Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

4 Szerda M6S. február 17. Fegyelem, termelékenység, ellenőrzés 1965. autóközlekedés Újszerűségek bevezetése ka­varta fel a közhangulatot a Bé­késcsabai Autóközlekedési Válla­latnál. Komoly, nagyarányú át­szervezés vált szükségessé, amely­nek gyümölcseként négy nagyfő- nökség alakult. Beosztások és emberek változtattak helyet. Egy ilyen átszervezés minden esetben komplikációkkal jár. Néhány rosszul értesült dolgo­zó könnyen befolyása aló kerítet­te a munkásállomány többségét és megindult a képtelen suttogás. A rosszindulat, valamint az új­szerűségtől való tartózkodás el­harapódzott. , Felmerült a kérdés; — Miért kellett átszervezni és mindent egészen másképp alakítani, mint az évek hosszú során megszokott •end, technológia, munkaverseny atb? A magyarázat nem nehéz; Az AKÖV-nek az 1965-ös kormány- program és a KPM autóközleke­dési intézkedési terv értelmében a régi munkáslétszám megtartásá­val nagyobb termelési feladatokat kell megvalósítani. Az 1964. év­hez. képest a gépkocsiállomány 30 tehergépkocsival, 55 teherpót- kocsival, 17 darab MTZ-traktor- ral, 10 darab vagankirakó rakodó­géppel növekszik. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a műszaki karbantartó részlegnek a felada­tai is progresszívon növekednek. Az'1964-es évhez mérten a teher- fuvar szállítási terve 24,9 száza­lékkal nőtt A terv teljesítése csak úgy le­hetséges, ha a fegyelem, a munka­morál megjavul, mert az utóbbi években — enyhén szólva — igen laza volt. Ez sokat rontott a ter­melési eredményeken. A törzs­gárda, amely a vállalat műszaki élvonalát képezi, feltétlenül csat­lakozik az új munkarendhez. Lényegében mindenkinek azt kellene megérteni: nem tör­tént semmi a dolgozók jogai, ér­dekei ellen, csupán a fejlődés hozta magával a fegyelmi és ter­melési normák szigorítását. A régi módszerek, és a korábbi hozzá­állás ugyanis nem felél meg az 1965. év irányzatának. A csabai főnökség műszaki gár­dája ennek megfelelően intézke­dett. Ésszerűbbé, szervezettebbé kívánja tenni a termelést. A szi­gorítások csak olyan dolgozókat érintenek kellemetlenül, akik munkaidejüket nem 100 száza­lékig használták fel vagy egyéb dolgokban átlépték a fegyelmi normákat. Az átszervezéssel párhuzamo­san a munkaverseny is új ruhát öltött. A korábbi bonyolult ver­senykiírások helyett, könnyen át­tekinthető, szinte naponta ellen­őrizhető munkaverseny tervet ve­zettek be. Értékelése minden ne­gyedévben megtörténik — ezt mindenki reméli — nem úgy, mint korábban. A termelési ta­nácskozások, műszaki fejlesztési körök munkájában javulás várha­tó. Utóbb alig-alig tartottak meg néhány értekezletet, következés­képpen a dolgozók nem fejthették ki véleményüket. A vezetés ilyen szempontból is új lehetőségeket tár fel. ' Az új technológia és a munkarend betartása élősegíti a javítás fokozását, az egy kocsira eső órafelhasználást, a guruló­költség minimalizálását. Alig egy hónapja lépett életbe az új szerve­zési terv és máris vannak ered­ményei: — Az átszervezés ellenére sike­rült az önköltség előírt norma­szintjét tartani. — Megszüntették a hónapokig ja­vításra váró kocsik veszteglését, így mihamarabb résztvehettek a termelésben. Az elkövetkezendő időben a hosszú kocsiállásokat kí­vánjuk megszüntetni. — Nagy jelentőségű a hegesztő hálózat kiépítése. A több munka­helyes hegesztés feltétlenül javít a munkameneten és csökkenti a gépkocsik állásidejét. — Nem kisebb jelentőségű a ki- és belépő jegyek bevezetése. Ez az intézkedés a vállalat műsza­ki telepén lépett életbe. Idegenek, csellengő gépkocsivezetők, nem tartózkodhatnak már ellenőrzés nélkül a telepe®, remélhetőleg az anyagok, alkatrészek eltűnése is minimálisra csökken. E néhány példa is bizonyít... De még ren­geteg a tennivaló, amelyek meg­oldásához azonban „kevés” a ve­zetőség. A törzsgárda tagjainak az élenjáró és kiváló dolgozóknak, de valamennyiünknek arra kell törekednünk, hogy megyénk au­tóközlekedései! minden igényt a le­hető legjobban kielégítsen. Pálvölgyi András AKÖV-dolgozó Megkezdik a szénsavas ivóvíz, növelik a gyíimölcsalapanyagú vitaminos szörpök gyártását • A Békés megyei Szilkvíz- és Szeszipari Vállalat jelentősebb fej­lesztése tavaly kezdődött, ami az idén tovább folytatódik. A cél az, hogy a lakosság szikvíz- és üdítő­ital-igényei minél jobban kielé­gíthetők legyenek. Már a múlt év ősze óta termel Békéscsabán egy NDK-ból impor­tált korszerű üdítőital-töltő gép, amivel szénsavas víz is készíthe­tő. Nemrég érkezett ugyancsak az NDK-ból egy nagy teljesítményű üvegmosó gép. A továbbiakban még két hazai gyártmányú üdítő­ital-töltő gépsort, kap a vállalat, ami óránként 2 ezer üveget tölt meg. Ez utóbbiból az egyik Oros­házára kerül. Megkezdik a szénsavas ivóvíz készítését, ami félliteres palacko­zásban kerül forgalomba. Erre a célra a vállalat tízezer üveget ren­delt, s ez még az első negyedév­ben megérkezik. Növelik a gyü­mölcsalapanyagú vitaminos ször­pök gyártását, amelynek az ered­ménye máris megmutatkozik. Ja­nuárban. több mint háromszor annyi üdítő ital fogyott el, mint tavaly a hasonló időszakban. Az igények jobb kielégítésének biz­tosítására 150 ezer üveget vásá­roltak. Gyomén február 1 óta működik az új, korszerű üzem, Szarvason március 1-én kezdi meg a terme­lést. Békéscsabán a központi te­lep végleges áthelyezésére április elején kerül sor. A vállalat 15 pálinkafőzdéjében kisebb felújítások lesznek, né­hány üzemben gázolajfűtésre tér­nek át. Kiváló eredményeket hozott a gyomai járás termelőszövetkezeteinek máit évi versenye (Tudósítónktól) A gyomai járásban tavaly tíz termelőszövetkezet nevezett be a termelőszövetkezetek országos ter­melési versenyébe. A versenybi­zottság értékelése szerint a na­gyobb szövetkezetek csoportjában első lett a dévaványai Lenin, má­sodik az ecsegfalvi Egyetértés, harmadik a dévaványai Aranyka­lász. A kisebb szövetkezetek cso­portjában első a gyomai Dózsa, második a hunyai Hunyadi, har­madik az endrődi Béke. A leg­jobb helyezést elért termelőszö­vetkezeteket a járási versenybi­zottság vándorzászlóval jutalmaz­za. Jól működik a vésztői ■ M művelődési ház KISZ-szervezete A HATVANAS ÉVEK ELEJÉN a vésztői területi KISZ-alapszer­vezet gyengén működött. A kol­lektívának papíron ugyan 105 tag­ja volt, de csak néhány an dolgoz­taik — kevés sikerrel. Ezek a fia­talok változtatni szerettek volna a helyzeten. Ügy gondolták, ha biztosítanak megfelelő elfoglalt­ságot, s a szabad idejüket hasz­nosan tudják eltelteim, akkor ered­ményesebb lesz a szervezeti élet. Ezért kérték a KISZ megyei bi­zottságát: járuljanak ahhoz hozzá, KRITIKA Már elöljáróban, meg kell állapítanom, >iogy nem volt éppen szerencsés dolog mű­sorra tűzni a Néma i:satakiáltása című darabot. Ez az érzés már akkor bujkált bennem, mikor a be­mutatót hirdető öles plakátokat megpil­lantottam az utcán, * hogy mennyire előre­látó voltam, azt a dráma megtekintése végképp eldöntötte. Mert miről is van szó? A 130 jelenetből ál­ló drámában — ezt őszintén meg kell mondanom — ami jó nőit, az jó volt, s ami nem volt jó, az rossz volt. Ezek után talán érdemes azt boncol­gatni, hogy mi is a mi tartalma?, Adva vem egy há­zaspár, ahol a férfi 18, az asszony kettő híján húsz. Tény az, hogy a konfliktust az asszonynak kellene kimutatni, de ez a konfliktus a színen — sajnos — nem látszik. Ez talán a rendezés legnagyobb hibája! (Bár az is lehet, hogy a rendező direkt így akarta — akkor vi­szont jó. Mindig hangoztattam is, X. Y. nagy ígéret a ma­gyar színháztörténet­ben!) Ellenben a néma csatakiáltása kicsit halk. A nyolcadik, ti­zedik sorbon már eilig hallatszik, pedig a dolgozók még a to­vábbi sorokban is hallani akarják. Ami az előadás gördülé­kenységei illeti: kis­sé vontatott. Szerin­tem 129 jelenet is elég lett volna, hi­szen a százharminca­dikban lényegében csak befejeződik az előadás, s ezután már semmi sem történik. Bár eddig tartogat­tam, de most ide kell írjam: ez a mű alap­vető hibája! Ami a darabot tol­mácsoló színészek já­tékát illeti, sajnos itt is csak a némát ját­szó színész szép be­szédét dicsérhetjük. Egy szónak is száz a vége: nekünk nincs olyan darabokra szükségünk, amilye­nekre nincs szüksé­günk. S ez ismét elvi do­log! Sz. Á. hogy az alapszervezet a községi művelődési ház kebelén belül fejt­se ki tevékenységét Kérésüket el­utasították. Mondván: így túlsá­gosan. egyoldalúvá válhat a kisze- sek élete, minden energiát a kul­turális feladatok megoldására fordítanák, a politikai, s a moz­galmi miunka háttérbe szorul. Egy év múlva is mind több és több negatívumot tapasztalt az alapszervezet munkájában a szeg­halmi járási KISZ-bizottság. Ek­kor ismét felvetődött a javaslat: a területi KISZ -szervezet helyett alakítsák meg a művelődési ház alapszervezetét. Ezt 1964 nyarán több tényező méginkább indokol­ta: az alapszervezetben nem volt rátermett vezető, a művelődési ház művészeti csoportjaiban bizto­sítani kell az utánpótlásit, s a fia­talok szabad idejüket célszerűen tudják hasznosítani, mivel a mű­velődési házban megfelelő szóra­koztatási eszközök vannak. A VI. kongresszust megelőző hónapok­ban a KISZ megyei bizottsága is­mét foglalkozott a vásztőiek kéré­sével, s annak eleget tett. AZ ŐSZI VEZETŐSÉG VÁ­LASZTÓ taggyűlés óta fél év telt el, de ennyi idő is elegendő ahhoz, hogy véleményt mondjunk a vész­tői művelődési ház KlSZ-szerve- zetének munkájáról. Ebben Kiss József, a művelődési ház igaz­gatója és Szító Erzsébet KISZ- titkár segít. — A feladatok szervezettsége sokkal nagyobb mértékű, mint ko­rábban — mondja a KISZ-titkár. Elfoglaltságot, színes, tartalmas életet biztosítunk számukra, < ezért szívesen bekapcsolódnak a munkába. Nemcsak a volt terüle­ti alapszervezet tagjai, hanem az újak: a község értelmiségi dolgo­zói is. A többi kollektívának is hatékonyan segítünk: a termelő- szövetkezetek színjátszó és népi- tánc-csoportjait közülünk vezetik. — A 83 tagú KISZ-szervezetnek több művészeti csoportja műkö­dik — kapcsolódik a beszélgetés­be a művelődési ház igazgatója, alá tanácsadó tanárként dolgozik az alapszervezetben. Népitánc, színjátszó csoportjaink, énekese­ink és tánczeneikarunk szép ered­ményeket produkálnak. Az ifjú­sági akadémián és a klubban er­kölcsi kérdésekről, ízlésről, divat­ról hallhatnak előadásit a fiata­lok, amit a témához kapcsolódó film vetítésével egészítünk ki. A kulturális munkán túl politikai oktatásban és a sportban is részt vesznek a kiszesek. AZ ALAPSZERVEZETBEN ter­mészetesen akadnak hiányosságok is. Az eszmei továbbképzés szín­vonalát emelni kell, s a társadal­mi munka szervezése sem megfe­lelő. A tapasztalható negatívumo­kat mintegy elősegíti, hogy új ve­zetők irányítják az új típusú alap- •zervezetet. A fenti hibákat azon­ban minél hamarább szeretnék ki­javítani: a politikai oktatásokat a művészeti csoportok vezetői — képzett pedagógusok — tartják, s a szakköri foglalkozásokon kiala­kult közvetlen kapcsolat itt is gyümölcsöződik majd. Elmondhatjuk — a KISZ me­gyei bizottsága első titkárának is ez a véleménye — hasznos volt, hogy Vésztőn megalapították a művelődési ház KISZ-szervezetét. A megye azon községeiben — ahol a szervezeti élettel bajok vannak, s a lehetőségek a vésztői­hez hasonlóak — érdemes lenne így szervezni az ifjúkommunis­ták munkáját (dekányi Különösen jó eredményeket ér­tek el azok a munkacsapatok, amelyek a gyomai járásból bene­veztek az országos baromfite- nyésztési versenybe. Járási első helyezést ért el Farkas Erzsébet négytagú munkacsapata, amely tavaly a hunyai Hunyadi Tsz-ben 31 ezer csibét nevelt fel. A lel­kiismeretes, jó. gondozás követ­keztében a csibéknek mindössze 1,7 százaléka hullt el. Egy kiló súlygyarapodáshoz 3,14 kiló ab- ( raktakarmányt használtak fel s így 1 kiló csibehúst átlag 14 fo­rintos önköltséggel állítottak elő. Viktor József másodmagával 25 ezer csirkét nevelt tavaly a ver* seny keretében a gyomai Győze­lem Tsz-ben. Az elhullás 3 szá­zalékos volt, a kilogrammonként feletetett takarmány pedig 3,4 kilogramm. Az endrődi Béke Tsz- ben Lipták János öttagú munka­csapata 23 ezer csibét 1,8 száza­lékos elhullás mellett nevelt. Egy kiló súlygyarapodáshoz 3,2 kilo­gramm abraktakarmányt hasz­náltak fel. A munkacsapat gon­dozásában lévő törzsbaromfi-állo- mány darabonkénti tojástermelé­se 147 volt az elmúlt esztendő­ben. A kibontakozott termelési ver­senyben a gyomai járásban két baromfigondozó munkacsapat nyerte el a kitüntető szocialista brigád címet. Egyik Kozma Krisztina öttagú munkacsapata, amely a dévaványai Aranykalász Tsz-ben 18 ezer csirkét nevelt fel 3 százalékos elhullással. A brigád tagjai teljesítették a szocialista cím elnyerésének csaknem vala­mennyi feltételét. Endrődi József héttagú munkacsapata az egyéb feltételek teljesítése mellett azzal nyerte el a szocialista címet, hogy a rájuk bízott 350 hold öntözéses legelőről átlag 33 mázsa szénát, 388 hold öntözéses kukoricáról holdanként átlag 48 mázsa csö­ves, a 80 hold rizsvetésből pedig holdanként 19 mázsás termést ér­tek eL A termelőszövetkezeti és a ház­táji baromfinevelési verseny he­lyezettjei között a járási nőtanács 8 ezer forint értékű jutalmat oszt ki március 8-án, a nemzetközi nő­nap alkalmával. Dobi «

Next

/
Thumbnails
Contents