Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
IMS. február 24. 5 Szerda A ma forradalmi tette Első vendégek a súlyfürdőben Forradalmi tett. Régebben sokszor hallottuk ezt a két szót. Olyan példamutató cselekményeket illettünk a megtisztelő forradalmi jelzővel, amelyek az adott körülmények között eredményesen szolgálták a haladást, más kifejezéssel: pártunk célkitűzéseinek megvalósítását példamutatóan elősegítették. A soronkövetkező feladatokat — mint láncszemeket — az előrevivő úton mindig a párt határozta meg. Sokan emlékeznek még azokra a jelmondatokra, amelyeket a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt adott ki. Ilyen volt többek között: „Le a reakcióval!”, „Földet vissza nem adunk!”, vagy „Három év alatt újjáépítjük az országot!”. Aki ezeknek a céloknak a megvalósításában aktív tevékenységet vállalt abban a tudatban, hogy az egész társadalom javát szolgálja, tettével a íorradal miságát bizonyította. Elismerés és tisztelet illeti azokat, akik a fasiszták által lerombolt, tönkretett ország felépítéséhez önzetlen segítséget nyújtottak, akik éjt nappallá téve a földosztás nehéz munkájában közreműködtek, végrehajtották a bankok, gyárak államosítását, megakadályozták az osztályellenség diverzáns, hazaáruló tevékenységét és megteremtették a népi demokratikus rend. szer alapját Ezzel egyidejű’eg mindinkább előtérbe került államunk gazdasági megerősödésének szükségessége is. Érthetővé vált a jelmondat: „Miénk az ország, magunknak építjük.” Ki ne emlékezne az első sztahanovistákra, a munka hőseire, akiknek mind a mai napig számos követője akad? Az elleniarrada1om nehéz napjaiban a helytállás, eredményeink megvédése, a nép ellenségeinek a leleplezése, a normális A termelőszövetkezeti akadémiák vezetői országos munkaértekezletet tartottak kedden, a Kossuth Klubban. A több mint száz mezőgazdasági vezető, népművelő, pedagógus és gyakorlati szakember részvételével összeült tanácskozást a Földművelésügyi Minisztérium és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezte. A délelőtti ülést dr. Or- tutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke nyitotta meg. Első napirendi pontként dr. Szűcs Kálmán kandidátus, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságának vezetője körvonalazta a mezőgazdasági szakmunkásképzés és az ismeretterjesztés közös feladatait. Ezután dr. Varró József, a TIT mezőgazdasági tudományos titkára tartott beszámolót az öt évvel ezelőtt megindított termelőszövetkezeti akadémiák kulturális nevelő munkájáról, a szakmai képzésben betöltött szerepükről, újszerű ismeretgyarapító tevékenységük eddigi tapasztalatairól. Bevezetőben rámutatott: — Az 1960. óta meghonosodott tsz-aka- démiák jól szolgálják a falusi lakosság politikai, ideológiai és szakmai nevelését. Az ismere' terjesztés ezen új formáinak terebé- lyesedését, fejlődését beszédesen tükrözik a statisztikai adatok: az I960—1961-es tanévben 66 tsz- akadémiai tagozat indult összesen 4500 hallgatóval; ezzel szemben 1963—1964-ben már 652 — tehát csaknem tízszer több — tagozatot indítottak, a beiratkozottak száma pedig meghaladta a 28 ezret. Mindehhez hozzá kell még számítani a TIT nők részére szervezett akadémiáinak körülbelül 7C százalékát, amelyen kizárólag termelőszövetkezeti asszonyok tanulnak: a folyó oktatási évben 35S tagozaton csaknem 17 000-en. Az akadémiák tématerveiről és pedagógiai módszereiről szólva a2 előadó hangsúlyozta: fontos, hogy hallgatóság a mindennapi életben, munkában gyümölcsöztethe- tő tudást szerezzen. A szakmunkásképző tanfolyamok előkészítésére, illetve támogatására az idén télen sokhelyütt, kibővítették az akadémiai hálózatot Előadása befejező részében dr. Varró József, a TIT-akadémiák soron következő feladataival foglalkozott. A propaganda munkának a jövőben elsősorban arra kell irányulnia, hogy felhívja a figyelmet a mezőgazdaság termelő berendezéseinek, termelési lehetőségeinek, kapacitásának jobb kihasználására. Fontos szerepkörük betöltésében a mezőgazdasági akadémiáknak sokat segíthetnek a tudományos és az oktatási intézmények, a járási és a megyei igazgatási szervek, a szakszervezetek, a tömegszervezetek, a művelődési házak, a termelő üzemek vezetői, szakemberei. A tanácskozás délután a beszámolók vitájával folytatódott. (MTI) Az első betegek a képen is láthatóan jól érzik magukat felfüggesztve, s bizonyára a kezelés után kevesebbszer mondják el: úgy fáj a derekam. (Fotó: Kocziszky) rincben bekövetkezett változás, fejfájást, vállakba, karokba, uj- jakba kisugárzó fájdalmakat, zsibbadást okoz. A háti csigolyáké, mellkasi szúrófájdalmakat, szívSztrájk Karachiban kedden sztrájkba léptek a főposta tisztviselői, miután a postások zöme béremelést követelve már egy hete beszüntette a munkát A postai szolgálatot kedden a pakisztáni katonák vették át: ők hordják szét a leveleket és továbbítják [a táviratokat. leges helyzetben lóg, miközben a derekára erősített széles övön különféle súlyokat helyezünk el — vagyis húzóerőt gyakorolunk az egész gerincre —, miáltal a csirápiás rendelésen naponta mintegy száz beteg vett részt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évben mintegy 30 ezerszer vették igénybe a kezelést. Irodaház építéséi kezdik el márciusban a békéscsabai Ln her u cában Ez év márciusában irodaház épL léséhez fognak hozzá Békéscsabán, Luther utca 5. szám alatt. Ide költözik majd 1966 első negyedévében — a közös irodaház elkészülte után — az ingatlankezelő, a ké_ ményseprő és a temetkezési vállalat, valamint a vetőmagfelögye- lőség. Az építkezést a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat végzi majd egymillió 800 ezer forint költséggel. A kétemele. tes irodaház felépítésére 500 ezer forintot a Földművelésügyi Minisztérium, egymillió 300 ezer forintot pedig a városi és a megyei tanács biztosított, Öt év alatt tízszeresére nőtt a tsz-akadémiák száma élet helyreállításának elősegíté se volt forradalmi tett. Napjainkban mások a körülmények, mint a felszabadulás után, majd az ellenforradalom idején voltak. Népgazdaságunk a kiegyensúlyozott belpolitikai viszonyok, között gyorsan fejlődik, erősödik. Igaz, akadnak hibák is, s ezek gátolják előrehaladásunkat. Pártunk azonban mindig újra és újra rpegmutatja a helyes utat, amelyen járnunk kell s ebben egyetlen szempont vezérli: népünk jóléte, békéje, boldogulása. Ennek a célnak az elérésére az a helyes szemlélet kerül előtérbe, hogy tegyük gazdaságosabbá, korszerűbbé a termelést, javítsuk a minőséget, alkalmazzuk a legmegfelelőbb technológiai eljárásokat, újításokat, takarékoskodjunk az anyaggal és az idővel csökkentsük a selejtet. A forradalom véghezvitelének ez tehát most a legfontosabb láncszeme, amelynek jelentősége nemzetközi viszonylatban is kidomborodik. A termelőüzemekben dől el, hogy a két társadalmi rendszer közötti gazdasági versenyben mikor kerekedünk a kapitalizmus fölé. Ennek az ideje rövidíthető le a pártunk által kitűzött célok eredményes megvaló- sítá éval. És minél előbbre jutunk a feladatok megoldásában, egyidejűleg annál jobban csökkentjük a háború veszélyét is. Aki megérti ezt és latbaveti érte a képességét, erejét, jó szolgálatot tesz az egész népnek. A feladatok az adott körülmények között változnak, de a pártunk által megjelölt közelebb: célok a távolabbinkra is rávetítik fényüket. Érdemes tehá' mindnyájunknak összefogva megvalósításukon munkálkodnunk. S ez a ma forradalmi tette. Pásztor Béla Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy Békéscsabán készül — s legutóbb —, hogy már megnyílt az Árpád-fürdő új létesítménye, a súlyfürdő. Ennek különösen azok örültek, akik mozgásszervi megbetegedésekkel keresték fel az elmúlt időszakban a rendelő- intézetet. — Mit jelent ez a betegellátásban — kérdeztük meg dr. Udvarhelyi Jánost, a rendelőintézet reuma és fizikoterápia szakorvosát. — A mozgásszervi megbetegedések gyógyításában a legnagyobb szerepe — a gyógyszeres kezelés mellett — a fiziko és balneoterápiás komlex kezelésnek van. A rövidhullámú különböző villany sollux kezeléseket iszapmasszázst már eddig is alkalmaztuk betegeinknél. A súlyfürdős kezelésre ’sak az elkészült súlyfürdőben nyílt lehetőségünk. A reuma rendeléseket leggyakrabban a 35—50 év körüli betegek keresik fel, olyan gerinctáji panászokkal. melyek súlyfürdő kezelést igényelnek. A csigolyák közötti összeköttetést az úgynevezett porckorongok biztosítják, a csigolyatestek és a közöttük lévő porckorongok megbetegedése bizonyos életkorral jár együtt, ezek elkopásnak vannak kitéve, ez fellép azoknál is, akik naphosszat íróasztalnál dolgoznak. Valamint azoknál is, akik helytelen testtartásban dolgoznak. így a porckorongok lela- pulása megváltoztatja a csigolyák helyzetét és ez fájdalmat okoz. A porckorongok duzzadása nyomja az idegvégződéseket és ez okozza a derékfájásokat. A nyaki geA súlyfürdőt a rendelőintézet reuma és fizikoterápiás osztályán megfelelő szakor vosi vizsgálat előzi meg. tők ld. Ezek helyi és kisugárzó fájdalmakat okozhatnak. Ilyen fájdalmak esetén alkalmazhatjuk jó eredménnyel a súlyfürdőkezelést. * — Hogy történik ez? — A beteg fejénél és hónaljánál felfüggesztve 35 fokos termál meleg vízben, mély vízben függőtest gyakorlatilag súlytalan — fejezte be nyilatkozatát dr. Udvarhelyi János. Az elmúlt napokban a korszerű, és a célnak teljesen megfelelő súlyfürdőt máris számos helybeli és környékbeli beteg kereste fel, s itt keresi gyógyulását. Az elmúlt évben a reuma és fizikotetáji panaszokat és a hosszú hátizmok panaszát okozza. Leggyakoribb fájdalom helye a derék- tályi csigolyák közötti elváltozás. Röntgenfelvételen a csigolyatestek peremein kisebb-nagyobb úgynevezett csőrképződések mutathagolyák között kilépő porckorongok visszahelyeződnek és ezáltal az izomfeszülések megszűnnek, a fájdalom enyhül s a gyulladásos folyamat meggyógyul. Az egész kezelés teljesen fájdalommentes, miután a vízben felfüggesztett
