Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
1965. február 20. 4 Szombat A téglagyárak feladatairól, terveiről Beszélgetés Berki Lászlóval, a Békés megyei A műszaki és gazdasági intézkedések nyomán : Kétmillió-hatszáznyolcvanezer forintos megtakarítással számolnak Elkészült a Békéscsabai Kötöttárugyár intézkedési terve A téglagyárak termelési eredményének függvénye, hogy hány lakás, üzem, iskola és más létesítmény épülhet az országban. A termékek előállítási költsége pedig végső soron az építkezésekre is kihat, azokat teszi drágábbá vagy olcsóbbá. A cél tehát, hogy a téglagyárak dolgozói a mennyiségi terv teljesítése, vagy túlteljesítése mellett csökkentsék az önköltséget, javítsák a minőséget Alkalmazzák az adott viszonyok között a legmegfelelőbb technológiai eljárásokat, biztosítsák a folyamatos munka feltételeit, takarékoskodjanak az anyaggal és az idővel, csökkentsék minimálisra a selejtet A téglagyárakon, mint az építkezés alapanyagtermelő üzemein a jelenben és a jövőben igen sok múlik. Nem véletlen tehát, hogy nagy érdeklődéssel figyelik az azokban folyó munkát: most a téli nagyjavítást, tavasszal és nyáron a termelést. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetői mindezek tudatában alkották meg a tervüket, melynek becsületes végrehajtása bizonyára meg is teremti a jó eredményt. A feladatokról és . a tervekről beszélgetünk Berki Lászlóval, a vállalat igazgatójával, aki bevezetőben tájékoztatást ad arról, hogy az idén a termelési értéket csaknem 4 százalékkal kell növelni. Ez az jelenti, hogy égetett téglából 5 és fél millióval, cserépből másfél millióval, nyers téglából pedig 12 millióval többet kell gyártani. A terv egyúttal a termelékenység 2,4 százalékos növelését és az önköltség 3,9 százalékos csökkentését írja elő. — Hogyan oldja meg a vállalat a termelékenység növelését? — Elsősorban a célirányosabb 'munkaszervezéssel, a helyes létszámgazdálkodással, a technológiai fegyelem betartásával és több újítás, ésszerűsítés bevezetésével. A vállalat saját felújítási kerete terhére 4 millió 800 ezer forint értékben gépeket (szállítóeszközöket, gyártógépeket, villanymotorokat, stb.) is beszerez. — Fontos szempont a gazdaságosság. Milyen intézkedést tesz erre a vállalat? — Elsősorban csökkentjük a ki- :segítő, vagyis a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók számát és megszilárdítjuk a bérfegyelmet. Tavaly a vasárnapi ■munkák (gyártás, kazalozás) miatt 4 millió 330 ezer forint béralapéi lépés következett be. Az idén az időbéres munkakörök legnagyobb részét megszüntetjük és ahol csak lehetséges, a teljesítménybérezésre térünk át. Így a termelőeszközök jobb kihasználását érjük el. Arra számítunk, hogy például a présgépek — amiből egyébként 29 van a vállalatnál — óránkénti termelését 300A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki Bizományi) február 23-án (kedden) Békéscsabán, a MÉH vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb BECSLÉSÉT, illetve LEBONYOLÍTÁSÁT VÉGZI. 67217 Vállalat igazgatójával zal tudjuk növelni, ami 1 év alatt 9 millióval több nyers téglát jelent. — Általában elég sok selejt képződik a téglagyárakban, amit különböző okok idéznek elő. Hogyan lehet ezt csökkenteni? — Egyik módja a profilrendezés, ami már meg is történt. Többek között a békéscsabai I. sz. téglagyárban eddig 3 fajta cserepet gyártottak, az idén már csak kettőt, a II. számú téglagyárban pedig egyfajta lesz. A Mezőbe- rény I-ben tavaly kőszivacs, többféle magasított tégla és válaszfallap készült, 1965-ben pedig kizárólag B—30-as blokktéglát ír elő a tervük. Más gyárakban is az adottságuknak legmegfelelőbb téglafajta gyártására térünk át. Intézkedés történt a szabad plac- con tárolt nyers termék eső, hó elleni megvédésére is. Tízezer nádpallót készítünk, melyhez rendelkezésünkre áll három gép, egyúttal a békéscsabai Május 1 Tsz is segít minket ebben, amelynek felesben adjuk a téglagyárak agyaggödreiben kitermelt nádat. — Milyen ütemben történik a téli nagyjavítás és mikorra kell a készenléti fokot elérni? — Az ütem megfelelő. Ahol lassabban haladnak a munkával, oda igyekszünk központi segítséget adni. Március 2-ig minden gyárnak fel kell készülnie a termelésre, addig a gépek működésének a próbáját is megtartjuk. — Miért vált szükségessé a kö- rösladányi téglagyár újból való felszerelése és mikor kezdődik ott a termelés? — Köztudomású, hogy ma nem lehet elég téglát gyártani, olyan nagy belőle a kereslet. Ennek a gyárnak 5 millió 600 ezer nyers és 3 millió 200 ezer égetett tégla az éves terve, ami elég jelentős mennyiség. A felszerelését igye24. Minél kevésbé maradt meg embernek a sötét magánosságban, annál inkább kezdett hinni a vádaknak, annál mélyebben merült el a hideg folyóban, hogy átmenjen a túlsó pártra. Azután már könnyű dolga volt Varholának. A magányban az események más értelmet nyertek, némelyik a háttérbe került, elveszett a ködben, lehet, hogy sohasem történt meg, lehet, hogy csak a kimerült agy látomása. Csak azok voltak jelen, amelyekről fáradhatatlanul beszélt Varhola. Voltak pillanatok, amikor Ernest nem tudta megkülönböztetni a valóságot a kigondolttól. A megrázkódtatás, amely kiforgatta helyükről az élményeket, a személyeket és a tetteket, az emlékezet földrengése. Réptával nem ez történt. Öt is kivizsgálták. Az erdész házában parancsolták meg, hogy üljön le a székre. Ketten vele szemben ültek le, egy, az erősebb a háta mögött állt. — Nem tudok semmit a bűntetteiről. Csupán hőstetteiről tudok. Azután ritkán találkoztam vele. A fővárosba távozott. Én itt maradtam, erdész lettem. — Mindent tudunk magáról. Azt hiszi, hogy csak maguk voltak hősök? — kiáltotta a mögöttük álló. Én is az voltam, mégsem pöffeszkedem. A bűnTégla- és Cserépipari keztünk a lehető legkisebb költséggel megoldani és jelenleg a készültségi foka már 70—80 százalékos. A nyersgyártást először április 30-án terveztük, de a dolgozók szorgalmas munkája nyomán lehetővé válik, hogy a határidőt április 1-re előrehozzuk. * — A téglagyárak dolgozói az elmúlt években számos szép példával igazolták a jobb eredmények elérésére való törekvésüket, ami a munkaverseny- kezdeményezésben mutatkozott meg. Ilyen vonatkozásban mik a feladatok? — A munkaverseny célkitűzéseit a vállalat feladata határozza meg, vagyis a mennyiségi teljesítés mellett jobban előtérbe kerül a gazdaságosabb, olcsóbb termelés, a minőség javítása, a selejt minimálisra való csökkentése. Már történtek felajánlások, mégpedig a békéscsabai I-es és Il-es számú téglagyár dolgozói a fel- szabadulás 20. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a termelőgépeket egy héttel a határidő előtt üzemképes állapotba helyezik. Amit pedig teljesítettek: a kazán február 15-e helyett már 11-én gőzt termelt. A termelési tanácskozások március közepén lesznek téglagyárakban. A vállalat elküldte a terveket, aminek alapján a gyárvezetők készítik az intézkedési tervüket. Tudják azt, hogy mi volt a feladatuk tavaly és mi lesz idén, azt is, hogy milyen segítséget kapnak a központtól. A brigádokra vonatkozó munkaversenyt ebbe a keretbe kell beleilleszteniük. Arra törekszünk, hogy az idén a felszabadulás 20. évfordulója jegyében dolgozva a párt- és kormányhatározatnak megfelelően eredményesen teljesítsük a ránk bízott feladatot — fejezi be tájékoztatását Berki László, a vállalat igazgatója. Pásztor Béla tettéről fog beszélni. A hőstettek nem érdekelnek. — Higgye el, vannak eszközeink, hogy rákényszerítsük — mondta csendesen a Réptával szemben ülők közül az egyik. — Erről nem kételkedem — mondta Repta keserű arccal, mint mindig, mikor valamire elhatározta magát. — Becsukhatnak, de azűtán meg kell, hogy öljenek. Azt mondják, mindent tudnak rólam. Akkor azt is tudják, hogy nem vagyok ijedős ember, hogy ritkán gondolok magamra. Agyon kell, hogy verjenek, mert 1905. évi komplex (Tudósítónktól) Ezekben a napokban készült el a Békéscsabai Kötöttárugyár 1965. évi komplex intézkedési terve. A gyár üzemgazdasági osztálya által rendkívül nagy gondossággal ösz- szeállított, kötetnyi dokumentum — a műszaki intézkedések tervében rögzített program figyelembevételével — együttesen mintegy kétmillió - hatszázhetvennyolc- ezer forint összegű megtakarítást irányoz elő erre az évre. A terv igen sokrétű és úgyszólván minden lényegesebb intézkedési lehetőséget felölel. A termelési és értékesítési tervek mennyiségi teljesítésének biztosításán túlmenően hathatós intézkedéseket tartalmaz a termékek minőségének javítására, a termelékenység növelésére, a költségszint csökkentésére, a műszaki és gyártmányfejes ztésre, jelentős teret szentel a takarékos- sági, a munkaügyi, az üzemegészségügyi, a létszám- és béralapgazdálkodási, valamint a beruházási feladatoknak. A reális alapokon nyugvó tervezet 6,2 százalékos termelékenységnövekedéssel számai, míg a költségszintet 1,4 százalékkal csökkentik az idén a kötöttáru gyáriak. Ha figyelembe vesszük, hogy az alapanyag-, elsősorban a fonalellátás nem mondható zavartalannak, akkor igen figyelemre méltónak mondható az a törekvés, amellyel a két és fél milliót mégha kiengednek, ha 30 év után is megtalálom magukat, még ha a föld alatt is lesznek, megtalálom, és megölöm magukat Ne mentegetődznek, hogy csak parancsuk van, hogy csak parancsot teljesítenek. Az olyan parancsot, hogy gonosztettet találjanak, ahol nincs, ahol az emberek jótetteket hajtottak végre, az olyan parancsot nem szabad meghallgatni. Az olyan parancs bűntett. És maguk segítik a bűnt. Hiába fogják magukat mentegetni! Többet már nem mondok, még csak ezt: ha mindent tudnak rólam, biztosan tudják azt is, hogy megtartom haladó éves megtakarításnak körülbelül a felét közvetlen anyag megtakarításával kívánják elérni. Az is szót érdemel, hogy az első osztályú termékek részarányának növelésére teendő intézkedésekkel csaknem négyszázezer forintos ■ árbevétel-többletet érnek él. A nyolc vertikális üzemrész közül a szabászat az, amelyben sajátos helyzeténél fogva leginkább érvényesíthetők a különféle takarékossági intézkedések. Csupán ebben az egyetlen üzemrészben a megtakarítási előirányzat jóval meghaladja az egymillió-kétszázezer forintot. Több irányú munkaügyi intézkedésből is mintegy 620 ezer forintos közvetlen bérmegtakarítás várható. Fontos szerepet kapott a komplex tervben a szocialista munka verseny re vonatkozó javaslat, amely szintén csaknem 200 ezer forint eredményt hoz majd a termelő üzemrészekben. A kilencmillió forintos beruházási programból ötmillió-négyszázezer forint az, import gépi beruházás, amelynek körülbelül a fele már az első fél évben megvalósul. Az idei építési beruházás is megközelíti a hárommillió forintot. Elmondható, hogy a kötöttáru- gyári komplex terv híven szolgálja azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk és kormányzatunk a második ötéves terv befejező évében a termelőüzemektől elvár. a szavam. Ha nem maguk ölnek meg, én ölöm meg magukat. Mert aztán az életnek igazán nem lenne semmi értelme. És már többet nem mondok, mert maguk nem az igazságot keresik, hanem a bűnt. A Repta mögött álló ingerült lett, talán meg is ütötte volna Reptát, de az ülők egyike visz- szatartotta, lehet, hogy megijedt, lehet, hogy felébredt benne a lelkiismeret. Elmentek és Reptánál többször nem jelentkeztek. Ernestet más anyagból gyúrták, mint Reptát. Repta számára minden egyszerű volt, mind balsorsa, mind magánossága. Repta üllő volt, amelyen acélt lehet edzeni. Ernest látta, hogy ez csak felszín, hogy a felszín alatt érző szív dobog. És mégis, hozzá sem járt, amióta visszatért á javítótáborból, mert Ernest mindenről szeretett beszélni. Újból és újból visszatért a fájdalmas helyekre, megérintette, és simogatta őket. Keveréke volt ez a fájdalomnak és a szégyennek, a megalázásnak és a haragnak, mindennek, ami vele történt. Az önigazolás állandó vágya. Repta nem a legalkalmasabb gyóntató volt. — Meddig fogsz siránkozni? Nem nézhetsz vég nélkül csak hátra. Végtére, egyszerre is megölheted magad, nem kell így, apránként. (Folytatjuk) (—kazár—) Juraj Spitzer HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András
