Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
Mii február 25, / 3 Csütörtök A műit évi mezőgazdasági termelési versenyben a mezőkovácsházi járás fiataljai érték el a legjobb eredményeket Interjú Csomós István elvtárssal a megye szemes és szálas takarmány termelési feladatairól A KISZ megyei bizottsága az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon dolgozó fiatalok részvételével termelési versenyt szervezett. Ennek értékelése a napokban fejeződött bet. A növénytermesztésben a kukoricatermesztési versenyt a mezőkovácsházi járás kiszesei nyerték. A munkacsapatok a tervezettnél tízezer 490 mázsával termeltek többet, s ez kétmillió 307 ezer forinttal több bevételt jelent a közös gazdaságoknak. Cukorrépából ugyancsak a. mezőkovácsházi járás fiataljai termesztettek a legtöbbet — az előirányzott mennyiségnél tízezer 760 mázsával adtak át többet a cukorgyárnak. Ez 561 A MÉSZÖV és a TIT Békés megyei szervei közt történt megállapodás értelmében a földművesszövetkezetek gyomai járási központja és a TIT gyomai járási szervezete az idei esztendőre szóló intézkedési tervet állítottak össze a járás területén dolgozó földművesszövetkezeti alkalmazottak és tagok körében folytatandó széles körű felvilágosító tevékenységre politikai, gazdasági és tudományos tekintetben. Az intézkedési terv programjának megfelelően a járás községeiben tartandó TIT-előadások szervezéséhez a földművesszövetkezet segítséget nyújt. Megszervezik a járás .területén állami és szakmai oktatásiban részesülő földiműves- saövetikezeti dolgozóik számára a ezer 480 forinttal gyarapította a szövetkezetek bevételét Az állattenyésztésben a fejők versenyében szintén a megye legnagyobb járásának fiataljai győztek, mintegy 3200 hektoliter tejjel értékesítettek többet Ezentúl még 14 ezer 776 kilogramm tejzsírt is adtak a népgazdaságnak. A pecsenyecsirke értékesítési versenyben az orosházi járásiak lettek az elsők. A nevelés során negyvennégyezer 50 forintot takarítottak meg és jelentősen csökkentették az elhullási százalékot. A gyulai járás ifjúkommunistái a kertészeti ágazatban jeleskedtek. Terven felül 357 ezer forinttal több árut szállítottak piacra. beszámolók és vizsgák előtti konzultációkat. Ezenkívül a MÉSZÖV által előírt módon 8 előadássorozatot tartanak Gyoméin, földmű- vessszövetkezeti vezetőségi tagok, valamint alkalmazottak és szakcsoportok részére; Ugyancsak a közös terv keretében Ecsegfalván a baromfitartás fontosságáról és a baromfinevelésről, Gyomén nyúltenyésztók, méhészek és a kerttársulás tagjai részére a szakterületükkel kapcsolatos témákról, Endrédén és Dévaványán méhészek, nyúlte- nyésztők és baromfitenyésztők számára tartanak előadást. Előadókat minden alkalommal a TIT járási szervezete biztosít. Éveik óta ismétlődik megyénk szövetkezeteiben a takarmány. gomd. Mint minden évben, az idén is több ezer mázsa szemes termény- hiámmyal kezdték az áttelelitetést közös gazdaságaink. Ennek voltak olyan okai is, hogy a tavaszi árpa alig adta a vetőmag két-há- romszaroeát, de olyan is, hogy tavaly a korábbinál kevesebb földbe jutott közös kukorica, s az eddigieknél legmagasabb termés ellenére sem biztosítja a szükségle. tét. Az ilyen megváltozhatatlan okok mellett azonban olyan hibák is csökkentették a szemes és szálas takarmány terméseredményeit, ami a szövetkezeti vezetők és gazdák mulasztásából keletkezett. Az ez évi szemes- és száiasta- karmány-termesztéssel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fed Csomós István élvtársnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőiének. — Milyen állattenyésztési és felvásárlási feladat hárul ez évben megyénk szövetkezeti és háztáji gazdaságaira, s hogyan látszik biztosítottnak az állatok neveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány? — Az idén második ötéves tervünk utolsó évében, a következő ötéves terv megalapozása érdekében az a feladat, hogy a közös és háztáji gazdaságokban a szarvasmarha-állomány 106 ezerre, ezen belül a tehénállomány 47 ezerre, a sertésállomány 551 ezerre, ezen belül a kocaállomány 46 ezerre, a juhállomány 127 ezerre, a törzs- baromfi-állomány pedig 2 millió 376 ezerre növekedjen. Az ez évi felvásárlási terv hízott sertésből 250 ezer, vágómarhából 32 ezer, tejből 42 millió liter, vágóbaromfiból pedig 780 vagon. Valamivel nagyobb ez a tavalyinál, s teljesítése is nehezebb. Azért, mert az elmúlt évi takarmányitermeliés nem sikerült a legjobban. A lisztSzakmai előadásokat tartanak a gyomai járásban méhészek, baromfi- és nyúltenyésztók részére közösséggel szemben, de nincsenek kötelességei: az egyéni érvényesüléshez minden eszközt fel lehet használni, de a társadalom nem követelhet meg fegyelmezett munkát a tagjaitól. A mai kispolgáriság azért veszélyes, mert formájában sokszor igyekszik a szocializmushoz idomulni, megtévesztő módon összekeverni a szocializmus magasztos elveit a kispolgári életideállal. A jobb életre való törekvés, az egyén boldogulása anyagi és szellemi tekintetben: a szocialista társadalom célja. Ezért nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely a jobb élettől, az anyagi javak bőségétől félti a szocialista erkölcsöt, én az életszínvonal emelkedésében látja a kispolgáriság forrását. A kérdés azonban az, milyen úton és milyen eszközökkel akarja az egyén elérni a jobb életet: a közösség érdekein átgázolva, másokkal nem törődve, becsületes munka helyett gátlástalan ügyeskedésekkel vagy pedig a közösség erejére támaszkodva és a közösség érdekeit szolgálva, fegyelmezett munkával, az egyéni érdekek és a közösségi érdekek összehangolásával. „A jobb életre törekvés — mondotta az országgyűlésen Kádár elvtárs —, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul.” A társadalom érdekeit sértő önzés sokféle formában megnyilvánulhat. Némelyeken a minden áron való szerzés vágya uralkodik el, amikor valamilyen, erejüket ás lehetőségeiket meghaladó dolognak (például autónak) a megszerzése minden mást háttérbe szorít életükben. Mások apoliti- kusan a magánélet sündisznóállá- saiba vonulnak vissza és közömbösek a közügyek iránt: intézésükből nem kémek sem részt, sem felelősséget, a közéleti tevékenység túlságosan „piszkos és veszélyes” munka számukra... végezzék mások. Az ilyen emberek sokszor őszintén úgy gondolják, hogy az ő lelkiismeretük tiszta, hiszen a munkahelyükön elvégzik a rájuk bízott feladatokat, és 'magánéletükön sincs folt. De vajon nem a közösség érdekeit sértő önzés egyik formája az, ha valaki közömbös a közügyek iránt, kényelemszeretetből, félelemből vagy önző számításból kivonja magát a közügyek aktív intézése alól, szó nélkül elmegy a körülötte tapasztalt hibák mellett, és semmit sem tesz azok kijavításáért vagy beszél ugyan a hibákról, de azok kijavítását már másokra hagyja. Ha semmilyen erőfeszítést nem hajlandó tenni, semmilyen kockázatot nem hajlandó vállalni olyasmiért, ami látszólag nem közvetlenül az ő egyéni érdekeit szolgálja. Az ilyen életforma és életideál velejéig kispolgári még akkor is, ha hiányoznak a kispolgáriság gazdasági kritériumai: a kistulaj- don és a kisárutermelés. Az ilyen életformában is a kispolgári individualizmus, az egyéni érdekek szűk, egoista felfogása nyilvánul meg. A kispolgári individualizmus és önzés idegen test a szocializmusban. De nem könnyű megszabadulni a múltnak ettől a kóros örökségétől, amelyet a megszokás, a rossz beidegzettség mellett sokszor a mi gyengeségünk, a fiatal szocialista rendszer fogyatékosságai is konzerválnak. A szocialista kollektivizmus a kispolgári individualizmussal és önzéssel szemben azt a programot hirdeti, hogy az egyén is csak a közösséggel, a közösség erejével, annak részeként boldogulhat. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb csapást a kispolgáriságra, a kispolgári szemléletre és magatartásmódra ennek a programnak a gyakorlati megvalósítása méri. Ezért a szocializmus minden gyakorlati sikere: a szocialista gazdaság fejlődése, a jólét növekedése a kispolgárisóg további visszaszorításának a lehetőségét rejti magában. A marxista forradalmárok a kispolgáriság elleni harcot mindenekelőtt gyakorlati küzdelemnek fogják fel, amelynek során tettekkel kell igazolni a szocialista életforma és életideál fölényét. Hiba lenne azonban azt képzelni, hogy a gazdasági fejlődés nyomán automatikusan eltűnik a kispolgárisóg. Éppen azért, mert a kispolgáriság gyökere nálunk nagy mértékben az emberek tudatában, hibás szemléletében van, a kispolgáriság megszüntetésében is nagy szerepe van a szocialista tudatformálásnak. A tudat szocialista átalakításának pedig döntő feltétele a tömegek gyakorlati tapasztalata, aktív részvétele a közügyek intézésében és olyan közszellem kialaku’ása, amely elítéli a kispolgári individualizmust, az egoista önzést. bál-mát nagyon megviselte, s emiatt minimális termést adott a tavaszi árpa. Kukoricából sokkal jobb termést takarítottak be szövetkezeteink, mint a korábbi évek bármelyikében, azonban a vetés- terület kisebb volt s ezért 128 ter- medőszövetkeziet igényelt takarmánygabonát központi készletből. Jóval többet, mint amennyi a megye számára rendelkezésre állt. A takarmánygond tehát eléggé nagy megyénk közös gazdaságaiban, de ennek ellenére meg tudják oldani az állatnevelési és hizlalá- si feladatokat. Különösen akkor, ha az év minden napjában, a betakarításkor is takarékosan gazdálkodnak a takarmánnyal. És természetesen akkor, ha a szövetkezetek mindent elkövetnek azért, hogy az e célra rendelkezésre álló földeken a legmagasabb termésátlagokat takarítsák be mind szemes, mind szálas takarmány- növényekből. — Milyen intézkedésekkel és javaslatokkal segíti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek ez évi takarmánytermelését? — A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya intézkedési tervet készített a tavaszi munkák időbeni és jó minőségben! elvégzésére. Ezt az intézkedési tervet január 5-én megtárgyalta és jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. E terv szerint megyénk szövetkezetei a tavasz folyamán a 46 404 hold őszi árpa mellé még 19 ezer hold tavaszi árpát és zabot vetnék. A kukorica-vetésterület 170 ezer hold lesz, néhány ezer holddal több a tavalyinál. Az intézkedési tervben azt javasoltuk megyénk termelőszövetkezeteinek, hogy különös gonddal fejtrágyázzák és ápolják a ritkábban kelt és gyengén fejlett ősziárpa- táblákart, s a lehető legnagyobb területen irtsák ki vegyszerrel a gyomot, mind az őszi, mind pedig a tavaszi árpából. Az őszi árpa vegyszeres gyomirtásával eddig sem volt különösebb baj, azonban a tavaszi árpák gyomtalanításéra már nem futotta sem az erőből, sem az időből. — Égy gondoljuk, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is a kukoricatermelésre fordít legnagyobb figyelmet. Annál is inkább, mert elég nagy a terület, s eddig az azonos minőségű földeken is nagyon változóak voltak a terméseredmények. Milyen intézkedéseket dolgoztak ki ezzel kapcsolatban? — A mezőgazdasági osztály tervéiben elsősorban az szerepel, hogy lelkiismeretes talajedőkészí- tésre idejében, egyenes sorokban és megfelelő mélységben történő vetésre, megfelelő tőszám biztosítására és a teljes gyomtalanságot biztosító többszöri gépi és kézi kapálásra ösztönöeze a termelő- szövetkezeteket. Mindezt könnyebben el lehet érni, ha a termelő- szövetkezetek a kukoricatermesztés minden munkafolyamatára ösztönző premizálást dolgoznak ki. Száraz művelésű kukorica esetében 17—18, öntözéses művelés esetében pedig 22—23 ezer tőszám biztosítja legjobban a termésátlagokat. A legalább kétszeri gépi és kétszeri kézi kapálás szinte elengedhetetlen. örvendetes, hogy szövetkezeteink, különösen azok, amelyek munkaerőgondokkal küzdenek, igyekeznek mind több kukoricaföldből vegyszerrel kiirtani a gyomot. Terv szerint Hungazin- nal mintegy 10 ezer, Dikonirttal pedig 15—20 ezer holdat permeteznek le. A Hungazint kora tavasz- szal is, a Dikonártot pedig vetés előtt és kelés után is ki lehet permetezni. Indokolt is, mert hiszen a répaegyelés, a különböző szálas takarmányok betakarítása leginkább elvonja az erőt a kukorica kapálásától, mire odajutnak, ak- korrára eléggé megnyomja a gyom. — Szövetkezeteink közül jő néhány az elmúlt évet sem használta ki megfelelően az öntözési lehetőségeket a szemes és a szálas takarmányok terméseredményéinek növelésére. Az ecsegíalvi Egyetértés Tsz, pedig egyedüli, amely a legelőt úgy öntözte, hogy egy részéről 27 q szénát is be tudott holdanként takarítani. Milyen lehetőség van arra, hogy az öntözőtelepekkel és felszerelésekkel rendelkező szövetkezetek valóban öntözzenek? — A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a járási és a községi tanácsokkal együtt, mindent elkövet azért, hogy termelőszövetkezeteink éljenek az öntözési lehetőségeikkel s ezáltal is a lehető legkisebbre csökkentsék az évről évre visszatérő takarmánygondot. Terv szerint 25 600 hold szántót éa 2500 hold legelőt öntöznek. Szövetkezeti vezetőink és gazdáink lelkiismeretességén, akaraterején múlik, hogy ez a terv ne csak tel- tesítve, hanem túlteljesítve legyein. Nagyon fontos, hogy az öntözést ne tűzoltó módjára eszközöljék, vagyis ne kapkodjanak ide-oda, hanem rendszeresen öntözzék azokat a táblákat, amelyek erre a célra be vannak rendezve és ehhez megfelel a talaj tápereje is. A tervben szereplő 2500 hold rét és legelő öntözése csak egy nagyon kicsi hányada annak, amivel a termelőszövetkezetek rendelkeznek. Éppen ezért nem volna helyes, hogy csak erre fordítanának gondot. Feltétlen fontos, hogy az össz- legelő-terű létén alkalmazzak végre ez év tavaszán a legalapvetőbb ápolási módszereket: a trágyázást, a fogasolást, a gyomirtást. Sokkal erélyesebben kell megkövetelniük szövetkezeti vezetőinknek a legelők kímélését is. Nem szabad megengedni azt, hogy a fogatok, a traktorok és az egyéb járművek kényük-kedvük szerint, keresztül- kasul járjanak a legelőkön. De el kell érni végül azt is, hogy a nagyon félázott talajú legelőket ne vágassák az állatokkal — mondotta befejezésül Csomós István elv- társ; K. I. A VIZESFASI ÁLLAMI GAZDASÁG időszaki dolgozókat vesz fel. JELENTKEZNI LEHET AZ I. SZÁMÚ ÜZEMEGYSÉGBEN VIZESFÁSON ES A Ii. SZAMÜ BÉKÉSI ÜZEMEGYSÉGBEN (VOLT TANGAZDASÁG). MUNKÁSSZÁLLÁS, ÜZEMI KONYHA BIZTOSÍTVA. zt»79I
