Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
IMS. február 17. 3 Szerda Határozottabban bízzunk önmagunkban a termelési feladatok megvalósításához Ülést tartott a megyei tanács vb Rekordévet zártak, 36 vagon halat értékesítettek a körösi halászok Másfél millió forinttal gyarapodott a tiszta vagyon 1964-ben Tagnap, február 16-án dr. Kertész Márton vb-eánökihelyettes vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az 1964. évi felvásárlási tervek teljesítéséről, az 1965. évi feladatokról felénk vita alakult ki. Erre az adott okot, hegy megyénk 196-1- ben a fontosabb cikkekből túltel- jesitette termelési és felvásárlási tervét, noha a termesztésben és értékesítésben helyenként egyenetlenségek voltak. Megyénk az utóbbi 3 évben a belföld ellátásában és az exporttervek teljesítésében jelentős pozícióra tett szent Csatári Béla vb-elnökhelyettes. felszólalásában elmondotta, hogy a kiemelt fontosabb cikkek termesztésében és felvásárlásában megyénk országosan első. A szövetkezeti és a háztáji gazdaságok a kiemelt termékek értékesítése Után 1 milliard 273 millió forint árbevételt érteik el. Az országos értékelésben Békés megyét 981 millió forinttal Szolnok megye követi. Ebből is látható — említette Csatári elvtárs —, ha a terv teljesítésétől csak tized százalékban maiad el a megye, akkor ennek hatása a közellátáson és az exporton is érződik. Az utóbbi hónapokban több fe- leáős beosztású emberben a termelési tervek szervezése körül bizonyos értelemben vett pesszimista légkör gyűrűzik. Az ilyenfajta gondolkodásra senkinek sincs oka. Bár a termelés szervezésében vannak nehézségeink, de a megye az itt élő emberekkel képes a napi gondok fölé emelkedni. Ehhez azonban egy kicsit határozottabban bízzunk önmagunkban a termelési feladatok megoldásénál Ktilkai Sándor, a N'FTB meevei elnöke a zöldségtermesztésben kialakult helyzeteit tette szóvá. Évek óta visszatérő jelenség — mondotta többek között —, hogy egyes cikkekből a konzervgyár és a MÉK nem teljesíti felvásárlási tervéi, ugyanakkor a tsz-ek egy részében rothad az áru. Részletesen beszólt arról, hogy a NEB a zöldségtermesztés stabilitására évek óta árrendezést sürget. Szóvá tette a termeltető vállalatok és a tszrek kapcsolatának normalizálását is. Csik Péter az igen nagy értéket képviselő kertészeti vetőmagvak és dugványok beszerzésére a támogatás mértékének meghatározását kérte a végrehajtó bizottságtól. Véleménye szerint a burgonya és az étkezési hagyma termesztésére emiatt késnék a szerződéskötések. Sülé József, a Gyulai Járási Tanács V. B. elnöke felszólalásában követésre méltó példának említette a hűtőház és a termelő üzemek között kialakult kapcsolatot Boross Gábomé a kertészeti üzemágak szakvezetésének fontosságáról beszélt. Körösfalvi Pál, a megyei Tervező Iroda vezetője a lakosság friss zöldségellátásának tovább javítását sürgette. Dr. Oláh László megyei főügyész, a termelésben tapasztalt egyenetlensógek népgazdasági hatására jogi oldalról mutatott rá. A jövőben a termelést védő jogszabályok átlépői ellen eljárást indítanak, hogy elejét vegyék az olyan felületességnek, mint ami 1964 őszén több szövetkezetben a külföldről vásárolt burgonya vetőgumó szétosztásában és felélésében megnyilvánult. Az 1965-ös árutermelési tervek ^lapjairól Szabó László felvásárlási osztályvezető tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Bejelentette, hogy a háztáji gazdaságokból hízott sertést és vágómarhát azonnali szerződésre is átvesz az állatforgalmi vállalat. A vitát dr. Kertész Márton foglalta össze. A végrehajtó bizottság elfogadta a felvásárlási eredményekről beterjesztett jelentést, határozatot hozott az idei feladatok teljesítésének előkészítésére. A vb ezután a megye vadgazdálkodásának helyzetéről tárgyalt. D. K. A hármas kooperációban javító gépállomások hálózatába lépett a Sarkad! Gépállomás is. Mazőko- vácsházával és Kétegyházával egyezteti a felújításra kerülő gépeket, melyekből Sarkadon a lánctalpasok szalagszerű javítására rendezkedtek be. Február elejéig a tervtől összesen hét traktor javú Csendes a táj a Körösök és a holt ágak környékén, összefüggő hótakaró fehérlik, a halakat békén hagyják, csupán a halastavak jégmezőjének kopácsolása zavarja a csendet. A gyomai Viharsarok Halászati Tsz dolgozói vágják, szállítják a jeget, hogy a forró nyári napokban alaposan lehűthessék a zsákmányt. — A mostani tél szinte nyaralásnak számít a tavalyihoz képest — tájékoztat bennünket Bujdosó Imre, a Viharsarok Halászati Tsz elnöke. — Ismét bebizonyosodott, hogy minden jó, ha a vége jó... Az elmúlt télen szinte éjjel-nappal lékeltük, vágtuk, fűrészeltük a jeget, gabonafúvóval próbáltunk levegőt juttatni a jég alatt élő halaknak. A hallatlan erőfeszítések ellenére halpusztulásunk is volt, mégis a szövetkezet fennállása óta a legmagasabb eredménnyel zártunk. Halászaink átlag négyezer forinttal kerestek többet, mint 1963-ban. Azt már mások mondják el, hogy országos viszonylatban is elsők lettek a halászati termelőszövetkezetek között. Egy év alatt 36 vagon halat adtak a népgazdaságnak. Azelőtt az évi legmagasabb hozam 29 vagon volt. Egyébként az országos második helyezést elért bajai szövetkezet több vagonnal maradt le a körösi halászok teljesítménye mögött. — Halászaink ősi halászdinasztiákból származnak. Ha esik, ha fúj, derekasan helyt állnak, ezért tudtunk ilyen szép eredménnyel zárni. Egyébként az építőbrigátásával maradtak el. Azóta a gépállomáson több intézkedést tettek a munka ütemének gyorsítására. Bővítették az alkatrészfelújító részleget, s a javítóbrigád létszámát. Az eddigi kettőről négyre növelték az anyagbeszerzők számát. Terv szerint ebben a szezonban 60 traktort újítanak fél. dunk mintegy félmillió forint értékű munkát végzett, a tiszta vagyont egy év alatt másfél millió forinttal gyarapítottuk. Legbüszkébb mégis arra vagyok — ha illik egyáltalán dicsekedni —, hogy nem teleltek üresen a halastavaink Már ősszel betelepítettük a sok ivadékot. A természetes vizekbe is raktunk, a holt ágakba például 220 ezer harcsaivadékot helyeztünk eL Tavasszal a telepítést folytatjuk: 1965-ben csupán a természetes vizekbe háromszáz mázsa ivadékot biztosítunk. így gazdag lesz az állomány, több zsákmányra számíthatunk. Egyébként Kínából hozunk 100 ezer növényevő halat is. Egyelőre szigorúan zárttérben neveljük őket s később rakjuk a nyílt vizekre. 155 süllőfészket helyezünk ki a védett partokra, angolnát is nevelünk, hogy minél választékosabb halhúst adhassunk a népgazdaságnak. Elmondotta a Viharsarok Halászati Tsz elnöke azt is, hogy a A minap vizsgálták felül a csárdaszállási Petőfi Tsz zárszámadását. A bizottság mindent rendben talált, csak a terven felüli bevétel teljes kiosztását helytelenítette. Tartalékolásra intette a szövetkezetét. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben tavaly kedvező gazdasági eredményeket értek el. A munkák tavasztól őszig jól haladtak. A szorgalomra jellemző volt, hogy 20 nap alatt 156 vagon répát szedtek fel és szállítottak a gyári átvevőhelyre. Kukoricából átlagosan 24,5 mázsa szemes termést értek el. A tagok részesedésére munkaegységenként 30,95 forintot terveztek. Egy gazda évi jövedelmét terv szerint 12 524 forintban állapították meg. A gazdálkodásban elért előbbre lépés nyomán az egy munkaegységre jutó részesedést 34,24 forintra, a dolgozó tagok évi jövedelmét pedig átlagosan 14 014 forintra növelték. Varga Imre tsz-elnök, Nagy Mátyás főkönyvelő, Adamik Pál, az ellenőrző bizottság elnöke és Petneházi Bálint, a párt üzemi szervezetének titkára a gazdálkodásban élért eredmények után kevesellte a 34,24 forint munkaegységre jutó részesedést, ök ennél nagyobb összeg kiosztására gondoltak. A zárszámadás készítésénél figyelmen kívül hagyták az alapszabályban is rögzített célkitűzést: a vetőmag- és a takar- mányalap, valamint a készpénzbiztonsági alap kialakítását. A tsz szűk körű vezetősége arra törekedett, hogy a jövedelmet függetlenül az 1965-ös év termelési célkitűzéseitől, kiossza. Ennek a tsz- nek a tavaszi vetéshez eddig nem volt kellő vetőmagalapja. De az 1965. évi tervezett haszonállattartáshoz sem volt meg a szükséges takarmány. Ezekkel több éven át az állam segítette őket. A készpénzbiztonsági alap is hiányzott. A gazdálkodás 1964. évi eredményei módot nyújtottak a különféle alapok kialakítására oly móBékéscsabán üzemelő halászcsárdájuk korszerűsítésére csaknem egymillió forint beruházást szántak 1964-ben. Tágasabb, tisztább, kedvesebb lett az étterem, a központi fűtés egyenletes meleget szolgáltat. Korszerű konyhát rendeztek be, amihez külön mosogató, hal- és zöldségtisztító helyiségeket építettek. így higiénikus körülmények között készíthetik az ínyenc falatokat a szakácsok. — Halászaink nem alusznak téli álmot, félreértés ne essék — mondja búcsúzóul az elnök. — A család minden tagját befogták; hálót fonnak, javítanak, varsákat készítenek, hogy mire elérkezik a jó idő, legyen mivel zsákmányért menni a folyókra. Nagy gonddal készültünk fel az új esztendőre. Több halat, nagyobb választékot szeretnénk biztosi tani. Békéscsabán, a Halászcsárda udvarán szellős, halásztanya-jellegü kerthelyiséget szeretnénk berendezni. Ary Róza dón, hogy a tagság tervezett jövedelme nem szenvedett csorbát, sőt munkaegységenként 3,29 forinttal, az egy tagra jutó részesedés pedig 1490 forinttal haladja meg az év eleji elképzelést. Ilyen körülmények között a járási tanács zárszámadást felülvizsgáló bizottsága helyesen tett javaslatot a terven felüli bevétel tartalékolására. A terven felüli jövedelemből 340 ezer forintot vetőmagra és takarmány vásárlására fordítanak, míg a terven felüli jövedelem többi részét, a 445 ezer forint 55 százalékát biztonsági alapra, 45 százalékát pedig a tagság jövedelmének fokozására fordítják. A tsz képviselői — különösen a főkönyvelő — amellett kardoskodott, hogy a terven felüli jövedelem a vetőmag- és a takaav mányalapon kívül kerüljön kiosztásra. Azzal indokolta kérését, hogy a 34,24 forintos munkaegységként jutó jövedelmet évközben túlelőlegezték. Ez viszont bizonyság arra, hogy a csárdaszállási Petőfi Tsz jövedelemelosztási módszerében közgazdasági hiba van. Lehetséges, hogy a munkáért járó tényleges bér és a termelési színvonal növelésére kitűzött prémiumok összegszerűségében nem nagy vagy kevés a különbség. Mivel a terven felüli részesedés sem fedezi a túlelőlegezést, a szövetkezet vezetőinek ebben a gazdasági évben meg kellene keresni a termelőmunka tényleges ösztönzésének közgazdaságilag is elfogadható, mondhatnánk úgy is, sajátosan csárdaszállási módszerét. A csárdaszállási Petőfi Tsz- ben is szükség van a tartalékolásra, a holnapra gondolásra. Ennek szükségességét a szövetkezetbeliek is értik, hiszen többségük a tsz-be lépés előtt jól felszerelt és kellő tartalékkal alapozott egyéni gazdaságot vezetett. A gazdaságilag szilárd szövetkezetnek a tartalékolás egyik fontos feltétele. D. K. rtek ismeri el. Szívesen is adja ilyen szakmára a fiát vagy a lányát. Ugyanakkor a saját szakmáját, a mezőgazdaság megannyi munkaterületét nem minden esetben mérlegeli így. Egy évtizeddel ezelőtt még sokan azt vallották, hogy a mező- gazdaság tudományába bele lehet születni. Évekkel ezelőtt, amíg a kisparaszti gazdálkodás fol^t, a parasztsorsot átplántálták a fiatalokba. Iskolás kortól a katonának vonulásig, sőt még azután is folyt ez a munka. A tanulóévek a valóságban a jelenlegi többszörösei voltak s a parasztember mégis vállalta az ezzel járó gondot. Az ilyen körülmények között felnőtt nemzedék most élete delén van. Jóleső érzéssel tapasztalhatja, hogy a párt és a kormány, valamint a tömegszervezetek évről évre egyre eredményesebb erőfeszítést tesznek az örökösök életre készítéséért. Vannak, és lesznek jó örökösök Dobozon, Eleken, Füzesgyarmaton, Békésen, Lökösházán és Ecsegfalván és máshol még akkor is, ha a mezőgazdasági szakma iránt jelenleg csak szórványos az érdeklődés. Ma többen még illúzióba ringatják magukat. Gyermeküket nem adják vagy nem szívesen küldik baromfitenyésztőnek, kertésznek, sertéshizlaló- nak, mezőgazdasági gépésznek, növénytermesztőnek, öntözőszakmunkásnak. Az úgynevezett „úri” foglalkozások iránt viszont nagy az érdeklődés. Pedig nem mehet minden fiatal orvosnak, mérnöknek vagy legalább technikusnak. Falun még a jövőben is sokáig úgy lesz, hogy meg kell fejni a tehenet, megetetni a hízót, össze kell szedni a tojást, és kapálni is csak kell kézzel is meg géppel is. A termelés társadalmi szervezése megkívánja ugyan az egyes szakmákhoz a lehető legmagasabb szintű felkészülést, de olyan emberekre a jövőben is szükség lesz, akik a társadalom fennmaradásához megtermelik a kenyérgabonát és gondoskodnak arról, hogy legyen elegendő tej, hús és gyümölcs. Sokrétű a mezőgazdasági munka, éppen ezért nem alábbvaló mesterség a fodrászénál, a cipészénél, az orvosénál, a mérnökénél. Csak hát a mezőgazdaság mint szakma, nem ágyazódott még be sokak tudatába. A szövetkezeti vezetők egy része, sajnos, nem tulajdonít megkülönböztetett gondot a szakmára nevelésnek. Lényegében több helyen a napi termelési feladatoknak tesznek eleget s, hogy holnap kik lesznek a szövetkezetek tagjai, sokaknak tán nem is érdekes. A mezőgazdasági termelés tudománya évről évre fejlődik. Hogy milyen lesz majd a következő két évtizedben a mezőgazdaság árutermelése, ez lényegében ezekben az években dől el. Most, amikor a nyolcadik osztályosok szakmaválasztás előtt állnak, a szülők, a nevelők, a szövetkezeti vezetők, a felnőttek holnapért érzett felelősségével tanácsolják fiataljainknak a mezőgazdasági szakmát, csakis így lesz mind több olyan előrelátó közössége és termelőszövetkezete a megyének, mint a dobozi Petőfi. Dupsi Károly Gyorsították a gépjavítás ütemét m m,m" "" ■ ’f" Holnapjukat alapozzák
