Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
IMS. február U. 4 Csütörtök A termelés pártirányííásáról és ellenőrzéséről Pántunk VIII. kongresszusának legalapvetőbb megállapítása az volt, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, napirendre került a szocializmus teljes felépítése programjának valóra váltása, A párt előtt álló fő feladatból kiindulva a VIII. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat az alapszervezetek feladatait a többi között a következőkben határozta meg: „Az alapszervezetek politikai felvilágosító munkával mozgósítsák a dolgozókat a szocialista építés feladatainak végrehajtására, a tervek teljesítéséért indított szocialista munkaversenyre, a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosságra, a tudomány és technika eredményeinek elsajátítására és alkalmazására, a társadalmi és közös tulajdon megóvására és gyarapítására, a mezőgazdaságban a ■terméshozamok és az árutermelés növelésére." A VIII. kongresszus határozatai «zerint az alapszervezetek feladatainak ez a meghatározása most, a KB 1964 decemberi határozata után még az eddigieknél is konkrétabban jelöli meg az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó párt- szervek, alapszervezetek és az egyes párttagok legfontosabb teendőit II. ötéves tervünk utolsó évére, az 1965-ös esztendő legfontosabb feladataira. Aa alapsaervezeteknek a pórt valamennyi feladatának megvalósításában nagyon fontos szerepük van. Rajtuk, az ott dolgozó kommunistákon áll elsősorban, hogyan érvényesül a gyakorlatban a párt politikája, hogyan valósulnak meg a párt határozatai. Az ő munkájuk alapján ítélik meg az emberek az egész párt. tevékenységét. A termelés pártirányí tásán azt értjük, hogy az ország gazdasági munkáját a párt felsőbb szervei által kidolgozott, jóváhagyott irányelvek alapján kell megtervezni és szervezni. A mindennapi élet gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdasági í-zervező munkája azonban mégsem jelentheti és jelenti a közvetlen gazdaságszervező munkát, illetve azt, hogy a pártszervezet tegye át a gazdasági munka megszervezésének és irányításának teendőit. Az egyszemélyi felelős vezetésre épülő gazdasági vezetésnek megvannak a maga sajátos feladatai, csakúgy, mint a kollektív vezetésre épülő párt vezetőségeknek. A kétfajta vezetés össze- kavarása éppen ügy káros, műit azok merev szembeállítása. Miben nyilvánul meg tehát a termelés pártirányításának szükségszerűsége? Elsősorban abban, hogy a különböző határozatokban kitűzött feladatokat összefoglalóan, valamennyi összefüggésében és a szükséges arányokban látja, értékeli és igyekszik a népgazdasági érdekeket a vállalat, üzem, intézmény érdekeivel összhangba hozni. Ennek érdekében a pártszervezeteknek részt kell venni a termelési tervek kialakításában, észrevételeikkel biztosítani kell ennek az érdekazonosságnak a megértését és érvényesülését. Fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, mely csorbítaná a központi elvek érvényesülését, de ugyanakkor segíteni kell a gazdasági vezetést abban, hogy a lehetőségeken belül érvényre jussanak a helyi elgondolások, észrevételek és javaslatok is. A pártszervezetek egyik legalapvetőbb feladata az így kidolgozott tervek ismertetése és a tervek valóra váltására való mozgósítás. Ennek egyik feltétele, hogy úgy ismertessék a terveket, a tervekben megnyilvánuló elgondolásokat és elveket, hogy azt a dolgozók elfogadják, hogy a terveket! az egyes dolgozók is m a gukévá tegyék. Ez mindenekelőtt azzal érhető el, hogy a termelés megszer- vezésénél, célkitűzései valóra váltásánál az egyénekig lemenőé® érvényesüljön a közvetlen érdekeltség az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt Az 1965-ös esztendőben a párt- szervezeteknek legfőbb feladata segíteni II. ötéves tervünk célkitűzéseinek elérését. Ezért 1965- ben minden síkon javítani kell a gazdaságosságot, a jövedelmezőséget, a külkereskedelmi eredményeket. Ésszerűen, de szigorúan kell takarékoskodni minden területen. Következetesen érvényt kell szerezni a szükségletek szerinti termelés elvének. Mindenből any- nyit termeljünk, amennyire szükség van. Ne gyártsunk eladhatatlan termékeket A figyelmet mindenütt a termékek jó minőségére, költségek csökkentésére, az egyenletesebb termelési ütem elérésére kell összpontosítani. Pártszervezeteink számára alapvető politikai feladat, hogy gazdaságszervező tervékenységüket az 1964-es decemberi határozatok szellemében végezzék és erejüket az 1965. évi terv fő céljainak megvalósítására összpontosítsák. Elsősorban a kommunisták ismerjék és tárgyalják meg az 1965-ös év feladatait a Központi Bizottság határozatának szellemében készülő és bevezetésre került és kerülő intézkedéseket, mert csak így biztosítható a párttagság egységes fellépése, helytállása. A kommunisták járjanak élen a munkában, népszerűsítsék a párt politikáját, ellenőrizzék és segítsék még jobban és következetesebben a gazdasági vezetés tevékenységét, az érvényes párt- és államhatározatok betartását. Tegyenek meg mindent azért, hogy a pártonkívüliek milliói ne csak megismerjék a kitűzött célokat, hanem aktív részesei is legyenek az elérésükért indult bonyolult, nehéz munkának. Náfrádi Sándor „Brigádunk Erzsikéje“ A cím szó szerinti idézet az Orosházi Férfiruhagyár egyik szocialista brigádjának naplójából. A brigád Zója nevét viseli. A napló első pillantásra olyannak tűnik, mint egy emlékkönyv, amelybe fiatal lányok írnak be szentimentális versidézeteket vagy rajzoltatnak be tulipánokat, galambokat. Azonban csak külsőleges ez a hasonlóság. Sok minden kiderül lapozgatás közben. Az is, hogy a „Zója” -brigád 1961 óta a megtisztelő szocialista címet vallhatja magáénak, meg az, hogy 1962-ben Szemezi Józsefeié brigádvezető kezdeményezésére egy kislány — azóta nagylány — fölött anyáskodnak, aki pillanatnyilag Pesten felsőfokú, úgynevezett diétás ápolónő képző szakma megszerzéséért tanul. De maradjunk a lapnál, amelynek tetején ez áll: Brigádunk Er- zsiikéje. A fölírás alatt a lap közepén rövid hajú, mosolygós barna lány. S aztán a következő lapokon alig van olyan bejegyzés, ahol ne találkozna a kíváncsiskodó Balta Erzsébet nevével. JSrlEzt mondja a jogszabály Válaszok munkaügyi kérdésekre Februrár 4-i számunkban foglalkoztunk az Mt. V. 30/C § (1) rendelettel. D. G. aláírással levelet kaptunk. A levél írója a következő kérdésre kér választ: Az MT. V. 30/C § (1) rendelet a kisipari szövetkezet tagjaira vonatkozik-e, beszámítható-e a szabadságba az állami vállalatoknál eltöltött idő? Válasz: Az Mt. V. 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jelen rendelet hatálya nem terjed ki a kisipari szövetkezetek tagjaira. A kisipari szövetkezeti tagok szabadságidejét a 23/1958. (O. É. 1959. évi 10—11. szám) OV. sz. határozat szabályozza. E határozat 9. § (2) bekezdés kimondja, hogy a folyamatos tagsági viszony alapján járó pótszabadság mértékének kiszámításánál a megszakítás nélkül eltöltött időt lehet figyelembe venni, visszamenőleg azonban legfeljebb az 1948. jaLevelesládánkból Válasz a „Kétszázötven dolgozó kérése a MÁV-hoz44 című cikkünkre A január 29-én Kétszázötven dolgozó kérése a MÁV-hoz címmel megjelent „Széljegyzet” észrevételeire közöljük, hogy a javasolt második vonat beállítása nem lehetséges Gyoma—Békéscsaba között a 6620 sz. vonat idejében, mert a hivatkozott motoros szerelvénynek Békéscsabáról 2.55 perc indulással közforgalmú vonatként kell indulnia Lökösházá- ra. Más alkalmas szerelvény pedig nem áll rendelkezésre. Erre vonatkozó értesülései a cikkírónak tévesek. Gyuláról Moszkvába A Gyulai Harisnyagyár kiszesei jó munkájuk jutalmaként az elmúlt esztendőben a Német Demokratikus Köztársaságban voltak. Az idén a tavalyinál még jobb eredményt akarnak elérni. Ha a felszabadulási munkaverseny- becsülettel megállják a helyüket, akkor május végén huszonnégyen hat napra Moszkvába mennek az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében. A költségekhez a vállalat és a KISZ-alapszervezet. 500 forinttal járul hozzá. Egyebekben a 6620 sz. vonat késett közlekedési esetei igazgatóságunkon kívül álló okok következményei, mivel a kisebb-na- gyobb késéssel területünkre belépő vonatot a menetrendjébe visz- szaállítani nem lehet. A budapesti igazgatóságtól hatásos intézkedéseket kértünk a vonat menetrendszerű átadására, s az utóbbi időben némi javulás is tapasztalható. Ezt a törekvést tovább fokozzuk, hogy a dolgozók munkahelyeiket időben elérhessék. Területünkön pedig a legkeményebb felelősségre vonást fogjuk alkalmazni az indokolatlan megkésleltetések esetén. A 6620 sz. vonat menetét állandóan és rendszeresen figyelemmel kísérjük, s mindent elkövetünk, hogy a téli kedvezőtlen időjárás ellenére is a menetrendszerűséget fenntarthassuk. Szabó Ferenc osztályvezető MÁV Szegedi Igazgatóság nuár 1. napja óta eltelt időt. A 10. § szabályozza azokat az eseteket, amikor a jogviszony folyamatossága a szorosan vett folyamatos tagsági viszony előtti időre is megállapítható. Két esetben van lehetőség arra, hogy a szövetkezeti tag pótszabadságának kiszámítása szempontjából a tagsági viszonyt megelőző munkaviszony is figyelembe vehető a következő esetekben: Ha a szövetkezet alkalmazottja a szövetkezet tagjává válik, abban az esetben a pótszabadság kiszámításánál a. szövetkezetben alkalmazottként töltött időt is figyelembe kell venni. Ha a szövetkezeti tagot más szövetkezet alkalmazottnak, szövetkezeti alkalmazottat más szövetkezet tagnak vagy nem szövetkezetnél dolgozó alkalmazottat a szövetkezet tagnak írásban átkér és az áthelyezéshez a dolgozó, a szövetkezet, illetve a vállalat és az érintett szövetkezetek szerint illetékes KISZÖV-ök hozzájárulnak. Lényegében tehát a szövetkezeti tagoknál az állami vállalatoknál eltöltött előző munkaviszony csak akkor vehető figyelembe a pót- szabadság kiszámításánál, ha ki- kéréses áthelyezéssel került az illető a vállalattól a szövetkezethez tagnak és az áthelyezés az illetékes KISZÖV hozzájárulásával történt. gádunk 27 tagja egyhangúlag elfogadta, hogy Erzslkénknek havonta 100 forint zsebpénzt küldjünk... Névnapjára könyvvel, zsebkendővel kedveskedtünk Erzsikének... Karácsony másnapján 500 forinttal leptük meg Erzsikét...” Lehet sorolni vég nélkül, s a következő lapon Erzsiké újabb fényképe nevet ránk fityulásan, intézeti ruhában. A brigád tagjainak küldte a nemzetközi nőnapra. Ezen a képen a derűs nevetés mögött ott van az is, hogy a brigád tagjai nyugodtak lehetnek: Erzsiké komolyan készül hivatására, nem él vissza azzal az önzetlen segítéssel, amit a ruhagyár dolgozói adnak számára azért, hogy zökkenőmentesen érvényesülhessen, azért, hogy hivatástudattal készüljön sok hivatást igénylő életpályájára. — Mind a huszonheten beszámoltatjuk Erzsikét akkor, amikor hazajön, ide Orosházára, hogy meglátogassa nővérét meg főleg minket. Meghallgatjuk, mit tanul, hogyan él. Elmondja azt is ilyenkor, hogy az évfolyam tátead az ő elbeszéléséből már a brigád szinte valamennyi tagját ismerik, és valamennyi tanulótársa üdvözöl is bennünket. Persze, ilyenkor nagy a versengés, hogy melyikünknél szálljon meg Erzsiké, melyikünknél ebédeljen, vacsorázzék. Legjobban az a megoldás vált be, hogy ilyenkor valamelyikünknél, ahol a legnagyobb a hely, összegyűlünk közös vacsorára, s Erzsiké beszámolója egyszerre valamennyiünkhöz szól... Az eddigi ismeretek alapján ez mind világos is. Egy kérdés azonban magyarázatra szorul. Erzsiké intézetben tanul... Megvan a lakása, kpsztja. Mégis, hogyan történt az, hogy éppen a Zója brigáddal került ilyen szoros kapcsolatba... — Árva kislány a mi Erzsi- kénk, s úgy gondoltuk, nem árt, ha mi, idősebbek, tapasztaltabbak anyáskodunk fölötte. Q a mi brigádunk huszonnyolcadik tagja, de még annál is több: lánya. Szeretetteljes aggódással figyeljük minden lépését, várjuk leveleit, örülünk, ha küldhetünk neki csomagot, pénzt, ruhát. Annyira szere- tetre méltó, szerény, jó tanuló kislány, hogy ezt a szerény ajándékot, ami neki sokat jelent, nekünk huszonhetünknek pedig nem okoz nehézséget, hogy előteremtsük — igazán megérdemli. Az Orosházi Ruhagyár „Zója” brigádja gondosan felfekteti azokat az eredményeket, amiket a termelésben, a társadalmi munkában, önmaguk művelésében elértek. Ezenkívül külön lapot nyitottak meg fényképpel illusztrálva, ezzel a fölírássail: „Brigádunk Erzsikéje”. Ternyák FerencNegyedszerre is megkötötték a szerződést nemzetközi rizskísérletre a szarvasi ÖRKLvel Három éven át fölyt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízásából érdekes rizskísérlet Szarvason, az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet izotóplaboratóriumában. Hazánk képviselte Európát ebben a fontos munkában. Radioaktív és stabil izotópokkal azt vizsgálták, hogy a nitrogén- és foszforműtrágyából mennyit hasznosít a rizs, milyen a táplálkozása a növénynek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több alkalommal elküldte Szarvasra a saját televíziós társaságát, felvételeiket készítettek a rizsről, s az ott látott munkákról. A szarvasiak munkájával igen elégedettek voltak, amit fényesen bizonyít az új szerződéskötés. Negyedszerre is megbízták a szarvasi ÖRKI izotóplaboratóriumát a rizskísérlettel, s eirre a óéira az ügynökség hatezer dollár költséget szánt.
