Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

tMS. február 16. Kedd Miniszteri rendelkezés a középiskolai tanulóknak kiadható líazinczy-díj elnyeréséről A szép magyar beszéd én olá­sára létesített Kazinczy-díj alapít­vány jövedelméből a művelődés­agyi miniszter által külön meg­állapítandó tanévekben 20 közép­iskolai tanuló részesülhet 500— 500 forint összegű pénzjutalom­ban, ezenfelül Kazinczy-emlék- éremben és kitüntető oklevélben. A jutalomdíjak odaítélésével kapcsolatos eljárást a művelődés- ügyi miniszter a közelmúltban szabályozta. Az új rendelkezés értelmében az alapítvány juta­lotndíjára érdemes tanulók kivá- magnetofonfelvételek alapján. lasztása céljából megyei versenyt rendeznek, ezeken a gimnáziu­mok, szakközépiskolák és a kö­zépfokú technikumok tanulói ve­hetnek részt. Azokban a tanévek­ben, amelyekben a Kazinczy-díj alapítvány jövedelmét ilyen ju­talmazásra fordítják, február 1- től 20-ig rendezik meg a megyei versenyeket öttagú bizottság előtt; a végső döntés a 20 jutal­mazott tanuló személyéről a mi­nisztériumban születik meg a megyei versenyekről felküldött Tájékoztatás az egyetemi felvételekről A pontszámok nagyságrendjében — Mérce: a rátermettség, tehetség, felkészültség, magatartás — Miből lesz a maximális 20 pont — Kiket nem lehet felvenni? A Művelődésügyi Minisztérium általános felsőoktatási osztályának vezetője,, Dávid Zsigmond a kö­vetkező tájékoztatást adta az egye­temi és főiskolai felvételeikről: — Az egyetemi felvételi kérel­meiket a közép'skolák március 27- ig fogadják el a tanulóktól; a felső- oktatási intézmények május ló-én Negyedik helyen a moziüzemi vállalatok országos versenyében Növekszik a látogatók száma — 200 játékfilm az ismeretterjesztés segítségére — Miért készítenek rossz, hatástalan plakátokat? Az éhniúilt esztendőben több ál­talános elvi. feladatot tűzött maga elé a Békés megyei Moziüzemi Vállalat: ezeket — a közelmúltban elkészült mérlegelés szerint — általában jó színvonalon teljesí­tette. Tevékenységüket a kulturá­lis forradalom fontos részének te. kintettók, ennek következtében sikerült 4 millió 850 ezer 985-re, mintegy 25 ezerrel növelniük a tavalyi nézőszámot. A vonatkozó tervszámot ezzel 101,4 százalékra teljesítették, és a megyei mozi- üzemi vállalatok közötti verseny­ben a negyedik helyen végeztek. Eredményük értékét növeli, hogy az országos átlag 96,6 százalék voSit, megyénk 100 százalékon fe­lüli eredménye tehát a látogatott­ság elmúlt években kezdődött visszaesésének megállását és lassú fejlődését bizonyítja. Ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a látoga­tók számának növekedése nem ho­zott műsorpolitikai liberalizmust — hiszen a vetített filmek 63,1 százaléka szocialista országokban készült —, akkor a Békés megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai­nak elmúlt évi tevékenysége ki­emelkedőnek mondható. Jó útinak bizonyult, hogy ese­tenként magyar filmhónapot, vi­dám filmhónapot, irodalmi hóna­ljat, Shakespeare-ciklust rendez­tek, ezeknek tapasztalatait haszno­sítják most, amikor felszabadulá­sunk 20. évfordulója alkalmából az elmúlt húsz év kiemelkedő filmalkotásait műsorra tűzve 8—10 napos magyar filmfesztivált ren­deznek Békéscsabán, a járási székhelyeken és még néhány kes- kanyíilmes vetítőgéppel rendelke­ző községben is. Az említett íilmhónapok közül különösen az orosházi Béke moziban rendezett magyar filmhónap sikerült jól, itt a bemutatott filmeket 13 ezer 2G0-am nézték meg, Eleken 8 ezer öö-an, Füzesgyarmaton 7 ezer !>62-en. A vidám filmhónap külö­nösen Pusztaottlakán sikerült jól, az irodalmi filmhónap pedig Med- ityesbod záson. A vállalat munkájában a mo­zik műsorának biztosításán kivül — különösen az oktatási évadban — mind nagyobb helyet kap a különböző társadalmi szervek, in­tézmények filmigényeinek teljesí­tése. Ennek keretében állandó lilmellátásit biztosítanak több is­meretterjesztő előadássorozathoz, t öbbek között a szülők akadémiá­ja sorozatokat, a KISZ filmszemi­náriumokat és a szakszervezeti bi­zottságok szaktanfolyamait látják el; összesen 2Ö0 játékfilmet köz­vetítettek a benyújtott igénylések íüafjjan. A vállalat vezetői ugyan­akkor úgy látják, hogy az egyes megye filmszínházaiban. Ezek a előadássorozatokhoz szemléltetés- hibák nem segítik elő a jól fel- ként túlzottan sok játékfilmeket fogott takarékosság jogosan vár­térnek a rendezők vagy előadók, ható újabb eredményeit. Itt emlí- és egyáltalán, vagy csak alig szá- tendő meg, hogy a megyei válla- molnak azzal a lehetőséggel, me- ] lat is nagy összeget, 553 ezer fo- lyet különböző dokument- és tu- rintot fordított tavaly a filmek dományos filmek jelentenének, ismertetésére, reklámozására. Ter- Efjőfordult olyan eset is, hogy a vezik, hogy áprilisig 30 moziban játékfilm tematikája teljesein el- korszerű fotó- és plakát-táblákat, tért attól, amiről az előadó be- tíz helyen pedig utcai hirdetőíáb- széűit, tehát egyszerűen csak arról j iákat helyeznek el. volt szó, hogy ilyen esetekben a j A mozik feWjitisa Okítása fűmet ^ kiegészítő, hanem csa- s2élesvásznúvá> az elmúlt évben is lógató eszköznek tekintetek. Ez - fo!ytatódott. Battonyán és Szarva- enyhen szólva - ma mar altalá- son üj épüIetbe köItözött a film_ ben túlhaladottf-'szmto, tíz községben (Békés­dák bizonyítják, hogy mit sem ’ ° , _ ér az olyan előadás, melynek hall. ^eníandráson, Díványán, Gyo­gatóit nem a meghirdetett téma, mán, Kaszaperen, Kevermesen, hanem a meghirdetett film vonzza Körösladányban, Körösíarcsán, elsősorban í kórházán, Nagybánhegyesen és Az ifjúság szabad idejének hasz- O’-^yban) került sor nagyobb nos felhasználása érdekében ki- aran>ru korszerűsítesz, széles- fejteit elmúlt évi munkásságuk a vászon felszerelésére és a vetítés­vasárnap délelőtti matiné előadá- ^ez szükséges gépek beszerzésére, sok állandósításában, külön ifjú- ! Ezziel év végéig 37-re emelkedett sági előadások, filmklubok és filmesztétikai szakkörök szervezé­sében realizálódott. Az elmúlt évben terven felül 435 ifjúsági előadásit tartottak különböző film­színházakban, ezeket 120 ezer ifjú néző tekintette meg. Érdekes és hasznos kezdeményezésnek bi­zonyult a nyári ifjúsági bérlet­akció, melynek során kedvezmé­nyes alapon a megye 28 városában és községében járhattak moziba a fiatalok és a kiadott bérletek 12 ezer 548 szelvényét váltották be. A vállalat vezetői felmérték az 1964-es esztendő szervezési és propagandaaredményeit is. A te­levízió elszívó hatását — úgy vé­lik — elsősorban megfelelő szín­vonalú közönségszervezéssel lehet ellensúlyozni. A közelmúltban kö­rültekintő munkával igyekeztek a szervezői hálózat kiépítésére és stabilizálására. Az 1960-tól 1963-:g terjedő időben azonban a gyakori személyi változások nem erősítet­ték ezt a hálózatot, az elmúlt év­ben pedig már számszerű csökke­nés is mutatkozott. Sajnos, sok szervező a korábbi propagandisz- iikus tevékenységet egyszerű jegy­eladássá szűkítette és az amúgy is népszerű filmekre korlátozta. A filmek korszerű reklámozásával kapcsolatban a vállalat vezetői — bár elismerik, hogy a központi eszközök gyarapodtak — jogosan bírálták több reklám-grafikus ha­tástalan, a közízléstől távolálló rossz plakátját, melyeket ennek el­lenére forgalomba hoznak. Az is előfordult, hogy a központi rek­lámanyagot késve kapták meg, több esetben akkor, amikor a rek­lámozott film már régen futott a a megye szélesvásznú filmszínhá­zainak száma. Nagy jelentőségű a helyi tanácsok támogatását me­lyek a községfejlesztési alapból zárják le a felvételre jelentkezők névsorait — A felsőoktatási intézmények esti, illetőleg levelező tagozataira azok a munkaviszonyban álló dol­gozók jelentkezhetnek, akik meg­felelő előképzettséggel rendelkez­nek, s szeptember 1-ig legalább másfél évet munkaviszonyban töl­töttek. A katonai szolgálat mun­kaviszonyban töltött időnek szá­mít — Az alábbi felsőoktatási Intéz­mények esti és levelező tagozatain — népgazdasági érdekből, átme­netileg — az új tanévre csak a megfelelő munkakörből jelentke­ző dolgozók felvételi kérelmét fo­gadhatják el. Tehát: az agrár-felsőoktatási intézmé­nyekbe csak mezőgazdasági, ille­tőleg ilyen jellegű munkakörben, a budapesti Bölcsésztudományi Kar, valamint a tanítóképzők nép­művelő és könyvtár szakára pe­dig csak népművelési és könyvtá­rosi munkakörben dolgozó pályá­zókat vehetnek fel. A budapesti Bölcsésztudományi Kar pszicholó­giai szakára csak azok jelentkez­zenek, akiknek ez a képzettség a munkakörük ellátásához szüksé­ges. A Testnevelési Főiskola taná­ri szakára csak a testnevelő taná­rok, valamint a testnevelési és sportmozgalom területén dolgozók jelentkezését, a -tanárképző főis­kolára pedig csak a képesítés nél­küli pedagógusok felvételi kérel­mét lehet elfogadni. A felvételi vizsga mind a nappali, mind az esti és levelező tagozaton — szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati részből áll. Az egyes tantárgyakból támasztott követelmények megegyeznek a kö­zépiskolai tananyaggal. A vizsgáztató bizottság a pályá­zó alkalmasságát a rátermettség, tehetség, felkészültség, valamint a összesen 1 millió 455 ezer forintot mafiatartás értékeiíse alaWán á1' biztositottak a mozik korszerűsí­tésére, ugyanakkor a legtöbb köz­ségben értékes társadalmi munkát is szerveztek. Az eredmények ez évben sem születnék meg önmaguktól. A vál­lalat vezetői arra gondoltak, hogy javasolják a városi, községi mű­velődési bizottságoknak: vizsgál­ják meg a filmszínházak előzetes propagandamunkáját, értékeljék és javaslataikkal segítsék azit. En­nek általánossá tétele az egységes közönségszervezői, és fümpropa- ganda-módszerek kialakítását is segítené, hatása feTétlen meg­mutatkozna az 1965-ös évben, a vállalat munkájának minden te­rületén. S. E. lapítja meg. A felvételi vizsgán az ötfokozatú osztályzási rendszert alkalmazzák (5-ös a kitűnő, az 1-es a legkisebb, de még értékelhető tudás, az elégtelent nullával jel­zik), s külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatot és a szóbeli feleletet. Ezekért a pályázó — a nappali tagozaton — a fent em­lített négy feltételért elnyerhető pontok összegének a felét (maxi­málisan 10 pontot) kapja. Ezt a pontszámot megnöveli a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskola második, harmadik és negyedik tanéve végén elért eredmények és az érettségi vagy képesítő figye­lembevételével kiszámított maxi­mális 10 pont. Az esti és levelező tagozaton a középiskolai eredmé­nyeket nem veszik figyelembe; itt a felvételi vizsga négy feltételének legjobb teljesítésével érhető el a maximális 20 pont. Azokat, akik a felvételi ké­relem benyújtása előtt legalább két évvel érettségiztek és felvéte­lüket a nappali tagozatra kérik, a számukra legkedvezőbb módon pontozzák; vagy a középiskolai eredményeket veszi figyelembe a vizsgabizottság, vagy csupán a felvételi vizsga pontszámait te­kinti döntőnek. Az elérhető legnagyobb pont­szám mindhárom tagozaton húsz pont. Nem vehető fel az a jelölt, aki a felvételi vizsgán hét elégtelen osztályzatot kapott, vagy a nap­pali tagozaton a felvételi vizsgáin elért pontszáma ötnél, — az esti és a levelező tagozaton pedig tíz­nél kevesebb. A népgazdaság szakember­szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül a felvételi bizottság a megfelelő magatartá­sé jelentkezőket a vizsgán meg­állapított összes pontszámúk nagy­ságrendjében veszi fel. Ami sok, az sok Mindössze egy mentségem van arra, hogy eddig még nem vettem észre a hibát. Éspedig az, hogy nem vagyok buzgó levelező. Így tehát csak most, a napokban fe­deztem fel a Békéscsabai 1-es számú Postán azokat az okos, el­més masinákat, amiket bélyegáru. sító automatának neveznek. Pon­tosabban: már korábban láttam, hogy ott vannak, de közelebbről még nem ismerkedtem meg velük. Alkotójuk meg akarta könnyíteni az ottani dolgozók munkáját, s megrövidíteni a vásárlók várako­zási idejét: húsz, illetve negyven Jól munkálkodik a körösnagyharsány! kultúrház színjátszó csoportja Évek hosszú munkája ered­ményeként kovácsolódott ösz- sze, főleg fiatalokból a körös- nagyharsányi kultúrház színját­szó csoportja. Érdekes jellem­zője a lelkes gárdának, hogy vezetőjük idős ember, Polonyi Miklós, a kultúrház tiszteletdí­jas igazgatója. Jellemző még az is rájuk, hogy repertoárjukban a könnyed hangvételű, de mai életünk apróbb hibáit, fo­nákságait karikírozó darabokat tanulnak és mutatnak be. Igen nagy sikerrel szerepeltek hely­ben és vidéken is Tabi László: Különleges világnap cimű ko­médiájával. Most az Esküvő cí­mű darabot tanulja, próbálja a tizenöt főből álló csoport. Ez a mű — mint ismeretes — a szer­ző „Világnapjának” folytatása. Mind a rendező, mind pedig a fiatalok bíznak abban, hogy ez­zel az előadással is olyan siker* érnek el, mint az előzőekkel ' fillérért automatikusan azonos ér­tékű bélyeget adnak. (Mondják, hogy sokan a használati utasítás végi gböngészése után már csak a játék kedvéért is kipróbálják.) A kétségtelenül hasznos masi­nákat különféle feliratokkal lát­ták eL A teendőket öt pontban határozták meg. Az első: „A íor- gatókar legyen az alsó állásba”. Nem, nem én tévedek — az idézet pontos! —, hanem a felirat alko­tója a vétkes, aki úgy látszik, nem tudja helyesen használni a -ban, -ben és a -ba, -be ragokat. Mert a hol? kérdésre ebben a esetben is a -ban ragot kellett volna al­kalmazni. (Egyébként én a már említett öt pontban felsorolt fel­szólító mondatok után felkiáltó­jelet tennék.) Apró hiba ez, de különösen azért bosszantó, mert ezeket az elmés szerkezeteket bizonyára sorozatban készítették, és a soro­zat minden darabja az említett hibát népszerűsíti. Az egy-egy ablakba kitett kézírásos hirdetés­ben lévő hibákon sokszor már csak mosolygunk. De a sorozat­ban elkövetett hibák láttán nem tehetjük ugyanezt. Mert ami sok, az sok. (I o.)

Next

/
Thumbnails
Contents