Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

•65. febrnár 4. Csütörtök 2 KÖZLEMÉNY a KGST 19. ülésszakáról, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 18. ülésszakáról Prága 1965. január 28-tól 30-ig Prágá­ban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részit vetitek a KGST- tagállamok küldöttséged. A Ma­gyar Népköztársaságot Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese képviselte. Az ülésszak megvitatta a végre­hajtó bizottság beszámolóját a KGST XVIII. és XIX. ülésszaka között végzett tevékenységéről. A XIX. ülésszak megállapítot­ta, hogy a tanács szervednek a gazdasági együttműködés sok­oldalú fejlesztése terén végzett munkájához a kommunista és munkáspártok központi bizottsá­gai első titkárainak és a KGST- tagállamok kormányfőinek 1963 júliusi értekezletén, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa XVIII. ülésszakán hozott határozatok szolgáltak alapul. A KGST XVIII. ülésszakát kö­vetően a tagállamok együttműkö­dése mind kétoldalú, mind több ol. dalú kapcsolatok formájában to. vább fejlődött, tökéletesedett. Ez az együttműködés az egyenjogúság, az állami szuverenitás és a nem­zeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás alapelveivel tel­jes összhangban valósult meg. Az ülésszak megállapította, hogy az elmúlt időszakban jelentős munka folyt a KGST XVIII. ülés­szaka határozatainak végrehajtó. Sára. A fő figyelmet a KGST-tag- államok népgazdaságfejleszrtési terveinek összehangolására, vala­mint a termelés nemzetközi szako­sítására kitűzött feladatok teljesí­tésére összpontosították, .Végrehajtva a KGST XVITI„: ülésszakának a gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttműkö­désről hozott határozatait, a KGST-tagállamok előzetes mun­kát végeztek az 1966—1970. évi fejlesztésére. Többek között aján­lásokat fogadtak el, vegyipari komplex technológiai vonalak, ag_ regátok és egyes technológiai berendezések, Diesel-üzemanyagot katalitikus úton finomító és hid­raulikusan tisztító berendezések, az erdőgazdasági gépeik, a textil­ipari berendezések srtb. termelésé­nek szakosítására és kölcsönös szállításaira vonatkozólag. Fejlő­dött a gördülőcsapágyak termelé­sének szakosítása. A fontosabb problémák tudomá­nyos és tnűszaki kutatásainál, va­lamint az ezekhez szükséges erők és eszközök összpontosításánál a párhuzamosság felszámolása céljá­ból a KGST szervezeteiben javas­latokat dolgoztak ki az összehan­golásra kerülő távlati tudomá­nyos és műszaki kutatások alapve­tő irányaira. A XVIII. és XIX. ülésszak kö­zött eltelt időben az érdekelt or­szágok egész sereg intézkedést tét. tek gazdasági együttműködésük területén. Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió kelet-ukrajnai részének egyesített villamosenergia-rendszeréhez csat. lakozott Románia villamosén er. gia-rendszare. Létrehozták és üzembe helyezték a 93 000 egységet kitevő közös teherkocsiparkot, be. fejezték a Szovjetunióban a kin- giszeppi foszforitbánya és dúsító­üzem első részének építését: ez a létesítmény Bulgária,. Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia részvételével épült. A KGST-tagállamok valutáris és pénzügyi együttműködésében fontos intézkedés: az áttérés az át­váltható rubelben bonyolódó több oldalú elszámolásiokra, továbbá a nemzetközi. együttm üködési., bank. megalapítására az 1963 októberé­ben kötött megállapodás alapján. A KGST szervei munkájának összegezése és a benne részit vevő országok közötti együttműködés helyzetének megvitatása után az ülésszak értékelte a végzett mun­kát és meghatározta a KGST-tag­államok gazdasági, műszaki és tu. dományos együttműködésének to. vábbi fejlesztésére és tökéletesí­tésére vonatkozó feladatokat. A tanács XIX. ülésszaka jóvá­hagyta a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság között kötött megállapodást a JSZSZK részvételéről a tanács szerveinek munkájában. A meg­állapodás jelentős lépés a szocia­lista országok gazdasági kapcsola­tainak fejlesztésében. A megálla­podás előirányozza, hogy Jugosz­lávia a KGST keretében együtt, működik a KGST-tagállamokat és Jugoszláviát kölcsönösen érdeklő kérdésekben. A megállapodás más, Jugoszláviá­nak a tanács szerveinek munká­jában való részvételével kapcso­latos kérdéseket is szabályoz. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága 1965. január 29-tól feb­ruár 2-ig Prágában tartotta XIX. ülésszakát, amelyen részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demok­ratikus Köz'ársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió képviselői. Az ülésszakon Szttanko Todcrov, a Bolgár Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság megvizs­gálta a XIX. ülésszak ajánlásai­ból és döntéseiből származó ren­delkezéseket,, és határozatokat hó- zoL teijesétésükrői. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a kőolaj- és gázipar területén való együttmű­ködés kérdéseit. A végrehajtó bi­zottság többek között megvizs­gálta a kőolaj- és gázipari állandó bizottság beszámolóját a „Barát, ság” kőolajvezeték építésének be. féjezésóről. A „Barátság” kőolaj, vezeték Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK és a. Szovjetunió szoros együttműkö­désével épült. A 4500 kilométernél hosszabb kőolajvezeték létesítése nem csu­pán kiemelkedő műszaki ered­mény, hanem ragyogóan példázza a KGST-tagállamok a szocia­lista nemzetközi munkamegosztás elvei alapján megvalósuló együtt­működésének nagyfokú hatékony­ságát A végrehajtó bizottság megvizs. gálta a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának javaslata, it, hogy a KGST minden tagálla. mában 1970-ig növeljék a 3000 méternél mélyebben fekvő kőolaj, és földgázrétegek fúrással törté­nő kiaknázását és tökéJetesítsék a fúrás technikáját és technológiá­ját. Az ülés elfogadta a KGST gép­ipari állandó bizottságának arra irányuló ajánlásait, hogy a KGST- tagállamok működjenek együtt fontosabb vegyipari, elektrotech­nikai, fémfeldolgozó és könnyű­ipari berendezések termelésének bevezetésében és megszervezésé­ben az 1966—1970. évi szükségletek kielégítése céljából. A végrehajtó bizottság megvizs. gálta és elfogadta a népgazdaság fejlődésének színvonalát és ütemét jellemző fő . mutatókat, valamint az ipari és mezőgazdasági termé­kek egységes cikklistáját. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta 1965. évi munkatervét, amelyben a fő helyet az 1966— 1970. évi tervek további összehan­golása foglalja eL­A tanács ülésszakán és a vég­rehajtó bizottság ülésén a kérdé­sek megtárgyalása a testvéri ba­rátság, a teljes és kölcsönös egyet értés szellemében folyt le. (MTI) népgazdaságfejlesztési tervek ösz- szeh angol ására. A KGST-országok kétoldalú konzultációja, az előzetes elszá­molási egyenlegek kidolgozása és az egyenlegek összesítése a tanács szerveiben lehetőséget nyújtott a KGST tagországainak arra, hogy előzetesen megállapíthassák a köl. csömös áruszállítások hozzávetőle­ges méreteit, előzetesen megold­hassák a gazdasági együttműkö­dés több problémáját, megjelöl­hessék bizonyos kérdések megol­dásának meghatározott útját, és feltárhassák a további kidolgozást igénylő alapvető problémákat. A tanács szervei sok ajánlást fo­gadtak el a legfontosabb ipari ter­mékek termelése nemzetközi sza­kosításának és kooperációjának A Szov'e'unió legújabb rakétájáról Az angol tudományos világ azt tartja, hogy a Szovjetunió leg­újabb sikeres rakétakilövése 13 000 kilométeres távolságra, a csendes-óceáni célpontra, a siker újabb mérföldköve a világűrver­senyben. ‘ A Daily Mirror tudományos szakértője szerint a Szovjetunió ismét túlszárnyalta az Egyesült Államokat a világűrben. Valószí­nű, hogy az új óriásraké'ával nagy űrhajót , fognak fellőni az oroszok, több főnyi, személyzettel. Bármilyen legyen a Szovjetunió terve, Amerika a végsőkig menő erőfeszítéseket lesz kénytelen kifejteni, hogy valamiképpen lé­pést tartson a szovjet raké'a'udo- aaány szédítő haladásával. (MTI) Juraj Spitzel HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András 10. Gondolkozni kezdesz, mi rosszat tehettél. Hiszen az a jó­zan ész ellen van, hegy a tieid zárjanak ber ha valami rossz nem történt volna. Az önmaga­dat gyanúsító féreg kezd az agyadba furakodni. Szüntelenül ismételgetik, hogy te magad is kezded mondani: valid be, se­gíts feltárni az igazságot, hiszen mindig segítettél az igazságnak, harcoltál érte. És most nem akarsz segíteni? A kihallgatás­kor éjjel és nappal bizonygat­ják, hogy a vallomásod segít a nagy ügynek. Minden helyes, minden összefügg, minden át­gondoltan összerakva, felépítve, semmi sem hiányzik belőle, csak egy apróság, hogy nem érint té­ged. Azután meg azt gondolod: Végül is én nem vagyok fontos, fontos az, ami következik. És a felsőbb igazság nevében — vég­telenül álmosan és elkínzottan — bevallód, hogy ellenség vagy. Hogy haragudtam Javorekre, amikor megtudtam, hogy min­dent tagad, állandóan ismételi: A hazugság nem segít az igaz­ság segítőtársainak, a hazugság nem szolgálhat az igazságnak. És Javorek szörnyen haragudott rám. Meg voltam győződve, hogy a magasabb igazságosság nevében önmagunkkal szemben is el kell fogadni az igazságta­lanságot. Javorek meg volt győ­ződve, hogy a vele szemben el­követett igazságtalanság sért minden igazságot. Döntsd el, ki­nek volt igaza. Eközben nem gondoltunk magunkra, sem Javorek, sem én. — Ezt igazán feleslegesen mondod. — Nem, nem még csak né­hány napja vagyok kint, de erő­södik bennem a gondolat, hogy gyáva voltam. Hogy Javoreknek volt igaza, s nem nekem. Nem tudtam, mi történik. Semmit sem tudtam. Azt gondoltam, hogy a háború a küszöb előtt van. Mert azt hittem, nem va­gyok fontos, fontos az, hogy - az emberek összetartsanak. Mint mi a felkelés idején, hogy ne veszítsék el a hitüket, hogy az én állásfoglalásom, ellenkezé­sem ne rendítse meg a hitü­ket, a bizalmukat. Most látom, hogy ez felesleges volt. így van ez, Javorek hős volt és én gyá­va. A felügyelőm kezdetben másképp nem szólított, csak merénylőnek. Aztán később — igaz, ha senki sem hallotta — professzor úrnak és végül pro­fesszor elvtársnak. Amikor a tá­borba mentem, elbúcsúztam tő­le, sajnáltam. Megszoktuk egy­mást. Nem volt rossz ember, azt hitte, latrot őriz, miért hitt vol­na nekem? „Ne haragudjon” — mondta nekem, „vallott, én hi­vatalos személy vagyok, hivata­losan kell gondolkodnom”. Gál is hivatalosan gondolko­dott, mindnyájan hivatalosan Újabb letartóztatások Selmában Selma Martin Luther King Nobel-di- jas amerikai néger vezető immár a második éjszakát töltötte az ala- bamai Selma város börtönében, s a a legújabb hírek szerint két nap alatt majdnem 1300 négert tartóz­tattak le ebben a városban. (MTI) Tizenkétezer ember tüntetett Sasebóban a Tengeri Sárkány ellen Tokió Szerdán Sasebo japán kikötő­városban tizenkétezer ember tün­tetett a Tengeri Sárkány amerikai atomtengeralattjáró ott-tartózko- dása ellen. Ez volt az eddigi legna­gyobb tüntetés azóta, hogy a hajó befutott a kikötőbe. Rendőrségi jelentések szerint incidensekre nem került sor. Ilunschét felmentették, Krumey öt évet kapott Frankfurt Az Eichmann bűntársainak ügyét tárgyaló frankfurti bíróság szerdán reggei ítéletet hirdetett Hermann Krumey és Otto Hunsche perében. Az ítélet felháborítóan enyhe: Krumey, aki Eichmann magyarországi segítőtársa és he- "yettese volt, s bűnösnek találták 300 ezer magyar zsidó meggyilko­lásában, mindössze ötévi börtön­büntetést kapott. Otto Hunschét, Eichmann tanácsadóját pedig fel­mentették. Az Izraelben kivégzett Eichmann egykor mindkettőjüket „legközelebbi munkatársának” minősítette. (MTI) gondolkodtunk. Hogyan mond­hattam volna meg Ernes tnek, hogy a hivatalos gondolkodás még nem szűnt meg, hogy nagy erővel kell rendelkeznie, ne­hogy lelkileg összetörjön, hogy megőrizze a visszatérés örömét, hogy még találkozik hivatalos gondolkodással, ott is, ahol leg­kevésbé várja. Kényelmes volt saját hibáinkat is Ernestre ru­házni. Közeli ismerősei közül há­nyán mondtak róla rosszat, és most találkoznak vele. Hogy fog­nák a szemébe nézni? Szégyellik majd magukat. Sokan haragud­nak majd, hogy visszatért, mert számukra élő szemrehányás lesz, emlékeztetni fogja őket a bűnre. Nem akarják majd szem előtt látni. Nem lesz elég ere­jük, hogy tisztázzák magukat. Annyi bátorságuk sem lesz, mint a felügyelőnek, hogy megmond­ják neki: ne haragudj, hivata­losan gondolkodtam. Emest hazament Hradistere, a bátyjához. Édesanyja meghalt. Egy év múlva tudta csak meg — még fogságban. Olyan környezetbe tért vissza, mely kezdetben egészségesen ha­tott rá. A vegyi gyár dolgozói, a környékbeli bányászok, az egy­ség egykori harcostársai, mint egykori jóbaráttal bánták véle, előítéletek nélkül, aki nehéz, hosszú útról tért vissza. Estén­ként találkoztak, sört ittak rum. mai, emlékeztei: a régi időkre, a harcokra a völgyekben és a Vtácnik hegyeiben. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents