Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-07 / 5. szám
1965. január 7. 3 Csütörtök „A locsolgatás helyett végre öntöztünk“ Beszélgetés a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság — melynek hatásköre a Körösök, a Hortobágy és a Berettyó környékére terjed — igen jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Az eredmények titkáról és az új évi feladatokról beszélgettünk Kurta József igazgatóval, aki többek között a következőket mondotta el: — Nyugodt Ielkiismerettel elmondhatom, hogy a locsolgatás helyett végre öntöztünk. A korábbi években ugyanis az volt a fő cél, hogy a rendelkezésre álló berendezésekkel minél nagyobb területre juttassunk vizet. Ez azért volt káros elsősorban, mert nem mindig a legmegfelelőbb időben kapta a vizet a növény, a kívánt mennyiséget pedig a legritkább esetben tudtuk biztosítani. Ahhoz, hogy végre öntözhettünk, sokat segítettek a jól képzett szakemberek és a termelőszövetkezetekben dolgozó szakmunkások. \ mi embereink ugyanis nem lehetnek mindig mindenütt jelen. Helyszínen kell megoldani a problémák zömét, ehhez pedig hozzáértés és jó hozzáállás kell. — A mi területünkön 1964-ben 35 ezer hold öntözés volt. Ehhez és a halastavak feltöltéséhez ösz- szesen 66 millió 430 ezer köbméter vizet adtunk. A víz szakszerű felhasználásával a dobozi Petőfi, a békéscsabai Május 1 és még több jól gazdálkodó termelőszövetkezet 260—270 mázsás cukorrépa átlagtermést ért el, lucernaszénából legalább kétszer anynyit, mint a szárazműveléssel, de a kukorica és a zöldség is jól meghálálta az öntözést. Az új év feladatairól Kurta József elvtárs elmondotta, hogy nem a terület növelése a fő cél, hanem az öntözésre már berendezett táblák jó hasznosítása. Felülvizsgálják valamennyi területen, hogy milyen öntözőmóddal lenne legeredményesebb a termelés. Az új évben 76 és fél millió köbméter vizet adunk öntözésre. — 1965-ben alaposan felkészülünk az új ötéves tervre — mondta búcsúzóul Kurta elvtárs. — Az elkövetkező években ugyanis nagy feladatok várnak ránk, be kell bizonyítani az öntözés gazdaságosságát. Ezért elhatároztuk, hogy öt termelőszövetkezetben; többek között a gyulavári Lenin Hagyatékában, a dobozi Petőfiben, a békéscsabai Május 1-ben bemutatójellegű, minta öntözőtelepeket hozunk létre, összesen 530 holdon a műszaki és agrotechnikai feladatok ellátását teljesen a vízügyi igazgatóság emberei vállalták, a termelőszövetkezet csupán a fizikai munkaerőt adja. A mintatelepeket az öntözés időszakában és a termés beérésekor megmutatjuk azoknak a gazdaságvezetőknek, akik saját területükön foglalkoznak öntözéssel. Ügy gondoljuk, ezzel nagyon sokat segíthetünk, s az új ötéves tervben ránk váró feladatokat meg tudjuk valósítani a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy vidékén. Ary Róza A mezőgazdaság helyzete Paraguayban A Vanguardia című argentin lap adatai szerint Paraguayban jelenleg 66 000 parasztnak nincs vasekéje, 51000 parasztnak egyáltalán semmiféle ekéje sincs, 40 000 parasztnak nincs fogata, 4 2 000-nek pedig semmiféle mezőgazdasági eszköze sincs. Mindössze 1552 család kezében van a mezőgazdasági földterület több mint kétharmada. kereseti feltételeket. Időszerű feladat üzemeinknél vizsgálat tárgyává tenni a prémiumfeltételek meghatározását, mert a gazdasági fejlődés különböző ágazataiban a műszaki feltételek javulása következtében változások vannak. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben a megszokott feltételek is lazultak és túlságosan biztonságosak. Alkalmasak arra, hogy a meglévő tartalékokat takarják. Ezt bizonyítják például a 120—130 százalékos teljesítések, amelyek sok üzemünkben előfordultak. Törekedni kell tehát arra, hogy a prémium érdem szerint legyen megállapítva, azaz jobban disz- tingváljunk, mert ez a módszer is fokozhatja a termelést, az anyagi ösztönzés hatékonyságát. A pártszervezetek a gazdasági vezetéssel egyetértésben elsősorban a termelékenység, az önköltség, a létszámgazdálkodás, a termelés ütemezését elősegítő feladatok végrehajtása szem- po*tjából bírálják el és határoznák meg vagy tegyenek javaslatit a premizálásra. P rdemes felülvizsgálni a má- sodállást vállalók munkáját is, mert sajnos, vannak tapasztalatok — különösen az építőiparban és egyéb irányító szerveknél —, hogy egyes emberek mértéktelenek. Másodállásuk gátolja őket abban, hogy az üzem ben szükséges munkát időben és körültekintően szervezzék. Következetes figyelmet érdemel a technológiai előírások betartásának ismételt ellenőrzése. Ahol laza a technológiai fegyelem, illetve a minőségi átvétel vagy ahol a teljesítményszázalék elemzése normal azu lásra, vagy munkavisszatartásra utal, határozatba kell foglalni a technológiai fegyelem, a minőségi átvétel megszigorítását, a normák felülvizsgálatának és azok karbantartásának végrehajtását. Ezzel párhuzamosan szigorú ellenőrzést kell meghonosítani az átlagbérek betartásában is. Erre azért van szükség, mert az 1964. év előzetes vizsgálatai arra engednek következtetni, hogy a tervezett önköltséget éves viszonylatban teljesíteni nem tudjuk. Ebben — a bérkifizetéseken túl — nagy szerepe van annak, hogy nem érvényesült megfelelően az anyagtakarékosság, különösen az importanyagok hasznosítása követel gyakorlati intézkedéseket. De gyakorlati intézkedéseket követel a túlzott anyagkészletezés is. Külön figyelmet kell fordítani az immobil készletek alakulására, mert a tapasztalatok szerint, például a Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál, a víz- és csatornamű vállalatnál az előző évhez viszonyítva ezek a készletek csaknem tétszeresére emelkedtek. Ez azit jelenti, hogy a múlt évhez viszonyítva a büntető kamatozású készlethitelek állománya ugyancsak kétszeresére emelkedett. Vándorló szőlőhegy a Mosel völgyében Bonn A nyugatnémet—luxemburgi határvidék lakossága hetek óta izgalomban él egy vándorló szőlőhegy miatt. A Mosel menti Vittel község határában ugyanis „megindult” egy szőlővel beültetett hegy és vasárnap óta napi 30—35 centimétert csúszik a Mosel felé. Az egyre gyorsuló ütemben a Mosel felé csúszó hegytömeg már betemette a folyóparti vasúti síneket, úgyhogy át kellett terelni a vasúti közlekedést. A falu lakossága állandó riadókészültségben van, mert ha a hegy végül is belezuhan a Moselbe, a folyó medréből kicsapódó víztömeg eláraszthatja a község egy részét. A hegy- csuszamlás okát eddig még nem tisztázták, egyes szakértők szerint azonban valószínűleg összefügg azokkal a nagyarányú földmunkákkal, amelyeket nemrégiben a Mosel hajózhatóvá tétele során végeztek. (MTI) Vevőre várnak a csibeönetetők önetetők sokasága várja a csibeneveléssel foglalkozó termelőszövetkezeti vevőket az AGROKER békéscsabai telepén. Rakétasebességgel Üvegpagodának nevezik az itteniek. S ha az ajtón belépünk, csendben foglalatoskodó kék köpenyes férfiakat és nőket pillantunk meg. Az asztalok mellett és a fehér falakon modem állványok, vázák. Bennük piros és lila virágú, üdezöld levelű növények. Kellemes látvány. A sárga, kék, piros és zöld műanyag bevonatú kábelek tarka pompája még növeli is ezt a hatást. A Békéscsabai Gépjavító Állomás villamossági műhelye magára vonja újszerűségével, szépségével az idegen figyelmét. Rövid múltjáról az itt dolgozók — újak és alapító tagok — vallanak. A nagyműhely sarkában, a kis üvegfalú irodában stüszerű a fűtés is. Villanykályha ontja a meleget. Saját konstrukció. Fekete Béla mérnök, részlegvezető, SteÜgy gondolom, hogy a műszaki vezető elvtársaknak jobb érzékkel kellene kezelni vagy legalábbis körültekintőbben kellene az anyagmegrendeléseket végezni. Figyelembe kell venni azt, hogy az általuk gondatlanul vagy túlzott biztonságra való törekvés szándékával megrendelt anyagok károsan befolyásolják más vállalatok működését, nehezítik azok anyagbeszerzését R z 1965. évi tervek végrehaj- tása során arra kell törekedni, hogy a termelés rugalmasan alkalmazkodjon a szükségletek és a meglévő anyagok takarékos felhasználásához. Ne terheljük vállalatainkat olyan termékek gyártásával és megrendelésével, amelyek csak a készleteket növelik. Ki kell munkáltatni a műszaki intézkedési tervet, amelynek betartása biztosítékként szolgálhat a termelékenység gyorsabb növeléséhez, a költségszint csökkentéséhez, a termékek használhatóságának és minőségének javításához. Mindent meg kell tenni azért, * ^ hogy vállalataink dolgozói megismerjék az 1965. évi terveket, hogy odaadó és jó munkával segítsenek a terv dekádról dekádra való teljesítésében, a második ötéves terv sikeres befejezőében. Veszelka György az MSZMP megyei bizottságának munkatársa famik András, Szolár György és Babinszki János csoportvezetők működnek közre a vallomásvé- telméJ. Az alapító tagok — Két évvel ezelőtt, amikar megalakult a villamossági részleg — kezdi Szolár György —, csak ketten voltunk Stefamik Andrással. Ügy is mondhatjuk, hogy alapító tagok, hiszen mindketten mint villanyszerelők dolgoztunk a vállalatnál és csak most lettünk csoportvezetők, amióta megnagyobbodott a létszám. Szolár György azóta már megszerezte a villamosenergia ipari technikusi végzettséget. Stefamik András pedig nagy gyakorlattal rendelkezik, tizennégy éve űzd itt ezt a szakmát. A Földművelésügyi Minisztérium utasítása alapján alakult meg ez a részleg a gépjavító állomáson, hogy az egész megyében a mezőgazdasági üzemek villamossági berendezéseinek karbantartását ellássa. Két évvel ezelőtt még csak ketten dolgoztak, ma már hetvenen. S a fejlődés nem áll meg ennél a létszámnál, még egyszer ennyi emberre lesz szükség ahhoz, hogy az egész megye minden termelőszövetkezetében segítséget adhassunk a berendezések működtetéséhez. Beszélgetés közben a gondok, az új üzemrész kezdeti nehézségei is előjönnek. A szövetkezetekben egyre több villanymeghajtósú gépet működtetnek, ugyanakkor nincs az elektromos gépekhez, berendezésékhez jól értő szakember vagy, ha van is, kevés. A részleg megalakításával az volt a cél, hogy a motorok javítását a legkorszerűbb műszerekkel ellátott műhelyben a legjobb tudású szakemberek végezzék el, a termelőszövetkezetekben pedig szintén megfelelő szakemberek ellenőrizzék a hálózatot és elvégezzék a megelőző karbantartást is, melyre népgazdasági szempontból igen nagy szükség van. Több megértést, segítséget Sajnos, sok termelőszövetkezetben még nem értették meg ennek jelentőségét, jelenleg is csupán a békéscsabai Május 1., a Kossuth, a kondorosi Vörös Október, a zsa- dányi Búzakalász és még néhány j| kisebb termelőszövetkezettel van J'óves szerződése a gépjavító ál-J lomásnak a villamossági berendezések karbantartására. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezeteik jobban igényelnék az ilyen műszaki segítséget, annál is inkább, mivel az ingyenes tanácsadás mellett megrendelés esetén 50 százalékos kedvezményben részesülnek, ha valamilyen motor vagy egyéb villamossági eszköz javításra szorul. A részleg további fejlesztése pedig még jobb, pontosabb munkát tesz lehetővé. A meg nem értés nemcsak a termelőszövetkezeteknél tapasztalható, hanem a felsőbb szerveknél is, elsősorban a minisztériumnál. A részleg megalakításáról szóló utasításon és néhány, lényegében fontos és nagy értékű műszeren kívül, nagyon sok segítséget még nem kaptak a minisztériumtól. Pedig egy egész megye mezőgazdasági üzemednek ellátása nehezedik a váltókra és az sok gondot okoz, ezek közül is a legtöbbet a gépjárművek biztosítása. Sokszor nehézségekbe ütközik a szerelők kijutása egy-egy termelőszövetkezetbe, állami gazdaságba. Kevés még a szakember is, s a szakképesítéssel többet kellene törődni. A 70 dolgozóból ugyanis mindössze húsznak van meg a szakmunkásbizonyítványa. Tanulni akarnak... A műhelyben dolgozókkal beszélgetve újból és újból elhangzik ez, s többen mondják: tanulni szeretnénk, szakmunkásokká akarunk válni. Többen techni kurnha is jelentkeznének. — Miért ne lehetne Békéscsa bán egy kihelyezett technikumi osztály — mondja Kovács R. Pál. — Más vállalatoknál is akadna jelentkező. Hasonlóan vélekednek még nóhányan. Fekete Béla mérnök elmondotta azt is, hogy többen járnak jelenleg villamosaner- gia ipart technikumba, de Szegedre. így a tanulás sokkal nehezebb, s az utazgatással több munkaidő esik ki. Ha sikerülne egy kihelyezett osztályt létrehozni, lényegesen hamarabb oldódna meg a szakembergondjuk. Bár még nem nagy a múltja ennek a részlegnek, de mint mondják, rakétasebességgel haladnak, és kialakulóban van egy kollektíva, melynek tagjai egyre jobban összekovácsolódnak. Kasnyik Judit
