Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
1965. február 25. 4 CsBtni-tSfc Utravafó az új szakszervezeti bizottságnak A közgazdasági társaság tudományos munkálkodást vállaló emberek társulása nehezen indult a Vita. Mintha mindenki a másikra várt volna, hogy törje meg ő. elsőnek a csendet. De aztán — ha nehezen is — elkezdő, dött. És, hogy volt mit elmondani, arra mi sem jobb tanúság annál, hogy végülis tizenöten kértek szót Talán még ennél is többen éltek volna ezzel a jogukkal, de hát a küldöttek idejét a vonatindulások korlátozták. Így az utolsó felszólalók már csak úgynevezett távirati stílusban beszéltek, nehogy kifussanak az időből, maradjon a szavazásra is, mert evégből jöttek össze, hogy újjáválasszák a szak- szervezeti bizottságot. Amilyen vontatottan kezdődött, annál jobban folytatódott. A szak- szervezeti bizottság beszámolója, amelyet Kneifei Antal, az ÉM. Bé_ kés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára mondott el, őszin. te hangú volt. Olyan, amely gondolatokat kelt az emberben, hát még azokban hogy ne ébresztett volna, akik részesei voltak ennek a munkának. Már az első felszólaló az elevenre tapintott, amikor arról beszélt, hogy a munkaidőből az építkezéseken esetenként bizony st 20—25 százaléka munka nélkül telt el. Ha nem is ez volt a jellemző, azért elgondolkoztató, hogy tavaly általában a munkaidőnek 10—12 százaléka esett ki a termelésből, egyrészt a munkafegyelem megsértéséből, másrészt szervezetlenség, az anyagra várakozás miatt. Számokat is felsorolt. És ezek az igazát erősítették. 1961- ben az egy főre eső termelési érték csaknem 156 ezer forint volt a vállalatnál, tavaly csak 142 ezer. E csökkenésben a többi között a munkaidő rossz kihasználása, a munkafegyelem megsértése is „benne” volt. Szóbahozta a későn, jövőket is, akik gyakran fél órával később állítanak be a munka, helyre, sőt olykor ennyivel hamarabb abba is hagyják a munkát. Jo. gosan háborodott fel ezen, mint ahogyan azok is, akik nem ezt tették. Ahány felszólaló beszélt, mind-! egyiknek a szavaiból valami megragadta a figyelmet Tavaly — amint a beszámolóban elhangzott — rendkívül nagy volt a fluktuáció, évközben ezerkétszázan léptek ki a vállalattól, s mintegy ugyanennyi új munkás jött a helyükre. A másik felszólaló éppen ezt a példát „fogta” meg, amikor bírálta a szakszervezeti bizottságot, mondván: ez a nevelés gyengeségét is mutatja. Kétségtelt-ül van ebben igazság. Sok munkást visz- sza lehetett volna tartani, és erre volt példa. Drienyovszky elvtárs, a vállalat igazgatója nem egy ilyen munkást győzött meg. Egy-egy ilyen, kilépni szándékozó munkásokkal való elbeszélgetés után, többen jobb belátásra jutottak. Hallgattak a meggyőző szavakra, maradtak. Volt értelme tehát az elbeszélgetéseknek. A munkásvándorlás csökkentése azonban nemcsak a vállalat igazgatójának a kötelessége. A szakszervezeti bizottság tagjainak és a többi tisztségviselőnek is, akik nem minden esetben éltek a nevelésben rejlő lehetőségekkel. A munkahelyi vezetők is többet tehettek volna ennek meggátlására, hiszen a termelési feltételek biztosítása elsősorban rajtuk múlik. Az olyan munkás, aki nem találta meg a «ámítását vagy esetleg azt tapasz. talta, hogy nem gondoskodnak róla megfelelően, fogta magát és odébb állt egy házzal. Természetesen olyan esetek is előadódtak, amikor a kilépők számukra előnyösebb bérezés miatt helyezkedtek el más vállalatnál. Ezerkéiszáz ember kicserélődése persze nem múlt el nyomtál cinül, kedvezőtlen hatását a termelésben is éreztette. Jogosan javasolta hát a felszólaló: a szakszervezeti bizottság vizsgálja meg a nagyarányú fluktuáció okait, abból pedig vonja le a maga munkájára is a tanulságot. A következtetés mindenképpen csak megerősítheti azt, hogy bizony ezután a szakszervezeti bizottságnak, a kisebb és nagyobb rangú tisztségviselőknek többet kell törődni az emberekkel és a nevelésükkel. Drienyovsz. ky elvtárs, és ezzel Is nagyon egyet lehet érteni, ä törzsgárda felelősségét hangoztatta. Azt, hogy a törzsgárda tagjai, akik már sok éve dolgoznak a vállalatnál, jobban hassanak az új munkásokra, neveljék, segítsék őket abban, hogy megtalálják a helyüket és számításukat. Van ennék aztán egy olyan oldala, amiről Herczegfalvy András, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagja beszélt. A vezetők és a munkások kapcsolatáról szólva elmondta, sok múlik azon, hogy jó-e a kapcsolat, a hivatalos formán túl emberileg is közelebb kerülnek-e egymáshoz. Az a jó és eredményes kapcsolat, ha együtt élnek a mun. kásokkal, osztoznak gondjukban, bajukban. Gond mindig »an, néha kisebb, né. ha nagyobb. De akármilyen, azok érzik a legjobban, akik benne élnek. A lakatos műhely küldötte munkatársainak és saját nevében panaszolta, hogy bár premizált órabérben dolgoznak, általában tervüket is teljesítik, sőt túlteljesítik, prémiumot mégsem kapnák. Az ok, hogy a többi üzemrész nem teljesíti. Nekik ezzel okolták a prémium elmaradását. Mindebben csak az a furcsa, hogy a lakatosműhely önelszámoló egy. ség, tehát terveik teljesítése után ilyen alapon igényt tarthatnak a prémiumra. Amiatt is panaszkodott, hogy a műhelyben több dina. mó üzeméi. Gázelszívó-berendezés, ventillátor nincs, így igen szeny- nyezett a levegő. Fejfájásért nem kell a szomszédba menni, helyben is belefájdul a fejük, mire a műszak letelik. Sürgős segítséget kért ennek orvoslásához, továbbá a tisztálkodási lehetőségek javításé, hoz. A vasbetonszerelő-telep küldötte a vidékről bejáró munkások helyzetéről, gondjairól beszélt. Ha mi vidékiek késünk — mondotta — az mindjárt szemet szúr, pedig sokszor nem is tehetünk róla, mert a vonat késett Az azonban nemigen tűnik fel, hogy a helybeliek egyike, piásika sem érkezik be időben. Tőlük még inkább meg lehetne követelni a pontosságot. Ezt azonban jobban kellene ellenőrizni. Kifogásolta, hogy a szerény reggeli vagy uzsonna elfogyasztásához munkahelyükön nincsen megfelelő helyiségük. Korán reggel kelnek a vidékről bejárók, akkor még nem esik jól az étel Amikor azonban megéheznek, ák. kor mindenütt javában dolgoznak, s így legtöbbször egy zugban húz. zák meg magukat vagy éppen tál. pon, egyik helyiségből a másikba sétálva ehetnek. Teljesen éflhelő, hogy a szakszer. vezeti bizottság újjáválasztó küldöttgyűlésen elsősorban a gondok, a bajok kerültek terítékre. Valahogy úgy van az ember, hogy arra, ami jó, nemigen pazarolja a szót. Általában a rosszat sem rosszindulatból, hanem jó szándékból mondja el, hogy íme ezek a bajok, a hibák, változtassunk rajta, fordítsuk azt jóra. Ha sok gondról is beszéltek a küldöttek, azért közben az eredményeket is el-elmondták. Jóleső érzéssel hallották a beszámolóból, hogy az 1962-ben öt szocialista címért ver. senyző kollektíva száma tavaly már 35-re szaporodott és, hogy ezek közül a múlt évben nyolc elnyerte a szocialista címet. Amikor többen azt javasolták, hogy a szakszervezeti bizottság a jövőben még hathatósabban segítse, jobbéin népszerűsítse a mozgalmat, akkor ezt a felelősségérzet diktálta. Nagyon érdekes megállapítást tett Lipták elvtárs, az SZMT vezetőtitkára a vállalat munkájáról. Mint mondotta: a nagyüzem gyakorta még kisüzemi módszerekkel dolgozik. Megígérte, hogy szerét ejti majd, hogy ezt a tapasztalatát bővebben is megvitassa a vállalat vezetőivel. Egy ilyen tanácskozás bizonyosan nagyon érdekes és hasznos lesz. A nehezen induló, majd mind ele. vénebbé sodródó vita termékeny volt Az új szakszervezeti bizottságot jó útravalóval látták el a küldöttek. A bizottság, amelynek titkárául ismét Kneifei Antalt vá. lasztották, hosszú időre megkapta a munkaprogramját. Nem keveset, de teljesíthető igényeket támaszt jövőbeni tevékenysége iránt a vál. lalat szakszervezeti tagsága. Podina Péter 28. A hazugság nem szolgálhat az igazság ügyének! De hol a határ az igazság és az igazságtalanság között? Amikor a németek áttörték a frontot Brezany mellett, Repta összehívta a parancsnokokat és megmondta, hogy visszavonja az egységet a frontról és visszavonul az ellenség hátába, nem marad nyílt arcvonalon, nincs értelme feláldozni az embereket a túlerővel szemben, a német csapatokra akkor fog támadni, amikor akar és nem várja be, hogy a sekély lövészárkokban a partizánjait szétlapítsák a tan(Tudósítónktól) Kedden ülést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának vezetősége. Az értekezleten Budai Zoltán, a megyei csoport titkára adott tájékoztatást a legutóbbi országos titkári és elnökségi ülés tapasztalatairól. A titkár örömmel számolt be arról, hogy a társaság központi vezetősége magáévá tette azt a Békés megyei javaslatot, hogy különféle közgazdasági témakörökben rendezzenek időnként kerekasztal- konferenciákat. E javaslatot rövidesen máris tett követi: március 4-én dr. Vági Ferenc, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a társaság mezőgazdasági szakosztályá. nak titkára tart Békéscsabán kerékasztal-vitát a mezőgazdaság közgazdasági jellegű kérdéseiről. A helyi csoport programjában ezt követően további rendezvények is szerepelnek. Március 22-én dr. Kiss Imre docens tart ismeret- terjesztő előadást Kibernetika és közgazdaságtudomány címmel. Áprilisban helyi előadó felkérésével rendeznek újabb előadást s ugyanebben a hónapban ankéttal egybekötött szabad klubestet tart az immár 151 tagot számláló megyei csoport Intenzív vita forrása lett az országos értekezleteken a tanulmányok és azok díjazásának kérdése. A békéscsabai téglagyár KISZ- szervezete változatos, színes programot biztosít a fiataloknak. Politikai oktatáson, a társadalmi munka é® a felszabadulási munkaverseny szervezésén túl jelentős gondot fordítanak a kiszesek szabad idejének célszerű felhasználására. A téglagyár kultúrotthonában a napokban került sor az idei első kok. Akkor nagyon összevesztek, mert a felkelő hadsereg helyettes parancsnoka, egy miusai kapitány, aki Repta parancsnokságához katonai tanácsadónak volt beosztva, erősítette, hogy az arcvonallal kell visszavonulni, hogy védeni kell a felszabadított területet, hogy az arcvonal gyengítése dezertálást jelent, hogy a katonai parancsnokság parancsaira kell hallgatni. Repta védekezett, nem hagyja el a frontot. A német támadást fogja gyengíteni hátulról, de nem hallgat rossz parancsokra, nem fogja a partizánjait feláldozni. Ezzel összefüggésben kifejezésre jutott, hogy a meglehetősen' tekintélyes taglétszám ellenére helytelen volna a társaságot valamilyen tömegszervezetnek tekinteni, mert az helyes nézőpontban tudományos munkálkodást vállaló és végző emberek társulása. A társaság központi vezetősége külföldi tanulmányutakat is kilátásba helyezett. Legközelebb Rómába indítanak majd egy mező- gazdasági szakemberekből álló küldöttséget. Megyénk viszonylatában felmerült egy olyan igény is, hogy közvetlen kapcsolatot kell kiépíteni a szomszédos román és jugoszláv társegyesületekkel. Az idén májusban Szegeden vándorgyűlést, a negyedik negyedévben pedig a fővárosban tudományos ülésszakkal kibővített országos közgyűlést tartanak. Megyei csoportunk részéről újólag felvetődött az az igény is, hogy rendszeres időközönként a megyei sajtóban is hallassa hangját a társaság. A jelenlévők többféle tanulmány kidolgozására is javaslatot tettek. Nem érdektelen megemlékezni arról, hogy egyöntetű vélemény szerint az 1964. december 10-i párthatározat ismeretében a közgazdászok' számos vonatkozásban alaposabb munkát tudnak végezni a közgazdasági feladatok megoldásában. Kazár Mátyás szellemi vetélkedőre, amelyet klub-esttel együtt rendeztek. A vetélkedőn részt vett az V. kerületi, a honvédségi és a téglagyári KISZ-alapszervezet csapata. Az izgalmas versenyt — amelyben történelem, politikai, művészetig sport és ügyességi kérdésekre kellett választ adni — a téglagyár csapata nyerte. Ernest akkor nem tudta, kinek van teljesen igaza, a katonai parancsnoknak vagy Reptá- nak. Az arcvonalat is védeni kellett, de hátulról is támadni , kellett a német csapatokat. Emest a vitában hallgatott. Nem volt biztos abban, hogy igaza van-e Reptának, bár tudta, hogy vele megy, hogy ugyanazt teszi mint Repta. Javorek, Jozef és a többi partizán az egységben nem kételkedtek. Brezany eleste után, mikor a felkelő hadsereg nyomában a poros utakon ömlöttek a tankok, Repta egysége visszavonult a Vtácnikra, a Baski völgyébe és Ernest vele ment. A miusai kapitány a visszavonuláskor súlyosan megsebesült. A németek fogságba ejtették és összekötözve, véresen vezették végig Nyitra utcáin. Az érseki székes- egyház falai alatt lőtték agyon. Tulajdonképpen nem mindegy? A miusai kapitányt agyonlőtték. Már senki sem beszélhet vele, Repta erdész, Jozet tanító valahol egy kis falucskában, Peter Gal a műtermében él, Javoreket és Ernestet gonosztevőknek kiáltották ki. Ki fogja összerakni a régi, kifakult eseményeket és egyeztetni az igazságot? Hiszen részleteiben senkit sem érdeked. Mindnyájuk sorsa felett a szigorú, sötét szemeket látta. Nekik van igazuk? Nem, a hazugság nem szolgálhat az igazság ügyének! (Folytatjuk) Juroj Spitzer* HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András Szellemi vetélkedő a Békéscsabai Téglagyárban
