Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 4. szám
A MEGYEI PÁRTHIZÖTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA im. JANUÁR 6., SZERDA Ara 6« fillér XX ÉVFOLYAM, 4. SZÁM NÉPÚJSÁG k Nagyobb felelősségérzetet a társadalmi tálaidon védelméhez | •t ElöDekapcsoiás ti Északi történet Egyének és tervek Nincs okunk arra, hogy lebecsüljük az elmúlt esztendőben elért eredményeket. Az ötéves terv indulásától mostanáig 22—23 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem, iparunk 40, mezőgazdaságunk a szocialista átszervezés után 10 százalékkal termel többet ma, mint 1960-ban. Megyénkben is tanúi lehetünk a jelentős pozitív változásoknak. Az ötéves terv két nagyüzemet adott szűkebb hazánknak, s egyre bővülnek, korszerűsödnek régi gyáraink. A mezőgazdaság gépesítése évről évre teljesebb, több műtrágyát szórnak a földekre, jobb talajmunkát végeznek az új gépekkel és magasabb termést is takarítanak be. Jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom és ez az életszínvonal emel kedésének a mutatója. Mindezeket az eredményeket a munkások, tsz-parasztok, értelmiségi dolgozók megfeszített munkája révén mondhatjuk magunkénak és méltán lehetünk büszkék rá. Elégedettek azonban mégsem lehetünk. Azért nem, mert gyakran hibáztunk is az elmúlt esztendőben. Magyarán: nem úgy, nem olyan ütemben és módon történt a fejlődés, ahogyan megjelölték a tervfeladatok. A termelékenység nem úgy növekedett, ahogyan szükséges lett volna ahhoz, hogy olcsóbb, minőségileg jobb és versenyképesebb árut vihessenek piacra, s hatványozottabban gyara- píthassák a népvagyont gazdaság! szerveink. A termelééemel kedésnek a kétharmad helyett csupán 50 százaléka származott termelékenységnövekedésből a laza létszámgazdálkodás, az általánosan nem kielégítőnek mondható munkafegyelem, a helytelen munka- szervezés, s a takarékosság hiánya miatt, hogy csak a legfontosabb okokat említsük. .A karácsonykor nyilvánosságra Irazott kormányhatározat 1964 munkájáról s az új esztendő feladatairól a fentiekhez hasonlóan rögzíti népgazdaságunk jelenlegi helyzetét. Mindebből következik, hogy 1965-ben nagyobb rendet kell teremteni a munkában, szigorúbban szükséges ragaszkodni a VIII. pártkongresszus határozataihoz és elveihez az egész ország érdekében. Tudott dolog, hogy egyes iparágakban — megyénket tekintve elsősorban az építőiparban, de az élelmiszeriparban is — jelentős a tervelmaradás. Ennek egyik oka a munkaerőhiány. Ugyanakkor más iparágakban a megengedettnél több munkást és alkalmazottat foglalkoztattak, • túllépték a létszámkeretet. Szükséges tehát, hogy a megfelelő munkaerőt hatékony intézkedésekkel átcsoportosítsák és ezért az idei terv már csökkentett mértékű létszámnövelést irányoz elő valamennyi szervnél. Számol ugyanis azzal, hogy az ésszerű munkaerőátcsoportosítás segít a gondok megoldásában. Az ésszerűtlen azonban nem segít, sőt hatványozza a gondokat. Az egyik vállalatnál szóvá tették már szakszervezeti gyűlésen a dolgozók, hogy az állandó átcsoportosítások miatt nem tudják folyamatosan teljesíteni a tervet. Ez nem is csoda, hiszen a munkások ide-oda dobálása elveszi a munkakedvet, szétválasztja egymástól az egyéni és társadalmi érdekeket, nem beszélve arról, hogy a begyakorlott munka helyett mindig máshová kerülni az üzemen belüli vándorlás kialakítását eredményezi és nem a terv teljesítés elősegítését. Az ésszerű munkaerőátcsoportosítások nemcsak az üzemen belül váltak szükségessé, hanem iparágak között is. Ennek végrehajtása mindenekelőtt politikai munkát követel az alapos, körültekintő, adminisztratív intézkedések mellett. Vannak vállalatok, amelyek szívesen fogadják a jelentkező szakmunkásokat, csakhogy a meglévő helyekről sem engedik el őket. A népgazdasági szempont dönthet csak ilyen vitákban. Az, hogy hol, melyik vállalatnál van nagyobb szükség rájuk, de így is természetesen az illető meggyőzésével dőlhet csak el a vita. S vannak olyan esetek, amikor a létszámon felüli keret megszüntetését követeli a népgazdasági érdek, hogy a felszabadult munkaerőt a- fontosabb helyekre irányítsák. Látszólag az egyéni érdek és az állami terv áll itt szemben egymással, hiszen átmenetileg anyagilag is érinthet valakit, ha egyik helyről a másik munkahelyre kerül. Hogy kit, kiket irányítsanak máshova, ebben sem szabad a szubjektív érzelmeknek érvényesülni, hanem a vezetőség, a szakszervezet, s az üzemi tanács együttes, jól megalapozott, körültekintő, az illetők szociális helyzetét, családi körülményeit és nem utolsósorban munkaképességét figyelembe vevő objektív döntésnek. Az egyik vállalattól többek között olyan begyakorlott régi dolgozót küldtek el munkaerőátcsoportosítás címén, aki feladatát jól ellátta, bár tüdőműtéten esett át. Nehezebb munkát nem lenne képes végezni, s családi körülményei (három gyermeke van) sem indokolták éppen az ő munkaviszonyának megszüntetését. Ugyanakkor olyanokat, akiket csak néhány hónapja vettek fel próbaidőre, helyükön hagytak, pedig közülük nem egy képes volna más munkakörben is ellátni a feladatát. Igaz, később orvosolták a helytelen intézkedést, de nagyobb körültekintéssel meg is lehetett volna előzni azt. Az ilyen esetek megelőzése is politikai munka. Azért, mert elejét veszi az esetleges elégedetlenségnek, a rossz hangulatnak, s megérteti, hogy az ország ütemesebb, gazdaságosabb előrehaladását, az állami tervek teljesítését hogyan képesek jobban segíteni az egyének. Varga Dezső A gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról9 a tavaszi mezőgazdasági munkára való felkészülésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol először jelentést hallgattak meg a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról, a gyámhatósági tevékenységről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős előrehaladás történt, hiszen az életre hívott állandó bizottságok és albizottságok egyre jobban ismerik meg feladataikat, és egyre többet tesznek a veszélyeztetett környezetben lévő gyerekek érdekében. Felhívta a vb azonban a figyelmet arra, hogy még nincs teljesen kihasználva a társadalomban rejlő lehetőség a megelőzés s a felmérés munkájában. A hozott határozatok elsősorban éppen azt kívánják szolgálni,'hogy az állandó bizottságok és a különböző társadalmi szervek gyermek- és ifjúságvédelmi munkájában minél nagyobb szerepet kapjon a megelőzésre való törekvés. Szükséges, Kétezer tonna csomagolóanyagot készít az idén a Kner Nyomda hogy az állami gondozásba vett és nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek sorsával is többet törődjenek, s a lehetőségekhez mérten gondoskodni kell a gyermekintézmények férőhelyeinek növeléséről is. A tavaszi mezőgazdasági rrvun„Tizenhat napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetünk a tavalyi munkáért” — ezzel fogadott tegnap bennünket Botyánszki Pál elvtárs, a Kner Nyomda igazgatója. Aztán szavaiból kiderült, hogy a békéscsabai és gyomai üzemben még sohasem készült olyan mennyiségű (és olyan jó minőségű) termék, mint 1964-ben. A munkáskollektíva 50 millió 892 ezer forint értékű nyomtatványt, illetve könyvet készített. Főként csomagolódobozból szállítottak nagy mennyiséget. Az idén 57 millió 965 ezer forint értékű termék elkészítése vár a kollektívákra. Könyvből 95 tonnányit csinálnak, 30,1 százalékkal többet, tájékoztató nyomtatványból 71 tonnát, 22,4 százalékkal többet, vegyes nyomtatványból (címke, közigazgatási nyomtatvány) 360 tonnát, 12,1 százalékkal többet, csomagolóanyagból, gyógyszeresdobozból pedig 2010 tonnát, 18,8 százalékkal többet, mint tavaly. A KISZ megyei bizottsága keddi ülésén az ez évi munkaprog ramját tárgyalta. Azt a programot, mely a KISZ-kongresszust követően egy évre meghatározza megyénk ifjúságának feladatait. A program megjelöli a termelési (ipari és mezőgazdasági) teendőket, a nevelő munka feladatait és a szervezeti élet javításának követelményeit. Kiemeli, kákra való felkészülésről szóló jelentést a végrehajtó bizottság a hozott határozatokkal együtt elfogadta. hogy a termelés és termelékenység fokozása érdekében a megye nagyüzemeiben és a három városi KISZ-bizottság mellett minél hamarabb létre kell hozni a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát, a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a megyei építőipari vállalatnál és az Orosházi Üveggyárban el kell indítani a Kiváló Ifjú Mérnök, Ifjú Technikus mozgalmat, duplájára szükséges növelni a Szakma Ifjú Mestere mozgalomban részt vevők számát, az ifjúsági brigádok és exportbrigádok számát, az üzemekben, hivatalokban, tsz-ekben a fiatalok körében (de a felnőttekében is) olyan légkört kell teremteni, melyben nem tűrik a hanyagságot, tunyaságot, közömbösséget, pazarlást. hibákat. Rövidesen beindul a Radar-akció, a kiszisták felderítő, ellenőrző mozgalma falun, városon, minden KISZ-szervezetben, s ez is hozzájárul minden bizonnyal a takarékoskodás fokozásához, a jobb minőségű munkához, a fiatalok és felnőttek lelki- ismeretesebb munkájához. Az akcióprogram vitájában felszólaló dr. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára arra kérte a fiatalokat, hogy egységesen értelmezzék új feladataikat és egységesen cselekedjenek. Az ülésen a megyei bizottság elbúcsúztatta Szakái József elvtársat, a megyei apparátus munkatársát, aki ezután a pártéletben tevékenykedik majd. Eddigi tevékenysége elismeréseként a KISZ Központi Bizottsága legmagasabb kitüntetését, a KISZ Érdemrendet Petrovszki István megyei első titkár nyújtotta át. (pallag) Egyszerű, de nagyszerű Egyszerű, de nagyszerű traktormotor-l’orgato állványt szerkesztettek a Békéscsabai Gépjavító Állomás dolgozói. Ez az újítás lényegesen megkönnyíti a motorok széjjel- és összeszerelését. Nagy előnye, hogy az állványra rögzített motort köny- nycdén el lehet tolni a szerelőcsarnok bármely végére, avagy a mellékmühelyek bármelyikébe. Az akcióprogram - munkaprogram Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága
