Borbíró Lajos levelező ÉRDEMES BABOT TERMELNI ! KEVÉS TÖBBLETMUNKÁVAL PÉNZT HOZ A HÁZHOZ. SZERZŐDÉS AZ ALÁBBI ÁRAK MELLETT KÖTHETŐ A FÖLDMŰVESSZŐ- VETKEZETTEL: SPECIAL BABOK: 650,— Ft/q FEHÉR SZOKVÁNYBAB: 550,— Ft/q EGYÖNTETŰ MINŐSÉGBEN ÁTADOTT LEGALÁBB 20 q MENNYISÉG VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉG UTÁN TOVÁBBI 20,— FT/q NAGYÜZEMI Megalakult a megye első háztáji bizottsága galmukat, odaadásukat dicsérik. D. K Levelesládánkból: Hatszáznegyven szarvasmarhát „körmözlek” meg é-:
