Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
W65. február 24, 3 äzerds Modem tejházakban dolgozzák fel a gazdaságokból összegyűjtött tejet a testvéri Csehszlovákia számos községében és városában. [ Darvas József cikke j Orosházáról az Új írás febrnári számában 3 ■ Darvas József író, aki Oroshá- ; zárói indult el pályájára, az Űj E írás februári számában Orosházi : változások címmel a város felsza- : badulásáról és a közvetlen azt kö- S vető eseményekről emlékezik meg. ■ Cikke elején megemlíti, hogy írá- ! sa az új orosházi monográfiában { jelenik majd meg, mely kötet fel• méri és értékeli Orosháza 220 éves ■ történelmét. 2 A szerző a város utolsó 20 évé- 5 nek történetét gyűjtötte össze és • írta meg, meggyőző, hiteles képet 3 nyújtva a hajdani „legnagyobb • magyar falu” felszabadulásának | és azóta eltelt éveinek eseményei- j ről. Az Oj írás a tanulmány be- ! fejező részét márciusi számában • teszi közzé. Kpí tárca vitája * • Százhuszonnégy baromfikeltető géppel is kevés a kapacitás A meglel tanács mezőgazdasági osztályán összeállították az 1965. évi naposba romfi-igény adatai. Megállapították, hogy a megye szövetkezeti és háztáji gazdaságai, ban az 1964-es árubaromfi-nevelés üteme 1965-ben sem csökken. Sőt, egyes állatfajok iránt nőtt az érdeklődés. Libából, pulykából, kacsából a vártnál is nagyobb az igény. Csibéből 5,5 milliót, libából 217 ezret, pulykából 518 ezret, kacsából 347 ezret, gyöngyösből pedig 100 ezret szeretnének felnevelni a tsz-ekben és a háztáji gazdaságokban. Ezzel szemben a megyében fellelhető 124 Gergely-féle tízezres keltetetőgéppel 4,3 millió csibe, 345 ezer liba, 374 ezer pulyka, 100 ezer kacsa és 100 ezer gyöngyös keltetésére »van mód. A tízezer tojás keltetésére alkalmas gépek éves kapacitását — a felsőbb szervek — egyenként 58 ezer csibeegységben állapították meg. Tavaly megyei átlagban gépenként 63 ezer csibeegységnek megfelelő naposbaromfit keltettek. A békéscsabai baromfikeltető állomáson 69 ezer csibeegységes kapacitás kihasználást értek el. Ha a megyében lévő 124 keltetőgéppel a békéscsabaiak eredményét általánossá lehetne tenni, a napos- baromfi-igényt még akkor sem tudnák kielégíteni. ■ ..........--Ml.— ....... ♦ A szövetkezeti és a háztáji gazdaságok naposbaromfi-igényéhez megfelelő mennyiségű tojással rendelkezik a megye. Ahhoz azonban, hogy ebből csibe, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös lehessen, 30 újabb keltetőgép felállítására lenne szükség. A megyei szervek gondoltak 30 gép beszerzésére és elhelyezésére. A megoldásra javaslatot tettek a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztériumnak. Sajnos, a két tárca ezide- ig sem tudott megegyezni a Békéscsaba határában lévő baromfi- ipari célgazdaság ma is üresen álló épületeinek igénybevételére. Azóta újabb elgondolások is napvilágot láttak. Eszerint a Mező- berényi Gépjavító Állomáson — ahol egyébként is helyszűkében állnak — két gépszínben keltetőüzem felállítását tervezték. Ez a keltetőállomás 1966—67-nél korábban nem tud a termelésiből megfelelő részt vállalni. így amíg a tárcák egyezkednek, a termelési eredmények tartására nem marad más megoldás, mint a korábban hagyományos kotlóskeltetés felújítása. D. K. Ktjev—Moszkva ku'önvonat 300 résztvevővel Hazánk felszabadulásának 20 éves évfordulója alkalmával béke- és barátságvonat-szerelvényt indít az MSZBT és a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága a Szovjetunióba. A különvonat utasai egy napot Kijevben, négy napot pedig Moszkvában töltenek. Mindkét helyen részt vesznek a hazánk felszabadítására rendezett ünnepségeken. A háromszáz magyar látogató programját a szovjet Béke Tanács állította öss2e. A különvonat utasainak szervezése megyénkben jó ütemben halad. Néhány nap alatt kétszáznál is többen jelentkeztek az útra. Többek között Békéscsaba négy termelőszövetkezetéből huszonnégyen, a hűtőházból tizenketten, a megye kisipari szövetkezeteiből pedig hatvanhárman iratkoztak fel eddig a Moszkvába látogatók közé. ■ ..................................I— cs ak új, közvetlen leágazású vezeték megépítésével tudjuk biztosítani. Előreláthatóan 1968— 69-ben megkezdik hazánk területén a Barátság II. vezeték építését, amely a 70-es évek elején már üzemel. Valószínű, hogy e több ezer kilométeres hatalmas olajfolyam kapacitása a közeli években új, párhuzamos vonalak építésével emelkedik. Jelenleg a csehszlovákiai zá- luzii elágazáson kívül, melynek építését már megkezdték, a belorusz Polockon keresztül épül a Barátság olajvezeték III. el• ágazása a lettországi VENTSPILS kikötőbe. Innen a szovjet olaj tankhajókkal kerül majd elsősorban a Skandináv államokba. A Balti-tengeri elágazás befejezése után az olajvezeték 5635 km hosszú lesz. Kevesen tudják, hogy a szovjet építők a Barátság olajvezetékkel csaknem egyidőben megépítették a TONKA transzkontinentális vezetéket, amelyet a Tujmana, Omszk, Novoszibirszk, Krasznojárszk, Arganszk városok kezdőbetűiről neveztek el. E városokat szeli át a kb. 3800 km hosszú acélzsinór, melynek „végállomásán”, a Tajgában, a szovjet vegyipar új központja jött létre. A Barátság és a Tonka olajvezeték, noha mindkettő ellenkező ilányba halad, közös vonása: a Volga és az Ural közötti gazdag olaj mezőkről az úgynevezett „második Baku”-ból ered. A háború utáni időszakban a Szovjetunióban több mint 1500 új olaj- és gázlelőhelyet tártak fel. Amint a szovjet sajtó hirül adja, a szovjet olajbányászok figyelmének középpontjába most a Nagy Szibériai Olaj, a „harmadik Baku” került, amely a TYUMENSZK területi tajgában épül. Kiderült, hogy a nyugatszibériai síkság óriási térségei, képletesen szólva, olajon úsznak. Az olaj mezők több mint 2 millió ’ négyzetkilométernyi területen (csaknem négyszerese Franciaországnak) húzódnak. Az olajkészleteket több 10 milliárd tonnára, a gázkészleteket pedig több billió köbméterre becsülik. Egyre-másra érkeznek a hírek, hogy új hatalmas olajgejzírek törnek a magasba olyan helyeken, amelynek neve eddig csupán az élettelen tundrát jelentette. Ennek az olajbázisnak az energiája akkora területen képes a termelőerők fejlődését biztosítani, amely jóval felülmúlja egész Európa területét. Ma még csak fantázia, de a távoli jövőben, amikor a „második Baku” tartalékai kimerülnek, ténnyé válik: a transzeurópai és a transz-szibériai olajvezeték egyetlen szállítási rendszerben egyesülve, a Nagy- Szibériai Olaj továbbítását nemcsak keleti, hanem nyugati irányba, Európába is biztosítja. A Szovjetunióban a múlt évben ünnepelték az olaj- és gázipar megszületésének 100. évfordulóját. Szovjet közgazdászok kiszámították, hogy e 100 év alatt termelt egész óceánra való 2,3 milliárd tonna olajnak több mint a felét, 1,3 milliárd tonnát a legutóbbi évtizedben termelték ki. íme ilyen kimeríthetetlen tartalékok biztosítják, hogy a szocialista országokba minél bővebben buzogjon a Barátság olajvezetéken a modem ipar vére: az olaj. Z. F. Tévedésből vagy haragszom rádból A Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájába kopogtatott be, onnan a megyei tanács mezőgazdasági osztályának jogtanácsosához küldték, aki azonban nem volt benn. Tomanicska András azonban nem válogatott: elkezdte mondani, milyen ügyes- bajos dologban jár. Idestova őt évvel ezelőtt, 1960- ban lépett be 14 és fél hold földjével a dombiratosi Féke Tsz-be, ahol kovácsként dolgozott. Régen tanulta ezt a szakmát, de aztán az élet ide-oda dobálta. Amíg a felesége is és ő is meg nem kapta az örökölt földet, gépész volt, azaz csépelt mások gépével. Aztán mikor 14 és fél holdra kerekedett a földje, egyénileg gazdálkodott. Nem fogott volna ki rajta a szövetkezetben sem az állatgondozás, sem a növénytermesztés, de azt mondta: amennyire egy lehetőség van rá, akkor legszívesebben a szakmájában, vagyis a kovácsműhelyben dolgozik. Ott is dolgozott tavaly február végéig. Akkor a szövetkezet egy helyre költöztette az addig itt- ott dolgozó négy kovácsot. Kiderült, hogy négyőjük helyett elegendők lesznek hárman Is. Miért, miért nem, olyan döntés született, hogy az' 54-ik életévét taposó Tomanicska András a felesleges negyedik. Nem mélyedünk bele a beszélgetésbe s nem is kérdezzük, hogy mennyire sértődött meg ezen. O azt mondja: kérte a kilépését azzal az indokkal, hogy ő továbbra is a szakmájában szeretne dolgozni, nem kezdi most már évek múltával elölről a növénytermesztést vagy az állatgondozást. Elengedték szépszerivel, hozzájárulással s most nap mint nap bejár Békéscsabára dolgozni a sertéshizlaldába. Eddig nem haragudott a szövetkezetre és most sem táplál iránta ellenszenvet. De azt nem tudja eldönteni, hogy a szövetkezet vezetői tévedésből vagy pedig haragszom rádból bántak vele úgy, ahogyan bántak. Földje mind a 14 és fél hold ugyanis bent maradt a szövet kezeiben, de a tavalyelőtti 228' forint körüli föld járadék helyet most csak 413 forintot fizette!, ki. Indok: jövedelemadó leve nás. Ö úgy tudja, hogy a föld járadékból nem lehet semmifél jövedelemadót levonni. Az í esetében különösen nem, mert nem magánkisiparos, hanem munkásállományban van a ser téshizlaldában. S ez még hagy ián. A szövetkezet vezetői any nyira belejöttek a levonásba hogy visszatartottak tőle 260 forintot is egy hold háztáji föld művelési költsége címén. Ez Is érdekes, mert amíg kovácsként a szövetkezetben dolgozott, egyszer sem vontak le tőle ilyen címen egy fillért sem. Azért nem, mert az ezer valahán> négyszögölnyi kertjét és néhán\ négyszögölnyi szőlőjét tartották nyilván háztáji földként. Kertjéből 600 négyszögölbe már régebben lueemát telepített, azt a 400 négyszögölet, amit burgonyával és egyéb zöldségfélével vetett be tavaly, azt az egyik szomszédjával szántatta, foga- soltatta el, maszek alapon, fizetség ellenében. Ezért mondja, hogy a levonásokat a szövetkezet vezetői vagy tévedésből vagy haragszom rádból eszközölték, amiért nem maradt ott növénytermesztőnek. Mi nem akarunk döntőbírója lenni ennek az ügynek, mert elsőfokon a mezőkovácsházi járási tanácsra, másodfokon — ha a járás nem tudja elintézni —, a megyei tanácsra tartozik. Csupán, mint érdekes esettel foglalkozunk vele s úgy hisszük, hogy a dombiratosi Béke Tsz vezetői nem tudják megokolni, miért csökkent 1600 forintnál többel Tomanicska András földjáradéka s miért kellett levonni művelési díjat olyan háztáji föld után, amelyen a közösből sem traktor, sem lófogat nem járt. K. I. Drki mozaik Uj épületet kapnak a kutatók Az öntözési és Ri zstermesztési Kutató Intézet jelenlegi elhelyező, se a megnövekedett kutatási feladatok ellátásához, a tudományos munkatársak befogadásához, a la. boratóriumok elhelyezéséihez már kicsinek bizonyult. Az irodák többségében két-három kutató is dolgozik. E körülmények ismerete után határozta el az intézet felettes szerve, az FM, hogy ötmillió forint beruházásiból egy kétemeletes épületet létesit a jelenlegi üzemi konyha és az intézethez tartozó gazdaság irányitóközpontja helyére, illetve szomszédságába. Az építkezés tervei készen vannak. A munkát terv szerint — még ebben az évben elkezdik, s az új épületet 1966-ban adják át rendeltetésének. Télen, nyáron szünet nélkül Mesterséges fényforrásokat sze. relnek fel az ÖRKI egyik üvegházában. A fénycső, és a higanygőz-lámpák beszerzésére, felszerelésére 100 ezer forintnál is többet költenek. Erre a beruházásra azért van szükség, hogy a kutatómunkát télen, nyáron folyamatossá tegyék s a nemesítők évemként egy teljes tenyészidőt nyerjenek a kutatási program megvalósításában. A mesterséges fényforrások a nap sugárzó energiáját pótolják. A növényeket ezek alatt tenyész. edényekben gondozzák. Izotóposok Budapesten Az izotópok alkalmazása a mezőgazdaságban címmel február 25, és 26-án nagyszabású tudományos előadássorozat kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia budapesti központjában. Az előadások jelentős részét a szarvasi ÖRKI kutatói tartják. A programot az Országos Atomenergia Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága állította össze, melyben dr. Debreceni Béla, az ÖRKI agrokémiai osztályának vezetője, dr. Dombóvári János, az izotóp kísérleti csoport vezetője, és dr. Debreceni Bédáné, aspiráns tart előadást. Dr. Dombóvári János kétszer lép az előadói pódiumra. Miután beszámolt az izotópos kísérletekről, a lucernával folytatott tudományos munkájáról is referál. Dr. Debreceni Béla az összetett műtrágyák fosz- forhasznosításáról tart előadásit. í
