Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! a megyei pártbizottság és a megyei takács lapja NÉPÚJSÁG 1965. JANUAR 10., VASÁRNAP ' Ara 90 fillér XX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Kelet—Nyu;at kereskedelme | Érdemes-e munkahelyet cserélni? | Hogyan alakul a lakáshelyzet? A gabonatermés sikeréért Január 13-án rendezik meg a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők első országos tanácskozását Országos fesztiválokkal zárni az idén az ifjú műkedvelők kulturális i Megyénk határai csak a felszabadulás után kerekedtek ki a jelenlegire, ezért nem könnyű visz- szamenőleg kimutatni a termésátlagok, köztük a búza termésátlagának alakulását. Azonban bárhogyan is osztanak, szoroznak a közgazdászok, a végeredmény az, hogy megyénk határain belül a tavalyihoz hasonló, 11,7 mázsás kenyérgabona-termésátlag még nem volt sohasem. A múlthoz, a régebbi parcellás és nagybirtokos gazdálkodáshoz viszonyítva nagyszerű termésátlag ez. Azonban a fejlett gépi és agrotechnikát, az intenzív búza- fajtákat tekintve, nem lehetünk megelégr ezzel a megyei termésátlaggal. Nem, mert még a holdanként 14,6 mázsás átlagot betakarító békéscsabai szövetkezetek vezetői is azt mondják, hogy az intenzív búzafajták ennél magasabb terméseredményre is képesek. Mégjobban elismerik és hangoztatják ezt az orosházi termelőszövetkezetek, amelyek csak 12,8, de a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei, amelyek átlagosan csak 11,6 mázsa búzát takarítottak be holdanként. A talajműveléshez, a vetéshez szükséges erő- és ve^őgépek, a növény fejlődéséhez szükséges műtrágya és vegyszer rendelkezésre áll. A terméseredmények hullámzása azonban mégis nagy. Azért, mert nem egyforma felelősségtudattal láttak hozzá a kenyérgabona talajának elkészítéséhez, az optimális vetésidő betartásához, de az elengedhetetlenül szükséges fejtrágyázáshoz, tavaszi növény- ápoláshoz és a vegyszeres gyomirtáshoz sem. Mindaz, amit eddig elmondtunk, a tavalyi terméseredményekre vonatkozik. A változékonyan alakuló. terméseredményekből mindenütt igyekeztek levonni a megfelelő tanulságodat. Legalábbis szavakban fogadkoztak a cséplés befejezése után, hogy az őszi vetést még az 1963. évinél is gondosabban, jobb minőségben s az optimális határidőket még i'-bban betartva akarják elvégezni. A törekvésbe, a munkaszervezésbe alaposan beleszólt a túlságosan esős őszi időszak, s a kenyérgabona jó része október 31 helyett december közepéig került földbe. Ennek megfelelően a búzával bevetett, csaknem 180 ezer holdon a növény fejlettsége túlságosan változékony. A korai vetések csaknem kaszálást, legeltetést igényelnek, a késeiek pedig alig látszanak ki a kevésbé jól elmunkált, rögös talajból. A búza, a kenyérnekvaló megtermelése sohasem volt közömbös a parasztemberek számára. Most sem az, mert a szövetkezeti gazdák többsége megértette, magáévá tette pártunknak és kormányunknak azt a felhívását, hogy hazai termésből biztosítsuk hazánk lakosságának évi kenyérszükségletét. Ezt a megértést s a felelősség- tudatot nem szabad elhessegetni azzal, hogy esős, kedvezőtlen volt az időjárás a búza vetésekor, s majd betakarítunk valamennyi gabonát a nyáron. A vetések fejlődésének serkentésére — ha nem is bőven — rendelkeznek termelőszövetkezeteink hatóanyagokkal, vagyis műtrágyával. Most a tél folyamán idő is s a szövetkezetekben és gépjavító állomásokon megfelelő számú ;— összesen 860 darab — műtrágyaszóró gép is rendelkezésre áll ahhoz, hogy az őszi vetések, főleg a késeiek, idejében megkapják a 35—50 kiló nitrogén hatóanyagot. Immár sutba kell dobni azt a vitát, hogy a hó olvadása előtti, vagy utáni időben s hogy az egy adagban, vagy a két adagban kiszórt műtrágyaadag hatásosabb-e. A tények sokasága bizonyítja, hogy nagyobb » hatása aa egy adagban és a hótakaróra kiszórt műtrágyának. De jobb is; biztosabb is ezt januárban, februárban elvégezni, mert ezekben a hónapokban megfelelő számú erőgép áll rendelkezésre. Márciusban, áprilisban ugyanis az emberi és a gépi erőt elfoglalja a koraiak számára a talajelökészí- tés, a vetés s a közben jelentkező sok éfeyéb feladat. Nem vezet nagyobb terméseredményre az, ha szövetkezeti vezetőink és tagjaink most hozzákezdenek azon keseregni, hogy későre húzódott a búzavetés s emiatt egy része nem erősödött meg annyira, hogy fagykár, kiritkulás veszélye nélkül vészelje át a telet. A kesergés helyett sokkal jobb igyekezni azon, hogy a szövetkezetekben és a gépjavító állomásokon rendelkezésre álló műtrágyaszórók minél előbb üzemképesekké váljanak s minél előbb megkapják őszi vetéseink a szükséges nitrogén hatóanyagot. Természetesen a fejtrágyázás még nem minden. A jó termés biztosításához jó előre, már most a tél folyamán gondoskodni kell a növényápoláshoz szükséges gépek üzemképessé tételéről s arról, hogy minél több kalászos kapjon vegyszeres gyomirtást. Nem kitalált dolog ugyanis az, hogy a gyomok sok esetben jobban visszavetik a gabona sűrűsödését, fejlődését, mint a téli időjárás viszontagságai. A szövetkezetek és a növényvédő állomás tulajdonában levő permetező- gépekkel ki lehet irtani a gyomot az őszi és a tavaszi vetések jó részéből, ha a gépeket a tél folyamán megfelelően kijavítják, s ha márciusban, áprilisban ennek minden szövetkezetben megfelelő jelentőséget tulajdonítanak. Kukk Imre A szocialista brigádvezetők első országos értekezletén, 1962-ben a mezőgazdasági dolgozóknak még csak néhány képviselője vett részt. A szocialista brigádmozgalom az- 3ta széles körben elterjedt a mezőgazdaságban is, már több mint 2000 kis kollektíva kapta meg a Szocialista brigád címet. Eddigi munkájuk értékelésére, további feladataik megbeszélésére tartják január 13-án, szerdán a MEDOSZ-székházban a mező- gazdasági szocialista brigádvezetők első országos tanácskozását. A MEDOSZ, a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium közös rendezésében sorra kerülő tanácskozáson 155 állami gazdasági, 77 gépállomási és 36 termelőszövetkezeti brigádvezető vesz részt. Közülük választják majd meg a szocialista brigádvezetők II. országos értekezletének küldötteit. (MTI) szemléje Országos fesztiválokkal és találkozókkal zárul az idén az ifjú műkedvelők ötéves kulturális szemléje. Az eseménysorozat, amelyet 1960-ban a KISZ-, valamint különböző társadalmi és tömegszervezetek, illetve állami szervek együtt hirdettek meg, 1965-ben a felszabadulás 20. évfordulóját és a világ ifjúságának IX. találkozóját köszönti. A következő hónapokban Pécsett az ország legjobb népi táncosai, Békéscsabán a falusi, Székesfehérvárott pedig az A műszaki szakkáder-felméréssel kapcsolatos tanulmányról és az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának munkájáról tanácskoznak A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága január 14-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, a Technik« Házában. A tanácskozáson először a műszaki szakkáden-felm éréssel- kapcsolatos tanulmányt ismertetik. Előadója Porkoláb Károly, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának vezetője lesz. Ezután az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának 1963—1964. évi tevékenységét vitatják meg az intéző bizottsági ülésen. Végül folyó ügyekről tárgyalnak. üzemi színjátszók adnak saá- mot tehetségükről, felkészültségükről. Tizenkétmillió forintot fsriítettak eddig Békés vízellátásának javítására Csütörtökön délelőtt szokatlanul nagy sürgés-forgástól volt életteli a Békési Vízmű Társulat irodája. Műszaki átadás-átvétel zajlott. A társulat ünnepélyesen átadta a Békés megyei Víz- és V fulfil Csatornamű Vállalat üzemeltető részlegének azt k 33 kilométeres vízvezetéket, 157 közkifolyót és 112 tűzcsapot, mely üzemelésre kész a község III., IV., és V. kerületében. A vízműtársulat, mely 1961, december 22-én alakult a huszonegy és fél ezer lakost érintő vízellátás javítására, ezzel munkájának jelentős állomásához érkezett el. Mielőtt elkezdte volna tevékenységét, Békés lakosságá- vízszükségletét 35 Norton- medencés kút biztosi- vize nem a legegészségesebb, hozamuk kevés volt. A társulat először is a mély furaté (4—500 méteres) kutak készítéséhez kezdett hozzá. Hat ilyen kutat fúrtak, ezek átlagos vízhozama percenként 350—400 liter. A kutakhoz gépházat építenek (három már kész) a fekvő vagy búvárszivattyúk számára. Idáig 42 kilométernyi csőhálózatot fektettek le, 192 közkifolyót és 124 tűzcsapot építettek meg, összesen 11 millió 890 ezer forintért. Ennek nagy részét adták át üzemeltetésre csütörtökön. A munkálatok tovább folynak, mígnem teljesen elkészül a tervezett 74 kilométeres vezeték. Ebben az évben és jövőre már az első és második kerületben építik a vezetéket és tartozékait. Ahogy azt Kun Endre, a társulat elnöke elmondotta, a vízmű- vesítés nagyszabású programjának megvalósításához egyrészt a társulat tagsága, másrészt a községi tanács, megyei tanács, az Országos Vízügyi Főigazgatóság járul hozzá anyagiakkal. A társulat pénzével igyekeznek takarékosan gazdálkodni. Tavaly a tervezett kiadásokhoz képest — ésszerű kivitelezéssel — egymillió 400 ezer forintot takarítottak meg.
