Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

Ü05. február 23. 5 Kedd Gazdagodott az ország Megkezdődött a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatainak végrehajtása a sarkadi járásban Próbálják » ciklonberendezést. A nemesgulácsd új ás- váriyőrlőműben megkez­dődött a gépek próbaj Íra­tása. Évente nyolcezer ton­na hegyi kréta és okker alapanyagot zúznak az őr­lőműben. Ezzel a mennyi­séggel kielégíthetik a hazai festék- és vegyipari gyárak igényeit. A hegyi kréta alapanyagot az őrlőműtől 15 kilométerre levő He- gyesdről, az okker alap­anyagot pedig 30 kilométer távolságból, Cserszegto- majról szállítják gépko­csikkal. Az új ásvány őrlő­mű március végén kezdi meg a termelést. (MTI Fotó—Mező Sándor felvétele) A sarkadi járási pártbizottság is megtartotta kibővített ülését, amelyen Lestyán István, a járási pártbizottság első titkárának el­nökletével megtárgyalta a máso­dik ötéves terv eddigi teljesítésé­nek sarkadi járási tapasztalatait ás a Központi Bizottság 1964. de­cember 10-i és a megyéi pártbi­zottság 1965. január 22-1 hatá-o- zataiból adódó 1965. évi legfonto­sabb tennivalókat. Megállapította a pártbizottság, hogy a sarkadi járásban lévő né­hány ipari üzem termelési ered­ménye kedvező. A Sarkadi Cukorgyár 1964. évi 345 millió forintos össz- termclési értéke, az 1960. évi­hez képest 20 százalékos emel­kedést mutat. Ha az 1963-hoz viszonyított egy dolgozóra eső termelési értéket /esszük, 30 ezer forintos emelke­dést látunk. Ez mindenképpen licséretes, különösen, ha azt is "tgyelembe vesszük, hogy 1901- >en csak 158 nap, az előző évinél 36 nappal kevesebb idő állt ren­delkezésre a karbantartások el-1 végzőére. Mégis jó felkészüléssel I sikerült időben — február 2-ig — Kihirdették a Szakma kiváló tanulója címért folyó megyei verseny döntőjének eredményét Ünnepélyes keretek között hir­dették ki az idei Szakma Kiváló Tanulója címért folyó megyei ver­seny döntőjének eredményét. A megyei tanács nagytermében Tóth Pál, a Munkaügyi Minisz­térium békéscsabai 611. számú intézetének igazgatója mondott beszédet, melyben méltatta a fel- szabadulás emlékére rendezett verseny jelentőségét. Elmondta, hogy a megyéből 15 szakmában 120 tanuló versenyzett az első he­lyezésért. Közülük 37-en utaznak márciusban az országos verseny­re, hogy ott méltó módon képvi­seljék iskolájukat és szerezzenek idő előtt szakmunkásbizonyít- i ványt. Megállapította, hogy az előző évi eredményekhez képest elmélet és gyakorlat terén egya­ránt lényeges javulás mutatko­zott meg. Az intézet igazgatója kiemelte a rendező szervek lelkes, odaadó munkáját, amellyel jelentősen hozzájárultak a verseny sikeré- I hez, majd értékes tárgy- és könyvjutalmakat adott át a győz- i teseknek, valamint a helyezést j elért tanulóknak. I H. F. befejezni a cukorgyártást, s nem f is akármilyen eredménnyel, mert az eredetileg tervezett 710 vagon helyett 800 vagon cukrot gyártot­tak, mintegy 85 százalékban ex­portképes minőségben. A cukor­gyár kollektívájának jó munkáját ! dicséri, hogy az elmúlt négy év j a’att kétszer nyerték el az Élüzem címet. A Sarkadi Kendergyár, gép­javító állomás és építőipari ktsz is teljesítette, illetve túl­teljesítette 1964 évi tervét. A kendergyárnál ugyan meg kell jegyezni, hogy a készáru terv tel­jesítése mellett, az áztatási terv teljesítésében bizonyos lemaradás tapasztalható. Éppen a tanácsko­záson tett ezzel kapcsolatos véle- ményryilvánítások után határo­zott úgy a pártbizottság, hogy megkülönböztetett segítséget kell nyújtani — megfelelő szakembe­rek összefogásával — az ádntás | gépesítési problémájának megol­dásához. ♦ B'ztató, egyenletes fejlődést mutat a járás mezőgazdasága. Megállapítható — amint azt a ta­nácskozáson résztvett Klaukó Má­tyás elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára is hangsú’yozta felszólalásában —, hogy a sarkadi járás helyesen használta fel a megyei pártbizottság és a megyei tanács ha'ározatai alapján a já­rásnak nyújtott segítséget és egy­re nagyobb termelési eredmé­nyekkel viszonozza ezt. 1964-ben 9,8 mázsa búza átlagtermés mel­lett a kenyérgabona-felvásárlás mennyisége az 1960. évihez viszo­nyítva 246 százalékkal, 1964-hez 253 mázsával— emelkedett. Az 1965-ös év felada'ai között elérhető célként jelölte meg a pártbizottság, hogy egyetlen tsz se mutasson fel 10 mázsán aluli átlagtermést. Sok szó esett a tanácskozáson az 2«. öreg Fa! t Repta fel sem állt, amikor Jozeffel első ízben ér­keztek erre a helyre. — Tehát már hárman va­gyunk, és csak egy pisztolyunk. Négyre van szükségünk, mert jön még valamilyen festő is. Po­zsonyból jelezték. Pihenjetek le. Ott fogunk aludni a kőből épült szénapajtában. Ügy aludtak Jozeffel, mintha agyonütötték volna őket. Nem is tudták, hogy Repta egész éj­jel őrizte álmukat a régi pisz­tollyal a kezében. Ha mindez így még egyszer visszatérhetne! Még egyszer, hogy ne kövesse­nek el hibát. Hogy követtük el valójában a hibát? A találkozás előtt, melynek annyira örült, Er­nest és az öreg Fa találkozása előtt ismét hideget érzett, mint mikor hideg folyó felől kezd fújni. Lassan ült le a tölgyfa alatti testéhez idomult ülőhelyére. Be­nőtte a fű. Behunyta a szemét és hallgatta az erdő zúgását. Mintha a távolból valahonnan fentről vonat közeledne és tá­volodna. Hallgatta a madarak csivitelését. Feszülten figyelt, mint egykor régen, amikor a hangok egymástól való megkü­lönböztetését tanulta; melyek­nek volt itthoni joguk, s melyek Juraj Spitzer HOZZÁTOK TARTOZOM voltak idegenek, amelyek nem tartoztak ide, s a veszélyt rejte­gették. De az, amit most hall­gatott, csak a bensőjében levő hideg folyó zúgása volt. Hol vétettünk? Ernest emlékezetében felme­rült egy kifejező arc. Mély, be­esett, sötét szem,, fekete rakon­cátlan haj, kifejező gesztus, szenvedélyes, lebilincselő be­széd. Ember, akiért odaadta vol­na az életét, aki példaképe volt a gondolkodásban, a cselekvés­Forditotta: Krupa András ben, ember, akihez hasonlítani akart. Nem akartam mindig hozzá hasonló lenni? A sötét, hideg folyó felzúgott. Ennek az embernek a beszédével, gesztu­saival és tetteivel függött össze Ernest élete. És nemcsak Ernes- té, a többi baj társa benne a szüle­tett vezetőt, tanítót, példát látta. Ernest szeretett a közelében len­ni, akarta, hogy az a férfi, az ország első embereinek egyike lássa benne az odaadó, kö­vető, a leghűségesebb segítőtár­sat. Együtt dolgozott vele, meg­hallgatta tanácsait. Nem volt előtte egyetlen titkos gondolata sem. Az iskolaigazgatás egész átalakítását, az oktatási rend­szert, a tanfelszerelést, a diák­otthonokat, mindent, amivel megbízták, a kiváló férfi irány­elvei, gondolatelvei alapján in­tézett. Miért nem tud Ernest jó em­léket felidézni a háború utáni hosszú évekből, amelyek tele voltak előadásokkal, tanácskozá­sokkal, éjjeli ülésekkel, a fejtö­rések sokaságával, hogyan alkal­mazzák az életben az új eszmét? Miért térnek vissza állhatatosan a háborúhoz, a partizánélethez kötődő élmények? Érezte, hogy ez valahogy összefügg a mély beesett szemű férfivel. Miért folynak össze a sötét, beesett szemek a sötét, hideg folyó ké­pével? Amikor Jozeffel és a szovjet kapitánnyal elszöktek a fasiszta fogságból, azt gondolta, nagy tettet hajtottak végre. Vissza­térhettek az illegális mozgalom­ba. Azt tették, amit minden for­radalmárnak meg kell tennie. Kihasználni a szökésre való le­hetőséget — legalább is azt hit­te. (Folytatjuk) állattenyésztés előrelerdftéséről és az ezzel kapcsolatos takarmány­termelés fejlesztéséről, a takaré­kos és gazdaságos takarmányfel­használásról. Bizony még elég nagy mennyiségű takarmányt használ­nak fel nálunk például I kilo­gram sertéshús előállításához. Egy-két évvel ezelőtt 6—7 kilo­grammos felhasználás is volt ta- paszta’ható. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya utóbbi fel­mérései szerint ez 5,10—4,80 kilo­grammra csökkent, de reális cél­kitűzés, hogy mindenütt legalább 4,50 kilogrammos legyen. A legfontosabb takarmánynö­vény a kukorica átlagtermése ter­melőszövetkezetenként igen nagy szóródást mutat. Amíg volt olyan terme’őszövetkezet, mint a sarka­di Lenin és a sarkadi Haladás, ahol 20 mázsán felüli átlagtermést értek el, addig például a mező- gyáni Magyar—Boigár Barátság Termelőszövetkezetben csak 8 má­zsás májusi morzsoltra átszámí­tott kukoricát takarítottak be katasztrális holdanként. Helyes feladatként jelöli meg a pártbizottság határozata, hogv 1965. évben minden tér­in "lősz; vet kezet bon érték el legalább a 15 mázsás kukori- cate-mcst. Az igen jelentős ipari növények és zöldségfélék, valamint apró- magtermesztés kérdéseiről is szenvedélyes felszólalások hang­zottak el. összegezve megállapította a já­rási pártbizottság, hogy az eddigi biztató eredmények mellett a kö­vetkező ötéves tervet megalapozó 1955 év feladatainak teljesítése . érdekében igen sok a tennivaló. Fontos bogy a kommunisták egy nyelven beszélve helyesen magya­rázzák. szervezzék a tennivalókat és ők maguk mutassanak példát a végrehajtásban. A Központi Bizottság és megyei párt bizottság határozatainak „ap­rópénzre vá'tása” a já"á<ű kibő­vített pártbizottsági üléssel csak megkezdődött. Az ezután sorra kerQiö alap­szervezeti taggyűléseken kell a helvi viszonyok és lehe'ősé- gek figyelembevételével meg­határozni az apró, gyakorlati feladatok meg­oldását célzó konkrét tennivaló­kat. Mindezek következetes vég­rehajtásának megszervezésével biztosíthatjuk majd a célkitűzé­seink sikerét. Dr. B. F. Mezőberényi textiles fiatalok verseny vállalása A közeljövőben mindenhol be­indulnak a KISZ megyei bizottsá­ga által szervezett gyárközi mun­kaversenyek, melyekben az erre jelentkező ipari ifjúsági brigádok vesznek részt. A Pamuttextilmű­vek Mezöberényi Gyára két ifjú­sági brigádjának fiataljai ver­senyfeladatként felajánlották, hogy műszakváltás előtt 10 perc­cel megkezdik a gépek átvételét, hegy a „vetülékfonal e’dolgozásá- val csökkentik a hulladékot”, s hogy az általuk készített termék 97—93 százalékban első osztályú lesz. A két ifjúsági brigád ‘agjai összesen 250 óra társadalmi mun­kát vállaltak ez évre, amelyet üzem ik tisztán tartására, csinosí­tására fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents