Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

1*65. január 1. a Péntek---A tanácsi ipar termelésének tavalyi tapasztalatairól és idei feladatairól

Konzerves üvegből és palackból az idén a tavalyinak kétszeresére növekszik a termelés az Orosházi Üveggyárban ‘

Az Orosházi Üveggyár dolgozói [ és a konzervüveg-gyártás az 1964. december 14-én teljesítették idén a tavalyinak kétszeresére éves tervüket. Addig 64 millió növekszik.

konzerves üveg, 5 millió palack j Az ország legnagyobb üveg- és 500 ezer négyzetméter henge- gyára a kopzerv-, a likőr-, a tejAz IS—6 típusú automata gép átlagos napi teljesítménye 60 ezer literes konzerves üveg vagy — a fajtától függően — 30—40 ezer palack. A gyárban 5 gépen konzerves üveget, egy gépen pedig palackot gyártanak. Minden gépet két személy szolgál ki, az elkészült üvegeket (palackokat) a hűtőkemence szalagjáról négy nő szedi le és csomagolja.

'J'art ácsi vállalataink az elmúlt évben — a Gyulai Bútoripari Vállalat kivételével,— lelki- ismeretes és gondos munkával teljesítették, illetve túlteljesítették termelési tervüket. A bútoripar jelentős lemaradása azonban az egyébként 106 százalékos tervteljesítést mintegy százszázalékos tervteljesítésre szorította vissza. Vállalataink termelési értékének növekedése a könnyűiparban a második ötéves terv időszakában — az 1965. évi tervszámot számítási alapul véve — 149,6 százalék, az élelmiszeriparban 113,4 százalék. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a könnyűiparban az országos irányelvek a termelés fejlődését illetően érvényesültek. Az élelmiszeriparban ez azért nem lehetett így, mert nyilvánvaló, hogy a lakosság kenyérfogyasztása ilyen arányban nem emelkedhetett.

Az idén a könnyűiparban 160 millió forint, az élelmiszeriparban 140 millió forint termelési értéket kell elérnünk, és ez azt . jelenti, hogy a termelési érték növelése az 1964. évi tervet alig haladja meg. Ebből következik, hogy fokozottan érvényes a tanácsi ipar vállalataira az a központi irányelv, mely szerint a termékek mennyiségi növelése mellett — vagy esetenként ahelyett — nagyon fontos kérdés azok minőségének, önköltségének javítása.

Az 1965. évi tervekben az átlagbéreket általában egy százalékkal emeltük, és a különböző vállalatoknál előírtuk a termelékenység növelésével kapcsolatos feladatokat. Figyelembe véve a tanácsi iparnak a tárcaipartól eltérő sajátosságait, a termelés növekedésének általában ötven százaléka kell, hogy a termelékenységből származzék. Az elmúlt évben vállalataink egy része azonban ezt nem minden esetben tartotta szem előtt, és ebből következett az, hogy egyes vállalatoknál, de különösen a bútoriparban torzulások keletkeztek. Sem a termelés, sem a termelékenység vonatkozásában vállalatainkat nem állítottuk irreális feladatok elé. A tervek reálisak, a keresetek fejlesztése teljesen az országos program alapján áll. Mégis külön meg kell említeni azt, hogy a kiemelt cikkeknél a 689 tonna kályhacsempe, a 9 ezer hordozható csempekályha, a 36,5 tonna kötöttáru, a több mint 60 millió forint értékű különböző bútor teljes, megfelelő minőségben való legyártása gondosabb munkát kíván, mínt amilyet a múlt évben vállalataink végeztek. Egyes vállalatok nagyon fontos, tartós fogyasztási cikkekkel maradtak adósok a népgazdaságnak, és ezt az adósságot ebben az évben megismételni nem szabad.

A múlt évben a lakossági szolgáltatások teljesítésétől a Békéscsabai Patyolat Vállalat, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat súlyosan lemaradt. Különösen ezeknél, de az egész tanácsi iparban, ott, ahol erről logikailag szó lehet, a mi legfontosabb feladatunk a nagyipari árutermelés kiegészítése mellett elsősorban a közvetlen és közvetett lakossági szolgáltatás volumenének növelése és színvonalának javítása. Ebben az évben az iparpolitikai tervek eredményes végrehajtására megfelelő gazdasági ösztönzőket is alkalmazni fogunk. *

A z élelmiszeriparban a gazda** sági mutatókat jelentősen nem feszítettük. Ha valahol, úgy ebben az iparágban a legjobban előtérbe került a termékek minőségének javítása. Ez vonatkozik elsősorban á kenyér minőségének

javítására, a termékek súlycsonkításának megakadályozására, a higiénia további javítására, a termékek megfelelő mennyiségben és időben való kiszállítására. A múlt évben volt javulás a kenyér minőségében, bár sokszor dolgoztunk rossz minőségű lisztekkel, azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a szakemberek gondos munkája van olyan tényező, mint más termelési feltételek. Tovább kell növelnünk a süteményféleségek választékát és javítani a termékek minőségét is. Itt a tervek túlteljesítését semmilyen tényezővel nem gátoljuk, ebben az igények növekedését kell elősegíteni.

Az idén meg kell oldani a lakosság szikvízzel és üdítő itallal való teljes ellátását. Ehhez a feltételeket létrehoztuk és előreláthatólag az ellátást semmi nem zavarhatja. Szeszfőzdéinket az idény befejezése után gondosan fel kell készítenünk az őszi főzési idényre és biztosítani kell a lakosság ilyen irányú igényeinek teljes kielégítését. A feltételek megteremtéséhez reális lehetőségeink vannak.

Az elmúlt években a megyei tanács végrehajtó bizottságának egyértelmű álláspontja volt abban, hogy a vállalatok vonatkozásában kerüli az öncélú átszervezéseket. Ebben az évben is ezt az elvet alkalmazzuk és ezen a helyen is kijelenthetem, hogy számottevő szervezéssel nem foglalkozunk.

J^egfontosabb feladataink között szerepel az iparpolitikai munka színvonalának javítása. Elsősorban annak az útján, hogy e kérdés tényleges gazdái és irányítói alsóbb tanácsaink legye- nak. A kisipari szövetkezetek, a földművesszövetkezetek, a magánkisipar lakosságot érintő tevékenységének tervszerűbbé tételével el szeretnénk érni azt, hogy az egyes szolgáltatási ágakban ma még jelentős számban ellátatlan községek gondjait csökkentsük. Teljesen a törvényesség talaján állva, de tudatos iparpolitikával oda kell hatni, hogy a helyiipar mindhárom szektorában: az állami helyiiparban, a szövetkezeti iparban és a magánkisiparban elsősorban azokat az egységeket fejlesszük, azokat a szolgáltatási ágakat telepítsük, amelyek a lakosság egyetemes érdekeit szolgálják.

M ásodik ötéves tervünk befejező esztendeje a helyiiparban dolgozók számára elsősorban a tervek teljesítésének, a termékek minősége javításának, az önköltség csökkentésének éve kell hogy legyen. Egész gazdasági munkánkban az előrelátó és logikus takarékosságnak kell kifejeződnie, és eunek érdekében kell emelni műszaki és termelési, szervezési munkánk színvonalát. Feladatainkat lehetőségeinkkel egybevetve megállapítható, hogy ter\*eink, elgondolásaink reálisak. Teljesítésüknek viszont fontos feltétele, hogy a vállalatoknál dolgozó párt. és társadalmi szerveink a gazdasági vezetőkkel közösen kidolgozzák az. állami tervekben megszabott feladatok végrehajtásának módszereit. Tanácsi szerveink lehetőségeikhez képest igyekeznek megadni azt az irányítást, segítséget, amit a helyiipar dolgozói tőlünk elvárnak.

Az MSZMP Központi Bizottsága decemberi ülésének a gazdasági munkával kapcsolatos határozatai, amelyek a gazdasági egyensúly alátámasztását szolgálják, az egész szocialista ipar számára fontos tennivalókat szabnak

meg. Ezek között szerepel a takarékosság is. Gazdasági életünkben a takarékosság legfontosabb formája az időráfordítások csökkentése, vagyis a termelékenység növelése. Ezen túlmenően azonban a vállalati gazdálkodás minden területén jelentősen csökkente- nühk kell az általános költségeket, felül kell vizsgálni a másodállások, a teljesítménytől független kereseti juttatások, a különféle közületi, beszerzések indokoltságát. Meg kell szigorítani a nyereségrészesedési és a jutalmazási alapok növelésének korrekcióját és maradéktalanul érvényt kell szerezni annak, hogy az átlagbértúllépéseket az egyéb juttatások összegéből levonják.

munkás és a munkáltató viszonyát, általában a munkajogot újra több módosító rendelkezés szabályozta. Ez alkalommal szeretném a gazdasági vezetők figyelmét felhívni arra, hogy a munkáltató jogkörének kiterjesztése, a fegyelemsértés szankcionálásának növelése nem jelentheti sehol sem az üzemi demokrácia csökkentését. Módosító rendelkezéseinkben a szankció nem öncél, hanem csupán eszköz. A cél: a munkafegyelem szilárdítása, az indokolatlan munkaerővándorlás csökkentése.

Békés megye szocialista ipara az elmúlt években igen sokat fejlődött. Kétségtelenül a beruházások összege 1965-ben megyénkben is kisebb az ötéves terv korábbi éveinek átlagánál és a fejlesztés elsősorban az átmenő és áthúzódó létesítmények befe jezésétszolgál ja.

]V/| egyénk iparában a foglalkoztatottak száma állandóan emelkedik, és bár a megye továbbra is mezőgazdasági jellegű, a nemzeti jövedelem termelésében megyénk iparának is bizonyos jelentősége van. Idei terveink eredményes teljesítése nemcsak azt jelenti, hogy 1965 feladatainak teszünk eleget, hanem a második ötéves terv befejező esztendeje feladatainak végrehajtását is jelenti, és ezzel az áttérés jó előkészítését harmadik ötéves tervünk megkezdéséhez.

relt síküveg készült, aminek az értéke 121 millió 600 ezer forint. Azóta a termelt érték 6 millió 400 ezer forinttal még növekedett, tehát összesen 128 millió forintra egészült ki.

A huták üzembe helyezése folyamatosan történik. Jelenleg két öblösüveg-huta (6 gép) és a síküveg-huta (3-ból felváltva egy gép) termel. A harmadik öblösüveg-huta előkészítése most van soron és év végén már a negyedik is üzemel majd. így a palackés az építőipart látja el üveggel. Exportra tavaly 1 millió palack került, az idén egyelőre 60 ezer négyzetméter ornament üveg szállítására kötöttek szerződést Csehszlovákiával.

Az üveggyár létrehozásának teljes költsége 531 millió forint. 1966-ban az éves termelési érték már eléri a 450 millió forintot, aminek egyharmada számítható tiszta bevételnek. A beruházás teljes összege így mintegy 3 év alatt térül vissza.

Kruzslitz Tibor a megyei tanács ipari osztályának vezetője

Ért

e s í t

é s

Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 1965. január hó 3-tól

— vasárnaptól — kezdve a

békéscsabai 1—2—4 helyi járat az alábbi menetrend szerint

közlekedik.

1

2

4

Szent István térről indul:

Szent István térről indul:

Oláh István utcától indul:

(Tavasz utcához Szarvasi

(Tavasz utcához Tanács(Bercsényi utcához)

úton át)

köztársaság útján át)

kx 4.45 x 6.15 x 14.10

ox 4.50 x 5.25 6.15

kx 5.00 6.25 6.55

6.45 7.15 7.45

7.25 8.15 9.15

Bercsényi utcától indul:

8.45 x 9.45 10.45

s 10.15 11.15 14.15

(Oláh István utcához)

13.00 15.45 16.45

16.15 x 16.45 17.15

x 5.00 X 7.05 x 15.05

17.45 18.45 19.45

18.15 19.15 20.15

21.00 + 22.15

22.15

Oláh István utcától indul:

Tavasz utcától indul:

Tavasz utcától indul:

(Tavasz utcához)

(Szent István térre Tanács(Szent István térre Szarvax 5.22 x 7.30 x 10.30

köztársaság útján át)

si úton át)

x 12.30 x 16.15 x 17.05

X 5.00 X 5.40 6.28

6.42 7.12 . 7.42

6.58 7.28 7.58

8.32 9.32 s 10.32

Tavasz utcától indul:

8.58 X 9.58 10.58

11.32 14.32 15.58

(Oláh István utcához)

13.13 15.58 16.58

x 16.32 17.02 17.32

x 5.50 x 7.55 x 12.00

17.58 18.58 19.58

18.32 19.32 20.32

x 13.00 x 16.40 x* 17.40

21.13 k+ 22.28

+ 21.32 o 22.32

\

Bercsényi utcától indul:

Szent István térről indul:

Oláh István utcától indul:

(Pamutszövőhöz)

(Bercsényi utcához)

(Kereki ÁG-hoz)

x 5.15 x 13.15 x 21.15

12.45 20.45

i 6.15 i 14.10

Pamutszövőtől indul:

Bercsényi utcától indul:

Kereki AG-tól indul:

x 6.20 x 14.20 x 22.20

(Szent István térre)

(Oláh István utcához)

+ 21.15

i 6.53 i 14.53

JELMAGYARÁZAT: x = munkanapokon, += munkaszüneti napokon, i = iskolai előadások napjain. k= kö .öttárugyártól indul, illetve odáig közlekedik, o= Kazinczy

utcától indul, illetve odáig közlekedik, s = szerdán és szombaton (ünnepnap nem közlekedik), * = Szent István tér'g közlekedil^^

29389