Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
tMS. február 3. 3 Szerda Állattenyésztésre specializálja magát a battonyai Petőfi Tsz A zárszámadás és az új gazdasági esztendő Ahogy Battonya felé közeledik velem az autó, önkéntelenül az elmúlt őszi látogatás jut eszembe. Keszthelyi Istvánnal, a Kossuth Tsz tiszteletben álló elnökével jártam ekkor a határt. Az idős bácsi nem kis büszkeséggel mutatta meg birodalmát s elvitt arra a szérűre is, ahol együtt építkezett a Kossuth, az Aranykalász és a Béke Tsz. Emlékszem az egymás mellett álló korszerű sertéshizlaldákra, tojóházakra. Azzal magyarázták, hogy a távlati terveket figyelembe vették, közösen minden olcsóbb, az sem baj, ha nemes vetélkedés alakul ki az állattenyésztők között. ■. > A közelmúltban Petőfi néven egyesült az említett 3 kis szövetkezet, s most hat és fél ezer holdnyi területen együtt próbálnak a korábbinál jobban gazdálkodni. — Bölcs előrelátás volt a kollektív építkezés — magyarázza határozottan a Petőfi Tsz fiatal elnöke, Keszthelyi Zoltán, akit Mezőkovácsházáról a járási fő- agronómusi funkcióból hívott haza a tagság. Édesapja előbb hármas típusú tszcs-ben, később termelőszövetkezetben összesen 12 évig elnökösködött. Emberségéért, szaktudásáért becsülte a tagság, fiától pedig még többet várnak, mivel sok tapasztalatot szer- sett a korábbi években. KISZ-vezetöképző tanfolyamok a szeghalmi járásban A szeghalmi járási KlSZ-bizott- ság szervezésében február 15— 20-ig a Halasi Állami Gazdaság kótpusztai üzemegységében állami gazdasági és termelőszövetkezeti szervező titkárok részvételével továbbképző tanfolyamot tartanak. A fiatalok közelebbről megismerkednek a KISZ VI. kongresszusából és az idei népgazdasági tervekből adódó feladatokkal. Szó lesz a szabad idő célszerű felhasználáséról, valamint a gazdasági és a KISZ-vezetők kapcsolatának fontosságáról. A bentlakásos tanfolyamon túl Füzesgyarmaton, Körösladányban, Szeghalmon és Vésztőn az alap- szervezetek vezetőségi tagjai részére KISZ-munkávaJ kapcsolatos] előadásokat szerveznek. | történik semmi.” A következtetés kézenfekvő: a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének feladatai között első helyen áll a szövetkezeti demokrácia kifejlesztése, a vezetés megszilárdítása. A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetek néhány éves tapasztalataiból tudjuk azt is: a termelés, a fejlődés növekedésének legbiztosabb húzóereje az ösztönző anyagi érdekeltség helyes rendszerének meghonosítása. Aki évekre visszamenőleg elemzi a ma már jól gazdálkodó, de korábban gyenge lábon álló szövetkezetek eredményeit, az a legtöbb esetben arra a következtetésre juthat, hogy az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásakor történt a fordulat ezekben a közös gazdaságokban. És az sem kevésbé hasznos tanulság, hogy az anyagi ösztönzés elvének tiszteletben tartása változatlanul alaptörvénye ezeknek a tsz-eknek. Az anyagi érdekeltségről beszélve, az ország minden táján gyakran halljuk emlegetni például a nádudvari módszert, a belvárdgyulai családi tervezést, vagy más nevesebb termelőszövetkezetek módszereit. Érthető, ezeknek a híre távolabbi vidékekre is eljutott, ám gyak- raa tapasztalhatjuk, hogy csak a — Elhatároztuk, hogy állattenyésztésre specializáljuk magunkat. Ezért átalakítottuk a vetésszerkezetet. Több takarmányt termelünk s 200 holdon öntözéses mintalegelőt telepítünk. Több húst, tejet, tojást adunk a népgazdaságnak, mint korábban a három szövetkezet együttvéve. Az egyesülés előtt a három szövetkezetben átlag 11 ezer forint körül volt az évi kereset. Most megvitatták, hogy melyik kollektív gazdaságban milyen jövedelemelosztási mód vált be legjobban s közösen elhatározták: a hagyományos munkaegységen kíEbben az évben 10 ezer vagon takarmánytápot készítenek a Gabonavásárló és Feldolgozó Vállalat megyei keverőüzemeiben. Tavaly a tsz-ek ennél kevesebbet vettek igénybe. Egy évvel ezelőtt csak néhányfajta keveréket hozott forgalomba a vállalat, ebben az évben viszont a választékot jelentősen bővítik. A baromfitáp gyártását a szükségletekhez igazították. Most már tojó-, csibe-, gyöngyös-, pulyka-, kacsa- és hízóliba-tápot is igényelhetnek a tsz-ek. Áz FM a tápgyártáshoz szükséges anyagokat időben a keverőüzemek rendelkezésére bocsátja. A tízezer vagon takarmánytáp felhasználásának lehetőségéről ezekben a napokban megbeszélésekre, ezt követően pedig üzletkötésekre kerül sor. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat és a megyei tanács felvásárlási osztályának megbízottja a megyei tanács állattenyésztési szakembereivel a helyszínen vitatják meg a táptakarmányok elosztásánál és etetésénél szerzett tapasztalatokat, javaslatokat. A korábbi években gyakori jelenség volt, hogy valamilyen oknál fogva egy-egy állatcsoport tartásához nem adtak megfelelő mennyiségű tápot. A takarmányváltoztatást — különösen a baromfiaknál — gyakran a kannibált íré jutott el, de magát a módszert nem eléggé vagy éppenséggel nem a valóságnak megfelelően ismerik. Ezért érdemes és kell biztatni a termelőszövetkezetek vezetőit arra, hogy ismerjék meg ezeket a módszereket és saját helyi körülményeiknek megfelelően alkalmazzák is. A helyi sajátosságok figyelem- bevétele minden termelőszövetkezetnek saját jól felfogott érdeke. Több példát lehetne említeni arra, hogy egy-egy termelőszövetkezet évekig azért nem tudott előbbre lépn i, mert nem sokba vette a helyi körülményeket, vagy pontosabban szólva: nem ragadott meg minden lehetőséget, amellyel a gazdaságot gyarapíthatta volna. Hiszen' kétségtelen, egy-egy gazdaság körülményei — talaj- és éghajlati viszonyai — nemcsak országrészenként, hanem olykor egy járáson belül is eltérőek. Éppen az erős termelőszövetkezetek példája figyelmeztet rá, hogy a gazdálkodásban mennyire alkalmazkodni kell a körülményekhez Szerte az országban akad olyan szövetkezet, amely mostoha, hegyi, homoki vagy éppen szikes körülmények között is tűrhetően megtalálja számítását és évről éyvül az össztermésből kapnak természetbeni prémiumot. A Petőfi Tsz-ben a vezetőség és a tagság egyaránt nagy bizakodással néz a jövő elé. Erre minden alapjuk megvan. Külön- külön is megteremtették a2 alapot, most együtt még könnyebb lesz. Az idős Keszthelyi István — aki hamarosan nyugdíjba megy — a baromfitelepen vállalt munkát, az emberekkel való bánásban és egyéb területen 12 év gazdag tapasztalatait adhatja át fiának, az ifjabb Keszthelyi pedig a mezőkovácsházi járásban szerzett ismereteiből hasznosítja a legjobbakat — Ary — lizmus követte. Emiatt például a pecsenyekacsák megcsonkultak, elpusztultak, a kannibalizmust túlélt egyedek pedig bőrsérülés miatt piacképtelenekké váltak. A takarmánytápok elosztásába ebben az évben először vonták be az állattenyésztés megyei irányítóit, hogy segítségükkel megszüntessék a korábbi években kialakult mechanikus elosztási módot. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat takarmánykeverő üzemeiben a 30—35 mázsa óránkénti teljesítményről újítások, ész- szerűsítések révén 40—45 mázsa óránkénti kapacitást értek el az új esztendő első húsz napjában. A keverőüzemek ezzel az eredménnyel lényegében biztonságossá tették a tápok gyártását és forgalmazását. Igen jelentős az a segítség is, melyet a tápok előállításához néhány tsz felajánlott. Csöves kukorica helyett morzsolt kukoricát adnak cserébe. Ez nemcsak a keverőüzemnek hasznos, hanem a tsz-nek is, mert évente több ezer tonnakilométer fuvart takaríthatnak meg. Így szállítja a kukoricát a takarmánykeverőbe a békéscsabai Lenin, a telek- gerendási Vörös Csillag, a gyulavári Lenin Hagyatéka, az eleki Lenin, a füzesgyarmatf Vörös Csillag és a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz. re gyarapszik. Érdemes tanulmányozni ezeknek a szövetkezeteknek a gazdálkodását; módszereiket, fogásaikat hasznos lehet meghonosítani a hasonló adottságokkal rendelkező közős gazdaságokban. Sajnálatos jelenség, hogy gyakran az egymás közelében lévő erős és gyenge termelőszövetkezet „kancsal szemekkel” nézi egymást. Pedig a termelőszövetkezeti mozgalom erősödése, a szövetkezeti parasztság jólétének növelése nem egyes szövetkezetekre korlátozódott feladat, hanem ügye az egész parasztságnak, érdeke egész társadalmunknak. A gondokat — a ma még gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását is — államunk viseli a vállán. Az évről évre meghatározott állami támogatás fontos célja a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megerősítése. De ez a támogatás csak akkor éri el célját, ha a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai az állami segítséget párosítják a saját erőfeszítéseikkel, szorgalmukkal, azoknak a lehetőségeknek a felhasználásával, amelyek révén a ma még gyengék mielőbb felzárkózhatnak a jómódú, erős szövetkezetekhez. Horváth László A falu érdeklődésének középpontjában áffl. ma az 1964-es gazdasági év zárszámadása. A közös gazdaságokban összeállították a mérleget A tagság is tudja, hegy az évi munkáért mit osztanak. Tavaly a tsz-ek egy részében a termelési tervek fölülmúlták a tagság erejét A szövetkezetek többségében a tervben megszabott feladatoknál többre futotta az erőből. Jóllehet, a helyenkénti tervnél gyengébb eredményekbe a mostoha időjárás mellett beleszólt a munkaerő hiánya, a közös előtt álló feladatok helytelen szét. osztása, nem megfelelő szervezése, a vezetők és a termelőmunkában dolgozók nem megfelelő kap. csolata. Mégis tavaly már mind több tsz-ednök ismerte fel, bogy a közös gazdaság terveinek ismertetésével a legfontosabb teendőkre fokozottan lehet összpontosítani a gazdatársadalom erejét. Szép példáját adták ennek a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben. Ez a gazdaság 1963 januárjában a megye egyik leggyengébb szövetkezete volt. Akkor üres istállókkal, gó- rékfcal, magtáraikkal, mérleghiány, nyal küszködtek, s ezért vitatkoztak, kiabáltak és káromkodtak az emberek. A tsz élére űj igazgatóság és elnök került, s két év alatt nagy terveiket váltottak valóra. Ez a tsz 1964-ben az államtól kapott különböző kedvezményeket — kétmillió 948 ezer forintot — 881 ezer forint saját erő meg- toldásával a gazdálkodás fejlesztésére fordította. A tiszta vagyont hárommillió 829 ezer forinttal gyarapította. Terven felül — ugyancsak tavaly — egymillió 227 ezer forint jövedelmet ért él. Eb. bői 750 000 forintot a biztonsági alap megteremtésére, a többit pedig, az egyéb bevételekkel együtt, összesen 1 millió 130 ezer forintot vetőmagra és takarmánytartalék- ra fordítja. A ványai példa ékes bizonysága annak, hogy a vezetés és a tagság jó kapcsolata 180 fokos for. dulátot képes adni a dolgok alakulásának. Az élért gazdasági eredmények mégis óvatossá teszik a ványai Lenin Tsz igazgatóságát. Ez mindenekelőtt a tervezett jövedelem felosztásában és a többletjövedelem tekintélyes részének tartalékolásában nyilvánul meg. Megyénkben azonban nem mindegyik tsz-ednök vallja magáénak a dévaványai Papp Ferenc tsz-el- nök és munkatársainak gazdaság- fejlesztő módszerét. Most, a zárszámadás megerősítése sörán éles véleménykülönbségek tapasztalhatók. A gyomai járásban több jól gazdálkodó tsz, így az endrő- di Űj Barázda és a gyomai Dózsa igazgatósága nem mindenben A TIT Békés megyei szervezete, valamint a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága és a városi tanács közös rendezésében február 11-én „Tanácstagok akadémiája” kezdődik, mely március végén zárul. Az előadásra kerülő témák közt szerepelnek: A tanácstagok községfejlesztési tevékenységének új rendszerű szabályai, A tanácsi munka társadalmasításának elvi, gyakorlati művelődéspolitikai kérdései, A tanácsnak és bizottságainak kapcsolata a Hazafias osztja nézetazonosságát a jöved: lem feloszlásával kapcsolatba; kiadott FM-intézkedésről. Az en< rődi Űj Barázda Tsz zárszámatí sának erősítése a minap félti' szakadt. Harmincezer forint tar talékolása miatt kerekedett szí váltás. A gyomai Dózsa Tsz elnöke pedig azt mondotta, hog.' ami jövedelmet ígértek terv felett, azt tartja még akkor is, t vetőmag, és takarmányalapr nem tesznek félre egy fillért sem Az FM intézkedésének alapkőn, cepciója jó. Célja világos, a hol nap gazdaságának hasznos. S c, megvalósítás során ez figyelme, érdemel. A tsz-ek vezetőinek élről az oldalról kellene megközeii teniük az egész ügyet. Az anyagi lehetőségek ismeretének telje- tudatában szélesebb látószögtó' érthetnék meg a szövetkezeit és : népgazdaság helyzetét. Csakis ennek állapján vehetnék át azoknál a terheknek egy részét, melyékc most már csaknem egy évtized óta a szövetkezeti árutarmelé alapozására lényegében a társada. lom vállalt magára. Van enne! egy ilyen oldala is. Időnként érdemes ezekre a gondolatokra visz- szatémi, s kialakítani a lehetősé gék által megszabott utat. A szeghalmi járásban a 35-ö- FM -intézkedés végrehajtását a tsz. ek anyagi helyzetének megfelelő en differenciálják. És ez a helye.- Ezért a gazdaságok egy részévei a helyszínen beszélik meg a szüksé ges vetőmag-, a takarmányai.-.: tartalékolását és a biztonsági alap képzését. A megye déli járásaiba: és a három városban is elsősorban az ésszerű szeghalmi konoep. ciónak van létjogosultsága. Ahhoz azonban, hogy az utasítás gyakorlati szükségessége megfelelőesi szolgálja a közösséget, a járás: tanácsnak és a banknak most, a zárszámadás időszakában a ko rabbinál is jobban együtt kellene működni a szövetkezetekkel Helyes lenne, ha a zárszámadás számszaki ellenőrzését együttesei végeznék. Most más a helyzet. A járási tanács a számszaki felülvizsgálást a bank nélkül csinálja. Ugyanakkor a bank bekéri a mérleget és az utólagos ellenőrzést egymaga, mondhatnánk azt is a gyakorlati élettől függetlenül csinálja. A járási szervek segítő szándékára a zárszámadás időszakában igen nagy szükség van. Egy gazdasági év lezárása lényegében a következő termelési időszak beindítását is jelenti. S ha a zárszámadás előtti teendők a helyszínen már a számszaki ellenőrzés alkalmával megértésre találnak, akkor a járási megerősítő bizottságoknak már csak a pontot kell kitenni a mérleg végére. Népfront bizottságaival, A tsz-ek tanácsi termelésszervezése. Előadók lesznek: Papp István, a megyei tanács vb-elnöke, Csepregi Pál elnökhelyettes, dr. Árus Tibor, a megyei tanács vb-titkára. Nagy Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Kendra János, a Hazafias Népfront városi titkára és Takács János, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, a TIT megyei ellenőrző bizottságának elnöke. Az idén tovább bővül a takarmánytáp-választéb Dupsi Károly Tanácstagok akadémiája kezdődik Békéscsabán
