Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-23 / 45. szám
IMS. február 23. 6 Kedd Március elején Békéscsabára látogat Károlyi Mihálynak, az első Magyar Népköztársaság elnökének özvegye Közoktatási elveink érvényesülése Békéscsabán Károlyi Mihály gróf, a magyar nagybirtokos arisztokrácia ritka, ha nem egyetlen tagja volt, aki áttörve osztálykorlátait, eljutott a népig. Az 1910-es években egyre határozottabban fordult szembe a Tisza István mögé tömörülő uralkodó osztályok politikájává' Háborúellenes fellépésével nagy népiszerűséget szerzett, a piolgári demokratikus forradalom kereteit azonban nem volt képes túllépni. A Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét nem értette meg, ezért 1919. júliusában nyugatra emigrált. Azonban továbbra is szemlben állt az ellenforradalommal, a Magyarországon dühöngő fehérterrorral, az egész Horthy-rendszerrel. Emiatt az ellenforradalom hazaárulónak bélyegezte, birtokait elkobozta. Károlyi Mihály az emigrációban megtalálta az együttműköA napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe, melynek írója, Klein Pál szb-kultúrfelelős, Mezőhegyesről az elmúlj vasárnapi megyei Ki mit tud?-döntővel kapcsolatban említi meg néhány kifogását. Levelének lényeges részeii közrebocsátjuk, tanulságnak is igen hasznos, elsősorban azok számára, akik majd ezután is rendeznek nagyobb kulturális megmozdulásokat. „Nem azzal akarok én vitatkozni illetékes vezetőkkel — írja levélírónk —, hogy a Balassi együttes jobb-e vagy nem más együtteseknél, csuprán kérdésként szeretném feltenni: reális-e egymással szembeállítani olyanokat, akiknek többéves múltjuk van, sikerük van nemzetközi szinten is, vagy akiknek talán ez volt az első fellépésük. Természetesen örülünk, hogy megyénkben van egy olyan együttes, melyre az egész megye büszke lehet, de vajon nem követünk-e el hibát, amikor eny- nyire irreális versenyt rendezünk kezdők és »nagymenők« között?” Levélírónk ezután így folytatja: dóst a kommunistákkal, a második világháború alatt részt vett a háborúellenes és antifasiszta mozgalmakban. A felszabadulás után hazalátogatott, majd 1947-től 1949-ben történt lemondásáig, hazánk párizsi követe volt. Élete utolsó éveit Franciaországban töltötte. Károlyi Mihályné született Andrássy Katinka, az első Magyar Népköztársaság elnökének özvegye, március 5-én Békéscsabára látogat és aznap este a TIT Értelmiségi Klubjában Emigrációban Károlyi Mihállyal címmel a közvetlen szem- és fül tanú hitelességével tart előadást. Egyébként most dolgozik több kötetre tervezett emlékiratán, mely Károlyi Mihály egész életútját öleli fel. H. »távirati stílusban« eltávozniuk. Mivel semmiféle szállítóeszköz nem állt rendelkezésükre, így a saját költségükön próbáltak taxit fogadni, hogy azzal majd a felszerelést az állomásra viszik. Ez idáig rendben is lett volna, jött azonban a nagyobbik hiba, rnégpie- dig az, hogy a kultúrház gondnoka (Építők Kultúrotthona, Tre- fort utca) nem járult hozzá ahhoz, hogy a csopiort tagjai a kultúrházon belül várják meg a gépkocsi érkezését. Vajon mennyire felei meg ez a vendégszeretetnek és a vendégekről való gondoskodásnak? Ha történetesen hozzánk az ország bármely területéről vendég érkezik, igyekszünk a magunk módján, a magunk eszközeivel udvariasak, figyelmesek lenni és bebizonyítani vendégszeretetünket. Meg kell mondanom, hogy a fenti eljárást szereplőink egyhangúan sérelmezték, és a jövőben nagyobb megbecsülést kérnek azoktól, akik meghívják őket ilyen nemes versengésre.” P ártunk VII., majd VIII. kongresszusa meghatározta azokat az alapvető művelődéspolitikai elveket, amelyek mintegy 2 évtized távlatában megjelölték közoktatásügyünk további fejlődésének útjait és céljait. Az 1961. évi III. Törvény — mely a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szól — reformtörvény, kifejezi fejlődő szocialista társadalmunk reális igényeit, s jelen időszakra épült a távolabbi jövőt tekintve. Ezeket az igényeket néhány alapiedvbe koncentráltan a következőkben fejezi ki: 1. Váljék szorosabbá iskoláink kapicsodata az élettel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelő munkában való részvételre. 2. Mind magasabbra kell emelni a korszerű általános és szakmai műveltség színvonalát. 3. A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek az iskolák igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állam- polgárokat. 4. Növeljük mind az iskolások, mind a termelő munkájúk megszakítása nélkül továbbtanulók létszámát és fokozatosan készítsük elő az általános ás kötelező középfokú oktatás megvalósításának feltételeit. E néhány alapelv megvalósítása sok és nehéz feladatot jelent. JCgész sor tárgyi és személyi feltétel megteremtése szükséges p reform célkitűzéseinek teljesítéséhez. Mindez hosszú évek céltudatos és tervszerű munkáját kívánja meg a piedagógusoktól, a tanügy- igazgatási szervektől és a társadalomtól. Nem véletlen, hogy a ül. Törvényt előkészítő Kormánybizottság ezzel a jelszóval bocsátotta országos vitára a reform irányelveit: „Váljék a nevelés ügye közüggyé”. A törvény megvalósításának ” legjelentősebb ténye a gyakorlati foglalkozások bevezetése az általános iskola mind a nyolc évfolyamában, és az 5+1-es középiskolai oktatási rendszer széles alapokon való kifejlesztése. Városunkban 1958 óta folyamatosan megszerveztük az általános isLevél a megyei Ki mit tud? döntő egy-két árnyoldaláról Takarékosság a HABAGY-nál Versenyzőink, akik vasárnap Békéscsabán szerepeltek — például a gitáregyüttes és a táncdal- énekes — legalább olyan sikert arattak, mint a Balassi együttes hasonló szereplői. Vajon mi az oka annak, hogy a zsűri, melynek összetételét nem ismerem, nem tudta megfelelően értékelni a két szám igazi sikerét?” Levele végén még egy kellemetlen epizódot is megemlít Klein Pál: „Szereplőink visszaérkezésük utón elmondották, hogy a verseny befejezése után igyekezniük kellett a hangszórókkel és más egyéb felszerelésekkel a helyszínről Shirley Maclaine írónő akar lenni Shirley MacLaine legújabb filmje Terence Rattigan angol vígjátékíró szövegkönyve alapján készült; címe A sárga Rolls Royce és Jean Harlow-t, a harmincas évek híres „vampját” parodizálja benne. A rendkívül tehetséges amerikai filmszínésznő azonban szívesen otthagyná a filmszakmát és kedve szerint kizárólag — irodalommal foglalkozna. A HABAGY-nál (Hajnövesztő és Bajuszgyarapító Vállalat) összeült a vezetőség, hogy megtárgyalja: a decemberi párthatározatból és az országgyűlésen elfogadott állami költségvetésből eredően milyen takarékossági intézkedéseket szükséges tenni vállalatuknál. Hosszú, kemény vita volt, ami végül is aztán eredményekre vezetett. Konklúzióit pontokba foglalták. A takarékossági intézkedések tömören így hangzottak: „A rentábilisabb gazdálkodás érdekében vállaljuk a költségek csökkentését az alábbiak szerint: 1. A téli időszakban a vállalat egész megyére kiterjedő fiókjaiban (szám szerint 127) a reggeli kályhabegyújtásnál nem használhatnak a jövőben 40 filléres gyufát, csak 30- asat. Ez összesítve és számításba véve, hogy egy skatulya gyufa két hétig tart, 128 forint 90 fillér megtakarítását jelenti. 2. Eddig átlagosan 15 kiszállásunk volt havonta, saját gépkocsival. Ennek számát 8-ra csökkentjük, esetleg 7-re. A többi alkalommal felkér edzkedünk más gépkocsira. Az üzemanyag-megtakarítás ezúton egy hónapban csaknem 200 forint. 3. A kiküldött levélborítékokat eddig külön papírragasztóval is leragasztottuk, hogy véletlenül se essenek ki belőle kézbesítés közben a körlevelek. Ehhez havonta — tekintve a kiterjedt körlevelezést — 5 csomag papirragasztó kellett, ára 90 fillér. Ez óriási papír pazarlás. Ezért a különragasztást a jövőben megszüntetjük. Megtakarítás havonta 4 forint 50 fillér, éves viszonylatban 54 forint. 4. A cukorexport valutát jelent az ‘országnak. Ennek szellemétől áthatva elhatároztuk, hogy április 4-e tiszteletére vállaljuk: a jövőben a szokásos négy helyett mindössze csak két cukorral fogyasztjuk a titkárságon főzött kávét. Ez felére csökkenti a cukorfogyasztási költségeket. Eves megtakarítás 37 forint 50 fülér. 5. A fiókokban eddig * használt 100-as égőket 00-asra cseréljük ki, miáltal az áramfogyasztásunk 40 százalékkal kevesebb lesz és tetemesen hozzájárul a rezsiköltségek csökkentéséhez. Az ebből eredő megtakarítás havonta 378 forint 76 fillér. 6. A takarékossági intézkedések betartására és ellenőrzésére felállítjuk a TK csoportot (Takarékossági csoport) amelynek csupán a vezetője lesz függetlenített, havi 2400 forinttal, tagjai kizárólag társadalmi aktívákból tevődnek" — így fejeződött be a vállalás. Ez utóbbi miatt ugyanebben az évben is átlépték a vállalatnál a létszámkeretet, de úgy gondolták: ami elvész a réven, az bejön a vámon. Legfeljebb sokba kerül kicsit a vámköltség. Varga Dezső kólák nagyobb részében az ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokat. 1964-ben 12 általános» iskolában berendezett 12 műhelyteremben ismerkedtek a tanulók a legegyszerűbb anyagokkal, eszközökkel, munkafogásokkal és az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel. 1964-ben 7093 általános iskolás tanuló vett. részt a gyakorlati foglalkozásokon. A gyakorlati élettel való kapcsolatot szolgálja középiskoláinkban az 5+1-es és a 4+2-es oktatási ’rendszer. A közgazdasági technikum 11 osztálya 5+1-es, 5 szakközépiskolai osztály. A tanulók üzemi gyakorlatokon vesznek részi a Kötöttárugyárban, Ruhagyárban, Konzervgyárban, a Dohány- beváltánál, a Vegyesipari Vállalatnál, Szőrmeipari Vállalatnál, a Kertészeti Vállalatnál és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A III.—IV. osztályos tanulók pedig Békéscsabán és környékén mintegy 120 üzemben vannak elhelyezve, ahol közvetlenül részt vesznek a termelőmunkában, illetve az azzal kapcsolatos gazdasági ügyintézés ismereteinek gyakorlati elsajátításában. A következő tanévtől kezdve az iskola minden I. osztálya már szakközépiskolai osztály lesz. A Rózsa Ferenc Gimnázium osztályainak többsége ugyanis 5+1-es rendszerben tanul. Az előző és a jelen tanévben 1—1 szakközépiskolai osztályt szerveztünk a gimnáziumban. (Nyomdászbetűszedő, felvásárló, illetve eladó.) ind az általános, mind a kö- zép iskolákban működnek a szakkörök, amelyben a tanulók százai vesznek részt a legkülönbözőbb irányú foglalkozásokon, ahol bőséges lehetőség nyílik számukra egyéni hajlamaik és képességeik kifejlesztésére. Csak az általános iskolákban 1077 tanuló vesz részt 49 szakkör munkájában. A reformtörvény célkitűzéseinek megvalósítását segíti a már megjelent és az iskolákban bevezetett általános iskolai új tanterv, nevelési terv és az új egységes rendtartás. Az általános iskolád tanterv megszüntette a tantárgyi túlterhelést, a maxi maiizmust, amelyet az előző 1956-os tamterv még nem* tudott teljes egészében megszüntetni. A korszerű módszerek alkalmazásánál nélkülözhetetlenek a korszerű segédeszközök és szemléltetőeszközök. Az utóbbiak esetében viszonylag jól ellátottak az iskoláink, jóllehet a következő években még komoly összegeket kell fordítani ezek teljessé tételére. A segédeszközökkel való ellátottság még kevésbé mondható kielégítőnek. Középiskoláink mindegyike rendelkezik rádióval, televízióval, magnetofonnal, lemezjátszóval és filmvetítő, valamint diavetítő készülékkel. Általános iskoláinkban 23 rádió, 11 tv, — magnó, 23 lemezjátszó, 8 mozgófilmvetítő és 23 diafilmvetítő készülék segíti az eredményesebb oktató-nevelő munkát; mindez számszerűit tekintve jelentős, iskolákra szétosztva azonban igen minimális. Az általános iskolákban az új tanterv bevezetésével a tanulmányi munka színvonala emelkedőben van. A tanítási órák tervezet- tebbek, vezetésük határozottabb és céltudatosabb, módszereikben modernebbek. A reformtörvény azt a feladatot is megszabta számunkra, hogy az általános iskola VIII. osztályát minden tanköteles korú tanuló végezze el. Ezt a feladatot eddig még nem tudtuk teljesíteni. Az elmúlt tané vben Békéscsabán a tanulók 6,1 százaléka nyert elégtelen osztályzatot. A bukott tanulók túlkorosakká lesznek és ezeknek egyrésze nem végzi el a tanköteles kor betöltéséig az általános iskola VIII. osztályát. Az 1963—64. tanévben az I.—VIII. osztályokban 83 olyan tanuló volt, akik három, vagy annál több évvel voltak túlkorosak saját osztályukban. 139 tanuló betöltötte a 14. életévét anékül, hogy a VIII. osztályt elvégezte volna. Iskoláinkban az elmúlt két évtizedben egyre céltudatosabb és határozottabb a szocialista szellemű nevelés. A reformtörvény nevelési célkitűzésiéinek feladatait a nevelési terv foglalja magában. Művelődésügyi kormányzatunk ezzel jelentős segédeszközt adott pe- dagógusaink kezébe a nevelőmunka még céltudatosabb és tervszerűbb folytatásához. A tanulók az óvodától kezdve a középiskolák befejezéséig egyre inkább egységes célú és szellemű világnézeti és erkölcsi nevelésben részesülnek. Ott, ahol a szülők ezzel egyetértve cselekvőén állnak az iskola mellé, ott a tanulók fejlődése megfelel társadalmunk jelenlegi és távolabbi igényének. Azzal, hogy szorgalmazzuk az iskola elvégzését a tanköteles korban, valamint azzal, hogy elősegítjük tanulóink továbbtanulását az általános iskola elvégzése után, segítjük ennek a célkitűzésnek a megvalósítását, de segítjük azzal is, hogy széles alapiokon megszerveztük a felnőttoktatásit. Általános és középiskoláinkban sok száz felnőtt folytatja a tanulmányait. Bővítjük iskolahálózatunkat: az elmúlt évben két új általános iskolával bővült iskolahálózatunk (Kazinczy u. és Rózsa F. utca és jelenleg építés alatt áll az új gimnázium). Mindez azt a célt szolgálja, hogy emeljük az iskolát végzettek létszámát és mindinkább megközelítsük a reform által kitűzött célokat. Jó vonás, hogy minden évben csökken azoknak az általános iskolai tanulóknak a száma, akik nem tanulnak tovább. Az előző tanévben mindössze 69 olyan tanuló volt, aki otthon maradt. A reformtörvény végrehajtása ** során tehát minden vonatkozásban megindult a munka Békéscsaba közoktatásügyének különböző területein. A megvalósítás még sok feladat elvégzését rója ránk. Ezek közül kiemelhetjük, mint legjelentősebbeket és a legközelebbi időben megoldásra várókat, a következőket: tovább korszerűsítjük a tanítási munka módszereit és ezzel párhuzamosan korszerűsítjük iskoláink fe'szere- lését, különösen az oktatása segédeszközöket tekintve; el kell érnünk, hogy az általános iskolát a tanulók lehetőleg 100 százalékban végezzék ed 14 éves koruk betöltéséig. Ezzel kapicsolatosan különös gonddal kell a gyengébb képességű és hátrányos körülmények között élő gyermekekkel való foglalkozást megszervezni; a tanulóifjúság pályaválasztásának jobb módszereit kutatjuk, hogy elősegítsük számukra a képességeiknek leginkább megfelelő életpályák kiválasztását. |y| ind ezek megvalósítása azon1 * ban akkor lesz teljes és hatásos, ha a nevelés ügye Békéscsabán is közüggyé válik, sokkal inkább közüggyé, mint eddig bármikor. Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője
