Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

tM5. február 25. 5 Csütörtök Pillantás a szomszédokba Miről vallanak az összehasonlUó statisztikai adatok ? Négy megye eredményeinek vizsgálata — Am.ben előztünk, s amiben megelőztek — Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye alkotja együtte­sen a „tiszántúli alföldi me- gyék”-et. Fejlődésüket — az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, mű­velődésügyi vonatkozásban — a megyei statisztikai igazgatóságok évről évre összehasonlítják. Tulaj­donképpen pillantást vetnek a szomszédokba, összemérik az ered­ményeket. A tények ismerete hasz­nos dolog, legtöbbször az elma­radás felszámolására inspirál. A múlt év összehasonlító adatai már rendelkezésünkre állnak. A Központi Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatóságának friss jelen-I .ése jó „idegenvezetőnek” bizo-^ nyúl. Elsősorban természetesen az( érdekel bennünket, hovy mégvénk IjoI tartott, milyen helyet vívott ki mevának a vizsgált területeken ta. valy. ‘ Nézzük elsőként az állami. ipar néhány adatát. Az állományi lét- i zámból a munkások dolgozó lét­száma Szolnokban volt a legma­gasabb (89,7 százalék), s Csong- 3 ádban a legalacsonyabb (87). Hajdú-BihpvVan és Békésben egy­formán 89 3 százalékot tett ki. A t zakmunkások aránya az összes munkás százalékában Csongrád­iban és Békésben a legalacsonyabb (31, illetve 32,7 százalék), Hajdú- Biharban viszont 43,2, Szolnok megyében 48,8 százalékot tett ki. A felzárkózást főként a tov#bb- 1.épzés gyorsításával oldhatjuk meg. Ami a dolgozó nők arányát illeti, Csongrád vezet, ugyanis a munkások fele asszony és leány, Békésben 46 százaléknyi volt a múlt év őszén (az idénymunkások srófolták fel a százalékot), meg­előzte Hajdú-Blhart (38,2) és Szol­nok megyét (28,5). Hogyan vizsgázott néhány vo­natkozásban a megye állami épí­tőipara? Az átadott lakások átla­gos kivitelezési ideje megyénkben volt a legrövidebb: 10 napot tett ki, míg Csongrádban és Hajdú- Biharban 12—12 napot, Szolnok­ban pedig 23 napot. A típusterv alapján épült lakások kivitelezési ideje még ennél is jobb: 9 napra volt szükség megyénkben, viszont az egyedi terv alapján készült la­kások kivitelezésére magasan több idő (26 nap) kellett, mint Csong­rádban (10), Hajdú-Biharban (14) és Szolnokban (21 nap). Ami az ezer munkásra jutó alkalmazottak számát illeti, ezen a téren Csong­rádban volt a legkedvezőbb a helyzet (233 fő), megyénk a má­sodik helyet foglalta el 234 fő­vel, megelőzte Hajdú-Bihart (238) és Szolnok megyét (249 fő). A ha­vi átlagkeresetek mind a négv me­gyében 1650—1700 forint között alakultak. Kedvezően érinti megyénket a mezőgazdasági eredmények össze­hasonlítása. A kukoricából me­gyénkben (májusi morzsoltra át­számítva) 19,9 mázsa termett át­lagosan egy holdon, Csongrádban 18,2 mázsa, Szolnokban 16,4 mázsa és Hajdú-Biharban 15,4 mázsa. Vezetünk bár, de korántsem hasz­náltuk ki a lehetőségeket. Negy­venegy szövetkezetünk (főleg a szeghalmi, sarkadi, gyomai, oros­házi járásban) 15 mázsa alatti tér. mésátlaggal „dicsekedhet”. Az őszi búza és őszi árpa termésátla­ga (12,2, illetve 13,4 mázsa) me­gyénkben volt a legmagasabb. A négy megye közül a burgonyater­mesztésben a negyedik helyet fog. laltuk el, cukorrépatermesztésben Csongrád megye után követke­zünk, a napraforgó, lucernaszéna és silókukorica termesztésében ve­zetünk. Az állattenyésztési eredményekről szólva: az egy te­hénre jutó tejhozam Csongrádban volt a legmagasabb (2534 liter), megelőzte Békést (2493 liter), Szol­nokot (2489 liter) és Hajdú-Bihairt máktermesztés kettős jövedelem KÖSSÖN SZERZŐDÉST MAKRA A MÁK GUBOJAT IS MAGAS ÁRON ÉRTÉKESÍTHETI felvilágosítás SZERZŐDÉSKÖTÉS A MÉK KIRENDELTSÉGEKEN (2160 liter). A száz katasztráJis holdra jutó termelt tej tekinteté­ben megyénk az első, 8113 liter­rel, Szolnok (7081), Csongrád (6413) és Hajdú-Bihar (5013) előtt, a szarvasmarhahizlalás tekinteté­ben Szolnok, a sertéshizlalás terén megyénk az első. Kedvező megyénkre nézve a felvásárlás alakulása is. A száz hold szántóterületre jutó felvá­sárlás tekintetében kenyérgaboná­ból, kukoricából, sertésből, barom­fiból, tejből és tojásból megelőz­tük szomszédainkat, takarmányga­bonából viszont a harmadikok, vágómarhából a negyedikek, utol. sók voltunk. Figyelemre méltó a belkereskedelem néhány adata is. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási for- galom Csongrádban volt a legma­gasabb (7978 forint), utána me­gyénk következik (6760 forint) Hajdú-Biharban és Szolnok me­gyében 6637, illetve 6635 forint volt az átlag. Kitűnik az is, hogy a legtöbb élelmiszert Szolnok me­gyében vásárolták,* a legkeveseb­bet megyénkben, a legtöbb ruhá­zati cikk és vegyesipari cikk Bé­késben fogyott el. Nem panasz­kodhatunk különösebben a me­gyeszékhelyi piaci átlagárak te­kintetében sem. A tojás, fejeská­poszta, petrezselyemgyökér, sár­garépa nálunk volt a legolcsóbb, a burgonya Csongrádban 3 forint 30 fillérért „ment”, nálunk 3 fo­rint 64 fillérért. Á szomszédokhoz képest viszont drága volt me­gyénkben a tej (4,01 forint!) és az alma. Az egészségügyig vonatkozású összehasonlítások azt bizonyítják, hogy a 16 ezer lakosra jutó or­vosok száma megyénkben volt a legkevesebb (10,6), s Csongrád megyében a legtöbb (23,3). Szol­nok megyében is elég nagymérvű orvoshiány volt. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma vi­szont megyénkben volt a legala­csonyabb, s Hajdú-Biharban a legmagasabb. Végül vessünk egy pillantást az oktatási, népművelési adatokra is. Kiviláglik, hogy az általános iskolákban az egy tan­erőre jutó tanulók száma Hajdú- Biharban 25, Szolnok és Békés megyében 24—24, Csongrádban vi­szont csak 21. A középiskolákban Békésben jut a legtöbb tanuló egy tanerőre, s Csongrád van a leg­kedvezőbb helyzetben. Egy osz­tályteremre az általános iskolák­ban Hajdú-Biharban 54 (!), Szol­nokban 48, Békésben és Csong­rádban 39—39 tanuló jut, a közép­iskolákban úgyszintén Hajdú-Bi­harban a legnagyobb a zsúfolt­ság Békés megye előtt. A gimná­ziumi tanulók gyakorlati oktatá­sában Hajdú-Biharban a legked­vezőbb a helyzet, s Békésben a legrosszabb (89,1 százalékos). Ar­ra a kérdésre, hogy hogyan ala­kul a megyék sorrendje az egy lakosra jutó mozilátogatást »illető­en, a következőket lehet válaszol­ni: Hajdú-Biharban egy lakosra évente 13, Békésben 11,4, Szolnok megyében 11,1, Csongrád megyé­ben 9,4 mozilátogatás jutott. Ez némileg összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy Csongrádban már 639, Békésben 443, Szolnok me­gyében 411 és Hajdú-Biharbar csak 252 televíziós készülék jutót* tízezer lakosra, 1964-ben. (pallag) BUDAPESTEN LÁTTUK mHMimiiiiiinmiiimintimimiminiiiitmimmiimiiimniiiiiimiMiiimimiimiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiHHMi Az Élmunkás-téren kedvelik a tótkomlósi árut Az Élmunkás téren, a hatalmas jás érkezett Tótkomlósról az áru­piacon, a sok áruda között nem is j da számára. talá’juk meg hirtelen a tótkomló- j Érdekes megoldás, hogy a kom- si Viharsarok Tsz épületét, pedig lóri árudában órsárusítók is van- közvetlenül az út mellett áll. A nak, a megyéből itt árusít még a Borbély Mihályné eladó és a vevő: Gasparik Ferenc. késő délelőtti órókban már nincs sok vásárló, a friss zöldhagymá­nak mégis keletje van. Az irodá­ban Solti Károly könyvelő el­mondja, hogy tavaly 603 ezer fo­rint volt az átlagos havi forga­füzesgyarmati Vörös Csillag és a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz, az előbbi főleg csirkét, tojást, vö­röshagymát, az utóbbi halat. Az áruda szomszédságában most ké­szül a vágott baromfi és hal-áru­Készül a csempe-fal. A mester: I.óczi Pál, a segítség: Mihály. Machán ’om, de volt olyan nyári hónap, •»mikor 920 ezerre is felszökött. A pestiek kedvelik a komlóéi árut, mondja., aznap is, amikor ott jár­tunk, 2 ezer csomó zöldhagyma, 610 csomó petrezselyem és 250 to­sító helyiség. A tótkomlóst Vihar­sarok építő brigádjának két tagja dolgozik itt, a napokban készül­nek el a csempézéssel. Szép mun­kát végeztek; az új helyiség bizo­nyára megnyeri majd a pestiek tetszését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents