Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-15 / 12. szám
1965. Japuár 15. 4 Péntek Igazi igazság A szakszervezetek megnövekedett feladatai a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyek intézésében A néhány évvel ezelőtt megyénkben is sikerrel bemutatott színdarabnak, Kállai. István Kö- téltánc-ának egyik szereplője csalódottan, fáradt-keserűséggel mondja: „Mi a tanulság? Akinek nincs igaza, legyen hangos.” Egy elkeseredett, megkopott, megszürkült, indokolatlanul semmibe vett ember állásfoglalása ez. Valaki az utcán futtában fellök egy lassan sétáló férfit, aztán bocsánatkérés, mentegetőd- zés helyett dühösen rákiabál: „Nem tud vigyázni? Miért áll az utamban?” És még néhány, nem a leghízelgőbb jelzőt zúdít az illetőre. Kinek van igaza? Akik nem látták, mi történt, azok lehet, hogy a hangoskodó oldalára állnak, mert ő van felháborodva, ő kiabál — nyilván jogosan. Ebben rejlik az a néhányak által a viták során következetesen használt stratégia: akinek nincs igaza, legyen hangos, és ezzel csatát nyer. A mord felettes, aki érzi, hogy nem bír szembeszállni egyes érvekkel, taktikát változtat. Az egyenrangú beszélgetést befejezve felemeli hangját. Tudja, hogy tévedett, hibás volt egy vagy több nézete, de nincs bátorsága ezt beismerni. Esetleges helyzetét kihasználva hangoskodásba menekül, ha látja: már-már legyőzik. Egyre ritkábban, de még előfordulnak hasonló esetek, amikor a „Kinek van igaza?” vitában helyzeti előnyből adódóan az erőszakosabb álláspont érvényesük Hogyan hat vajon ez arra, akinek nem ismerik el az igazát? Egyesek vállat vonva, cinikusan tovább mennek, elfelejtik az egészet. Mások viszont mélyein 10. — Nem érdekel — fel elite vissza Poluhin —, a tájat úgysem figyelem, már meguntam. Az iránytűhöz érteik úgy mint te. Katonaként én is használtam és soha nem tévedtem el. Poluhin átmászott a vezetőülésre, miközben jól odaszorította Ljutyikovot, szétnyitotta bundáját, lábait elhelyezte a pedálokon. Kis idő múlva Ljutyikov megnyugodva tapasztalta, hogy Foluhinnak is jól megy a vezetés, összékuporodott az ülésen és elaludt. Arra ébredt fel hirtelen, hogy a gép áll. Poluhin bűntudatosan mentegetőzött: — Nagyon szorul a szívem, érted? — és mohón szürcsölve a teát, a szívét masszírozta, majd leült az ülésre, becsukta szemeit. Duzzadt szemhéjai remegitek. Ljutyikov ránézett az órára és elcsodálkozott. Poluhin több mint öt órán át vezetett. Kézbe vette a - kormányt, indított. az emlékezetükbe vésik a történteket, megbántva érzik magukat, keserűségükben helytelen következtetéseket alkotnak, és vagy rossz viszony alakul ki vezető és beosztott között, vagy a későbbiekben mindent helyesnek mondanak, mindig megegyezik a véleményük, nem bírálnak, nem kritizálnak, hanem igazi bóloga- tójánosok lesznek, s önálló véleményüket — még a hasznosakat is — megtartják maguknak. Szerencsére az ilyenfajta vitaszellem egyre inkább kihalóban van. Barátságos érvelésekkel, meggyőzéssel már nehezebb mással elfogadtatni a „magunk igazát”, akár igazi igazság az, akár nem. Nehezebb, de érdeme, sebb így megpróbálni, s ebben az esetben nem kell szégyenkeznünk később, amikor mérlegre tesszük önmagunk tetteit vagy mások teszik mérlegre azokat. Az őszinte bírálat vagy más véleménye legalább annyira tisz- telnivaló, mint a sajátunk, még ha az első pillanatban a nem ismert körülmények és előzmények miatt a leghihetetlenebbnek tűnik. Egy-egy állításnak legtöbbször szilárd alapja van, amit mi sokszor nem ismerünk, de annak ismeretében már igaznak tartjuk azt, pedig ha kezdetben azonnal elutasítjuk, nem hagyunk időt magyarázatra, akkor akaratlanul is számtalan sebet üthetünk emberek lelkében, igazságérzetén. Előfordul, hogy így történik, s a „Kinek van igaza?” vitában átmenetileg a hangoskodó diadalmaskodik. De az igazság marad. Igazi igazság. Akkor is, ha egyesek nem ezt akarják.,. Nemsokára elérték a szakadé- kos részt. Itt nem dühöngött annyira a vihar, de a nehézséget az emelkedők leküzdése jelenítette, majd a megrakott szánnal leereszkedni — ez Ljutyikov minden tudáséit megkövetelte. Voltak pillanatok, mikor a vontató, mint holt fémtömeg zuhant le az emelkedőről és a felfordulás fenyegette. Vezetés közben Ljutyikov valahogy kibiztosította a Poluhin felőli ajtót, netán valami szerencsétlenség bekövetkezésekor ki tudja lökni az alvó mérnököt, hogy így óvja meg a bajtól. Amint Ljutyikov kihajolt a maga oldalán kinyitott ajtón, rögtön arcára fagyott az izzadtság. Végre elhagyták a szakadékokat és ismét a tundra következett. A befagyott tavak csikorogtak a traktor lánctalpai alatt, melyek száraz csörrenéssel érintkeztek ezzel a hatalmas jégmezővel. A hóvihar most oldalról Napjainkban népünk társadalmi, politikai életében alapvető változások mennek végbe. A szocialista demokratizmus fejlődése során a lakosság mind szélesebb rétegei kapcsolódnak be a közügyek intézésébe. Ezáltal mindennapi életünkben gyakorlattá válik a szocialista demokrácia kiszélesítése. A VIII. pártkongresszus határozata a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatban kimondotta, hogy „Növelni kell a szak- szervezetek szerepét a gazdasági feladatok megoldásában.” Feladatul tűzte ki — többek között — azt, hogy a szakszervezetek hatáskörébe kell utalni olyan munkajogi ügyeket is, amelyekkel eddig állami szervek foglalkoztak. Ezen határozat gyakorlati megvalósítását szolgálja a közelmúltban megjelent 1964. évi 29. számú tvr. a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 33/1964. Korm. sz. és a 9/1964. Mü. M. számú rendelet. Ezen új rendelkezések jelentősége abban van, hogy tovább szélesítik a szocialista demokratizmust, egyrészt azzal, hogy növelik a szakszervezetek jogait a vállalat igazgatója által a munkaviszonnyal kapcsolatos intézkedéseknél (meghallgatás, egyetértés, javaslattétel formájában), másrészt azzal, hogy a munkaügyi viták elintézésének túlnyomó részét kizárólagos jogkörrel a munkaügyi döntőbizottságok hatáskörébe utalja. A szakszervezetek jogainak növelése nem csökkenti a vállalatok érte a vontatót és a finom porhó a réseken keresztül utat talált magának a kabinba, mint a sivatagokban a számum alkalmával az apró szemű homok. Felébredt Poluhin és panaszkodni kezdett: — Nagyon fázik a lábam, habár két meleg zoknit is felvettem. — Majd megkérdezte: — Együnk? A gyomromban mintha űr volna. — Előszedte az ennivalót, letépett egy darabot a sült kacsából és kijelentette: — Ilyen finom falatoktól könnyen a sírha kerülök. A beton is így megy tönkre: beszívódik a víz. De én kitaláltam valamit: sajtolt tőzegburkolatot készítek, amely a kapilláris szívóhatást csökkenti. Ezzel hosszúra nyújtható a beton élettartama. A gépet erősen dobálták az út egyenetlenségei. Poluhin elégedetlenül jegyezte meg: — Nyáron jobban szeretem a vízerőművet. Csak a legyek és a szúnyogok zavarnak. A múlt nyáron legalább egy veder vért kiszívtak belőlem. — Elgondolkozva mondta: — A háborúban egy német pilótán árammal melegíthető ruhát láttam. Most nekünk is kellene ilyen öltözék. — Miért nem szerzett emlékbe egyet? — kérdezte gúnyosan Ljutyikov. — Kértem tőle szépen, adja ide. De nem adta, csak lőtt. így el kellett csendesíteni. — Hol találkozott velük? — A repülőterükön, amikor megtámadtuk. — Hogyhogy? ön ejtőernyős volt? — Igen, az. — És hogyan tartotta fent az ernyő? (Folytatjuk) igazgatóinak irányító jogkörét, ellenkezőleg, elősegíti az egyszemélyi vezetés megszilárdítását, egyben az üzemi demokrácia kiszélesítését, melynek dialektikus egysége biztosítja a határozott, kiegyensúlyozott Vállalati vezetést. Az új rendelkezések alkalmazása elő fogja segíteni, hogy a vállalat vezetői részéről csökkenjenek a szubjektív befolyás alapján történő téves intézkedések, s egyben a helyes intézkedésekről a szakszervezeti vezetők meggyőzik a vállalat dolgozóit. Ennek következtében a vállalat dolgozóinak többsége önként fogadja el a vállalat vezetőjének a dolgozók felé tett intézkedéseit, öntudatos tevékenységük folytán javul a vállalat dolgozóinak munkafegyelme. A munkaügyi viták elintézésében a munkaügyi döntőbizottságok létrehozása — az egyeztető bizottságokkal szemben —, hatáskörük további növelése a törvényesség megszilárdítását szolgálja, biztosítja a munkaügyi viták gyors elintézését. Milyen új jogkört kapnak a szakszervezetek a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben ? A szakszervezetek — mint ismeretes — eddig is fontos szerepet töltöttek be a munkaviszonynyal kapcsolatos ügyek intézésében. A fent hivatkozott rendelkezések azonban a szakszervezetek számára további jogokat biztosítanak. Az új rendelkezések szerint a szakszervezetek jogkörének bővítése — a teljesség igénye nélkül — az alábbi fontosabb területekre terjed ki: 1. Az új rendelkezés értelmében a munkaügyi miniszter és más miniszterek a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben adhatnak ki részletes rendelkezéseket, utasításokat a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben. így többek között a folyamatos munkaviszonyban töltött idő számításával, az áthelyezéssel, a másodállás vagy mellékfoglalkozással, a szabadság kiadásával, a munkaruhajuttatással, a fegyelmi büntetéssel, a kártérítéssel, stb- vel kapcsolatos ügyekben. Ezek a részletes szabályozások a szak- szervezetek, illetve a szakszervezeti bizottságok számára újabb feladatokat, továbbá jogkört biztosítanak a dolgozók jogai érdekének védelmében. 2. Az új rendelkezés szerint, ha a dolgozó a munkáját ismételt figyelmeztetés ellenére hanyagul végzi, fegyelmi büntetés helyett a vállalat, alapbérét a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben csökkentheti. 3. Fegyelmi büntetés esetén a hátrányos következmények alól a dolgozót a vállalat a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben mentesítheti, ha arra érdemes. 4. Ha a dolgozó szabadsága az év végéig nem volt kiadható, szabadságát a szakszervezeti bizottság egyetértése esetén a következő évre át lehet vinni. 5. A vállalat igazgatója a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg, hogy az adott vállalatnál indokolt-e több munkaügyi döntőbizottság megalakítása. Ha a vállalatnál több döntőbizottság működik, a vezető állást betöltő dolgozót — kivéve a magasabb vezető állású dolgozót — érintő panasz esetén az a döntő- bizottság jár el, amelyet a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben e célra kijelölt. 6. A munkaügyi döntőbizottság állandó elnökét és elnökhelyettesét a szakszervezeti bizottságnak és a vállalat igazgatójának együttes javaslata alapján a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke bízza meg. A területi munkaügyi döntőbizottság elnökét a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács együttes javaslata alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaügyi miniszter nevezi ki. A munkaügyi viták eldöntésénél hogyan bővül a munkaügyi döntőbizottságok hatásköre ? Az eddigi rendelkezések szerint az egyeztető bizottságok kizárólagos hatáskörébe a besorolás, a túlmunka, a rendes szabadság, a munkaruha, a védőételek, az áthelyezés és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkaügyi viták tartoztak. Az új rendelkezés szerint első fokon minden munkaügyi vita — a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével — a munkaügyi döntőbizottságok elé tartozik. A munkaügyi döntőbizottságok határozata ellen a járásbírósághoz felülvizsgálati kérelemmel csak a) a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiánya, b) a dolgozók életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kár, c) a dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítése kérdésében felmerült munkaügyi viták esetében lehet fordulni. Ebből következik, hogy — a fent írt (b—c pontban foglalt) kártérítés esetét kivéve a kártérítési ügyekben felmerült munkaügyi viták, valamint az összes fegyelmi ügyekkel kapcsolatban felmerült munkaügyi viták kizárólag a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartoznak. A munkaügyi döntőbizottságokra tehát igen komoly, megtiszteltető, de egyben felelősségteljes feladat hárul. Feladatukat csak úgy tudják a törvényességnek megfelelően ellátni, ha jól ismerik a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, megfelelő élettapasztalattal, jogtudattal rendelkeznek, melynek alapján biztosítják a hatáskörükbe utalt munkaügyi viták igazságos eldöntését. A fent írtak alapján megállapítható, hogy a munkaviszonyt érintő új rendelkezések komoly jelentőséggel bírnak, a munkaviszonyban álló dolgozók életére közvetlen kihatással vannak. Éppen ezért a most sorra kerülő szakszervezeti vezetőségek újjá- választásánál a munkaügyi döntő- bizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek kijelölésénél, tagjainak megválasztásánál alapos körültekintéssel kell eljárni. Ezen szervekbe olyan dolgozókat kell megválasztani, jelölni, akik képesek és alkalmasak is arra, hogy a szakszervezetekre, valamint a munkaügyi döntőbizottságokra háruló fokozott feladatokat sikeresen megoldják. v Dr. Vági József V. Z. FORDÍTOTTA: SASS ATTILA
