Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
136ő. február 16. 6 Kedd Megyei Ki mii tud? döntő Békéscsabán Fiatal közönséggel, telt ház mel- . lett került sor vasárnap délelőtt I a KISZ „Ki mit tud?” megyei j döntőjére Békéscsabán, az Építők Trefort utcai kultúrotthonában. I A műsor egészét jellemezte, a um klasszikus műveket előadó kamarakórusa, a műdalokat éneklő Lehoczky Mária, valamint a gyomai gimnázium táncdaléne-. kés quintettje, s a békési gi • —zium tánccsoportja. Az egyéb néven jelölt produkcióknál megyei fiatalok és ideiglenesen megyeik — honvédek — bűvész, és artista számait láthatta a közönség. A siker este folytatódott: a Ki A Balassi Táncklub szalontáncokkal szerepelt. nagy sikert indokolta, hogy nem akadt egyetlen színvonaltalan, unalmas produkció sem. S hogy a zenét, az előadóművészetet,' a táncot amatőr módra művelő megyei fiatalok ilyen jó előadást tudtak produkálni, annak hátterét, előzményeit egy példával igyekszünk érzékeltetni: csak a mezőhegyesi községi Ki mit tud? elődöntőn mintegy 100 fiatal vett részt nemrég. Volt hát miből, kikből válogatni a megyei verseny rendeződnek. Több fiatal méltán jutott tovább vasárnap a későbbi országos döntők elé. Fellépett több irodalmi színpad együttese is a Ki mit tud? megyei döntőjén. Méltán került ki közülük győztesként a" békéscsabai Építők Irodalmi Színpada egy Bertholt Brecht-jelenettel. Öry Kiemelkedő produkciónak tapsolt a közönség, ’mikor a békéscsabai Balassi Kultúrotthon tánczenekara előadta a West Side Story musical egyik részletét. Ugyancsak megérdemelt tapsot kapott Bánhegyi Erzsébet békéscsabai kozmetikus, aki külföldi és magyar táncszámokat énekelt. A békéscsabai Balassi Táncklub ezúttal is épp oly szépen szerepelt szalontáncaival, mint általában külföldi és hazai fellépésein. A zene és a tánc műfajában kiemelkedett még az orosházi gimnázimit tud? döntő több résztvevője ekkor versenyen és lámpalázon túljutva szórakoztatta a közön'sé- get. Szép, színvonalas bemutatkozás volt ez a vasárnapi, és a jól sikeTáncdalokat énekel a gyomai gimnázium quintettje. Székács Csilla szaval. A békési gimnázium csoportja népi táncot ad elő. Szöveg: Padányi Anna (Fotó: Kocziszky László) Magdolna, a békéscsabai közgazdasági technikám tanulója egy novella előadásával, Gabnai Katalin és Székács Csilla versmondással tűnt ki. rült seregszemle után azt kívánjuk a résztvevőknek, hogy minél több produkciót * láthassunk viszont tőlük néhány hónap múlva, de akkor már a tv képernyőjén. Hazájukban önkény az ár Gyarmati száműzettek megrátó élményei (Tudósítónktól) „Hazámban halálos ítélet vár, ha visszatérek..." — Megdöbbentő szavak ezek, amelyeket egy angolai néger fiatalember mondott ki. “Feszült csend támad beszélgetésünk közben. Pedig most nem kell félnie... A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumában beszélgetünk — Afrikáról... a gyarmatokról, ahol Anton Mamp- nya-ra, erre a kerek arcú, őszinte tekintetű néger diákra a halál várna, ha a hazájában uralkodó portugál gyarmatosítókat kiszolgáló Salazar diktátor emberei kezébe kerülne. És mint annyi más társának, akik Afrikából vagy éppen Dél-Amerikából, a gyarmatokról menekültek el Adhin Per- sand, a brit-guayanai diáik sem számíthatna kegyelemre... mert otthonában még a gyarmati önkény az úr, s ő szembeszegült... Ketten idézik most csendesen beszélgetve megrázó élményeiket, s a szavakat jegyző keze olykor meg-megremeg a hallottaktól... Az óceán mélye ét a gyémántbányák pokla... — Angolában születtem, de nem maradhattam sokáig Otthon — emlékezik az afrikai Anton. A pápa egy politikai szervezet vezetője, amely legálisan működik ugyan, de a portugálok rendkívül szigorúan ellenőrzik, mivel ebben is hazafiak dolgoznak. Egy nagybátyám a már függetlenné vált Kongóba szökött, s engem magával vitt— Idegenben nevelkedtem. Két évvel ezelőtt titokban visszatértem Angolába. A borzalmas állapotok, amelyekről oly sokat írtak a sajtóban... higgyék el, le- írhatatlanok... A négy évvel ezelőtt, február 4-én kezdődött felszabadító forradalmunkat a portugál gyarmatosítók vérbe fojtották. Akkor sok-sok fekete és fehér — mert ilyenek is vannak a mellénk állt munkások közül — az óceánban vagy a nyilvános kivégzéseken lelte halálát. És akik életben maradtak? A gyémántbányák, aranybányák vagy a fehér urak kávéültetvényeinek pokla várta ismét őket, amelyből a gyarmati uralom egész idején addig is kijutott. Hazánkban nagyon szívósan uralkodik még Salazar diktátor, s folytatja embereivel napról napra kegyetlen megtorló hadjáratait a jogaikért küzdők ellen... De földiéi m, a Megjutalmazták . az Endrődi Fmsz legtöbb társadalmi munkát régző dolgozóit (Tudósítónktól) Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára az Endrődi Fmsz dolgozói is számos felajánlást? tettek. Az igazgatóság a közelmúltban értékelte az első időszak eredményeit, s megállapították, hogy az fmsz dolgozói különösen társadalmi munkában értek el kiváló eredményt: 25 ezer forintos tervüket 104,4 százalékra teljesítették. Különösen kivette ebből részét a Napkeleti falatozópresszó és a vas-műszaki bolt személyzete. A vezetőség a kiemelkedő teljesítményért e két egység iolgozóit 400—400 forinttal jutal- aazta. Sz. K. hazafiak négy év óta újra és újra szembeszegülnek Salazarral... Kicsiny, de elszánt csapatokban, kis országunk őserdeit kihasználva küzdenek az amerikaiak által támogatott diktátor katonái ellen. Szörnyűk ezek a harcok, de barátaim folytatják. Otthon láttam és megértettem: semmilyen erőszak nem győzheti le azokat, akik legálisan és illegálisan... vállalva a börtönöket, s a halált a kivégzéseken, vagy a harcokban, jogaikért, szabadságukért küzdenek... Ismét elakadt a visszaemlékező hangja. Csillogó szemelt megtöri! szemüvege alatt, elfordítja fejét. Kabátján kicsiny jelvény fénylik Angola térképével és piciny vörös fáklyát ábrázolva — lassú mozdulattal megsimítja: —... Otthon ezért is halál járna ... — teszi hozzá és folytatás nélkül is kitalálni, mire gondol. Most... itt Magyarországon nem kell félnie, mióta itt tanul, másfél éve. Filozófus szeretne lenni és feledni a megaláztatásokat, amelyek hazájában érték fekete bőre miatt-. De nem lehet... Aki bűjdosó volt saját hazájában, nem mondhat túl sokat anélkül, hogy ne fájna az emlékezés... — veszi át a szót Adhin Persand, a dél-amerikai diák. — És én bujdosó voltam... Kérem, arról nem szívesen beszélek, milyen nyomorban nőttem fel nyolc testvéremmel Brit-Guayanában. A szüleim rengeteget dolgoztak és a csa- lábdól csak egyedül én járhattam iskolába. Történelem-földrajz szakos tanár lettem... Mégis... mit várhattam a kis országunk csekély számú lakóit elnyomó idegen uraktól?... Tanultam, e úgy éreztem, amire én rádöbbentem, minden honfitársamnak tudnia kell... Gyarmat vagyunk... A nyomor nem sokat változott a XX. században sem és... és a gyarmati uraink nem is változtattak rajta, csak földjeink bányakincseit hordták el... Hat éven keresztül tanulás után, majd tanári munkám mellett titokban kijártam a cukornád-ültetvényekre a robotoló munkások közé és ezekről beszéltem nekik. Tagja lettem annak az illegális pártnak, amely az ország haladó gondolkodású és kommunista embereit fogja össze. Hivatásos forradalmár- agitátor lettem. Ha elfogtak volna azok az urak, akik a magamfajtát embernek sem tekintik, nem sokat remélhettem volna... Tavalyelőtt végzetessé vált otthon tartózkodásom ... szöknöm kelleti hazámból. Külföldi barátok és elvtársak segítettek Magyarországra, de vissza fogok térni, ha lehet... Itt ismét tanulok és egyre többet tudok... Ha tehetem, fel kell világosítani egyszer majd minden elnyomott honfitársam ... Erről sohasem mondhatok le. bármilyen messze kerültem is Dél-Amerikától... Az utolsó szavakat külön hangsúlyozza. Adhin 28 éves. Élete felét illegalitásban töltötte, a másik felét a szülői házban, egy nyomornegyedben. Ö sem akar felejteni. Olyasmit ;rez, amit leírni valóban nem lehet, ami csak kreol színű arcán Tükröződik, amiről csak annyit mond: állandóan hazájára gondol... Wegroszta Sándor
