Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A T^EGTE/ TANÁCS LAPJA ' 1965. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM „Piros szívvel, fekete haraggal" | Pistivel történt | Tudomány—Technika | Sport V ándormadarak As új ismereteket új módon igényli megyénk lakossága A rugalmasabban alkalmazkodó és rétegekhez szóló ismeretterjesztést beszélték meg a TIT megyei elnökségi ülésén Lassan már állandó rovata lesz a Ludas Matyinak és hétről hétre ír a napisajtó is a munkásván­dorlásról. Ha valakinek eszébe jutna statisztikát készíteni arról, hogy országosan hány munkanap­kiesés volt például tavaly a ván­dorlások miatt, meglepő számmal találná magát szemben. Megyénk­ben a KISZÖV közgazdasági fő­előadója készített ilyen statiszti­kát, de csak a kisipari szövetkeze­tek életéből. Valóban megdöbbentő a kimu­tatás végeredménye. Tavaly ugyanis a szövetkezetekben 2295 belépés és 2101 kilépés történt. Mintegy 4400-an vándoroltak ide- oda az összesen hatezer dolgozót foglalkoztató szövetkezetek mun­kaerő-forgalmában. A laikus is megállapíthatja, hogy ez a hullámzás nem befolyá­solta kedvezően a ktsz-ek terme­lését, termelékenységének, taka­rékos gazdálkodásának, műszaki vezetésének és adminisztrációjá­nak alakulását Mindenekelőtt azért nem, mert a legoptimálisabb lehetőséget tekintve is legalább 4400 munkanap „esett” ki a ter­melésből, amely kvázi másfél millió forint értékcsökkenést je­lent a megye szövetkezeti ipará­ban. Ennyivel termelhettek volna többet ktsz-eink stabilabb mun­kásállomány esetén. Az ugyan óhatatlan, hogy ne forduljon elő munkaerőhullámzás akár a szövetkezeti, akár az álla­mi iparban. Lakhelyváltozások, más munkakörbe kerülések, belső hibák, esetleg okbjektív körülmé­nyek folytán elkerülhetetlen a munkaerőállománynak bizonyos változása. De az ilyen nagymérté­kű fluktuáció már káros jelenség és többnyire szubjektív oka van. Sokan nagyon könnyen fogják fel azt a lehetőséget, amelyet a szocialista társadalom nyújt az épülő és állandóan gazdagodó or­szág ezernyi munkakeresletével. Szükség van szinte mindenütt jó szakmunkásokra, szorgalmas se­gédmunkásokra, nem úgy, mint a kapitalizmusban, ahol soraikból verbuválódva állandóan a gyárak rendelkezésére áll százezres, s milliós tartalékhadsereg. Ez a szo­cializmus építésének természetes velejárójaként jelentkező munka­erőkereslet az elhelyezkedési gon­doktól szinte teljesen mentesíti a szak- és segédmunkásokat. Ez jó dolog, hiszen a szocializmus egyifc legfőbb vívmánya, hogy megszün­teti a létbizonytalanságot. De van az éremnek egy másik oldala is. Mégpedig az, hogy a létbizonyta­lanság megszüntetése (egy kissé eltúlozva a dolgot, mert azért itt nem tartunk) nem jelenthet bi­zonytalan termelést egyetlen üze­münkben sem. A „vándormadarak” az érem­nek ezt az oldalát nem látják, ök így vélekednek: „Nem melegszem meg egy helyen, holnap megyek a másik üzembe.” Tavaly az orosházi építőket egy egész brigád hagyta ott. És se sze­ri, se száma az olyan munkások­nak, akiknek munkakönyvében 1960 óta 15—20 munkahelyválto­zást jegyeztek be. Korábban rossz pontnak számított, már becsület­ből is, az ilyen vég nélküli be­jegyzés, mert azt gondolhatták a tulajdonosáról: milyen munkás lehet ez, hogy egyik helyen sem tűrték meg túl hosszú ideig!? Ügy fest, ma már elhomályosult ez az erkölcsi hatás, mert sok vál­lalatnál nem törődnek a renge­teg bejegyzéssel, hanem inkább örülnek, hogy az illető felvételé­vel enyhíthetik a munkáshiányt. De maradjunk a kisipari szö­vetkezeteknél. A KISZÖV vezető­sége, sűrítve a sok éves tapaszta­latokat, a létszámgazdálkodásban szigorúbb követelményeket tá­masztott valamennyi szövetkezet elé. Ez végeredményben a párt- és kormányhatározat „lebontását” jelenti a ktsz-ek ebbeli tevékeny­ségére, s e szigorúbb követelmé­nyek megvalósítása is segíteni fogja, hogy a termelés emelkedé­se kétharmadrészt a termelékeny­ség növeléséből és csupán egyhar- madrészt a létszámnövelésből kö­vetkezzen. Mit tartalmaz kézzel­foghatóan a határozat? Mindenekelőtt azt, hogy a kis­ipari szövetkezetekben csak indo­kolt esetben és kizárólag a kisipar köréből történhet létszámemelés. Az állami vállalatoktól csupán abban a rendkívüli esetben, ha az illető kérelmező lakóhelyet változtatott vagy családi körülmé­nyei így követelik. Ugyar, kkor a felszabaduló ipari tanulók elhe­lyezkedését, további munkáját is már biztosítani szükséges az idei létszámtervben. Az adminisztratív intézkedése­ken túl komoly feladat hárul a szövetkezetek és valamennyi üzem párt-, valamint szakszerve­zeteire is a vándorlások megszün­tetésében. Méghozzá kettős fel­adat. Egyrészt keresni, kutatni és végül kiküszöbölni azokat a tény­leges okokat (a munkavédelem, a szociális juttatások stb. biztosí­tásának hiánya), amelyek távo­zásra késztethetnek egyeseket. Másrészt pedig a közvetlen poli­tikai munka a dolgozók nevelésé­ben, szocialista tudatformálásá­ban. Annak a megértetése, hogy két üzem közötti örökös vándor­úkul senki sem találja meg a szá­mítását. Az ilyen ember sem ma­gának nem használ, sem a nép­gazdaságnak. V. D. A TIT Békés megyei elnöksége íebruár 3-án, szerdán tartotta idei első ülését Békéscsabán, az Ér­telmiségi Klubban. Az elnökség tagjain kívül jelen volt Zalai György elvtárs, a megyei .pártbi­zottság titkára, Höhn József, a TIT nemzetközi szakosztályának országos titkára, valamint az ál­lami és társadalmi szervek megyei képviselői. A TIT megyei szervezete elnök, helyettesének, dr. Bujdosó Gézá­nak megnyitó szavai után dr; Krupa András titkár felkérte Kökényest Tibor társadalomtudo­mányi titkárt A társadalomtudo­mányi ismeretterjesztés helyzete és feladatai Békés megyében cí­mű előadásának, illetve szaktá­jékoztatásának megtartására. Kö- kényesi elvtárs arról adott részle­tes tájékoztatást, hogy az isme­retterjesztés, melynek tartami cél. kitűzése a szocialista emberesz­mény mielőbbi kialakítása a szo­cialista hazafiság és proletárinter­nacionalizmus eszméinek elter­jesztése által, továbbá a szocialis­ta együttélés szabályainak meg­honosítása, a tömegek ízlésének formálása, a polgári és kispolgári ideológia, életfelfogás és erkölcs felszámolása, valamint támadás a műveletflenség, a tudati elmara­dottság ellen — ez a tevékenység miként él és hat megyénkben. Az előadó a TIT-szako&ztályak eddi­gi munkáját elemezve s a Hazafi­as Népfronttal, valamint más szer­vekkel való együttműködéssel kapcsolatos eddigi és további ten­nivalókat taglalva hangsúlyozta, hogy ezentúl még jobban figye­lembe veszik, hogy a korszerű tar­talomhoz korszerű ismeretterjesz- tésd formák szükségesek, és hogy a hallgatóság érdeklődési köre és rétegeződése a tervek készítésé­nél, és előadássorozatok összeállí. tásakor számottevő tényező keli, hogy legyen. A hozzászólások elsősorban an­nak adtak hangot, hogy az isme­retterjesztést közelebb kell vinni a dolgozó tömegekhez és ennek egyik nem lebecsülendő módja, és feltétele a TIT-nek a Hazafias Népfronttal való szervezeti együvé tartozásán túl, más szervekkel is szoroson összehangolt tevékenysé­ge. Az elhangzottaknak mintegy összefoglalásaként Zalai György elvtárs arról beszólt, hogy az is­meretterjesztés bonyolult, sokol­dalú feladat. Ezen a területen rendkívül gyorsan változnak az igények; új ismereteket új mó­don kívánnak megszerezni az em­berek. Ezzel szemben mintha a mechanikus munka, a sablonos­sá^ a valóságtól való elszakadás veszélye fenyegetne. — Mi a teen­dő tehát? Alapjában véve egy­szerű: a lehető legjobb együttmű­ködést azokkal a szervekkel, me­lyeknek vezetői az üzemekben, termelőszövetkezetekben és a töb­bi termelőterületen együtt élnek a dolgozókkal. A pártnak, a KISZ- nek, a szakszervezetnek jobbon kellene ügyelnie arra, hogy a ha­táskörében folyó szakmai és egyéb oktatásban, rendszeres ismeretter­jesztő munkában, mikor és mi­ben segíthet a TIT. Befejezésül hangsúlyozta Zalai elvtárs, hogy hasznos lenne egy olyan összejö­vetel, melyen a TIT illető szak­osztályai a párt. és államvezetés megyei szerveivel megbeszélnék az ismeretterjesztés új, konkrét Békés megyei tennivalóit azokkal kapcsolatban, melyeket ez év ja­nuár 22-én a megyei pártbizottság ülésén az 1965. évi gazdasági fel­adatokként jelölt meg a párt mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi szervek részére. H. R. Kádár János üdvözlő távirata Ceylon miniszterelnökéhez Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Ceylon nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban üdvözölte S. Ban- daranaike min iskterelnök-asz. szonyt. (MTI) 'WVWWWWVWWWWVWWWiAÍ^VWWVWWWWWVVWWWWVl k/VWWWWW Gazdagodott az ország Évente 115 millió téglát pótol a Karlncbar'’ikán felépült könnyűbe 'ongyár vokban, száraz gőzben szárítják a falazóelemeket. termelése. Autoklá- (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents