Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

1965. január 15, 3 Péntek A Ruházati Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülése A jobb munkaszervezés, az egyenletesebb anyagellátás, az ütemesebb termelés kialakításá­nak szükségességét hangsúlyozták a konfekcióipar szakemberei a Ruházati Dolgozók Szakszerve­zetében csütörtökön megtartott központi vezetőségi ülésen. Varga József főtitkár az iparág idei terv. feladatát ismertette. A ruhagyárak termékeinek az idén nagyobb hányada kerül ex­portra, a külkereskedelemnek a tavalyinál 8,6 százalékkal több árut adnak át. A belkereskede­lemnek a tavalyihoz hasonló ér­tékű gyártmányt, a közületek ré­szére viszont kevesebbet szállíta­nak. Ez évben nem a termelés mennyiségének nagyarányú növe­lése, hanem a gazdaságosabb mun­ka az elsődleges. Ezért a munka termelékenységét 3,3 százalékkal kívánják fokozni, főként a terme­lés jobb szervezésével, az egyenle­tesebb ütemű munkával, amely­hez elengedhetetlen az anyagellá­tás megjavítása. A felszabadulásunk 20. évfordu­lója tiszteletére kibontakozó mun­kaversenyről beszéltek a felszóla­lók is. Elmondották például, hogy a Szegedi Ruhagyárban már az év első napjaiban széles körű mun­kaversenyt kezdeményeztek a dolgozók, A Gorkij ifjúsági brigád tett elsőként felajánlást, s példá­ját számos brigád követte. Céljuk az ez évi feladatok sikeres végre­hajtása. (MTI) Januárban is szán'anak a lánctalpasok az orosházi járás termelőszövetkezeteiben A rendkívül nehéz ősz megye- szerte akadályozta a mélyszántási munkákat. Sok termelőszövetke­zet lemaradt ebben s ezért az igen enyhe januári napokat ki­használva több helyen szántanak. Az orosházi járásban Nagyszéná­son, Kardoskúton, Gádoroson és Csanódapácán dolgoznak rendsze­resen a gépek. A járás termelő- szövetkezeteiben összesen 25 lánc­talpassal szántanak. A munkát csupán az gátolja, hogy egyes tsz- ekben a tagság nem értette meg ennek fontosságát s így a kukori­cás zár lehordása csak vontatottan vagy egyáltalán nem történik meg. Amennyiben jobban segíte­nék ezt a munkát, akkor még több lánctalpas szánthatna. ni’’ — úgymond — Nasszert, ép­pen a gazdasági segítség révén, írta az egyik angol lap. Ezeknek válaszolja keserűen az Econo­mist: „Az említett országok Csőmbe, az ő fehér zsoldosai és nyugati támogatói ellen vannak. Felhevült és primitív leegysze­rűsítéseikkel szemben az a kí­sérlet, hogy a segély megvonásá­val vagy nyújtásával befolyást lehet rájuk gyakorolni, merő ár- nyékboxolásnak tűnik.” Hiába a kifakadás a gyarmatosítók és gyarmatosítottak „primitív” le­egyszerűsítésről. De az a ciniz­mus is hasztalan, amellyel e sajtóorgánumok nem restek a spanyol polgárháborúra emlé­keztetni, utalva a nyugati ha­talmak be nem avatkozására, magyarán: az agressziót bűnös tétlenséggel szemlélő magatar­tást ajánlják, mint megfelelő vi­selkedést az afrikai államoknak. É lapok elszörnyednek, hogy lám, Nasszer és társai fegyvert szállítanak a felkelőknek. Mint­ha bizony Csőmbe nem belga fegyverek, tisztek, hadianyag se­gítségével szegült volna szembe A Minisztertanács A Kormány Táj ékoztatasi Hivatal u n v u x , A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A SZOT elnökségé­nek javaslatára módosította a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak a termelési tanácskozásokról szóló együttes határozatát. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tájékoztatta a kormányt a vidéki városok kommunális, kereskedelmi, kulturális és egész­ségügyi helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomá­sul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavalyi országos me­zőgazdasági kiállítás és vásár, valamint a külföldi mezőgazdasági kiállításokon való részvételünk tapasztalatairól. A kormány a be­számolót elfogadta, s úgy határozott, hogy a következő, 66. Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1967-ben kell megren­dezni. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A termelési tanácskozások és a munkaértekezletek rendje kori termelési, gazdálkodási fei­A Minisztertanács csütörtöki ülésén a SZOT elnökségének ja­vaslatára módosította a termelési tanácskozásokról szóló 1022/1961. MT—SZOT határozatot. Az új szö­veg a 2, fejezet helyébe lép és a termelési tanácskozások differen­ciáltabb rendszerének kialakításá­ról rendelkezik. Az együttes határozat megálla­pítja: a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek (a hivata­lokban és az intézményekben a tennivalók ismertetését, és meg­vitatását szolgáló megbeszélések) biztosítják a dolgozók részvételét a termelés és a gazdálkodás irá­nyításában, ellenőrzésében. A ter­melési tanácskozások és a munka- értekezletek — a szakszervezeti taggyűlések, az üzemi tanácsülé­sek és a szakszervezeti bizottsági ülések mellett — kifejezői a szo­cialista vezetési módszereknek, ugyanakkor lehetővé teszik az üzemi, hivatali demokrácia foko­zottabb érvényre jutását. A határozat külön rendezi a gazdasági és a szakszervezeti szervek feladatait a termelési tanácskozások és a munkaér­tekezletek előkészítésében és m egtar fásában. Kimondja: termelési tanácsko­zásokat az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelő-, javító-, szolgáltatótevékenységet folytató vállalatainál, gazdaságainál, va­lamint a vasút, a közlekedés, a posta és a kereskedelem területén kell tartani. A tanácskozásokat — mint eddig — a vállalatoknál és a gazdaságoknál üzemen, üzemegy­ségen belül, az elhatárolt terme- 'ési kisegységekben kell megren- lezrri. Á határozat továbbra is kö­telezően előírja, hogy a negyedévi Lumumba kormányával, elindít­va az egész tragédiát. A most oly hangos NATO-partnerek vajon mit tettek belga szövetsé­gesük fegyverszállításai ellen? S vajon ki fegyverezte fel Mobutu fellázadt seregeit, ki segítette őket? De nem szükséges vissza­térni a kongói tragédia részletei­re. Az egész világ előtt jól is­mertek a tények, hogy a nyugati hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok, Belgium és Anglia — a legközvetlenebbül beavatkoztak Kongó belügyeibe, gátlástalanul szállítottak fegy­vert, pénzt, hadianyagot Csőmbe és Mobutu csapatainak. S mi­után az ENSZ-erők tevékeny se­gédletével sikerült a hatalomra ültetni ezeket az urakat, most már a Nyugat rikoltozik a be­avatkozásról, Csőmbe káromolja útszéli hangnemben a független afrikai államok vezetőit. Az imperialista logika szerint a nemzeti felszabadító mozgal­mak támogatása a beavatkozás, s nem egy elnyomó kormány ha­talomra juttatása és hatalmon tartása saját népe ellen. S ami az afrikai államoknak a kongói tanácskozáson kívül is meg kell tartani a termelési tanácskozást akkor, ha azt a dolgozók többsé­ge javasolja, illetőleg a szakszer­vezeti szervek vagy a gazdasági, műszaki vezetők szükségesnek lát­ják. A határozat a népgazdasági érdekek szem előtt tartásá­val egyértelműen megjelöli a termelési tanácskozások fel­adatait. Melyek ezek? Az üzem, illetve a vállalat dol­gozóinak bevonása a vezetésbe, véleményük, javaslataik kikérése és hasznosítása. A termelési ta­nácskozások célja — állapítja meg a határozat — a termelési felada­tok (programok) legcélszerűbb ki­alakítása és leggazdaságosabb végrehajtása, a minőség és mű­szaki, technológiai, a munkavédel­mi előírások teljesítése, a sélejt csökkentése, a termelékenység növelése, az anyag-, az energia- és a szerszámtakarékosság, a munka- és a technológiai fegyelem meg­tartása, valamint a társadalmi tu­lajdon védelme. A tanácskozások feladata és jo­ga, hogy értékelje a helyi vezetés és a dolgozók munkáját, a terme­lési, gazdasági eredményeket, ezekkel együtt a munkaverseny eredményeit, s véleményt mond­jon, illetve döntsön a kiemelkedő eredményt elért dolgozók kitünte­téséről és jutalmazásáról. A ha­tározat a termelési tanácskozáso­kat véleményező, javaslattevő, il­letve döntési jogkörrel ruházza fel. A termelési tanácskozás véle­ményét, javaslatát kell kérni a termelési lehetőségekre és gazda­felkelést segítő magatartását il­leti, az említett Economist egy másik cikkében kénytelen beval­lani: „Földrajzilag Kongó Afrika szívében fekszik; de a politikai térképen a fehérek uralta Délhez tartozik. Fehér dél-afrikaiak és rhodesiaiak harcolnak Csombé- ért, azért is, mert úgy érzik: sa­ját harcukat vívják. Csőmbe Kongója tehát éppúgy a gyar­matosítás továbbélése a függet­len Afrika testén, mint a fajül­döző Rhodesia vagy Dél-Afrika. És ismerve az el borzasztó rész­leteket Csőmbe zsoldosainak és Mobutu csapatainak rémtettei­ről, a faj- és népirtás szó a té­nyeket fejezi ki Kongó esetében is. A nyugati sajtó erről szíve­sen megfeledkezik, megrettenve a kongói felkelők új sikereinek láttán. Azonban maga sem tudja eltagadni: a kongói válságot esetleg nemzetközi válsággá ki­szélesítő intervenció nem az afrikai, hanem a nyugat-európai, illetve amerikai államok részé­ről történt mindvégig a négy­éves kongói véres dráma során. Avas János adatok megvalósítására, beleértve a műszaki fejlesztési, valamint a munka- és üzemszervezési intéz­kedések kialakítását és végrehaj­tásuk megszervezését. Annak biz­tosítása végett, hogy a dolgozók még közvetlenebbül legyenek ér­dekeltek a végrehajtásban, a módosított határozat előírja, hogy a fontosabb újítási ja­vaslatok üzemi alkalmazásá­val kapcsolatban ki kell kér­ni az érintett üzemegységben dolgozók véleményét. A termelési tanácskozás hagyja jóvá a jövőben is az üzemrészen, műhelyen beiül a versenyvállalá­sokat és a helyi feladatokat legered ményesebben segítő versenyfor­mákat, továbbá dönt a Kiváló Dolgozó kitüntetés és a Szocialista brigád cím odaítéléséről. Ugyan, csak a termelési tanácskozás jo­gosult visszavonni ezeket a kitün­tetéseket azoktól (személyektől vagy kollektíváktól), akik méltat­lanná váltak a kitüntetés, illetve a cím viselésére. A termelési tanácskozások elő­készítéséről és megtartásáról ezen­túl is az illetékes gazdasági veze­tő és szakszervezeti szerv köteles gondoskodni. A termelési tanács­kozások előkészítését — mondja ki a határozat — a gazdasági, műszaki vezetők és a szakszerve­zeti szervek műszaki konferenciá­kon (illetve az ezeknek megfelelő fórumokon), továbbá brigádveze­tői, aktivista- és bizalmiértekezle­teken együttesen végzik. A mű­szaki konferenciák alapvető fel­adata a gazdasági vezetőknek és a termelési tanácskozások előadói­nak megfelelő felkészítése a ter­melési tanácskozások megtartásá­ra, alapul véve az adott termelő- egység intézkedési tervét. A műszaki konferenciákat a trösztöknél és az ipari nagyválla­latoknál, a vezérigazgatóságokon, továbbá a vállalatoknál és a gyá­rakban igazgatósági szinten, a vállalati és üzemi adottságoknak megfelelően differenciáltan kell megtartani. Ezeken a tröszt, a vál­lalat, a gyár egészét érintő terme­lési, gazdasági feladatokkal kell foglalkozni. Üzemrészenként és műhelyen­ként az illetékes gazdasági vezető és a megfelelő szak- szervezeti szerv együttesen köteles és jogosult meghatá­rozni azt, hogy a termelési tanácskozásokon mivel foglal­kozzanak. A termelési tanácskozás beszámo­lóját mindenütt az illető egység gazdasági vezetőjének kell meg­tartania. A határozat új és jelentős ren­delkezése, hogy a gazdasági veze­tők és a szakszervezeti szervek a termelési tanácskozás időpontját, helyét és tárgyát, továbbá azoknak a dolgozóknak és kollektíváknak a nevét és eredményeit, akiket „Kiváló Dolgozó” kitüntetésre, il­letve „Szocialista brigád” cím vi­selésére javasolnak, a termelési ta­nácskozások megtartása előtt leg­alább egy héttel kötelesek a dol­gozókkal ismertetni, írásban köz­zétenni. A termelési tanácskozásokon el­hangzott észrevételeket, javaslata, kát jegyzőkönyvben kell rögzíte­ni. Űj rendelkezés viszont, hogy a dolgozók javaslatait termelési egységenként naplóba kell beje­gyezni. A naplók kezeléséről az érintett gazdasági vezető köteles gondoskodni. A naplókba a dol­gozók jogosultak észrevételeiket, javaslataikat beírni. A termelési tanácskozásokon elhangzott és a naplókba bejegyzett észrevételek, javaslatok megvalósításáról az il­letékes gazdasági vezetők gondos­ságé® kihasználásukra, a minden­ülése kodnak. A vállalat igazgatója termelési egységenként rendszert sített naplókat köteles negyet' évenként ellenőriztetni. Az ellen őrzést és eredményét a naplókba fel kell tüntetni. A termelési é: tekezleteken felvett jegyzőköny egy példányát az adott gazdasá egység vezetője nyolc napon beli köteles a vállalaton, gyáron beiéi közvetlen felettes szervének és megfelelő szakszervezeti szervne; megküldeni. A szakszervezeti sze: vek jogosultak a dolgozók javas latainak megvalósítását és elintő zési módját ellenőrizni. A termelési egységeik vezető tizenöt napon belül kötelesek dolgozókat javaslataik elbírálása lói értesíteni és a következő ter­melési tanácskozáson az elintéző módjáról tájékoztatást adni, való mint a naplóba bevezetett észre vételek, javaslatok ügy ében eljárn Rendszeresein —> általában ne­gyedévenként — munkaértekezk téket kell tartani a trösztök, a: ipari nagyvállalatok, a vállalatok a gyárak és a gazdasági irányi ti szervek, főhatóságok, hivatalé apparátusaiban. A munkaérteke; letek napirendjét az illetékes egy személyi vezető határozza met meghallgatva az illetékes szai szervezeti szerv véleményét. A termelő-, javító-, szolgálltaitótevé kenységet folytató vóllalatokná gazdaságoknál és admindsztra tív, igazgatási (műszaki, ügyvi.te li) apparátusoknál a dolgozó; munkaértekezletei döntenek a jő vőben is arról, hogy kiknek adó mányozható Kiváló Dolgozó ki tüntetés, Szocialista brigád cím Igen fontos és lényeges intéz­kedés, hogy a termelési ta­nácskozások és a munkaérte­kezletek rendszeres megtartá­sáról, azok színvonaláról a miniszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetői köte­lesek beszámoltatni az irányí­tásuk alá tartozó szervek egy­személyi felelős vezetőit, s a mulasztókkal szemben — különösein azokkal szemben, akii a dolgozók javaslatainak intéző sere vonatkozó rendelkezéseké megszegik vagy az ilyen mulasz fásokat elnézik — felelősségre vo­nást alkalmazni. Ebben a tekin tetben a szakszervezeti vezetők ii- jogosultak kezdeményezően fel­lépni. A kormány és a SZOT együttes határozata azt a célt szolgálja, hogy a soron levő feladatok sike­res végrehajtása érdekében min­denütt erőteljesein támaszkodja­nak a dolgozók véleményére, ja­vaslataira, karolják fél és haszno­sítsák a jó kezdeményezéseket. Az üzemi és a hivatali demokrácia eddiginél szélesebb körű kibonta­koztatása és érvényre juttatása je­lentős erő a népgazdaság előtt ál­ló nagy feladatok sikeres megva­lósításában. (MTI) Kinevezések — felmentések A Minisztertanács Kilián Józse­fet, az építésügyi miniszter első helyettesét — az állami építőipar­ban kifejtett 15 éves vezetői mun­kásságának elismerése mellett — betegségére tekintettel, dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyet­test — más munkakörbe történő áthelyezése miatt — tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács Somoskői Gá­bort, az MSZMP Központi Bizott­sága építési és közlekedési osztá­lyának vezetőjét az építésügyi mi­niszter első helyettesévé; Bondor Józsefet, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettesét és dr. Sebestyén Gyulát, az ÉM Építésgazdasági és Szervezési Intézetének főmérnökét építésügyi miniszterhelyettesekké kinevezte. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents