Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
február 30. 3 Szombat Sokoldalú haszon Sok tapasztalattal és ötlettel tért haza tavaly novemberben a Szarvasi Gépjavító Állomás tíz dolgozója a Brúnói Gépjavító Állomáson tett tapasztalatcsere-látogatásról. Ezek mellett egy ajándékba kapott hidraulikus sa jtolóberendezést is hoztak magukkal, amely lényegesen megkönnyíti a lánctalpas traktorok széjjel- és összeszerelését. Megtartotta zárszámadását hazánk első termelőszövetkezete Egy év alatt 3 millió 600 ezer forint tiszta vagyon gyarapodás a sarkadi Lenin 1 Kettős jubileumra készül hazánk elsőnek alakult termelőszövetkezete, a sarkadi Lenin Tsz. Fennállásuk 20. évfordulóját április 23-án ünnepük, s nagy körültekintéssel készülnek a felszabadulás jubileumára is. Ennek már a múlt évi eredményeket ismertető zárszámadáskor hangot is adtak. Az egykori cselédekből, kisparasz- tokból alakult szövetkezet — amelynek tagsága két évtized alatt sok nehézséggel birkózott — szép eredményekről adott számot. Többek között kiderült, hogy egy esztendő alatt 3 miüió 600 ezer forinttal nőtt a tiszta vagyon. Ezzel az ország első kollektív gazdaságának 13 millió 600 ezerre emelkedett a tiszta vagyona, övék sz-ben az ország egyik legjobb szövetkezeti tehenészete: a múlt évben 119 tehéntől átlag 3900 liter tejet fejtek, a törzskönyvezetteké pedig meghaladta a 4 ezer 200 litert A sarkadi Lenin Tsz-ben egyébként az egy tagra eső átlag- jövedelem 12125 forint, ami 2 ezer 431 forinttal több a korábbi évinél. A Lenin Tsz központjában munkaegységre és földjáradékra a zárszámadás után több mint kétmillió forint készpénzt osztottak ki a tagoknak. A két évtized gazdag tapasztalatait hasznosítva a jubileumi évre úgy készültek fel, hogy egy év múlva még jobb legyen a számvetés. —Ary— maggal telt zsákot, hogy kiszakadt, s kifolyt belőle a mag. Nem vonta őket felelősségre Andrési, nem' ellenőrizte ezt a munkát • De ő volt az is, aki tavasszal, üzemegységvezető létére kombáj- nosnak áüt be, s egész éjszaka csépelte a borsót, hogy a gépet a szomszédos üzemegységek is megkaphassák, még mielőtt jön az eső és lerontja a borsó minőségét Ősszel az ő üzemegysége biztosította elsősorban, hogy a nyári szántásba minél előbb földbe kerülhessen a mag. S az is valami, hogy míg a másik két üzemegységben máig is sok helyt egyenesen áll a kukoricaszár, a III. üzemegységben ilyen hanyagsággal nem lehet találkozni. Mindezek is Andrési György jellemrajzához tartoznak. Mégis miért került ilyen helyzetbe? * Az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás megszervezésének szükségessége a termelőszövetkezetekben is napirendre került. A vezetés színvonalának megszilárdítására a járás két diplomás, illetve okleveles szakembert küldött Köröstarcsára és vezető beosztásba kerültek azok a helyi tsz-tagok is, akik a mezőgazdasági technikumban tanulnak tovább. Egyszóval, bizonyos átszervezésre került sor a köröstarcsai Petőfi Termelőszövetkezetben. Két üzemegységben például, ahol két- két brigádvezető és két-két bérelszámoló volt, (mindannyian függetlenítettek) ma már csak egy- egy van. A III. üzemegység vezetőjéül is.egy olyan dolgozót választottak, aki már az utolsó évfolyamot végzi a mezőgazdasági technikumban. Tehát személy szerint is több, korábban függetlenített alkalmazottat érint ez az átszervezés, akiknek azonban bőven jut munkalehetőség a szövetkezetben. A mulasztás talán ott történt, hogy ezeknek az embereknek, s így Andrési Györgynek sem mondták meg konkrétan: ilyen lehetőséged van, fogadd el, mert szükség van rád a szövetkezetben. • Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Andrési esetében a szövetkezet vezetősége talán túl szigorúan dobta mérlegre az üzemegységvezető hibáit és túlságosan nem is törődött a további sorsával. Ez bántotta Andrési önérzetét, késztette aztán arra, hogy kikérje a munkakönyvét. Ebben nem akadályozták meg, de nem is marasztalták. Pedig úgy véljük, azért szükség van a Petőfi Termelőszövetkezetben is arra, hogy miinél több, a szakmai ismeretekben már lártas ember kerüljön akár alacsonyabb Miért csak 9 forint jövedelem jut egy munkaegységre a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben? A bevételek és a kiadások egyenlege azt tanúsítja, hogy egy munkaegység érteke 1964-ben 9— 9,2 forint a gyomai Alkotmány Tsz-ben. Az adottságokhoz mérten ez bizony kevés. Az alacsony jövedelem okozóit kutatjuk. Varjú Imre tehenész szerint tavaly, a jövedelemoszitást túlvari- áűiták. A kiosztásra került összeg csaknem felét a premizálás adja. Ez így nem helyes. De arányai miatt a premizálás is elvesztette ösztönző hatásét. Szilágyi Ferencné főkönyvelő Varjú Imre helyes meglátását számokkal erősíti. A tagság jövedelmére munkaegység-részesedésen kívül 528 ezer forint, munkaegység-részesedésire pedig 663 ezer forint jut. Ha a munkaegységen kívüli jövedelmet tovább boncoljuk, szembetűnik, hogy az amúgy is gyenge, mérlegihiányos tsz az alkalmazottaknak — 1964-ben — 216 forintot adott, ugyanekkor a vezetésben dolgozók 78 ezer forint prémiumon osztozkodtak, melyet az árutermelés és értékesítés után kaptak, összességében a tagság premizálására fordított összeg így 234 ezer forint. A szövetkezetben 217 gyomai ember egyesítette erejét. Olyan gyenge gazdasági év után, mint amilyen 1964 is volt, a vezetés nem csinált lelkiismereti gondot a 78 ezer forint szűk körben való kiosztásából. A premizálásra fordított összegnek tulajdonképpen 25 százalékát a vezetésben dolgozók vették fel olyan előzmények után, amikor az árutermelési és értékesítési tervet nem teljesítették, sőt 300 ezer forint mérleghiányba keverték a szövetkezetét. A jó termelési adottságok kihasználása körül ebben a szövetbeosztásba is, mert hiszen akkor lesz jó igazán a szövetkezet gazdálkodása, ha fent is, középen is és ient is kellő szaktudással vesznek részt a munkában. Andrési — az 6 szavai szerint — megértette, hogy leváltják üzemvezetői tisztségéből, mert képzettebbet találtak nála. Nem is apellál ez ellen. Mégis fáj neki, hogy marasztalni sem próbálták teljes szívvel ott, ahol pedig — a korábbi biztos állását felváltva! — vállalta a kezdeti évek nehézségeivel járó tömérdek fáradságot és munkát. Az élet azonban rendbe hozza a kuszáit dolgokat is, különösen I akkor, ha ezt gyorsítják az emberek. A nagy nosztalgia, kiábrándultság után, amit végső fokon a köz- és az egyéni érdek pillanatnyi Összekoccanása okozott, Andrásiban végül is feloldódott ez az ellentmondás. Szőke elvtárs, a tsz elnöke ugyanis felajánlotta a volt üzemegységvezetőnek a központi raktár vezetését havi 2 ezer forintos fizetéssel. De az egyik me- zőberényi termelőszövetkezetben is elfoglalhat egy képzettségének megfelelő posztot. A kérdés tehát végeredményben még mindig nyitott Andrési előtt, amelyben neki kell dönteni: merre menjen...? Varga Dezső I kezetben súlyos mulasztás tapasz, talható. Vajon kinek a számláját terheli 200-inái több család életnívójának süllyedése, a szövetkezeti mozgalom becsületének, tekintélyének alázása? Erre a kérdésre nehéz a válasz, hiszen az Alkotmány Tsz gazdálkodásának szervezését felverte a gyom. A szövetkezet elnéptelenedett, az emberekből hiányzik a munkakedv és így tovább. Izsó József tsz-elnök a munkában elöregedett tagsággal magyarázza a helyzetet. A kukorica átlagtermése ugyanakkor mást tanúsít. Májusi morzsoltra számítva 18,3 mázsa átlagtermést értek el. Ez a szám arról beszél, hogy nem a tagság munkalendületében volt hiba, hanem a vezetés korábbi manővereiben. Évekkel ezelőtt emiatt már mérleghiányba keveredett ez a község. Az akkor hozott intézkedések nem szüntették meg a gazdasági nehézségeket. Volt esztendő, amikor a tsz a gazdasági nehézségekből úgy akart kilábalni, hogy hitelt vett fel jószág- és takarmányvásárlásra és így hizilalt. A takarmány elfogyott, a jószág álla felkopott, egy része pedig elpusztult. Maradt és kama. taival halmozódott a hitel. Ezt pe. dig az esedékesség napjától törleszteni kellett, hiszen az állam nem a tsz-ek fejőstehene. A korábban felszedett és nem kellő alapossággal felhasznált állami segítség visszafizetésével 1964-ben ismét mérleghiányos lett a szövetkezet. Miként lehetséges, hogy a gyomai járás első közös gazdasága eddig jutott? A hibák nem mai keletűek. A járási szervek 1961— 62 előtt ezt a szövetkezetét különféle módon, sokszor elvtelenül folyósított hitelekkel a gyomra segítették. Párt- és gazdasági vonalon elnézték, megtűrték a renyhe, séget. Az ilyen támogatásból a szövetkezet néhány tagja tőkét kovácsolt, s ha valamilyen gazdasági munka nem ment és ennek pénzbevételi kihatása volt, akikor barátság, a komaság és az össze fonódottság volt a mentőangyaJ Az utóbbi négy esztendőben megfordult itt hat szakembe. Amikor végignézték a tsz tartóz sait és megismerkedtek a terme lés adottságaival, fantáziát látta' a közösségben. Szervezett, rendc zett munkát akartak, s azt, hog' az Alkotmány Tsz gazdatársada; ma saját erejéből teremtse meg r. maga jólétét. Egyik-másik szakembernek a felmelegedésre sem voü ideje. Ilyen előzmények után nem véletlen tehát a jövedelembe szármató 9,2 forintot érő munkaegység. Egyes tagoknak a köz& még ennyi jövedelmet sem nyújt hiszen a premizálásra fordítót összeg felénél is nagyobb hányad; irányt tévesztve jutott a tagsá; helyett egy szőkébb csoport zsebébe. A gazdálkodás további feladata a jelenlegi helyzetből adódnak. A mérleghiány megszüntetése erre a gazdasági évre esik. Mindenek előtt a növénytermesztés hozamai nak növelésére kellene gondo fordítaniuk. Földjeik egy részé évek óta csak a madár trágyázza, noha a tsz-ben és a háztáji gazda Ságokban nagy készletek halmo zódtak fel. A műtrágya, a növényvédőszer használata is sokat len díthetine rajtuk. Ezek igénybevé telére azonban gazdaságossági számításra lenne szükség. A gazdálkodás feliendítésének legnagyobb támpontja azonban a megfelel* anyagi ösztönző módszerek kidolgozása, a föld családi művelésének szervezettebbé tétele, nem utolsósorban egymás megbecsülése, tiszteletben tartása, a szakvezető; tanácsainak megfontolása, megvalósítása. Ahhoz, hogy a gyomai Alkotmány Tsz feltámadjon nem hi. telekre van szüksége, hanere olyan munkáskezekre, mint amilyenek 1964-ben a 18 mázsa szemes kukorica átlagtermést elérték. Dupsi Károly Ezernegyven vagon aprómagot tisztított és fémzárolt Békés—Csongrád megye négy telepe Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Orosházán székelő dél-magyarországi alközpontjához Békés és Csongrád megyében négy tisztítótelep tartozik. A múlt évi termések tisztítását, fémzárolását befejezték, nagy részét már el is szállították külföldre és hazánk különböző tájaira. A tavalyi termésből összesen ezernegyven vagon különféle magot tisztítottak, csomagoltak. Legtöbbet, 568 vagonnal Orosházán tisztítottak, ahol többek között 20 angol gyártmányú fotocellás tisztítógép működik. Egyébként sok borsó-, saláta-, virág- és zöldségmagot termeltek a két szomszédos megye nagyüzemi gazdaságai. Az új esztendőben az említett területen 75 ezer holdon termelnek különböző magot s nem kevesebb, mint negyedmillió mázsát vár Békésből és Csongrádból a vállalat. A VIZESFÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG időszaki dolgozókat vesz fel. JELENTKEZNI LEHET AZ I. SZÄMÜ ÜZEMEGYSÉGBEN VIZESFÁSON ÉS A II. SZÁMÜ BÉKÉSI ÜZEMEGYSÉGBEN (VOLT TANGAZDASÁG). MUNKÁSSZÁLLÁS, ÜZEMI KONYHA BIZTOSÍTVA. 29791
